Az Európai Parlament Daphne Caruana Galiziáról elnevezett strasbourgi sajtótermében megtartott díjátadó ünnepségen Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke, Pina Picierno, a díjért felelős alelnök, valamint a független európai zsűri tagjai is részt vettek.

Metsola elnök elmondta: „Daphne Caruana Galizia örökét viszik tovább azok az újságírók, akik az igazság kimondására teszik fel életüket, és nem hagyják magukat elhallgattatni. Az igazságért folytatott küzdelmük erejét nem törik meg a fontos munkájukat aláásni próbálók fenyegetései. A sajtószabadság nem lehet alku tárgya. Hét év telt el a Daphne elleni merénylet óta. Ma is tisztelettel adózunk emlékének ezzel a díjjal, a Parlament alapértékek iránti töretlen elkötelezettségének bizonyságául.”

A díjra 2024. május 3. és július 31. között lehetett pályázni. A 27 uniós országból több száz újságíró nyújtott be pályaművet. A 318 pályázat közül a zsűri tizenhárom pályaművet küldött tovább a döntőbe a  győztes kiválasztása előtt.

A győztes pályaműről

A Lost in Europe munkatársai arról a kegyetlen valóságról rántották le a leplet, hogy 2021 óta átlagosan mintegy 47 gyerek tűnt el naponta az Európába érkezők közül.

A 31 európai országban, köztük Ausztriában, Németországban és Olaszországban gyűjtött adataik arra engednek következtetni, hogy több tízezer menekült gyermeknek veszett nyoma.

A hónapokig tartó oknyomozás ennél magasabb számot sem tart kizártnak, mivel néhány országban következetlen az esetek dokumentálása és hiányosak az adatok, így jelentős vakfoltok vannak a beszámolókban.

A Lost in Europe már korábban is vizsgálódott ezzel kapcsolatban: a 2018 és 2020 közötti időszakot tekintve több mint 18 000 menekült gyermek eltűnéséről számolt be 2021-ben.

A Missing Children Europe szervezet főtitkára, Aagje Leven megjegyezte, hogy ez valószínűleg csak a jéghegy csúcsa, mivel riasztó ütemben tűnnek el az Európába érkező kiskorúak, és félő, hogy sokan közülük emberkereskedelem és modernkori rabszolgaság áldozataivá válnak.

Photo by Julie Ricard on Unsplash

A díjjal a Parlament a kiemelkedő újságírói teljesítményt kívánja elismerni. A díjat évente ítélik oda olyan újságíróknak, akik munkájukon keresztül az európai alapértékekért és alapelvekért, így például az emberi méltóságért, a szabadságért, a demokráciáért, az egyenlőségért, a jogállamiságért vagy az emberi jogokért állnak ki.

A Parlament elnöke, Roberta Metsola elmondta: „Az Európai Parlament üzenete egyértelmű: Európa azok oldalán áll, akik az igazságot keresik. Daphnét azért hallgattatták el, mert a valóságra derített fényt. Soha nem engedhetjük meg, hogy újságírók célponttá vagy áldozattá váljanak. A Parlament ezzel a díjjal továbbra is a szólásszabadság, a sokszínű média és a minőségi újságírás mellett áll ki, és a következő nemzedékeknek is segít átadni ezeket az értékeket.”

A díjra állampolgárságtól függetlenül minden hivatásos újságíró és bármilyen szakmai csoportosulás pályázhat. Pályaműként olyan oknyomozó anyagot lehet benyújtani, amely a 27 uniós tagállam egyikében már megjelent a sajtóban vagy más médiában.

A nyertest a sajtó és a civil társadalom, valamint a főbb újságíró-szervezetek képviselőiből álló, független páneurópai zsűri fogja kiválasztani. Az ünnepélyes díjátadás minden évben Daphne Caruana Galizia meggyilkolásának évfordulója, október 16-a körül lesz.

Az elismerés és a 20 ezer eurós pénzdíj üzenetet közvetít: azt mutatja, hogy Parlament elkötelezetten támogatja a tényfeltáró újságírást, és fontosnak tartja a szabad sajtót. Az elmúlt években a Parlament többször figyelmeztetett arra, hogy az Unióban és azon kívül is többfelé megpróbálják aláásni a sokszínű média működését. A képviselők elítélték az újságírók elleni támadásokat, különösen, ha azok kiindulópontjai politikusok voltak, és felszólították a Bizottságot, hogy terjesszen be jogszabály-javaslatot  az újságírók ellen indított visszaélésszerű perekkel szemben. A Bizottság április 27-én mutatta be megoldásjavaslatát  az újságírókat és aktivistákat célzó, rosszindulatú eljárások ellen.

A pályázatokat a https://daphnejournalismprize.eu/  weboldalon lehet leadni.

Ki volt Daphne Caruana Galizia?

