A fejlesztéssel egy korszakokon átívelő, és emiatt széttartó épületegyüttesben kellett formavilágában és funkcióit tekintve is harmóniát teremteni. Az egyes és négyes épület eredetileg a 19. század végén és a 20. század elején épült falas szerkezettel, poroszsüveg födémekkel. Az ötvenes évek végén további szintet húztak a két házra, a zárófödémeket pedig Bohn-födémre cserélték. Az évtizedek során az ingatlanok különböző bővítéseken és átalakításokon estek át, míg az egyes épület tetőterét beépítették, addig a négyes épületé padlástér maradt. A 4/a épület azonban már egy, a nyolcvanas évek elején kivitelezett pillérvázas ház, ami anyaghasználatában, szerkezeti rendszerében és tömegformálásában is markánsan elkülönült a századfordulós kórházépületektől. Ez a kontrasztos illeszkedés a mostani felújítása során is megmaradt vezérelvként.

„A projekt során a megrendelői igényeket vetettük össze egy meglévő épület kötöttségeivel. A tervezett új irodák és laborok egy korábbi kórházépület falai között kaptak helyet, amelyet az igényekhez igazodva terveztünk át és bővítettünk kortárs elemekkel. Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet számára tervezett székház irodánk egyik legnagyobb volumenű saját tervezésű, megvalósult projektje. A teljes tervezési folyamat mellett a szakági koordinációt és a tervezői művezetést is elláttuk. Az elvárásokat proaktívan kezelve, a kezdeti elképzeléseknél egy jóval komplexebb programmal álltunk elő, ami az egész fejlesztés hatékonyságát és minőségét jelentősen megemelte. Ennek eredményeként az ügyféllel együtt gondolkodva nem csupán egy székházat, hanem egy egész telephelyet újíthattunk meg” – hangsúlyozta Kádár Bálint, a DANU építészeti és urbanisztikai igazgatója.

A huszadik század elején épült egységes kórházépületekre az ötvenes években még egy szintet emeltek, megbontva a párkányzatát vesztett épületegyüttes arányait. “Az együttes harmonikus befejezettségét szerettük volna visszaálítani, így a szárnyakat összekötő függönyfalas szerkezet, és a tetőterek helyett épített acél szerkezetű új szint összefogják az épületeket. A karakteres párkány mindezt megnyugtatóan lezárja” – emelte ki Kádár Bálint. Az egyes és négyes épületek közötti összekötés megmaradt, de kortárs formában újragondolva, ahol a függönyfalakkal határolt szellős, világos területeken szintenként találkozási helyek alakultak ki, nagyméretű teakonyhákkal és a pihenőterekkel.

A tervezéshez szükséges felméréseket pontfelhős technológiával végezték, ami alapján pontos, valósághű modell készült a meglévő épületekről. A pontfelhőből generált 3D modell segítette a századfordulós épületek szabálytalanságainak lekövetését a tervezés során, ami a gördülékeny kivitelezést is biztosította.

A Dózsa György út felőli egyes épületben irodákat alakítottak ki, míg az egyes és a négyes ingatlanok közti nyaktagban közösségi terek kaptak helyet. A négyes épületben vegyesen irodák és laboratóriumok működnek, míg a 4/a ingatlanban vizsgáló laborok találhatók. A bővítés során a tervezők törekedtek az eredeti tégladíszes homlokzat minél hűbb megőrzésére. Ennek megfelelően a homlokzatok díszítése és színezése harmonizál az eredeti építészeti stílussal, miközben modern elemekkel egészül ki. A főbejáratnál az elbontott szélfogó helyett ugyancsak a századfordulós homlokzathoz nyúltak vissza a tervezés során. A félköríves kocsifelhajtós bejárat felett filigrán előtető szerepelt az archív képeken. Az új bejárat egyszerre reflektál erre és az új zárópárkányra. Az éles szögű párkány a bejárat felett előtetőként jelenik meg, amely lefordulva keretezi a homlokzati raszterbe illeszkedő új üvegezett nyílászárókat. Közöttük a szélfogó építésekor részben megsemmisült pillérmotívumot visszaidéző kiugrások találhatók, kortárs homlokzatburkolattal ellátva.

Olyan meghatározó projekteken dolgoztak, mint, a nyolcszáz éves Mazzarino városának revitalizálása (a nyitóképen), az Országos Gyógyszerészeti- és Élelmezés-egészségügyi Intézet székházának tervezése, a BudaPart BIM támogatása, illetve Enying belvárosának megújulása.

