A mesterséges intelligencia most már az életünk része: egyre több MI által létrehozott karakter kel életre. Van már AI szépségverseny számos indulóval, AI műsorvezető, AI modellek – miért ne lehetne AI influenszer is?

Bemutatjuk Magyarország első, mesterséges intelligencia által generált véleményvezérét, Aisát, a közösségi média új csillagát, akinek fontos küldetése van.

Aisa egy túlsúlyos, életvidám, jólelkű karakter, aki életmódtanácsokat ad, de felhívja a figyelmet a környezetvédelemre is. A túlsúlyából adódóan edukálni is szeretne, hogy egyes bántások hogyan érintik a valós, túlsúlyos embereket, milyen lelki terheket kell átélniük a közösségi médiában. Ez az AI influenszer egyik fontos küldetése, hiszen az internetes bántalmazás terjedése egyre több fiatalt veszélyeztet.

A cyberbullying elítélése mellett pedig, hasznos és könnyen megtanulható életmódtippeket is nyújt majd a követői számára. A jövőben szeretne minél több jó ügyet  is felkarolni, a jelenlegi célkitűzése az, hogy 1 tonna tápot gyűjtsön menhelyi kutyáknak.

A verbális bántalmazás és zaklatás ellen épp olyan fontos kiállni, mint a fizikai erőszak ellen, hiszen mindkettő rendkívül mély lelki sebeket ejthet. A kutatási adatok szerint, a digitális térben elkövetett támadások kortól és nemtől függetlenül érintik azokat, akik az online térben, közösségi médiában jelen vannak. A megkérdezettek háromnegyede (73%) találkozott már vele, míg a válaszadók több mint egyharmada, egészen pontosan 37%-a már a saját bőrén is megtapasztalta. Hogy mik a leggyakoribb támadási felületek? A cyberbullyingot már személyesen megtapasztalt válaszadók 39%-át érte már negatív megjegyzés testalkata vagy külső megjelenése miatt, de a vallási, nemi vagy szexuális hovatartozás is alapja lehet a bántalmazásnak. A közvetlenül kapott megjegyzések mellett pedig gondoljunk csak arra, hogy egy-egy közösségi médiában látható komment mennyi embert érinthet még és lehet hatással életükre, mindennapjaikra. A tizenévesek körében az esetek száma még kiemelkedőbb, a cyberbullyingot személyesen megélt tinédzserek 34%-át érte támadás vélt vagy valós nemi hovatartozása és szexuális irányultsága miatt.

Az internetes zaklatás formái

Nem ritka, hogy a cyberbullying előzménye még a fizikai térben kezdődik, áldozat és elkövető pedig jól ismerik egymást. Az elszenvedők 49%-a ugyanis ismerőse által érintett a témában. Mit jelent ez? Akár egy munkatársat, barátot vagy családtagot.

Sok esetben azonban idegentől érkezik az a privát vagy akár publikus, bántó és sokszor fenyegető üzenet, ami fájdalmat okozhat vagy épp félelmet, ugyanis a fiatal korosztály esetében gyakoriak az olyan esetek, amikor fizikai agresszióval párosul a fenyegetés. A megkérdezettek 69%-a tapasztalt már idegentől kapott negatív megjegyzést, bántást.

Reakció és önreflexió

A virtuális térben érkező támadások komoly szorongást okozhatnak az elszenvedőknek, reagálni rájuk pedig sokszor még nehezebb. A leggyakoribb reakció a kommentben történő válasz: az áldozatok 31%-a próbált meg fellépni ilyen formában az online bántalmazást követően. A válasz ugyanakkor nem minden esetben jelent egyet a bántás feldolgozásával, ami viszont kiemelt fontosságú. A felmérés eredményei alapján, az elszenvedők 19%-a meséli el, és beszéli meg családtagjaival, másik 19%-uk pedig barátaival osztja meg, hogy zaklatták az interneten. A tizenévesek körében ez az arány magasabb, ők nagyobb valószínűséggel fordulnak barátaikhoz (28%), mint családtagjaikhoz (17%), vagy olyan ismerőshöz, aki bár nem rokon vagy barát, de segítséget várhatnak tőle (16%), például egy tanárhoz.

Kik az elkövetők?

A cyberbullying jelenség sokakat érint, de mit lehet tudni az elkövetőkről? A kutatás meglepő eredményeket is hozott, ugyanis a megkérdezettek 23%-a, vagyis majdnem minden negyedik ember követett már el – a saját bevallása szerint – cyberbullyingnak minősíthető tettet az online térben, mely leginkább bántó kommentet/megjegyzést, illetve privát üzenetet jelentett. Ugyanakkor, a cyberbullying megítélése sok esetben szubjektív, így sok olyan elkövető lehet, aki valójában nincs is tudatában tettével.

