Az idei évben is a hazai könyvszakma kiemelkedő teljesítményeire, valamint az olvasók kedvenc olvasmányaira hívja fel a figyelmet a Libri. A könyvkereskedő 2016-ban adott át először irodalmi díjakat, majd 2024-ben – egy év szünet után – az év legolvasottabb szerzői a korábbinál jóval több kategóriában vehették át a rangos elismerést. A Libri irodalmi díjak ünnepélyes átadására idén is az Ünnepi Könyvhét eseményeihez kapcsolódóan, június 13-án a Budapest Music Centerben került sor.

„Az olvasás, a könyvek értékteremtő ereje ma talán még fontosabb, mint eddig bármikor. Mi a Librinél tisztában vagyunk ezzel a feladattal és felelősséggel, és nap mint nap teszünk azért, hogy a könyveink mindenhova el tudjanak jutni, ahol csak szükség van rájuk. A szerzők és az olvasók nélkül azonban mindez lehetetlen küldetés volna” – mondta el Köbli Gyula, a Libri ügyvezető igazgatója az ünnepélyes díjátadón.

A Libri egyik fő feladatának tartja az olvasás népszerűsítését és a kortárs irodalom támogatását. Társadalmi felelősségvállalásának keretében az a célja, hogy minél szélesebb közönséghez jussanak el olyan szerzők könyvei, akik nagyban hozzájárultak szellemi és kulturális örökségünk gyarapításához. A Libri irodalmi díjak kilencedik évadában is az olvasók választását értékelve, összesen 12 kibővített kategóriát vonultat fel a presztízsértékű elismerés.

„Mi egyformán szeretünk minden könyvet, minden stílust és műfajt, és úgy gondoljuk, hogy bármilyen kategóriában találhatunk kiemelkedő teljesítményeket. Rendkívül izgalmas évről évre látni, hogy az olvasóközönség milyen témák, szerzők felé fordul. Az ő választásuknak szeretnénk a Libri irodalmi díjakkal is hangot adni – vagyis a legolvasottabb, legnépszerűbb köteteket ismerjük el a most átadott díjakkal” – tette hozzá Ludvig Orsolya Stefanie, a Libri marketing- és kommunikációs igazgatója.

2024-ben az év szépirodalmi kedvence Náray Tamás Apám szerint című regénye lett. Náray ugyan személyesen nem tudott részt venni a díjátadó gálán, de videóüzenetben elmondta, miért tartja fontosnak a Libri Irodalmi Díjat: „Mi, alkotó emberek azt szoktuk mondani, hogy nem a díjakért dolgozunk. Ám a díjak között vannak értékes és értékesebb díjak – számomra utóbbiak közé tartoznak azok, amelyeket a közönség ítél oda, hiszen végül is a közönségnek, az olvasóinknak dolgozunk.”

2024-ben az év közönségkedvence Emerald Mayer A bél-agy kapcsolat című könyve lett, míg az év tényirodalmi könyve kategóriában korunk egyik legnépszerűbb pszichológus szerzője, Edith Eva Eger A balerina című művét ismerték el, míg az év legsikeresebb debütáló könyvének járó elismerésben L. Dézsi Zoltán: A Korda című életrajzi kötete részesült. A hazai sikerkönyvek mellett díjazták a határon túl legnépszerűbb szépirodalmi kötetet – a külhonban legsikeresebb könyvnek járó elismerést idén Bán Mór és Karády Anna közös, Lillafüredi karácsony című regényükért vehették át.

A szerzőpáros különös meghatottsággal mesélt a közös munkáról, és a krimi-kémregény határon túli népszerűségéről: „Minden író arról álmodik, hogy a történet, amit ír, egészen messzire eljut – így számomra egészen különleges érzés, hogy ennyire szerették a regényünket Erdélyben, a Felvidéken és a Vajdaságban, Kárpátalján és bárhol, ahol magyarul értenek” – mondta Karády Anna. Szerzőtársa, Bán Mór hozzátette: „Fantasztikus érzés, hogy a könyvünk ennyire népszerű lett a határainkon túl. Különös öröm számomra, hogy egy szórakoztató regény bármely égtájon, a világ bármely pontján képes szórakozást, kikapcsolódást nyújtani. Azt remélem, hogy amit írtunk, valóban az egész nemzetnek szól.”

