A karácsonyi ajándékozási szokásainkat még a világjárvány sem tudta érdemben megváltoztatni: 2020-ban átlagosan 52 300 forint volt fejenként az erre szánt keret, vagyis 8%-kal több, mint tavaly[2]. Eközben idén minden eddiginél többen döntöttek az online bevásárlás mellett, mind az ünnepi menüt, mind a másoknak szánt ajándékokat illetően. Nem véletlen, hiszen a járvány kezdete óta minden 3. magyar (33%) többet vásárol a digitális térben, ráadásul a fogyasztói tudatosság is sokat fejlődött: a vásárlók 58%-a több információt gyűjt online, hogy kevesebb időt kelljen az üzletekben töltenie.[3] Ennek ellenére tapasztalatok szerint az ajándékvásárlók közel 5-10%-a szokott élni a cserelehetőséggel az ünnepek után.[4]

Pórul járhat, aki korán lezavarta a karácsonyi bevásárlást

Még mindig makacsul tartja magát az elképzelés, hogy a kereskedők mindenképpen kötelesek visszaadni a pénzünket vagy másik terméket biztosítani nekünk panasz esetén. Nos, ez így nem teljesen igaz, viszont a legtöbben valóban arra törekednek, hogy a vásárló számára is megfelelő megoldást találjanak a vitás kérdésekben is, hiszen idén talán még nagyobb a verseny a fogyasztók kegyeiért. Mielőtt belevetnénk magunkat a két ünnep között megszokott ajándékcsere-dömpingbe, nézzük, mit mondanak a jogszabályok és a gyakorlat!

Éljen a szavatosság!

Ha később azzal szembesülünk, hogy hibás a termék és biztosak vagyunk abban (és bizonyítani is tudjuk), hogy már a vásárlás pillanatában is hibás volt a karácsonyra szánt meglepetés, akkor mindenképpen érdemes mielőbb reklamálnunk az eladónál. Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésnél a kötelező kellékszavatosság általában minden termékre, szolgáltatásra érvényes, a vételt követő két éven belül. Természetesen például a gyorsan megromló élelmiszerekre, vegyi árukra ez a szabály nem vonatkozik. A vevő így elsősorban kérheti a termék javítását vagy cseréjét, arányos árleszállítást, de akár el is állhat a szerződéstől. Fontos, hogy a vásárlást követő 6 hónapon belül felismert hiba esetén nem a vásárlót, hanem az eladót terheli a bizonyítási kötelezettség.

Blokk igen, csomagolás nem feltétlenül

Jól tesszük, ha a blokkokat, számlákat és a jótállási jegyet (amennyiben van) mindig megőrizzük, amikor másnak vásárolunk valamit, ezekkel már magabiztosan fordulhatunk a kereskedőkhöz, ha gond lenne az áruval. Az eredeti csomagolás már kényesebb kérdés, azonban jó tudni, hogy ha minőségi kifogás merült fel a megvásárolt termék kapcsán, akkor azt enélkül is vissza kell cserélnie az eladónak.

A csúnya pulcsi esete

Sokszor azonban nem az ajándék hibája miatt szeretnénk új termékhez jutni, inkább a méretekkel, színekkel van probléma, vagy egyszerűn csak nem találtuk el, minek is örülne a másik. Nos, sajnos ilyenkor az eladó egyáltalán nem kötelezhető a cserére, hiszen az áru nem hibás. Ugyanakkor sok helyen mégis biztosítanak erre lehetőséget.

Jótállás = garancia

A szavatosság mellett kötelező egyéves jótállás (hétköznapi nevén garancia) érvényes a vonatkozó kormányrendeletben[5] felsorolt bruttó 10 ezer forint eladási ár fölött értékesített tartós fogyasztási cikkek meghibásodása esetén: ezek tipikusan háztartási berendezések, elektronikai eszközök, vagy például ékszerek, sporteszközök. Természetesen a kereskedő önként is dönthet amellett, hogy 1 évnél hosszabb garanciát ad az általa kínált termékre. Ez utóbbi esetben feltétlenül őrizzük meg a garanciajegyet.