Betelt a pohár!

Az eredmények tehát jól mutatják, hogy a hazai internetezők körében is jelentős a cyberbullying áldozatainak száma. A Samsung 2022 decemberében Betelt a pohár! kampányával erre szeretné felhívni a figyelmet és arra buzdítani a felhasználókat, hogy álljanak ki az internetes zaklatás ellen, ne engedjék, hogy elfogadott legyen az online térben történő, sokszor élettörténeteket befolyásoló bántalmazás.

„A kampánnyal és az annak keretében készült kutatással fontosnak tartottuk, hogy felhívjuk az emberek figyelmét az internetes zaklatás problémájára és annak elterjedtségére. A kutatás eredményei is alátámasztják, hogy jelentős nehézséggel állunk szemben, amely ellen tennünk kell. A Samsung folyamatosan törekszik az egyre biztonságosabb rendszerek kiépítésére, hogy elkerülhetőek legyenek a készülékek feltöréséből fakadó online támadások. A mostani kutatással a vállalat célja, hogy arra buzdítsa a felhasználókat, hogy legyenek minél tudatosabbak és álljanak ki az internetes zaklatás ellen” – mondta Samu Zsófia, a Samsung Magyarország kommunikációs vezetője.

Az online zaklatás áldozatai számára fontos lépés lehet, ha a zaklatót letiltják, illetve az adott közösségi média felületén jelentik a bántalmazást. Ha úgy érzik, tanácsra, vagy a bántalmazásból származó stressz feldolgozásához professzionális segítségre van szükségük, többek között a Kék-Vonal Gyermekkrízis Alapítvány, Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen, a Biztonságos internet szervezet vagy akár az UNICEF is kínál számukra támogatást. A kutatásból kiderült, hogy csupán a zaklatást elszenvedők 4-5 százaléka fordul szakemberhez, szakmai szervezethez. A Samsung célja pedig az, hogy a jelenség ne számítson tabutémának, és többen forduljanak barátokhoz, családokhoz vagy szakemberekhez segítségért.

Az év egyik legforgalmasabb ünnepi bevásárló-időszakában, a Black Friday és Cyber Monday keretezte napokban hatalmas akciókkal készülnek a videójáték-gyártók-, forgalmazók és online kereskedők, hiszen a szórakoztató elektronikai termékek, és ezen belül a videójátékok még mindig a slágertermékek közé tartoznak[1]. A kereslet és a forgalom is ugrásszerűen nő[2] ezekben a hetekben, és gyermekek ezrei kezdik el szüleiket nyaggatni jellemzően valamilyen újabb versenyzős, stratégiai vagy „lövöldözős” játékért.

A Good Gamer kutatás korábban már felmérte a magyar gyerekek videójátékozási szokásait, melyből kiderült többek között, hogy a 6-18 éves magyar gyerekek háromnegyede játszik videójátékkal, közülük minden negyedik naponta egyszer, minden nyolcadik viszont naponta többször is ezzel tölti az idejét. A videójátékozó gyerekek átlagosan hetente 8 órát, azaz egy teljes munkanapot fordítanak erre a hobbira.

A kutatás ugyanakkor kitért a szüleik videójátékozással kapcsolatos attitűdjeire és félelmeire is. Az online kérdőívet több mint 800 szülő töltötte ki.

A szülők többsége szerint nem veszélyes

A kutatás eredményei azt mutatják, hogy általában – nem csak a gyerekekre fókuszálva – a szülők fele semlegesen áll a videójátékozáshoz, lát benne jót és rosszat is, de nem billen egyik oldal felé sem. A saját gyerekére vonatkozóan pedig a szülők 61 százaléka egyáltalán nem gondolja úgy, hogy a videójátékozás veszélyes tevékenység lenne gyermeke számára, és mindössze minden ötödik (21%) szülő ért egyet teljes mértékben azzal, hogy ez a típusú hobbi pusztán időpocskolás. A legtöbb szülő (65%) egyetért abban, hogy a játékban gondtalanul el lehet merülni, és a válaszadók több mint fele jó lehetőséget is lát benne a stressz levezetésére és a reflexek fejlesztésére. Azok a szülők, akik maguk is játszanak, pozitívabban állnak gyermekük hobbijához, 60 százalékuk viszont úgy gondolja, hogy a videójátékozás függőséget okoz.

