Tihanyi Lajos képei iránt nagy a kereslet szerte a világon, a hazai modernizmus kiemelkedő alakjának művei egyre többet érnek. 2023-ban Tihanyi “Tájkép Margit-híddal” című festménye egészen 130 millió forintig menetelt a Virág Judit Galéria téli aukcióján, 2021-ben pedig a Pont Saint Michel című kép nem kevesebb, mint 220 millióért cserélt gazdát szintén a Virág Judit Galéria árverésén.

Ez utóbbi kép is 1908-ban készült, akárcsak a május 19-én aukcióra kerülő Nagybányai piac című alkotás. Tihanyi fiatal, 23 éves volt ekkor. A művész ekkor már megjárta Nagybányát, valamint eljutott Párizsba is, a francia fővárosban töltött hónapok óriási hatással voltak rá. Kinyílt előtte a világ, és élete korábbi színterei csupán poros kisvárosnak tűntek számára. Innentől Paul Gauguin, Paul Cezanne és Henri Matisse voltak a példaképei.

A nagybányai művészvilágba visszatérve festette meg ezt a képét, amely – rá jellemző humorral – akkor ábrázolja a piacot, amikor épp nincs piac. „Nagybánya kiváló helyszín volt Tihanyi számára, hogy a Párizsban látottakat, tapasztaltakat kamatoztassa, és rátaláljon saját útjára. Ennek a rálátásos, vad színekkel megfestett képnek a kompozíciója merész, színei a nagy francia fauve mestereket idézik. A modernizmus igazi gyöngyszeme ez” – mondta el Virág Judit, a Virág Judit Galéria művészettörténésze és társtulajdonosa. A képnek hányattatott sors jutott, a keletkezése után egy évszázadon át elveszettnek hitték, azonban később felbukkant egy kiállításon és azóta a Tihanyi-életmű értékes darabja.

A Virág Judit Galéria május 19-i aukciója számos egyéb izgalmas tételt tartogat még. Ilyen például Battyhány Gyula Bábel című festménye, amely az arisztokrata származású művész egyik főműve.  Batthyány előszeretettel tartott görbe tükröt a hazai arisztokrácia tagjai elé, azonban ezen a biblia témájú, roppant részletgazdag festményen szövetszerűen forrnak össze a meseszerű jelenetek. A kép mostanáig lappangott, ám most, hogy előkerült, az aukció egyik leglátványosabb darabja lesz.

Ugyancsak az árverés kiemelt tétele Faragó Endre Kávéházban című alkotása, valamint Czigány Dezső Zöld kancsós, almás csendélet 1930-körül című festménye. Vaszary János Mezei virágok csendélete nemcsak szépsége miatt érdemel említést, hanem azért is, mert Irwin Shaw világhírű író tulajdonában volt.

A Tihanyi kép és a gazdag aukciós anyag két héten át, május 5-től 17-ig megtekinthető a Virág Judit Galériában (1055 Budapest, Falk Miksa utca 30.)

Czigány Dezső a csendéletek mestere, a tökéletességig fejlesztette a műfajt. Czigány a korai magyar modernizmus egyik legjelentősebb alakja, plasztikusan modellált, pontos arányokkal felépített csendéletei a Cézanne-i hagyományokat elevenítik fel. A most kalapács alá kerülő, Csendélet című, 1920 körül készült festménye 40 millió forintos kikiáltási árról indul, becsértéke 70-100 millió forint.

Mattis-Teutsch János művészetét egy monumentális dupla aktos kép képviseli az októberi 15-i aukción. Az Aktos kompozíció 1930-ban született, és már 1933-ban, Brassóban ki volt állítva. A kép egy olyan absztrakt ember-típust jelenít meg, amely leegyszerűsített formáival minden emberi és művészi gondolatot ki tud fejezni. A kép impresszív méretével is lenyűgözi a nézőt. Kikiáltási ára 16 millió forint.

Kondor Béla 1961-ben alkotta meg az Apáca és a pap című képet, amely ​a​z életmű legjelentősebb darabjai között foglal helyet. Kondor az ötvenes-hatvanas évek elejének központi, kultikus figurája volt​, akinek ez a remekműve 36 millió forintos kikiáltási árral kerül árverésre, becsértéke 60-80 millió forint. A németalföldi hagyományokat felelevenítő kép a modernség és korszerűség, továbbá egy univerzális világkép magas fokú művészi szintézise.

Mednyánszky László dúsgazdag arisztokrataként a szegények, az elesettek pártfogoltja volt. Drámai erejű portrékon mutatta be életüket. Művészetének másik forrása maga a természet: tátrai barangolásai során lírai tájképek sokaságát festette. Fényködös táj című, 12 millió forintos kikiáltási árról induló nagyméretű festménye (a nyitóképen) is a természet szeretetéről és rejtelmességéről szól. A most aukcióra kerülő remekművén a magát Öreg kutyának nevező művész a ködben és napfényben egyszerre vibráló tájat örökítette meg.

A Virág Judit Galéria őszi aukcióját október 15-én tartják a Budapest Kongresszusi Központban. Az aukciós kiállítás nyitvatartási időben megtekinthető a Virág Judit Galériában (1055 Budapest, Falk Miksa utca 30.)