Közös céljuk, hogy munkájuk eredményeként fenntartható és értékteremtő fejlesztések szülessenek. A DANU Dávida Eszter, Erős Tamás, Kádár Bálint, Pál Attila és Szemerey Samu vezetésével ötvözi az építészeti, várostervezési és digitális megoldásokat, így teljes körű, integrált szolgáltatásokat nyújtva ügyfeleinek. Az egymást kiegészítő szaktudások összekapcsolása mellett a cég missziójában meghatározó a kulturális értékteremtés és a jövő generációk környezete iránt érzett felelősség – írják.

A MITTE felel a DANU kommunikációs stratégiájának és weboldalának megalkotásáért, sajtókommunikációjáért, illetve grafikai és közösségi média feladatainak menedzsmentjéért.

Az építőipari folyamatok digitalizációja és az átfogó stratégiai tervezés mára nélkülözhetetlenné vált a komplex építészeti és várostervezési projektek megvalósításánál. Ezt ismerték fel az alapítók, akik már számos korábbi nemzetközi díjnyertes projektnél sikerrel működtek együtt, megalapozva a most bejelentett közös munkát. A DANU mérnök, tervező és tanácsadó iroda márkanév tükrözi a friss együttműködés szakmai megközelítését: ahogy a Duna összeköti és egyesíti a partjai mentén élő népeket, úgy találkozik a DANU munkáiban a mérnöki, tervezői, analitikus és technológiai szemlélet. Az egymást kiegészítő szaktudások összekapcsolása mellett a cég missziójában meghatározó a kulturális értékteremtés és a jövő generációk környezete iránt érzett felelősség.

A DANU a piacon elérhető legkorszerűbb digitális technológiákat használja. Az épületinformációs és településléptékű modellezéssel (BIM, GIS és CIM) valamint a pontfelhős feltérképezésen alapuló Digital Twin technika felhasználásával idő- és költségtudatos, egyéni igényekre szabott projekteket képes megvalósítani. Az integrált munkafolyamatok segítségével a DANU egy fejlesztést végig tud vinni az ötlettől a megvalósításig, a kockázatelemzéstől és a programalkotástól kezdve a felmérésen, és az adatalapú modellezésen át egészen a tervezésig és az azt kísérő részvételi folyamatokig. Erre rezonál a cég mottója is: a pixelektől a városokig – írják.

A csapat hazai és a régiós piacon is kivételes szakmai háttérrel és a teljes spektrumot lefedő szolgáltatási portfólióval rendelkezik. Eddig 21 országban összesen több mint 500 projekt és 1,5 millió m2 beruházás megvalósításában vettek részt, több mint 400 ha adatalapú városléptékű fejlesztésben és 3,5 millió m2 épületfelmérésben működtek közre. Többek között olyan meghatározó projektek kapcsolódtak korábban a nevükhöz, mint az Országos Gyógyszerészeti- és Élelmezés-egészségügyi Intézet székház és a KEF Központi Garázs és Szerelőműhely tervezése, a BudaPart és a Dél-budai Centrumkórház BIM menedzsmentje, a Puskás Ferenc Stadion BIM alapú koordinációja, a Budapesti Városháza és számos más műemlék épület felmérése és modellezése, Enying városközpontjának megújítása, a szicíliai Mazzarino barokk városközpontjának újratervezése vagy a Balaton-felvidék jövőjével foglalkozó Tájtéka kiadványai.

A DANU működése a közös gondolkodás és a csapatmunka erején alapul, ahol az alapítók külön szakterületeket lefedő tapasztalatai kiegészítik egymást. Dávida Eszter szakmai munkája mellett kiemelkedő tapasztalattal bír a részvételi folyamatok menedzselésében. Erős Tamás a BIM alkalmazásain és módszerein túl az üzletfejlesztéssel is nemzetközi környezetben foglalkozott. Kádár Bálint építészeti és urbanisztikai munkája mellett a szakmai közélet aktív szereplőjeként is közismert. Pál Attila szakterülete az építőipari digitalizáció és a projektmenedzsment. Szemerey Samu szakmai tevékenysége magában foglalja az okos városok fejlesztését, a stratégiai tervezést és kommunikációt és az építészet kulturális, közéleti megközelítéseit – teszik hozzá.