Szoros a kontroll

Annak ellenére, hogy a magyar szülők többsége különösen nagyobb veszélyt nem lát a videójátékozásban, több mint 50%-ukszabályozza, hogy gyermeke milyen videójátékot vásárol, mire költhet játékon belül, és hogy mennyit játszik. Ez a szülői kontroll a kisebb gyerekek esetében gyakoribb, míg a 17-18 éves kamaszoknál már lazább. A szülői érdeklődés, a gyerekkel a videójátékról való beszélgetés és a letöltött alkalmazások figyelése a legtöbbek által alkalmazott ellenőrzési metódus, míg a szülők fele engedélykéréshez köti a videójátékozást.

A Good Gamer kutatás talán egyik meglepő eredménye, mely egyben fejlett digitális hozzáértést is feltételez, hogy tízből kilenc szülő saját bevallása szerint használ valamilyen szoftveres megoldást is a videójátékozás szabályozására: az alkalmazások blokkolása a leggyakoribb, de tartalomszűrést és a biztonságos keresőfunkciót is tízből négy szülő alkalmazza.

TOP aggodalmak: személyes adatok, mozgáshiány, vírusok, függőség

A szülők negyede tart a videójátékozás során esetlegesen előforduló bullying (online zaklatás) miatt. Ehhez a témához kapcsolódóan fontos tanácsok is elhangzottak a Generali a Biztonságért Alapítvány támogatásával létrejött GoodGamer.hu oldalon indult podcastekben.

[1] https://www.napi.hu/magyar-gazdasag/black-friday-karacsony-bukta-kereskedelem.738323.html

[2] https://24.hu/tech/2020/11/10/sony-playstation-xbox-microsoft-konzol-laptop-videojatek-felmeres/

Az UNICEF Magyarország évek óta kiemelt feladatának tekinti a cyberbullying elleni harcot, amelynek szomorú aktualitást ad, hogy a járvány hatására világszerte akár 70 százalékkal is emelkedhetett az online bántalmazási esetek száma. Az Együtt a sértő hangok ellen című kampány célja, hogy az online térben találja meg és vonja be az érintetteket, a legfiatalabb internetezőket. Így esett a választás a TikTokra. Az innovatív kampányban az alkotó feat. kreatív ügynökség és az UNICEF aktívan épített a platform adottságaira, dinamikus változásaira, valamint a hazai TikTok közönséggel kapcsolatos megfigyelésekre is.

TikTok: Magyarországon 1,6 millióan használják, többségük gyerek

A TikTok jelenleg az egyik legnépszerűbb applikáció, ahová a legfiatalabb médiafelhasználók „el tudnak bújni”. A Facebookon, Instagramon megjelenő más korosztályok, leginkább a szülők jelenléte miatt a Z Generáció tagjai aktívan keresik azokat az online tereket, amelyeken nem kell osztozniuk az idősebbekkel.

A videós tartalmak készítésére, megosztására használt platformot becslések szerint Magyarországon több, mint 1.6 millióan használják és elsősorban a 11-18 éves korosztály körében kiemelkedően népszerű. A felhasználók kétharmada 18 év alatti, 23 százalékuk a 14 éves kort sem éri el. Kiemelkedően magas a platformon eltöltött idő, a megkérdezettek több, mint 60%-a napi 30 percnél több időt tölt a TikTokon.

Nagy Réka dala nyomja el a sértő hangokat

A kampányban bárki egyszerűen részt vehet az Együtt a SÉRTŐ HANGOK ellen elnevezésű hangsáv használatával, melyet zenei alapként használva elkészítheti saját TikTok videóját. A kész tartalomban a speciális hangeffektusokra építő, sértő bekiabálásokat nyomja el, “győzi le” B. Nagy Réka énekesnő Valahol című száma, amely kifejezetten az iskolai és internetes zaklatás témáját dolgozza fel.

„Rengeteg üzenetet kaptam követőktől, mind arról számoltak be, hogy a kampány megmutatta nekik, nincsenek egyedül a problémával. Örültek, hogy hangot adtunk ennek a fontos témának” – mondta B. Nagy Réka, aki pontosan tudja, hogy a cyberbullying milyen károkat okoz egy gyermek életében. „Jártam ebben a cipőben, az online zaklatás elkísért az iskoláséveim alatt, szerencsémre meg tudtam beszélni a kérdést a szüleimmel. Az ebben a helyzetben lévő gyerekeknek is erőt adhat, ha tudják: együtt képesek lehetünk elnyomni a sértő hangokat” – mondta B. Nagy Réka.