A Libri irodalmi díjak kitüntetettjei között ismét kiemelt helyet foglalnak el a legjelentősebb gyerekirodalmi szerzők és műveik. Az év gyerekkönyve elismerést Bartos Erika, a sok kisgyermek első könyvélményét jelentő Bogyó és Babóca sorozat legújabb, Ki kicsoda? című kötetének szerzője vihette haza. Gyerekirodalom kategóriában szerzői életműdíjjal ismerték el a generációk számára meghatározó olvasmány- és rajzfilmélményt jelentő Pom-pom mesék és A nagy ho-ho-ho horgász sorozatok szerzőpárosa, Csukás István író (posztumusz) és Sajdik Ferenc grafikusművész munkásságát is.

Az év történelmi tényirodalmi könyve elismerésben G. Fodor Gábor: Orbán kontra Soros című könyve lett, ugyanakkor idén is díjazták 2024 legsikeresebb üzleti könyvét is – az elismerést Sólyomi Dávid vehette át a Túl az osztalékon című művéért. Idén első alkalommal az év legjobb pszichológiai és gasztronómiai könyvének járó díjakat is átadták – míg a legjobb önismereti, önsegítő könyvnek járó elismerést Bibók Bea az Ellopott felnőttkor című kötetéért, addig a tavalyi év legjobb gasztronómiai alkotásnak járó díjat Borbás Marcsi Magyarország finom című kiadványáért vehette át. Ugyancsak Libri irodalmi emlékdíjjal ismerték el az idén tavasszal 84 éves korában elhunyt kortárs költőt, Tolnai Ottót a Wilhelm-dalok című, először 1992-ben megjelent válogatott verseskötetéért.

Szerzői díjak

1. Az év közönségkedvence kategóriában Emerald Mayer: A bél-agy kapcsolat (Kulcslyuk Kiadó)
2. Az év szépirodalmi könyve kategóriában Náray Tamás: Apám szerint (Libri Kiadó)
3. Az év tényirodalmi könyve kategóriában Edith Eva Eger: A balerina (Openbooks)
4. Az év legsikeresebb debütáló könyve kategóriában L. Dézsi Zoltán: A Korda (Free Spirit Publishing)
5. Az év történelmi tényirodalmi könyv kategóriában G. Fodor Gábor: Orbán kontra Soros (Közép- és Kelet-európai Történelem Kutatásáért Közalapítvány)
6. Az év üzleti könyve kategóriában Sólyomi Dávid: Túl az osztalékon (A4C Books)
7. Az év határon túl legnépszerűbb könyve kategóriában Bán Mór – Karády Anna: Lillafüredi karácsony (Hitel Kiadó)
8. Az év gyerekkönyve kategóriában Bartos Erika: Bogyó és Babóca – Ki kicsoda? (Magánkiadás – Pozsonyi)
9. Az év pszichológiai könyve kategóriában Bibók Bea: Ellopott felnőttkor (Libri Kiadó)
10. Az év gasztronómiai könyve kategóriában Borbás Marcsi: Magyarország finom (Stratcomm. Kft.)

Emlék- és életműdíjak

11. Libri irodalmi emlékdíj kategóriában Tolnai Ottó: Wilhelm-dalok (Jelenkor)
12. Szerzői életműdíj gyerekirodalom kategóriában Csukás István és Sajdik Ferenc illusztrátor

Csukás István írása humorral, játékosan tanítja és szórakoztatja a gyerekeket, de persze szüleiket is, hiszen a mese egy szimbolikus történet, amely általános emberi problémákat és lehetséges megoldásokat fogalmaz meg. Az őszinte barátság meséje ez. Megmutatja, hogy nem baj, ha valaki értéktelennek tart, más számára talán attól leszel a legszerethetőbb, amit korábban nem is tudtál magadról. A lyukas Hordó, a törött Létra és a fogatlan Gereblye a szemétdombra kerülve fellázad és elmenekül. A gazda kisbéresét, Fecskefiút küldi a keresésükre, ám inkább ő is világgá megy velük. Útközben pedig Rózsalány is csatlakozik, aki gonosz mostohájától szabadulna.

A Fecskefiú szerepében Kerényi Miklós Mátét, Rózsalányként Békefi Viktóriát láthatják majd, a Hordót Weil Róbert, a Létrát Molnár Gyöngyi, a Gereblyét Sándor Dávid alakítja.

Az előadás a Madách Színházban első rendezése Vaszilenko Eugeniának, aki több mint tíz éve Szirtes Tamás munkatársa a musicalek színrevitelében. Pályáját a színházban táncművészként kezdte, mára széleskörű tapasztalattal bír a zenés színpadi művek alkotói folyamatában. Gulyás Levente zeneszerző új szerzeményei teszik a darabot olyan zenés művé, amely illik a teátrum repertoárjához. Jelmeztervezőként Horányi Juli, díszlettervezőként pedig Vízvárdi András neve garancia arra, hogy az előadás a közönség legújabb kedvence legyen.