3 munkanapon belüli csere lehetősége

Kevesen tudják, hogy a kötelező jótállás alá eső hibás termékek esetén, ha a vásárló a vételtől számított 3 munkanapon belül szeretné kicseréltetni az árut, az eladó nem hivatkozhat arra, hogy számára a csere aránytalan többletterhet, többletköltséget jelent.

14 nap a bűvös szám az online térben

A fentiek nagy tanulsága – amire jövőre érdemes figyeljünk, ha idén esetleg nem tettük – tehát az, hogy érdemes előzetesen informálódni és kérdezni a boltokban, így nem ér minket meglepetés, ha az ajándék nem váltja be a hozzá fűzött reményeket a fa alatt. A tájékozódás az online térben még könnyebb, így a kényelem és a „COVID-mentesség” mellett ezt is a webes vásárlás előnyei közé sorolhatjuk. A webáruházban vásárolt ajándékokra ráadásul speciális szabályok vonatkoznak, itt már a rendelés pillanata és az átvétel között is meggondolhatja magát a vásárló, emellett az áru indoklás nélkül visszaküldhető, az átvételt követő 14 napon belül.

Ezzel együtt az online ajándékbeszerzésnél is érdemes körültekintően eljárni. A Generali tavaszi felmérése rámutatott, hogy minél gyakrabban vásárol valaki online, annál nagyobb eséllyel válik cybertámadás áldozatává. Emellett nagyon sok bejelentés érkezik a biztosítóhoz azzal kapcsolatban, hogy a már kifizetett termék nem érkezik meg a kereskedőtől. Mindig érdemes lementeni a vásárlást visszaigazoló emailt, a számlamásolatot a kifizetésről, és dokumentálni a teljes folyamatot, így sikeresen élhetünk a kárigénnyel. A cyberbiztosítások egyébként már széles körű megoldásokat nyújtanak: igénybe vehetők bank- és hitelkártyával, valamint internetes hozzáférési adatokkal való visszaélés esetén is, emellett jogvédelmi szolgáltatást is kínálnak.

[1] https://hvg.hu/gazdasag/20201118_karacsony_ajandek_vasarlas

[2] https://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagi-hirek/tobbet-koltunk-iden-karacsonykor-3353149/

[3] https://www.telenor.hu/sajto/kozlemeny/a-magyarok-a-jarvany-ellenere-sem-mondanak-le-a-karacsonyrol-a-telenor-kutatasa-szerint

[4] https://piacesprofit.hu/kkv_cegblog/most-indul-be-az-ajandekcsere-invazio/

[5] 151/2003. (IX.22.

A világjárvány kitűnő lehetőségeket kínál a csalóknak: statisztikák szerint a COVID-19-hez kapcsolódó e-mail-es támadások 667%-kal növekedtek az elmúlt időszakban, és míg 2016-ban átlagosan 40 másodpercenként történt egy zsarolóvírus-fertőzés, ez az adat 2020 első 3 hónapjában már 13 másodperc volt[2].

 „A pandémia erre a területre is súlyosan rányomta a bélyegét, hiszen a hagyományos bűncselekményeket, lopásokat és betöréseket nehezebb volt kivitelezni, így nagyon megugrott az internetes visszaélések száma. Egyrészt sok ügyfelünk jelezte, hogy a COVID 19-re hivatkozva próbáltak tőlük személyes adatokat kicsalni kéretlen e-mailekkel, másrészt több bejelentést kaptunk a nagy lendületet vett e-kereskedelemhez kapcsolódó visszaélések miatt. A hab a tortán pedig a bezártság miatt frusztrálttá vált internetes közösség volt: találkoztunk elharapózott kommentháborúval, rágalmazással és a közösségi médiában elkövetett támadásokkal” – mondja Szikszai József, a Generali Biztosító kárrendezési igazgatója.

Ragaszkodó expasi, eltévedt porszívó, vírusos levél

Többszörösére nőttek a cyberkárokkal kapcsolatos bejelentések a Generali ügyfélszolgálatán, a kollégák pedig igyekeznek az adminisztratív teendők mellett hasznos tippekkel is ellátni a károsultakat, hogy mihamarabb elháríthassák az internetes támadások következményeit. A leggyakoribb bejelentésekből szemezgettünk, hogy megmutassuk, a legtöbb helyzetre létezik megoldás: dokumentáljuk alaposan az eseteket és kérjünk segítséget!