„Ott, ahol ilyen nagy számban vannak jelen a fiatal felhasználók, mint a TikTokon, folyamatos potenciális veszélyként van jelen az online bántalmazás. Idei kampányában az UNICEF Magyarország a legfiatalabbak nyelvén szólva egy olyan eszköz segítségével bátorít cselekvésre, amelyet mindenki könnyen, a saját kreativitását felhasználva alkalmazhat és oszthat meg követőivel, az esetleges bántalmazókkal és bántalmazottakkal” – mondta Mészáros Antónia, az UNICEF Magyarország ügyvezető igazgatója.

A kampányt népszerű, TikTokon több százezres követő bázissal rendelkező tartalomgyártók bevonásával indította az UNICEF, hiszen ők tudják leghitelesebben megszólítani az érintetteket. Amellett, hogy a TikTokerek elkészítették saját posztjaikat, az @unicefhungary TikTok profilján rövid videókban is mesélnek személyes érintettségükről és arra kérik követőiket, hogy ők is lépjenek fel a netes bántalmazás ellen, valamint használják a megújult UNICEF HelpApp ingyenes eszközt, amelynek segítségével a fiatalok válaszokat kaphatnak az online és offline bántalmazással kapcsolatos kérdéseikre, azonnali segítséget kérhetnek, és megtanulhatják a konfliktushelyzetek kezelésének erőszakmentes módját is.

A kampányvideót egy budapesti gimnázium tornacsarnokában forgatta a feat. kreatív ügynökség, ahol a résztvevő TikTokerek – Whisperton, B. Nagy Réka, Nagy Bogi, Verebélyi Vivien, Nagy Norbi, Molnár Marcell és Szabó Fanni – segítségével foglalták össze a kampányüzenetet.

A kampányvideó forgatásán készült werkvideóban az alkotók elmondják, miért fontos számukra a kampány.

A kampány indulása óta további ismert hazai TikTokerek is csatlakoztak a kezdeményezéshez, többek közt Hollósi Jázmin, Fónagy Kitti, Sipos Máté, Fejes Dani és Baranyai Vivien is elkészítették saját videóikat.

A kampány támogatója a Magyar Suzuki Zrt.

“Sajnos egyre többet hallunk és olvasunk olyan esetekről, amikor a fiatalok nem képesek feldolgozni az online zaklatást. A járványidőszak csak súlyosbította a helyzetet. Éppen ezért különösen fontos, hogy nagyobb figyelmet kapjon ez a probléma. Autógyártóként a biztonság az első számunkra a gyártásban és a kész autók esetében is. A közlekedésben is fontosnak tartjuk, hogy a volánnál ülők türelmes, támogató viselkedéssel segítsék egymást. Ez a hozzáállás az online közegben aktív, különösen érzékeny fiatalok esetében szintén kulcsfontosságú. Ezért is álltunk az UNICEF mellé és támogatjuk, hogy minél többen tisztában legyenek az online bántalmazással, valamint csatlakozzanak az ellene való fellépéshez. Nagyon örülünk, hogy az UNICEF kampánya ilyen sok mindenkihez elért, és reméljük, hogy pozitív változásokat fog elindítani” – mondta Bonnár-Csonka Zsuzsanna, a Magyar Suzuki vállalati kommunikációs vezetője.

A Z-generáció tagjait elérő és bevonó kampánnyal az UNICEF Magyarország egy számára új felületen, a TikTokon mutatkozik be. Az Együtt a sértő hangok ellen kampány arca és hangja B. Nagy Réka énekesnő, aki Valahol című számát is felajánlotta a cél érdekében. A formabontó kezdeményezésben több, a TikTokon ismert fiatal netes sztár vállalt szerepet, hiszen ők tudják a leghitelesebben megszólítani saját kortársaikat. A kampányvideóban saját koreográfiával szereplő Whisperton és más TikTok-influenszerek arra kérik követőiket, hogy ők is lépjenek fel a netes bántalmazás ellen.

A rendhagyó kampányt kifejlesztő feat. ügynökség egy kreatív hangsávot dolgozott ki, amelynek felhasználásával bárki elkészítheti saját, glow up felépítésű TikTok-videóját. Az @unicefhungary TikTok csatornáján elérhető hangsávban a kezdetben hallható, a közösségi médiában legjellemzőbben előforduló bántó megjegyzések, sértő hangok helyét egy lendületes, erőt adó dal veszi át. Így a kampányhoz csatlakozó fiatalok egy hirtelen váltással érzékeltetni tudnak két különböző lelkiállapotot: a bántalmazott, majd a bullying ellen fellépő, segítséget kérő vagy nyújtó érzelmeit, hangulatát. A kampány kreatív, inspiráló módon mutatja meg: a bántó kommentek ellen együtt felléphetünk, és mindig van hová fordulnunk segítségért.