 A családok kitüntetett szerephez jutnak a McDonald’s globális Scale for Good stratégiájában, melynek célja, hogy az étteremlánc a méretét, a márka ismertségét és ebből fakadó lehetőségeit kihasználva segítsen elő pozitív változásokat. A Happy Meal menüt mind kínálatában, mind pedig az adagok megállapításában a kicsik táplálkozási igényeinek megfelelően fejlesztik. A menüválaszték 2018 májusában egy új, negyedik elemmel bővült. A népszerű hazai gyümölcspüré 100 százalékban természetes összetevőkből, gondosan válogatott gyümölcsökből készül. A most induló könyves kampány jól illeszkedik a McDonald’s vállalásaihoz, hiszen a vállalat a megfelelő szellemi táplálékot ugyanolyan fontosnak tartja, mint a tálcára kerülő termékek minőségét.

Program az olvasás – olvasásprogram

Magyarországon 2012-ben indult el a Globális McDonald’s olvasást népszerűsítő aktivitása. Ennek részeként évente egy alkalommal ismeretterjesztő gyermekkönyvek kerültek a Happy Meal menükbe, a játékok helyett. 2014-ben megjelent a hazai fejlesztésű „Dóri és Marci nyomoz” című kötet, amelyből 240 ezer talált gazdára. 2016-ban – ismert és pályakezdő – fiatal színészek Csukás István meséiből olvastak fel országos roadshow keretében a McDonald’s éttermekben.

A most megújult ajánlatban nyolchetente a játékok mellett a sorozat két-két új kötetével, így összesen 12 könyvvel találkozhatnak a Happy Meal menüt választók. A vállalat nem titkolt célja, hogy a kedves és szórakoztató történeteken keresztül a gyerekek megismerhessék az olvasás örömét, így segítve, hogy az a családi együttlét egyik formájává, és végső soron egy életen át tartó szokássá, szenvedéllyé váljon.

Sárkányok után dínók

A McDonald’s számára írt sorozatot az a Cressida Cowell írónő jegyzi, akinek neve elsősorban az „Így neveld a sárkányodat” című könyv- és animációs filmsorozat kapcsán lehet ismerős. Az írónő népszerű könyveivel számos irodalmi díjat begyűjthetett, sőt a hamarosan háromrészesre bővülő filmtörténet első epizódját Oscar-díjra is jelölték. Cowell az írás mellett, világszerte aktívan kampányol azért, hogy minél több gyerek szeresse meg az olvasást és fedezze fel a könyvek nyújtotta kalandokat.

A Happy Meal menühöz választható olvasmányok a Lombházi-ikrek kalandjait mutatják be. Hőseink egy időgép segítségével repülnek vissza a dínókorba, és így válnak számos izgalmas történet részeseivé. Az első két kötet, az Így ismerték meg az ikrek a Diplodocust és Az ikrek és a T-rex találkozása január 25-től érhető el a McDonald’s éttermekben. A Lombházi-ikrek történetei digitális kalandokkal is kiegészülnek, melyek a Happy Studio alkalmazásban találhatóak meg.

A McDonald’sról

A McDonald’s a világ vezető étteremhálózata, amely több, mint 100 országban több mint 36 ezer egységgel áll a vendégek rendelkezésére. Magyarországon 1988-ban nyílt az első McDonald’s étterem. A jelenleg működő 89 étteremben dolgozó közel 7000 munkatárs évente átlagosan mintegy 80 millió vendéget szolgál ki. A hazai éttermek több mint felét helyi vállalkozók franchise rendszerben üzemeltetik.

Egyedi mintás, limitált példányszámban készített üvegpalackokkal, valamint hazánk népszerű kortárs íróival, költőivel készült a jeles alkalomra a Coca-Cola Magyarország: pont ötven évvel ezelőtt gördült le ugyanis az első, hazánkban palackozott Coca-Cola a kőbányai gyártósorról. A Magyar Likőripari Vállalat első palackja óta számos itallal és sok új termékcsaláddal is bővült a kínálat a fél évszázad során, s mára a Coca-Cola Magyarország 13 márkát és összesen 94 különböző terméket kínál fogyasztóinak. A félszázados évforduló apropójából Bornai Tibor, Cserna-Szabó András, Csukás István, Erdős Virág, Nyáry Krisztián és Parti Nagy Lajos is saját írással készült, alkotásaik már mind olvashatók a Coca-Cola Journey portálon.