Ritkán szerepel árverésen Gábor Jenő alkotás, éppen ezért hatalmas érdeklődés előzi meg a Virág Judit Galéria tavaszi aukcióját, ahol a művész egyik főműve kerül piacra. A Július 14. Párizsban című monumentális festmény az art deco egyik mesterműve, szemet gyönyörködtető mind a laikusok, mind a szakértők számára. Gábor Jenő párizsi tartózkodása alatt festette meg a képet és azt a pillanatot örökítette meg, amikor a felszabadult párizsiak utcabállal ünneplik a forradalom napját, a Bastille ostromának évfordulóját. Gábor Jenő 1927-ben mutatta be festményét a pécsi közönségnek, de a mű megjárta a modern magyar művészetet reprezentáló genovai kiállítást is. Gábor Jenő főműve 36 millió forintos kikiáltási indul, becsértéke pedig 50-80 millió forint.

Kondor Béla Két fej (Modell eresztés) című alkotása 40 év után bukkant fel a piacon (a nyitóképen), a közönség utoljára 1984-ben láthatta festményt, utána eltűnt a művészettörténészek látóköréből. Kondor Béla életműve kicsi, egy-egy képének felbukkanása akkora felzúdulást kelt a piacon, mint egy Csontváry festmény megjelenése. A sejtelmes jelentésű, 1958-ban festett Kondor-mű 38 millió forintos kikiáltási árról indulva keresi új tulajdonosát.

Czigány Dezső festményeiért versengenek a gyűjtők. A tavaszi aukción egy minden ízében modern és naprakész remekmű kerül kalapács alá, amelynek „főszereplője” egy rendkívül dekoratív, nagyméretű kínai porcelánváza. A Csendélet kínai vázával című kép 1920 körül keletkezett. A csendéletben a fényárban úszó tárgyak kontúrjai felolvadni látszanak, a nyári gyümölcsök pedig kis túlzással a néző szeme láttára érnek még zamatosabbá. Czigány sosem ismételte önmagát, még az azonos téma is mindig újabb és újabb művészi megoldásokra sarkallta. Czigány a csendéletek mestere volt, alkotásai az európai modernizmus kiemelkedő darabjai. A festmény 18 millió forintos árról indul, becsértéke 30-40 millió forint.

A leglátványosabb mind közül az a római stílusú óriásváza, amely elsőre úgy tűnik, mintha bronzból készült volna, pedig egy bravúrosan megmunkált és díszített kerámiáról van szó, amely teljesen különbözik a Zsolnay többi tárgyától. „Ez egy magányos, társtalan remekmű, amely a historizmus és a szecesszió határán billeg és kreativitásával, technikai tökéletességével önbizalmat sugároz. Azt üzeni a konkurenciának, hogy amit más álmodni sem mer, azt mi tökéletesen megvalósítjuk” – mondta el Törő István, a Virág Judit Galéria társtulajdonosa. Az óriásváza máris rekordot döntött, hiszen 15 millió forintos kikiáltási árával a valaha meghirdetett legértékesebb Zsolnay-tárggyá vált. A váza becsértéke 30-40 millió forint. 

Szintén a decemberi aukció kiemelt műve Vaszary János Tóvárosi tájkép, Tata című alkotása 1912-ből, amely 55 millió forintos kikiáltási indul. 1909-től kezdve Vaszary János feleségével, Rosenbach Máriával a tavaszi és nyári hónapokat Tata-Tóvároson töltötte. 1910-ben vásárolták meg azt a telket, amely szökőkútjaival, színes virágágyásaival nemcsak pihenést biztosított a házaspár számára, hanem inspirálta is művészt. A tatai tavat ábrázoló kép kompozícióját Vaszary főleg a sárga, a lila, a kék és a zöld színek összeütköztetésére alapozta. 

A gyűjtők nagyon várták már Czóbel Béla Párizs, L’avenue du Maine című festményének felbukkanását. A 26 millió forintos kikiáltási árról induló festmény akkor született, amikor Czóbel 1925 őszén megérkezett Párizsba. Első szállása a L’avenue du Maine 71. számú házában volt – ennek az ablakából festette az utca átellenes oldalát. Az aukcióra kerülő kép legközelebbi párhuzama a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében található.

Aukcióra kerül Mednyánszky László egy csodálatos, 1911-ben készült képe, a Holdvilágos tóparti táj is. A festmény kikiáltási ára 7,5 millió forint, becsült értéke 12-16 millió forint. A festmény Mednyánszky egyik kedvenc témáját dolgozza fel: a természetet, azon belül pedig a mozgó vizet.

Igazi ritkaságnak számít, hogy Czigány Dezső két kivételes csendélettel is képviselteti magát. Az 1930-as években festett Csendélet aktos kompozícióval című kép kikiáltási ára 15 millió forint, a Csendélet című alkotás 10 millió forintról indul. 

A korai magyar modernizmus egyik legkiválóbb mesterétől, Boromisza Tibortól két festmény is szerepel a kiírásban.  A szatmárnémeti piac misztikus megvilágításban című kép 18 millió forintos, a Tavaszi táj 14 millió forintos kikiáltási árról várja a liciteket.

A Virág Judit Galéria már korábban bejelentette, hogy aukcióra bocsátja Tihanyi Lajos Tájkép Margit-híddal és Gulácsy Lajos Régi instrumentumon játszó hölgy című festményét. Előbbi 100 év után a semmiből került elő, utóbbi pedig már 2002-ben abszolút aukciós rekordot döntött – a szakma már akkoriban is “magyar Mona Lisának” nevezte el. A festményeket, és a téli aukció minden egyes darabját a nagyközönség december 2-tól, két héten át ingyenesen megtekintheti a Virág Judit Galériában.