„A cyberbullyingot a lehető legkomolyabban kell vennünk, hiszen a kortárs bántalmazás jelentős része online csatornákon történik, és a legtöbb fiatal teljesen védtelen az ilyen bántások ellen, amelyek súlyos károkat okoznak az életükben. A fiatalok körében népszerű platformot választottunk, így közvetlenül érhetjük el őket a kedvenc influenszereik segítségével. Nem mellesleg a TikTokon is rengeteg bántalmazás történik, így jelen kell lennünk, ha fel akarjuk venni a harcot a jelenséggel” – mondta el Szlankó Viola, az UNICEF Magyarország gyermekvédelmi vezetője.

A kampány nemcsak az online bántalmazás jelenségére hívja fel a figyelmet, hanem arra is, mennyire fontos a segítségkérés. Barátok, családtagok, pedagógusok egyaránt képesek támogatni az áldozatokat. A kampány célja az UNICEF HelpApp applikációjának népszerűsítése is, amely a közelmúltban újult meg. Az ingyenes app segítségével a fiatalok válaszokat kaphatnak az online és offline bántalmazással kapcsolatos kérdéseikre, azonnali segítséget kérhetnek, és megtanulhatják a helyzetek kezelésének erőszakmentes módját is.

„Ez a kampány, amely a fiatalokat a számukra releváns felületeken szólítja meg, egy integrált program része. Cyberbullying elleni programunk következő szakaszában a szülőket és a pedagógusokat is szeretnénk elérni. A bántalmazás jelei nem mindig egyértelműek, mint ahogyan az sem, hogy mit tehetünk ilyenkor magunkért, egymásért. Az UNICEF Magyarország egész évben kiemelt figyelmet fordít a gyerekek és fiatalok mentális egészségének megőrzésére, hiszen a pandémia árnyékában és a bántalmazások elszaporodásával komoly veszély fenyegeti ezt a korosztályt” – mondta Mészáros Antónia, az UNICEF Magyarország ügyvezetője.

A kampány támogatója a Magyar Suzuki Zrt.

„A Magyar Suzuki minden nap tesz azért, hogy biztonságban lehessünk az utakon. A gyártás során és az elkészült autók szempontjából is első számunkra a biztonság. Mindemellett úgy gondoljuk, hogy a felelős viselkedés a legjobb biztonsági öv az élet minden területén. Ennek a magatartásnak a kialakulása pedig nemcsak az utakon, hanem otthon, illetve egyre inkább az online térben kezdődik. A legtöbb veszélyforrás tudatos hozzáállással megelőzhető. Ezért támogatjuk immár második éve az UNICEF gyermekbántalmazás elleni kampányát” – indokolta Bonnár-Csonka Zsuzsanna vállalati kommunikációs vezető a Magyar Suzuki kiállását az ügy mellett.

Minden negyedik gyerek volt már csalódott vagy szomorú amiatt, amit az interneten tapasztalt. A legtöbbször ennek az oka a másnak vagy neki szóló bántó megjegyzés, komment volt, de minden harmadik esetben a nem neki való tartalom adott okot a szomorúságra, ahogy a kevés kapott like vagy a vártnál alacsonyabb követőszám is megjelent az indokok között. A szülők ennek ellenére kevesebbet beszélnek a gyerekeikkel a netes zaklatásról és viselkedésről, mint az iskolai ügyekről – többek között ezek derültek ki a Biztonságosabb Internet Nap alkalmából készített friss hazai kutatásból. Minél idősebb egy gyerek, a szülők annál kevésbé látnak rá az online tevékenységére, holott a cyberbullying leginkább a tinédzsereket érinti. A közösségi oldalak mindennapos téma a fiatalok életében: a kitöltők gyermekeinek 64 százaléka regisztrált a Facebookon, de egyre népszerűbb az Instagram (43%) és a TikTok (39%) is. Az életkorral egyenesen arányosan nő a közösségi oldalakon való jelenlét valószínűsége: a megkérdezett szülők 9-13. osztályos gyerekei közül szinte mindenkinek (96%) van Facebook-profilja.

