„A felhő fogalma már több mint egy évtizede beköltözött az informatika szótárába. Ma viszont azért ennyire aktuális, mert a felhő kvázi az új adatközponttá vált – mondta Dalos Ottó, a Cisco Magyarország ügyvezető igazgatója. – A vállalatok kritikus üzleti alkalmazásokat futtatnak olyan környezetben, amely nem az övéké. Ezt a folyamatot a pandémia csak felgyorsította. A Ciscónál úgy gondoljuk, hogy az informatika jövőjét a hibrid, többfelhős és alkalmazásközpontú infrastruktúra jelenti. A legtöbb informatikai igazgató, akivel beszélek, azon gondolkodik, hogyan tudná újragondolni az alkalmazásaik tervezését, fejlesztését és telepítését. Miközben a digitális élmények folyamatosan egyszerűsödnek a felhasználók számára, a vállalatok szempontjából egyre összetettebbé válnak, mivel át kell látniuk valamennyi alkalmazás és tranzakció működését és állapotát.”

A Cisco hibrid felhőinnovációihoz kapcsolódó bejelentések:

Hibrid felhőműködés: 

• Megérkezett az új Cisco UCS® X-Series:A Cisco Unified Computing System (UCS) rendszerét világszerte több mint 50 ezer ügyfél használja adatközpontjában. A Cisco Intersight megoldásába teljes mértékben integrált UCS X-Series az első olyan rendszer, amelyet kifejezetten a felhőből indított és felhőkön átívelő hibrid műveletekhez fejlesztettek. A megoldást a rack és a blade rendszerek legjobb tulajdonságainak ötvözésével és a forradalmi UCS X-Fabric technológia felhasználásával fejlesztették napjaink sokoldalú alkalmazásaihoz.
• Intersight Cloud Orchestrator: Ún. alacsony kódolást (low-code) támogató, könnyen használható automatizálási keretrendszer, amelynek révén az IT-csapatok egyszerűen összehangolhatják az infrastruktúrát és az alkalmazásokat, ezzel meggyorsítva a szolgáltatások bevezetését.
• Intersight Workload Engine: Nagy teljesítményű platform a modern, natív felhőalapú alkalmazásokhoz. A konténeres virtualizálást használó, nyílt forráskódú Kubernetes és KVM alapokra épített Intersight Workload Engine konzisztens SaaS-kezelést tesz lehetővé a Cisco HyperFlex platformon.
• Cisco Service Mesh Manager: Az Intersight Kubernetes Service új bővítménye jobb átláthatóságot és egyszerűbb kezelést biztosít, a meglévő szabályozásokhoz igazodó védelemmel, és a szolgáltatási topológiák intuitív vizualizációval a Kubernetes fürtökön keresztül a telephelyeken és a felhőben egyaránt.
• Cisco Cloud ACI:A Cisco alkalmazásközpontú infrastruktúra (Application Centric Infrastructure, ACI) vezérlője már elérhető az AWS és Azure rendszereken, 2021 őszétől pedig a Google Cloudon is hozzáférhetővé válik. A Cloud ACI® megoldás drasztikusan csökkenti a hibrid és többfelhős környezetek telepítésének költségeit és bonyolultságát.
• A hibrid felhőműveletet támogató új termékekről itt olvashat további információt.

Átláthatóság és áttekintés: 

• A ThousandEyesInternet és Cloud Intelligence megoldásokat integrálták a Cisco Catalyst^® 8000 Edge Series for SD-WAN eszközökbe és a Cisco Nexus^® 9000 adatközponti kapcsolókba, így rálátást biztosítanak a hálózat állapotára és az alkalmazások teljesítményére, folyamatosan monitorozva a felhasználók és az alkalmazások közötti kapcsolatot a helyi hálózatokon, az adatközpontokban, illetve a telephelyeket összekötő WAN minden pontján.
• A Nexus Dashboard Orchestrator egyetlen platformon biztosítja a hálózati szabályozások konfigurálását és kezelését az ACI alapú adatközpontokon belül és közöttük, legyenek azok akár saját telephelyeken, vagy AWS, illetve Microsoft Azure környezetekben, valamint idén ősztől a Google Cloudban.