1. „A gépem zsarolóvírussal fertőződött, nem férek hozzá az adataimhoz.” – Ilyen esetekben szinte azonnal az IT-csapathoz kerül a bejelentés, akik először távoli hozzáféréssel igyekeznek orvosolni a problémát, illetve szolgáltatót ajánlanak az újratelepítéshez. A bejelentőnek nincs más dolga, mint várni a szerviz hívását, valamint beküldeni a kért dokumentumokat a kárrendezéshez. Nagyon fontos, hogy soha ne teljesítsük a zsarolóvírus fizetési felszólításait!
2. „Egy barátomtól kapott email csatolmányát nyitottam meg, szerintem vírusos lett a gépem.” – A legtöbb ilyen bejelentésnél távvezérléssel megoldható a vírus legyőzése, azonban az operációs rendszer újratelepítése és egy teljes merevlemez ellenőrzés is ajánlott, valamint lehetőség van szervízpartner bevonására. Érdemes a megelőzésre is odafigyelni: használjuk és frissítsük rendszeresen a vírusirtókat, illetve legyünk körültekintőek a wifi-beállításoknál, hogy a hálózaton keresztül ne tudjon több eszközt is megfertőzni a kértevő.
3. „A lányom szakított a barátjával, de ő a közösségi oldalokon továbbra is azt jelöli, hogy kapcsolatban van vele, ráadásul a fotóit is használja.” – Első pillantásra úgy tűnhet, nincs eszköz a kezünkben az ilyen kellemetlen szituációk kivédésére, pedig azon kívül, hogy módunkban áll az egyes közösségi oldalakon jelenteni az ilyen eseteket, jól tesszük, ha minden fotót, üzenetet, képernyőképet elmentünk, ezekkel már fordulhatunk kárigénnyel a biztosítóhoz. Peren kívüli jogsegélyt is kaphatunk, így gyakorló ügyvéd lehet a segítségünkre a „békés” megoldásban.
4. „Rendeltem egy porszívót egy webshopból, de már két hónapja várom, hogy megérkezzen végre.” – Viszonylag gyakran előfordul, hogy nem érkezik meg hozzánk a már kifizetett termék, ráadásul a szolgáltatóval sem tudunk zöld ágra vergődni. Ilyenkor hasznos összegyűjteni a vásárlást visszaigazoló emailt, a számlamásolatot a kifizetésről, illetve minden kapcsolódó képernyőmentést, ami dokumentálja a sikeres fizetési folyamatot. Ezek benyújtását követően élhetünk kárigényünkkel a biztosítónál.

Jól jön egy szakértő a háznál

„Az egyik leggyakrabban igénybe vett szolgáltatásunk a cyber távsegítség. Sokszor hajlamosak az emberek pánikba esni egy egyszerű számítógépes vírustól is, pedig a helyzet viszonylag könnyen orvosolható szakértő segítséggel. Nem kell az internetes vásárlás során elvesztett összegekről, vagy a postán elkeveredett termékekről sem lemondani, egy körültekintően összeállított cyberbiztosítás ezeket a károkat is fedezheti.” – teszi hozzá Szikszai József.

A világhálón szaporodó támadások műfajában újabb jelenségnek számít az internetes zaklatás, a kéretlen fotók és üzenetek, valamint a közösségi médiában elkövetett rágalmazás és egyéb visszaélések. Nagyon fontos, hogy ezeket az eseteket se vegyük félvállról, és főleg ne nyugodjunk bele, hogy semmit sem tehetünk ellenük. A Generali ezért is támogatja idén is a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány és az UNICEF Magyarország #nemvagyegyedül kampányát, amely azt hivatott elősegíteni, hogy a bántalmazott fiatalok szégyen nélkül beszélhessenek az őket ért sérelmekről.

Ezekben az estekben is érdemes jogi útra terelni az ügyet, ehhez a biztosítási csomagok is kínálnak jogsegély szolgáltatást, így nem csak a megfelelő jogi képviselet megtalálása lesz könnyebb, de az ügyvédi és perköltségekre is fedezetet kaphatunk.