Álhírek, felnőtt tartalom – többet kell foglalkozni a netes veszélyekkel

A szülők tapasztalatai alapján az iskolás gyerekek 57%-a találkozott álhírekkel, felnőtt tartalommal több mint harmaduk (36%) – a 9. osztályosnál idősebb diákok 61%-a. Az álhírek esetében a szülők 89%-a közvetlenül a gyermektől szerzet tudomást az élményről, és ahol működik a szülő-gyerek közti beszélgetés az internetről, ott a nem kívánatos felnőtt tartalmakról is a gyerekek többsége hajlandó volt beszámolni szüleinek. Jó hír, hogy ahol ilyen eset a szülők tudomására jutott, a kutatás szerint a legtöbbször megnyugtató eredménnyel, közösen átbeszélték a történteket.

Bár a válaszadó szülők 89%-a úgy véli, hogy tisztában van vele, gyermeke milyen adatokat oszt meg az interneten, az online tevékenységükre csak az 56%-uknak van rálátása.  A gyerekek a közösségi oldalakon főleg önmagukról vagy a hobbijukkal kapcsolatban osztanak meg képeket, és szintén jó hír, hogy a lakóhelyre vonatkozó adatokat jellemzően nem teszik közzé. A válaszok alapján a gyerekek 39%-ával fordult már elő, hogy idegenekkel kommunikált az interneten, ugyanez a 9. feletti diákoknál jelentősebb arányú, 60%-ukra igaz. Ez a közösségi oldalakon a bejegyzésekhez fűzött hozzászólások, vagy az online játékok esetében természetes is, de az mindenképpen óvatosságra intő adat, hogy minden tizedik tanuló már találkozott magát gyereknek kiadó felnőttel.

„A járványügyi helyzet hatására nőtt az online játékok és kommunikációs felületek népszerűsége, melyek használata során könnyen olyan személyekkel is kapcsolatba kerülhetnek a gyerekek, akiket korábban nem ismertek. Ilyenkor különösen fontos, hogy tájékozottak legyenek mind a szülők, mind a gyerekek és megfelelő kritikus szemlélettel kezeljék online kapcsolataikat. Többek között ezzel a témával is foglalkozik a most közzétett TudatosNet-videósorozat, amely mindennapos helyzetek bemutatásával és praktikus tanácsokkal segíti a gyerekeket és a szülőket, 2 perces, könnyen emészthető animációkban. Azt látjuk, hogy a szülők részéről az elmúlt években már elindult egy kedvező folyamat, egyre jellemzőbb, hogy a gyerekkel a netezésről is beszélgetést kezdeményezzenek. Ezt szeretnénk erősíteni és felgyorsítani a HiperSuli YouTube csatornáján bárki számára elérhető TudatosNet-videókkal, amivel az idei Safer Internet Day-re készültünk.” – mondta Koren Balázs, a Telenor HiperSuli szakmai vezetője.

Beszélgetéssel hozható felszínre a megoldandó probléma

Az online bántalmazás, azaz cyberbullying továbbra is jelen van a fiatalok életében, viszont feltételezhető, hogy az érintettek gyakran nem beszélnek róla: míg a szülőknek csupán 14%-a tud arról, hogy saját gyereke átélt már online zaklatást, a kutatásban 24%-uk tudott olyan másik fiatalról, aki cyberbullying áldozata lett. 10-ből 1 gyerek bevallotta, hogy írt már negatív, bántó megjegyzést másnak. A TudatosNet Online Zaklatás című videójából kiderül, hogy az elkövetők sem mindig ismerik fel tetteik súlyát, ezért fontos a szembesítés, illetve a sértő tartalmak, bejegyzések törlése, jelentése. Hasonlóan a többi netes veszélyforráshoz, a cyberbullying tudatosításában és megoldásában is sokat segíthet, ha a gyerekek a szülőkkel közösen átbeszélik a tapasztalataikat és a lehetséges jó megoldásokat.

A TudatosNet-videósorozat 14 epizódja ide kattintva érhető el.

A TudatosNet online kvízzel pedig szülő és gyerek is felmérheti felkészültségét a tudatos internetezés témájában

A Safer Internet Day-ről: https://www.saferinternetday.org/

[1] Az Ipsos Instant Research kutatás 534 olyan szülő megkérdezésével zajlott 2020 januárjában, akiknek legalább egy 7 és 18 év közötti gyermeke van.

Kikerülhetetlen témája az elmúlt években megjelent könyveknek, filmeknek és televíziós sorozatoknak az online zaklatás, mégsem lehet eleget beszélni erről a globális problémáról: a 14-18 év közötti tinédzsereket nevelő szülők 60 százaléka számol be világszerte arról, hogy érte már zaklatás a gyermekét, ráadásul minden ötödik eset a közösségi médiában történik. Az áldozatok többségét sértő becenevekkel és jelzőkkel illetik, de sokan esnek rosszindulatú pletykák áldozatául vagy kapnak kéretlen, pornográf tartalmú fotókat és videókat[1]. Az UNICEF felmérése szerint Magyarországon a 10-18 éves gyerekek 20 százaléka volt már online bántalmazás áldozata, 10 százalékuk pedig beismerte, hogy maga is bántott másokat az interneten.