A máltai újságírónő, blogger, korrupcióellenes aktivista főként korrupciós ügyekről, pénzmosásról, szervezett bűnözésről, a máltai állampolgársági papírok adás-vételéről és a kormány Panama-iratokhoz fűződő viszonyáról tudósította a nyilvánosságot. Folyamatos zaklatásnak volt kitéve, többen megfenyegették, mígnem 2017. október 16-án egy autóba rejtett pokolgép oltotta ki az életét. A máltai hatóságok nyomozása az ügyben óriási felháborodást keltett, és végül Joseph Muscat miniszterelnök lemondásához vezetett. A súlyos mulasztások miatt a Parlament 2019 decemberében felkérte az Európai Bizottságot, hogy saját hatáskörében tegyen lépéseket.

Fotó: AFP

A díjjal a Parlament a kiemelkedő újságírói teljesítményt kívánja elismerni. A díjat évente ítélik oda olyan újságíróknak, akik munkájukon keresztül az európai alapértékekért és alapelvekért, így például az emberi méltóságért, a szabadságért, a demokráciáért, az egyenlőségért, a jogállamiságért vagy az emberi jogokért állnak ki.

A Parlament elnöke, Roberta Metsola elmondta: „A valóság az, hogy azok az újságírók, akik kényelmetlen, kellemetlen igazságokat tárnak fel, munkájuk végzése miatt válnak célpontokká. Annak ellenére, hogy mindent megtettek egyesek, hogy Daphne-t elhallgattassák, sosem fogjuk őt feledni. Daphne emléke előtt tiszteleg minden évben az a díj, amely a nevét viseli.  Emlékeztet minket arra is, hogy az Európai Parlament elkötelezetten védelmezi a sajtószabadságot és az újságírók biztonságát.”

A díjra állampolgárságtól függetlenül minden hivatásos újságíró és bármilyen szakmai csoportosulás pályázhat. Pályaműként olyan oknyomozó anyagot lehet benyújtani, amely a 27 uniós tagállam egyikében már megjelent a sajtóban vagy más médiában.

A nyertest a sajtó és a civil társadalom, valamint a főbb újságíró-szervezetek képviselőiből álló, független páneurópai zsűri fogja kiválasztani. Az ünnepélyes díjátadás minden évben Daphne Caruana Galizia meggyilkolásának évfordulója, október 16-a körül lesz.

Az elismerés és a 20 ezer eurós pénzdíj üzenetet közvetít: azt mutatja, hogy Parlament elkötelezetten támogatja a tényfeltáró újságírást, és fontosnak tartja a szabad sajtót. Az elmúlt években a Parlament többször figyelmeztetett arra, hogy az Unióban és azon kívül is többfelé megpróbálják aláásni a sokszínű média működését. A képviselők elítélték az újságírók elleni támadásokat, különösen, ha azok kiindulópontjai politikusok voltak, és felszólították a Bizottságot, hogy terjesszen be jogszabályjavaslatot  az újságírók ellen indított visszaélésszerű perekkel szemben. A Bizottság 2022. április 27-én mutatta be megoldásjavaslatát  az újságírókat és aktivistákat célzó, rosszindulatú eljárások ellen. A társ-jogalkotók vizsgálják a tervezetet.

A pályázatokat a https://daphnejournalismprize.eu/  weboldalon lehet leadni, 2023.07.31.-e 24.00 (CET) óráig.

Ki volt Daphne Caruana Galizia?

A málta újságírónő, blogger, korrupcióellenes aktivista főként korrupciós ügyekről, pénzmosásról, szervezett bűnözésről, a máltai állampolgársági papírok adás-vételéről és a kormány Panama-iratokhoz fűződő viszonyáról tudósította a nyilvánosságot. Folyamatos zaklatásnak volt kitéve, többen megfenyegették, mígnem 2017. október 16-án egy autóba rejtett pokolgép oltotta ki az életét. A máltai hatóságok nyomozása az ügyben óriási felháborodást keltett, és végül Joseph Muscat miniszterelnök lemondásához vezetett. A súlyos mulasztások miatt a Parlament 2019 decemberében felkérte az Európai Bizottságot, hogy saját hatáskörében tegyen lépéseket.
2022 októberében, Dahne meggyilkolásának ötödik évfordulóján a Parlament tudomásul vette a Máltán bevezetett reformokat és folyamatban levő igazságszolgáltatási eljárásokat, ugyanakkor nehezményezte, hogy csupán három ügyben született elmarasztaló ítélet, és ragaszkodik ahhoz, hogy minden érintett, rangjától függetlenül, igazságszolgáltatási eljárás alá kerüljön.