Cisco CX (Customer Experience) szervezethez kapcsolódó szolgáltatások a felhőben

• A CX Business Critical Services for Cloud tanácsadói szolgáltatásokat biztosít a digitalizációs projektek tervezéséhez, végrehajtásához, biztonságos működtetéséhez és optimalizálásához.
• A CX Intersight Workload Optimizer Services javítja az alkalmazások erőforrás-felhasználását a felhőben.
• A CX Advanced Services (kiemelt szolgáltatások) ThousandEyes-ra és SD-WAN megoldásraelősegítik, hogy a felhőalapú megoldások a legjobb alkalmazásélményt nyújtsák, illetve szakértői tervezéssel és integrációval egyszerűsítik ezek bevezetéséhez kapcsolódó projektek összetettségét és gyorsítják az átállást.
• A Custom Quick Start Solutions a teljes automatizáláshoz és az Infrastructure-as-Code (IaC) metódus használatához nyújt szolgáltatásokat.

Fotó: Caspar Camille Rubin, Unsplash

„Egyetlen cég sem tudja tökéletesen megjósolni a jövőt, részben ez teszi a technológia területét olyan izgalmassá. Azonban az iparági vállalatok dolga az, hogy a jeleket olvasva megpróbálják előre jelezni a fejlődés irányát. A korábbi években jelzett trendek, pl. az 5G és a mobilkommunikáció fejlődése, a mesterséges intelligencia és a gép tanulás vagy a multicloud továbbra is meghatározóak lesznek. Ezeket igyekeztünk kiegészíteni néhány további izgalmas előrejelzéssel” – tette hozzá Dalos Ottó.

1. A jövő internete

A 21. század harmadik évtizedébe lépve sem lassul a technológiai fejlődés üteme. A digitális átalakulás komoly terhet jelent a meglévő internetes infrastruktúra számára.

2023-ra 49 milliárd eszköz csatlakozik majd a világhálóhoz és számos új technológia megjelenésére, illetve elterjedésére is lehet számítani a következő évtizedben: a virtuális és a kiterjesztett valóságtól kezdve a 16K streamen, az AI, az 5G, és a kvantum technológiákon, az adaptív és prediktív kiberbiztonságon és az autonóm járműveken keresztül az intelligens IoT-ig.

Az alkalmazások következő generációi messze meghaladják majd a jelenlegi infrastruktúra lehetőségeit. Az internetes infrastruktúrát gyorsabbá, skálázhatóbbá, gazdaságosabbá, egyszerűbbé és biztonságosabbá kell tenni.

A Cisco nemrégiben jelentette be legújabb fejlesztéseit, amik lehetővé teszik a digitális innováció következő évtizedét kiszolgáló internetes infrastruktúra kiépítését. A jövő internetének három fő pillérét a szilícium chipekkel, az optikai hálózatokkal és a szoftveres architektúrákkal kapcsolatos innovációk jelentik.

2. Az alkalmazáshűség az új márkahűség

A digitális felületeken folytatott kommunikáció – legyen az alkalmazás, weboldal, vagy más – mára minden vállalkozás és szervezet életében kiemelten fontossá vált. Az egyszerűség és a felhasználói élmény lett meghatározó, a vásárlók ezek alapján döntenek arról, hogy felvegyék-e az adott vállalattal a kapcsolatot.

Az AppDynamics legfrissebb App Attention Index kutatásának megállapításai szerint a digitális szolgáltatások használata magától értetődővé, egyfajta automatizmussá vált az emberek többsége számára. Ez az úgynevezett „digitális reflex”, ami azt jelenti, hogy míg a múltban a fogyasztók tudatos mérlegelést követően döntöttek arról, hogy egy feladat vagy tevékenység elvégzéséhez digitális szolgáltatást vesznek-e igénybe, addig mára a válaszadók döntő többsége (71%) úgy véli, hogy a digitális szolgáltatások igénybevétele szinte ösztönössé vált a mindennapi élet során.

