A 2023-as Digital Decade 2030 riport alapján Európa számos olyan területen lemaradásban van, amely fontos lenne ahhoz, hogy a kontinens ki tudja használni a digitalizáció hatékonyságnövelő potenciálját, és így egy versenyképesebb európai gazdaság alakulhasson ki. A társadalom digitális alapkészségeinek szintje, az új technológiák integráltsága és a vállalkozások digitális felkészültsége különösen távol van még a kitűzött céloktól. Míg az Európai Bizottság tervei szerint a felnőtt lakosság 80%-ának kellene digitális alapkészségekkel rendelkeznie 2030-ra, jelenleg még csak 68 százalék ez az arány, a vállalkozások tekintetében pedig 77 százalék az elérni kívánt 90 százalékhoz képest. Az új technológiák használata esetében pedig – ahol jelenleg big data esetén 19 százalék, AI kapcsán 11 százalék, cloud tekintetében pedig 45 százalék az arány – szinte elérhetetlennek tűnik a célul tűzött 75 százalék.

A DIGITALEUROPE, Európa vezető szakmai érdekképviseleti szövetsége azért is állított össze egy 20 pontos javaslatcsomagot az Európai Bizottság és a tagállamok kormányzatai felé, hogy támogassa, sőt felgyorsítsa a digitális átállás folyamatát, olykor ambíciózusabb célokat is kitűzve az európai gazdaság elé.

Az öt témakör köré – versenyképesség; fenntarthatóság és egészség; reziliencia, biztonság és innováció; globális Európa; digitális európai társadalom – épített javaslatokat a DIGITALEUROPE az európai digitális gazdaság meghatározó vállalataival és szervezeteivel, köztük az IVSZ-szel együtt dolgozta ki.

“Egy olyan Európát szeretnénk építeni ezekkel a javaslatokkal, ami versenyképes, fenntartható, reziliens és biztonságos. Egy Európát, amelyben a polgárok egészségben élnek, rendelkeznek a munkájuk ellátásához szükséges digitális készségekkel, és amely a világgazdaság többi szereplőjével összeköttetésben működik, és teszi mindezt digitális megoldásokra alapozva. Ez a vízió azonban csak együttműködéssel érhető el, ezért is álltunk be a DIGITALEUROPE mellé, és támogatjuk őket a célok elérésében a magyar digitális átállás felgyorsításáért végzett munkánkkal. Itthon különösen nagy figyelmet kell fordítanunk a digitális készségek, illetve a gazdaság gerincét adó kkv-k fejlesztésére, valamint az új technológiák gyors integrálására” – mondta Tajthy Krisztina, az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége főtitkára.

A kiadványban megfogalmazott javaslatok

A DIGITALEUROPE szerint a versenyképesség növeléséhez szükség van többek között az egységes piac előtt álló korlátok lebontására, amellyel akár 713 milliárd eurós növekedést is el lehetne érni 2029-re. Ehhez mindenképp szükség van a jelenlegi jelentési kötelezettségek terheinek 50%-kal való csökkentésére, illetve arra is, hogy a kkv-kat ösztönözzük az európai határokon kívüli kereskedelemre, amelynek érdekében egy új kkv-stratégia létrehozását is javasolják a kiadvány készítői.

A digitalizáció a fenntarthatósági törekvések és egy egészségesebb Európa elérésének motorja is lehet. Ehhez a DIGITALEUROPE javaslata alapján szükség van egy ún. “twin transition”, zöld és digitális átállást egyaránt támogató alapra, amelyből olyan projektek valósulhatnak meg, melyek a digitális és zöld megoldások közötti szinergiákat kihasználják. Emellett elengedhetetlen az is, hogy az EU egészségügyi stratégiáját is újragondolják a digitalizáció fókuszba helyezésével, amely az Európai Egészségügyi Adattérre alapozva az egészségügyi adatok hatékonyabb felhasználását is lehetővé tenné.

A kiberbiztonság egyre jelentősebb tényező gazdasági és társadalmi szempontból is, épp ezért a korábbinál is kiemeltebb figyelmet kell fordítani erre a területre. A DIGITALEUROPE azt javasolja, hogy minden jogszabályt kiberbiztonsági szempontok alapján is vizsgáljanak meg illetve mindenképp csökkentse az EU a jelenlegi munkaerőhiányt a kiberbiztonsági szakmában olyan kezdeményezések elindításával, mint a Cyber Skills Academy vagy a Cyber Campus.

A kitűzött célok eléréséhez szükség van arra, hogy Európa a jelenleginél jobban bekapcsolódjon a világkereskedelmbe is, melyet többek között a transzatlanti kapcsolatok erősítésével érhet el. A kontinensnek vezető szerepet kell betöltenie a globális standardok rendszerének kiépítésében, különös tekintettel az olyan új technológiákra, mint az AI, amelynek felelős használata mindenki érdeke. A beszállítói láncok diverzifikálása szintén fontos feladat, amely az eddiginél ellenállóbbá teheti az európai gazdaságot.

A digitális társadalom továbbépítése, és így a digitális gazdaság növelése elképzelhetetlen az európai polgárok és a kkv-k digitális készségeinek fejlesztése, vagy éppen a szélessávú internetelérés biztosítása nélkül. Ezekhez a célokhoz tudna hozzájárulni többek között a DIGITALEUROPE szerint egy európai szintű, egységes oklevél, amely a munkavállalók által megszerzett készségeket, kompetenciákat tartalmazza (European Skills Passport). Emellett arra is szükség van, hogy a számítógéptudományok a 27 tagország közül ne csupán 14-ben legyenek a tanterv részei, hanem EU-szerte mindenhol, illetve, hogy ne csak az iskolában, hanem Európa összes háztartása számára biztosított legyen a szélessávú internetlefedettség.