„Nagyon fontos felismernünk, hogy a bullying bármely formája nem csupán a közvetlenül érintettek ügye: a bántalmazó – aki sok esetben maga is elszenved valamilyen típusú zaklatást – és az áldozat mellett egy passzívan jóváhagyó vagy éppen aktívan helyeslő „közönség” is a részese. Ebből következik, hogy a bullying alapvetően mindig rendszerprobléma, amit egy közösség együttesen tart fent, tehát csak együtt lehet képes a megoldására is. Ezért olyan lényeges a szeléskörű edukáció és a nyitottság” – mondja dr. Tóth Anett, a Szegedi Tudományegyetem Gyermekgyógyászati Klinikájának pszichológusa.

Bárcsak tudtam volna…

Sokszor hangzik el ez a mondat a barátok, szülők és tanárok szájából, hiszen kifejezetten rejtőzködő „kór” a cyberbullying: nemzetközi felmérések szerint csupán minden 10. bántalmazott gyermek kér segítséget környezetétől[2]. Dr. Tóth Anett szerint: „általánosan igaz, hogy figyelmet érdemel, ha a gyermeknek megváltozik a hangulata, visszahúzódóbbá, szorongóbbá válik, kivonja magát a társaságból, vagy éppen romlik a teljesítménye. A zaklatást elszenvedőknek gyakran megváltozik az étvágya, felborul az alvásciklusa, és jelentkezhetnek egyéb testi panaszok, például fejfájás vagy hasfájás is. Szélsőséges esetben megjelenhetnek önsértő viselkedésformák, és megfogalmazódhat az öngyilkosság gondolata”. A nyári időszak különösen sok veszélyt tartogat, hiszen a kapcsolattartás az iskolai szünetben még inkább az online térbe tevődik át.

Ezt felismerve folytatja idén is #nemvagyegyedül kampányát a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány és az UNICEF Magyarország a Generali támogatásával. A cél az, hogy bántalmazott fiatalok szégyen nélkül beszélhessenek az őket ért sérelmekről, hiszen a gyógyulás felé vezető út első lépcsője az őszinte kommunikáció. A Kék Vonal tapasztalatai szerint a karanténidőszakban kifejezetten nehezen találtak módot a fiatalok az őket ért sérelmek bejelentésére, így a következő hetekben számítanak arra, hogy nagyobb számban keresik majd meg őket az áldozatok.

Sérülékeny áldozatok

Azért is különösen veszélyes a cyberbullying a tinédzserek körében, mert a nem megfelelően kezelt pszichés sérülések a későbbiekben is védtelenebbé tehetik őket az internetes bűncselekményekkel szemben. A cybertérben zaklatott gyerekek személyiségi jogaival ugyanis kilencszer nagyobb eséllyel élnek vissza a későbbiekben^[3], mint azon fiatalokéval, akiket nem ért korábban ilyen bántalmazás. A megelőzésben is a tudatosságon van a hangsúly: az internethasználattal és tartalomfogyasztással kapcsolatos ismeretterjesztés, a cyberbullying témakörét érintő edukáció kulcsfontosságú lenne mind otthon, mind az iskolai környezetben.

„Sajnos a mai digitális világban egyre inkább tapasztaljuk, hogy az online térben nem csak a kifejezetten anyagi károkat okozó magatartásokkal kell foglalkoznunk, hanem cyberbullyinggal is. Éppen ezért nyújtunk védelmet a közösségi oldalakon, blogokon elkövetett, személyiségi jogokat érintő támadásokkal szemben, szükség esetén akár jogi tanácsadással vagy a jogi érdekvédelemhez szükséges eljárások költségeinek térítésével. Szeretnénk, ha már a fiatalokban is tudatosulna, hogy ezek a támadások ugyanúgy bűncselekménynek számítanak, mint a fizikai bántalmazás, és ezekkel szemben is megtanulnának védekezni” – mondja Árr Mariann, a Generali márkáért felelős vezetője.

[1] https://www.comparitech.com/internet-providers/cyberbullying-statistics/

[2] https://megoldaskozpont.com/cyberbullying-magyarorszagon/

[3] https://www.javelinstrategy.com/coverage-area/2018-child-identity-fraud-study

A szervezet a Safer Internet Program keretében mintegy 220 gyermeknek tud egyhetes, tematizált szabadidős programot biztosítani idén nyáron. A táborokban jellemzően pécsi és Baranya megyei településeken élő, hátrányos helyzetű és/vagy nagycsaládos, 6-16 éves gyermekek vesznek részt.