A felmérés eredményei szerint az emberek gyorsan elfordulnak azoktól a márkáktól, amelyek alkalmazásaival nincs jó tapasztalatuk. Ha a digitális szolgáltatás nem működik megfelelően, a fogyasztók szinte azonnal a versenytársak felé fordulnak (49%), sőt akár aktívan megpróbálnak másokat is lebeszélni egy szolgáltatás vagy márka használatáról (63%) anélkül, hogy esélyt adnának a vállalkozásnak a korrekcióra.

A vállalkozásoknak a következő években tehát kiemelt figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy a fogyasztók nem tolerálják, sőt büntetik a bonyolult, lassú és átlagos digitális élményt. Ezért az alkalmazásokhoz kapcsolódó valós idejű adatelemzés, a szűk keresztmetszetek megtalálása és az azonnali beavatkozás kritikus fontosságú tényezők lesznek.

3. Threat Hunting, Zero Trust és társai

A kiberbűnözés olyan tempóban növekszik, hogy az okozott károk nagysága háromszorosa a természeti katasztrófák okozta károkénak, így a biztonság iránti igény is egyre nagyobb. A reaktív biztonság („reactive security”), amely csak akkor foglalkozik a problémákkal, amikor azok már hatással vannak a rendszerekre, ma már kevés.

A Forrester által alkotott Zero Trust modell azon az elven alapszik, hogy a szervezetek senkiben és semmiben sem bíznak a hálózatukon belül és azon kívül. Az incidensek megelőzése érdekében csak a jogosult, megbízható felhasználók, eszközök és munkafolyamatok kapnak hozzáférést a rendszerekhez – a felhasználói élmény csökkenése nélkül. Ez a megközelítés az elkövetkező évek kiberbiztonságának egyik fő trendje lesz.

A másik izgalmas trend a Threat Hunting, azaz a fenyegetésvadászat. Míg a hagyományos biztonsági modellek általában akkor reagálnak a riasztásokra, miután felismerték a potenciálisan káros tevékenységeket, a Threat Hunting a még ismeretlen fenyegetéseket figyeli, elemzi. A cél az új és még ismeretlen rosszindulatú programok és a sebezhetőségek időben történő felfedezése.

A Cisco Talos szakértői a Hunting for Hidden Threats című e-könyvben mutatják be a Threat Hunting működését, kitérve arra, hogy kinek kell részt vennie benne, illetve mit, hol és mikor kell keresni. Ezenkívül összehasonlítja a modellt más biztonsági módszerekkel, például az incidensekre való reagálással, a behatolásteszteléssel vagy a kockázatkezeléssel.

4. Hálózati trendek: út a szándék alapú hálózatokhoz

A hálózatok az internet bevezetése óta a legjelentősebb átalakuláson mennek keresztül. Az elmúlt években az iparági beszélgetések a szoftvervezérelt hálózatok (SDN), mint a fejlődés következő fázisa körül forogtak. Az SDN számos előnnyel jár, beleértve a központosított irányítást, a biztonságot, a rugalmasságot és az alacsonyabb működési költségeket.

A Cisco fontos lépésnek tekinti az SDN-t a hálózati infrastruktúrák fejlődésében a valódi szándék-alapú hálózatok (Intent-Based Networking – IBN) felé vezető úton. Ezek mesterséges intelligenciát és gépi tanulást használnak a a hálózat működési folyamatainak észlelésére, előrejelzésére és az anomáliák automatikus megoldására. Illetve nem csak megállítják a folyamatban lévő kiberbiztonsági fenyegetéseket, hanem folyamatosan fejlődnek és tanulnak is.

Az SDN alapú megoldások alkalmazása folyamatosan nő. A Cisco Global Networking Trends jelentésben megkérdezett több mint 2 000 IT-vezető és hálózati szakember 41%-a használ SDN megoldást legalább egy hálózati domain esetében. Ennek ellenére mindössze 4% gondolja úgy, hogy hálózata valóban szándék-alapú. A szakemberek egyetértenek abban, hogy az IBN hálózatoknak komoly szerepük lesz a közeljövőben: a válaszadók 78%-a szerint a hálózatuk két éven belül a szolgáltatásközpontú és szándék-alapú hálózatok irányába fog fejlődni, 35% szerint pedig hálózatuk teljes mértékben szándék-alapú lesz.