Fotó: Joël de Vriend/unsplash.com

A Parlament a csütörtökön 564 szavazattal, tíz ellenszavazat és 17 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásában elismeri a Daphne Caruana Galizia meggyilkolásával kapcsolatban folyamatban lévő bírósági eljárásokban elért eredményeket és, hogy Málta jelenlegi miniszterelnöke nyilvánosan bocsánatot kért azokért az állami hiányosságokért, amelyek hozzájárulhattak az újságíró meggyilkolásához. Azonban a képviselők mély sajnálatukat fejezik ki amiatt, hogy a bírósági eljárás eddig csupán három, a gyilkosság végrehajtásához kapcsolódó ítélet meghozatalához vezetett. Hangsúlyozzák: mindenkit bíróság elé kell állítani, aki a gyilkosságban bármilyen szinten is részt vett, és az Europolt teljeskörűen és folyamatosan be kell vonni a gyilkosságokkal kapcsolatos nyomozásokba.

A képviselők aggasztónak találják, hogy egy évvel a vizsgálatról szóló jelentés közzététele után az ajánlások végrehajtása még mindig hiányos, annak ellenére, hogy a kormány számos reformjavaslattal állt elő. Megdöbbentőnek nevezik, hogy nem történt semmilyen előrelépés azokban a korrupcióval és pénzmosással kapcsolatos büntetőeljárásokban, amelyeket Caruana Galizia a  meggyilkolása idején vizsgált. A Parlament aggodalmát fejezi ki „a máltai bűnüldözés és igazságszolgáltatás intézményi kudarca” és többek között  azon, a közelmúltban napvilágra került információk miatt, amelyek szerint a magas rangú politikai tisztviselőkkel kapcsolatban álló személyekkel szemben rendre nem hajtják végre az európai elfogatóparancsokat.

A Parlament egy sor egyéb problémát is felvet, többek között:

• a vizsgálati és bírósági eljárások hosszát és alacsony hatékonyságát;
• a pénzmosással és korrupcióval kapcsolatos vádakat;
• az Európai Ügyészséghez utalt esetek viszonylag alacsony számát és a máltai hatóságok együttműködésének állítólagos hiányát;
• a korábbi miniszterelnök, a kabinetfőnöke és a korábbi idegenforgalmi miniszter büntetlenségét; és
• a média szabadsága és sokszínűsége útjában álló akadályokat.

A képviselők üdvözlik, hogy bővítették az általában a bűncselekmények kivizsgálására és büntetőeljárás alá vonására rendelkezésre kapacitást, megreformálták a bírák kinevezési eljárását és a legfőbb ügyész szerepét, javaslatot terjesztettek be a média szabadságának növelésére (amelynek ugyanakkor összhangban kellene állnia az európai és a nemzetközi normákkal) és módosították a visszaélést bejelentő személyek védelméről szóló törvényt.

Fotó: Markus Spiske/unsplash.com

A díjjal a Parlament a kiemelkedő újságírói teljesítményt kívánja elismerni. A díjat évente ítélik oda olyan újságíróknak, akik munkájukon keresztül az európai alapértékekért és alapelvekért, így például az emberi méltóságért, a szabadságért, a demokráciáért, az egyenlőségért, a jogállamiságért vagy az emberi jogokért állnak ki.

A díjra állampolgárságtól függetlenül minden hivatásos újságíró és bármilyen szakmai csoportosulás pályázhat mától szeptember 1-jén 12.00 óráig (CET). Pályaműként olyan oknyomozó anyagot kell benyújtani, amely a 27 uniós tagállam egyikében már megjelent a sajtóban vagy más médiában.

A nyertest a sajtó és a civil társadalom, valamint a főbb újságíró-szervezetek képviselőiből álló, független páneurópai zsűri fogja kiválasztani. Az ünnepélyes díjátadás minden évben Daphne Caruana Galizia meggyilkolásának évfordulójának napjához (október 16) közel eső időpontban lesz. Idén egy csütörtöki napon, október 14-én, az Európai Parlament épületében kerül sor az eseményre.

Az elismerés és a 20 ezer eurós pénzdíj üzenetet közvetít: azt mutatja, hogy Parlament elkötelezetten támogatja a tényfeltáró újságírást, és fontosnak tartja a szabad sajtót. Egy 2018 májusában elfogadott állásfoglalásban a képviselők arra kérték a tagállamokat, hogy megfelelő közfinanszírozással segítsék érvényesülni a média sokszínűségét, függetlenségét és szabadságát.

Pályázni kizárólag online lehet, a https://daphnejournalismprize.eu/ weboldalon.

Ki volt Daphne Caruana Galizia?

A máltai újságírónő, blogger, korrupcióellenes aktivista főként korrupciós ügyekről, pénzmosásról, szervezett bűnözésről, a máltai állampolgársági papírok adás-vételéről és a kormány Panama-iratokhoz fűződő viszonyáról tudósította a nyilvánosságot. Folyamatos zaklatásnak volt kitéve, többen megfenyegették, mígnem 2017. október 16-án egy autóba rejtett pokolgép oltotta ki az életét. A máltai hatóságok nyomozása az ügyben óriási felháborodást keltett, és végül Joseph Muscat miniszterelnök lemondásához vezetett. A súlyos mulasztások miatt a Parlament 2019 decemberében felkérte az Európai Bizottságot, hogy saját hatáskörében tegyen lépéseket.