A gyerekek egy-egy hetet a balatonfenyvesi táborban, egy hetet Fóton, az NGYSZ Lovasterápiás és Oktató Központjában és egy hetet Pécsett, az NGYSZ pécsi számítógépes klubja által szervezett napközis táborban töltenek.

A tematikus táborok célja, hogy felhívja a gyerekek figyelmét a biztonságosabb és jobb internetezés fontosságára, alapvető szabályaira, hisz a Covid19 járvány idején, a digitális oktatással ez még fontosabbá vált.

A SIP-oktatók az alábbi témákat érintik majd a táborokban: médiaértés, álhírek felismerése, személyes adatok (beazonosítása, védelme, digitális lábnyom), online bántalmazás (szexting, cyberbullying), kiközösítés, segítségnyújtás, közösségi oldalak használata és veszélyei, anonimitás, biztonsági beállítások, online vásárlás, bankkártyák és banki adatok biztonságos használata.

Az oktatók a „Lájkvadász” saját fejlesztésű offline társasjátékukat is bevonják az oktatásba. A játékban a gyerekeknek különböző feladatokat kell teljesíteniük, szituációs és szerepjátékokat játszanak, melyek során nem csak tanulnak játékostársaiktól, de olyan hasznos tanácsokat, információkat is szerezhetnek, amelyek segítségével tudatos felhasználókká válhatnak.

A zaklatásnak – és főleg az internetes formájának – ugyanis leginkább a Z-generáció van kitéve. Az 1995 és 2010 között születetteket nem véletlenül szokták digitális bennszülötteknek is nevezni: a mobiltelefon, az internet és a közösségi oldalak világába nőttek bele. Az állandó online jelenléttel pedig együtt jár, hogy a korcsoportra amúgy is jellemző piszkálódás, zaklatás főként az online térbe helyeződött át.

Az UNICEF gyermekjogi szervezet legfrissebb hazai adatai szerint a 15 és 24 év közötti magyar fiatalok 97,3 százaléka ki van téve az online bántalmazás veszélyeinek – ennyien aktívak ugyanis az online térben. Az UNESCO adatai szerint a magas jövedelmű országokban élő fiatalok és tinédzserek 5-21 százaléka érintett az online bántalmazásban, továbbá a lányok sokkal gyakrabban lesznek a cyberbullying áldozatai, mint a fiúk. Egy tavalyi magyar felmérés szerint a megkérdezett hazai tizenévesek 90 százaléka kapott már üzeneteket idegenektől a közösségi médián keresztül; és 44 százalékuk mondta, hogy volt már olyan érzése a közösségi médiában, hogy zaklatják.

Ráadásul, csupán minden tízedik fiatal kér segítséget ilyen esetben. Ennek a pszichológiai okai tulajdonképp érthetők, az áldozat általában értéktelennek érzi magát, azonosul az alaptalanul rásütött bélyeggel. Gyakran úgy éli meg, hogy a környezete is leírná, ha kiderülne, hogy mi történt vele.

Nem meglepő hát, hogy a Z-generáció tagjainak közérzete kifejezetten rossz: az Amerikai Pszichológustársaság tavalyi felmérése szerint a megkérdezettek közül tízből kilencen vallották magukat stresszesnek, felük nagyon szomorúnak, depresszióra hajlamosnak. Az arány itthon egy fokkal jobb, de szintén ijesztő: minden második kamasz szorong valami miatt, nem bízik magában –mutatta ki az SOS Gyermekfalu kutatása. A probléma tehát túlmutat azon, hogy a kortársaktól kapott sértegetések rosszul esnek a fiataloknak – az ezek miatt kialakult a szorongás, alacsony önbecsülés leküzdésében gyakran hosszú évek terápiája segíthet csak.

A Sprite üdítőital-márka többek közt ezeket vette figyelembe, amikor nyári kampányban a zaklatás mindenfajta formájának üzen hadat – a szeretet erejével. Célja, hogy a Z-generációs fiatalok elhiggyék magukról, hogy szerethetők olyannak, amilyenek, és akkor is lehetnek boldogok, sikeresek, hogy ha a fájdalmas kritikák ellenére is felvállalják önmagukat, és nem akarnak mindig másoknak megfelelni.  A kampány szlogenje „Oltsd a szomjad, ne engem! #iloveyouhater” lesz.