5. Készségek, IT szakemberhiány

A tehetséggondozás és a jól képzett szakemberek hiánya ma továbbra is az első számú kihívás az informatikai vezetők számára. A Cisco egyik felmérésében, amelynek során világszerte 600 informatikai és üzleti döntéshozót kérdezett meg, a válaszadók 93%-a nyilatkozott úgy, hogy a szakemberhiány jelentősen lassítja vállalatuk digitális átalakulását.

A legkeresettebb szakterületek köre is jelentős változáson megy keresztül. Nem meglepő, hogy az olyan szaktudás iránt, mint az adattudomány és az AI, továbbra is nő az igény. Ugyanakkor az informatikai szakembereknek stratégiai üzleti partnerekké kell válniuk. Ehhez az is szükséges, hogy az informatikai dolgozók napi rutinfeladatait (például az eszközök konfigurálása) az összetett üzleti problémák technológiával történő támogatása váltsa fel.

“Napjaink egyik leggyorsabban fejlődő hálózati technológiája a Wi-Fi. Olyan helyeken is biztosítja az internetelérést, ahol erre korábban nem volt lehetőség. A Wi-Fi hálózatok új szintre emelték a mobilitást és mindennapjaink részévé váltak. A „mi a Wi-Fi kód?” kérdés valószínűleg az egyik leggyakrabban feltett kérdés napjainkban. Az üzleti életben az új generációs Wi-Fi 6 az 5G hálózatokkal kiegészülve új lehetőségek egész sorát nyitja meg és fontos szerepet játszik a szervezetek digitalizációjában” – mondta Dalos Ottó, a Cisco Magyarország ügyvezetője.