[1] https://biztositomagazin.hu/2020/05/07/generali-kutatas-minden-harmadik-magyart-ert-mar-cybertamadas/

[2] https://www.portfolio.hu/gazdasag/20200402/felporogtek-a-hackerek-667-kal-nott-a-koronavirushoz-kapcsolodo-tamadasok-szama-423684

Banki adatok, fényképek, jelszavak – csak néhány digitális érték azok közül, melyekre a cyberbűnözők vadásznak. Statisztikák szerint 10 másodpercenként éri támadás a számítógépeinket[1], és abban biztosak lehetünk, hogy a járványhelyzet miatt ránk szakadt digitális forradalomból az online világ fosztogatói sem maradnak ki. Mindeközben egyre népszerűbbek a webshopok és az online vásárlási lehetőségek: a magyarok harmada költi a pénzét az interneten rendszeresen, további 55 százalékuk pedig kipróbálta már a webes vásárlást korábban – derül ki a Generalinak a 18-59 éves hazai lakosság körében végzett reprezentatív kutatásából. A leggyakoribb online vásárlók 30 és 39 év közöttiek, közép- és felsőfokú végzettségűek és jellemzően fővárosiak. Érdekesség, hogy köztük egyáltalán nem felülreprezentáltak a nők, így kijelenthetjük, hogy a férfiak is épp oly szívesen költik a pénzüket a webáruházakban.

Az online vásárlás a kibertámadások melegágya

A Generali felmérésének tanulsága szerint minél gyakrabban vásárol valaki online, annál nagyobb eséllyel válik cybertámadás áldozatává. Összességében minden harmadik magyart érte már ilyen jellegű incidens az interneten, és ez bizony sok esetben anyagi kárral is járt. Jó hír azonban, hogy többségüket (12 százalék) 10 000 forintnál kisebb összeggel károsították meg, míg a megkérdezettek csupán 6 százaléka számolt be arról, hogy 50 000 forintál nagyobb összeget veszített.

A cybertámadások legnépszerűbb formáját továbbra is a kétes eredetű emailek képviselik, a megkérdezettek 24 százaléka kapott már ilyen kéretlen levelet. A Microsoft is arra hívta fel a figyelmet a közelmúltban, hogy a koronavírussal kapcsolatos információéhség nagy lehetőség a bűnözők számára, akik minden eszközt bevetnek, hogy rávegyék a gyanútlan felhasználókat fertőzött linkek megnyitására vagy kártékony mellékletek letöltésére[2]. A Generali kutatásában résztvevők csupán 4 százaléka számolt be arról, hogy olyan súlyos támadás érte a gépét, hogy az azon tárolt összes adata elveszett.

Féltjük a személyes emlékeinket, de még jobban a pénzünket

A gépükön tárolt adataik közül a magyarok leginkább a banki információkat (85 százalék) és a felhasználóneveket, jelszavakat féltik (82 százalék), ezek után következnek csak a régi családi fotók és egyéb személyes emlékek. Habár meglepően sokan tartanak filmeket és zenét a számítógépükön, ezek elvesztésétől a megkérdezettek 32 százaléka tart csupán.

A járvány okozta bizonytalan helyzetben még inkább függővé válunk digitális eszközeinktől, így minden eddiginél nagyobb szükség van arra, hogy tudatosan védjük magunkat a cybertámadások ellen. A mai modern cyberbiztosítások már jó néhány területre kiterjednek: igénybe vehetők bank- és hitelkártyával, valamint internetes hozzáférési adatokkal való visszaélés esetén, illetve lehetőség van jogvédelmi szolgáltatásra is, így ha valaki cyberbűncselekmény áldozata lesz, megspórolhatja a jogi képviselet költségeit is. Talán az egyik leghasznosabb funkció a cyber távsegítség lehet, a hozzáértő szakemberek segítenek megoldani a WIFI beállítás gondjait vagy támogatást nyújthatnak egy vírustámadást követően a helyreállításban.

[1] https://www.origo.hu/techbazis/20180601-minden-harmadik-fiatalt-zaklattak-mar.html

[2] https://pcworld.hu/pcwlite/microsoft-koronavirus-cybertamadas-elleni-vedekezes-e-mail-tippek-276191.html