1. 1971: A Wi-Fi korszak kezdete: A Hawaii Egyetemen megalkották az ALOHAnet nevű hálózati rendszert, amely lehetővé tette a vezeték nélküli kommunikáció továbbfejlesztését és a Wi-Fi hálózatok előfutárának tekinthető.
2. 1997: Megjelent a 802.11-as szabvány első verziója, amely maximum 2 Mbps sebességre volt képes.
3. 1999: Létrejött a WECA: Fél tucat technológiai cég, köztük a később a Cisco által felvásárolt Aironet, megalapították a Wireless Ethernet Compatibility Alliance (WECA) szervezetet. 2002-től a WECA új néven, Wi-Fi Alliance-ként folytatta a munkát.
4. 1999: Megjelent az első ‘Wi-Fi szabvány’: A 802.11b szabvány volt az első, már ’Wi-Fi’ néven ismert szabvány. A 802.11-nél könnyebben használható és magasabb sebességet nyújtó 802.11b szabvány megjelenését sokan tekintik a Wi-Fi korszak igazi kezdetének.
5. 1999/2000: Forgalomban az első 802.11b eszközök: Egyre több kereskedelmi forgalomban kapható eszközben, például laptopokban kezdett megjelenni a beépített Wi-Fi antenna.
6. 2002: Jelentős iparági fejlesztések a Cisco-tól: A Cisco elindította Compatible eXtensions ingyenes licensz programját, amely lehetővé tette más szolgáltatók Wi-Fi termékeinek alkalmazását a Cisco vezeték nélküli hálózatokon, változatlanul magas biztonság mellett.
7. 2004: Wi-Fi a fellegekben: Felszállt az első kereskedelmi légi járat, amely Wi-Fi hozzáférést is biztosított az utasok számára.
8. 2005: A Wi-Fi beépült a szóhasználatba: A Wi-Fi szó külön szócikket kapott a Merriam-Webster szótárban.
9. 2009: A 802.11n szabvány forradalmasítja az iparágat: Bevezették az új 802.11n, másnéven Wi-Fi 4 szabványt, amely a MIMO technológia által garantált magasabb átviteli sebesség révén több antennával nagyobb adatfolyamot tett lehetővé. A maximális átviteli sebesség közel kilencszeresére növekedett (54 Mbps vs. 450 Mbps).
10. 2010: Újabb Cisco innovációk: Az Aironet 3500 Access Point széria részeként bevezetett Cisco CleanAir technológia képes volt automatikusan azonosítani, illetve diagramokon és térképes nézetben ábrázolni a rádióinterferenciát, meghatározni a probléma forrását és más, kevésbé zsúfolt csatornákra terelni a felhasználókat.
11. 2011: A hotspotok terjedése: A Wi-Fi hotspotok száma világszerte meghaladja az egymilliót.
12. 2012: A Wi-Fi az otthonokba is beköltözik: Világszerte a háztartások negyedében megtalálható a Wi-Fi.
13. 2013: Még nagyobb sebesség a 802.11ac szabvány révén: A 802.11ac szabvány elérte az 1 Gbps sebességet.
14. 2015: A Wi-Fi a felhasználók életénék részévé vált: Az IDC piackutató cég kutatásában azt vizsgálta, hogy mi az a dolog, ami nélkül az emberek nem tudnának élni. A válaszadók 18 százaléka első helyen jelölte meg a Wi-Fi-t, így az összességében az élelmiszerek mögött második helyen végzett. A szex (10%), a tévénézés (8%) és az alkoholfogyasztás (4%) a Wi-Fi mögé szorultak.
15. 2018: A Wi-Fi a gazdaság egyik hajtóereje: A Wi-Fi technológia globális gazdasági értéke meghaladta a 2 billió dollárt.
16. 2018: 13 milliárd Wi-Fi eszköz használatban: A Wi-Fi eszközök száma meghaladta a 13 milliárdot, vagyis világszerte mindenkire közel 2 Wi-Fi eszköz jut.
17. 2019: A Wi-Fi 6 új korszakot nyit: Az új generációs Wi-Fi 6 már 5 Gbps sebességet biztosít. Az új szabvány az 5G-vel azonos technológiai alapokra épül, de a két technológia nem kizárja, hanem kiegészíti egymást. A Wi-Fi 6 előnyei közé tartozik, hogy kevésbé meríti le a kapcsolódó eszközök akkumulátorait és összességében sokkal kiszámíthatóbb felhasználói élmént nyújt. Emellett a Cisco bejelentette az OpenRoaming projektet is. Ennek célja, hogy könnyebbé és biztonságossá tegye a Wi-Fi és az LTE közötti váltást, valamint a nyilvános Wi-Fi hálózatokhoz történő csatlakozást.
18. 2021: Tovább növekszik a hotspotok elterjedtsége: A Cisco becslései szerint a hotspotok száma világszerte meghaladja az 500 milliót, ami a 10 évvel ezelőtti érték 500-szorosa.
19. 2022: Még magasabb lesz az átlagsebesség: Előrejelzések szerint 2022-ben az átlagos Wi-Fi kapcsolat sebessége eléri az 54.2 Mbps-ot, vagyis több mint duplájára növekszik a 2017-es 24.4 Mbps-hoz mérten.
20. 2022: A Wi-Fi lesz a jövő internete: A Wi-Fi lesz a legfőbb internetes kapcsolódási pont. A Cisco előrejelzése szerint az internetes forgalom 59 százaléka Wi-Fi hálózatokon keresztül zajlik majd.

Manapság a digitalizáció, a mobilitás és az IoT a legdivatosabb kifejezések közé tartoznak, ezek hátterében pedig minden esetben a konnektivitás áll, amelynek révén emberek és eszközök kapcsolódnak egymáshoz a hálózatokon keresztül. A Cisco előrejelzése szerint 2022-re az adatforgalom nagyobb lesz, mint az internet elindítása óta eltelt 32 év alatt összesen. 3 év múlva pedig már 28 milliárd eszköz csatlakozik majd az internetre, amelyek közül számos berendezés (robotok, gyártósorok, orvosi és oktatási eszköz) vezeték nélküli hálózaton keresztül kommunikál majd.

A Gartner jelentése azt vetíti előre, hogy 2020-ra az új IoT projektek 80%-a mobilnetre vagy vezeték nélküli hálózatokra épül majd. Ennek fényében jól érthető, hogy miért van szükség egy újragondolt vezeték nélküli szabványra, amely jobban igazodik a jelen és a jövő kihívásaihoz.

A Wi-Fi 6 üzleti hatása

„Az új szabvány megjelenését első lépésben a B2B területen várjuk, illetve itt hoz fontos újításokat” – mondta Dalos Ottó, a Cisco Magyarország ügyvezető igazgatója. „Többek között automatizált üzemcsarnokokban, a logisztikai iparágban, illetve az önvezető járműveknél fogunk vele találkozni. Egyszerre nagyszámú felhasználót képes kiszolgálni, ezért a technológia ideális a nagy befogadóképességű sport- és kulturális létesítmények, események esetében is. A rendkívül alacsony késleltetés miatt pedig az AR/VR-hoz kapcsolódóan, illetve az egészségügyben is új lehetőségeket nyit.”

Az internet indulása óta minden hálózati sebességhez köthető ugrásnak komoly hatása volt a technológiai innovációra: a 4G megjelenése az okostelefonok forradalmát hozta el, az 5G és a Wi-Fi 6 pedig az üzleti életet fogja átformálni. A Cisco szakemberei szerint a két utóbbi technológia együtt fog megjelenni a felhasználók életében, és nem kizárják, hanem kiegészítik egymást.

Egy kis WiFi történelem

1999-ben egy fél tucat technológiai cég, köztük a később a Cisco által felvásárolt Aironet, létrehozták a Wireless Ethernet Compatibility Alliance szervezetet. Innentől számítjuk a vezeték nélküli hálózatok születését.

A hivatalos Wi-Fi logóval ellátott megoldások egységesen az IEEE 802.11-es adatátviteli szabványnak megfelelően működnek. Ezek a termékek a Wi-Fi Alliance hitelesítését viselik, amely garantálja a különféle vezeték nélküli eszközök kompatibilitását. Emellett a hálózati eszközök gyártói is sokat tettek a kompatibilitás érdekében. 2001-ben indult a Cisco Compatible eXtensions ingyenes licensz programja, amely lehetővé tette más szolgáltatók Wi-Fi termékeinek alkalmazását a Cisco vezeték nélküli hálózatokon, változatlanul magas biztonság mellett.

A Wi-Fi technológia későbbi fejlesztései között szerepelt az interferencia kezelése és az adatátvitel stabilitásának növelése. Ezt a törekvést támogatja a Cisco által fejlesztett Flexible Radio Assignment, valamint a Cisco CleanAir. Ez utóbbi képes azonosítani, illetve diagramokon és térképes nézetben ábrázolni a rádióinterferenciát, meghatározni a probléma forrását és más, kevésbé zsúfolt csatornákra terelni a felhasználókat.

A jelen kihívásai és a jövő lehetőségei

A vezeték nélküli technológia egyik legelterjedtebb üzleti alkalmazása az irodai Wi-Fi. A dolgozók szabadon mozoghatnak az irodaterekben és bárhonnan hozzáférhetnek a munkavégzéshez szükséges erőforrásokhoz. Egyre népszerűbbek a WiFi alapú elemzések és lokációs szolgáltatások is. Az IoT elterjedésével a WiFi a mezőgazdaságtól a gyártósorokig mindenütt megjelenik.

„A kecsegtető üzleti lehetőségek és széleskörű felhasználási területek mellett azonban minden piaci szereplőnek szem előtt kell tartania, hogy az IT csapatok munkáját rendkívül megnehezíti majd az eddigieknél lényegesen nagyobb összetettség, amit a rengeteg hálózatra kapcsolódó eszköz eredményez. A hatékony munkához tehát újra kell gondolni az IT architektúrákat – a hálózatok talán még sosem voltak ilyen fontosak, és sosem voltak még ekkora terhelés alatt” – tette hozzá Dalos Ottó.

A hálózati architektúrák újragondolását jelentős részben éppen a vezeték nélküli kapcsolatok ugrásszerű növekedése teszi szükségessé. Ugyanakkor ma már rendelkezésre állnak olyan új technológiák, amelyek a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás révén segítik az üzemeltetők munkáját. A Cisco DNA Assurance például automatizálja a hibakeresést. Elemzi a hálózat egészéről begyűjtött adatokat és azokat grafikus formában feldolgozza. Javaslatokat tesz a hibaelhárításra, illetve a hálózati teljesítmény optimalizálására.