Bornai Tibor saját emlékeiről számolt be „A Coca-Cola és én” című írásában, Cserna-Szabó András a „Keleti kóláról” írt, felfedve alkotásában személyes élményeit is. Csukás István „Cola-dalt” költött, rímesítve művében az üdítő sokoldalúságát, Erdős Virág a „CC50” címet kapó versben mutatta be az üdítőital elmúlt 50 évét.

Nyáry Krisztián regényes története „A kis magyar cola-háborútól a nemzetközi békeharcig” címmel érhető el az oldalon, Parti Nagy Lajos pedig „Emlékkóla” című írásában értelmezte számos megközelítésből, mi is az, és mit képvisel a  Coca-Cola. Mindegyik mű megtalálható a Coca-Cola Magyarország honlapján.

Az alkotásokkal is megismerkedhetett a nagyközönség az ünnep részeként, valamint nyereményjátékban is részt vehettek a rajongók, hogy megkaphassák az egészen kis szériás üveg díszpalack egyikét. A Coca-Cola Facebook- és Instagram-oldalán is kisorsolták 25-25 palack szerencsés új tulajdonosát, rajtuk kívül még a vállalat partnerei, a márka nagykövetei és képviselői is kaphattak egy-egy 50. évfordulós ünnepi palackot. A nagy sikerre való tekintettel ráadás kört hirdet a Coca-Cola Magyarország a közösségimédia-csatornáin, így az utolsó sorsolás alkalmával 25 további palack találhat majd gazdára és kerülhet a nyertesek karácsonyfája alá.

A Coca-Cola már történelem

A méltán népszerű üdítővel hivatalosan 1967-ben találkozhattak először a fogyasztók, amikor bemutatta azt a Budapesti Nemzetközi Vásár (BNV). Az eseményen pillanatok alatt elkapkodtak minden egyes palack Coca-Colát, és a rajongóknak nem kellett sokat várniuk a kedvező bejelentésre, hiszen hamar ki is hirdette a Magyar Likőripari Vállalat, hogy a következő évben megkezdi az üdítőital palackozását. 1968-ban el is készült az első, hazánkban palackozott Coca-Cola, klasszikus kétdecis kontúrpalackban, mint a háború utáni Magyarország első hazánkban előállított amerikai terméke.

A legendás márka iránt annyira nagy lett a kereslet, hogy a Szeszipari Vállalatok Trösztje 1970-től már Szabadegyházán, Győrben, Kisvárdán és Miskolcon is palackozta az üdítőitalt. Rá tíz évre, a Coca-Cola Company palackozási szerződésének aláírásával a Békéscsabai Üdítőitalgyártó Vállalattal együtt már hat üzemben palackozták a szocialista iparvállalatok a szénsavas italt.

1988-ban bővült tovább a Coca-Cola Company hazai kínálata: a Fanta gyártása Szabadegyházán indult el. 3 évvel később a Sprite-ot is elkezdték Magyarországon is palackozni, akkor már egy ausztrál palackozó, a Coca-Cola Amatil és a Budapesti Likőripari Vállalat vegyesvállalata forgalmazásában állt a teljes termékportfólió. 1996-ra a Coca-Cola Amatil felépítette saját, a legmodernebb technikát felhasználó gyárát Dunaharasztiban. Mire megkezdődött az új évezred, több palackozó egyesült, és létrejött a Coca-Cola Hellenic Bottling Company (HBC), mely jelenleg is a világ egyik legnagyobb italgyártó- és forgalmazó konglomerátuma. A dunaharaszti gyár és a hazai palackozás joga 2001 óta a HBC Magyarországé.

A 2002-es esztendő újabb mérföldkövet jelentett a vállalat számára: a Coca-Cola Magyarország ekkortól már nemcsak Dunaharasztiban, de a Zalaszentgróti Ásványvíz Palackozó Üzemben is palackozta a termékeket, és ugyanebben az évben a dunaharaszti gyár exporttermelését is megkezdte. Tíz évvel később Dunaharasztiban átadták az ország egyik legnagyobb kapacitású üdítőitalgyártó-sorát, majd 2017-ben az ország legnagyobb, 6500 négyzetméter alapterületű élelmiszeripari raktárát is.

Ma a Coca-Cola Magyarország már 13 márkát, 94 különböző terméket kínál 201 különböző kiszerelésben, 18 méretben. A vállalat üdítőital-portfóliójának közel fele cukor- és kalóriamentes, illetve alacsony cukortartalmú. Hazánk egyik legjelentősebb magyar élelmiszer-feldolgozójaként a Coca-Cola vállalatcsoport összesen mintegy 120 milliárd forintot ruházott be Magyarországon, termékeit 26 országba exportálja, és beszállítóival együtt összesen 13 ezer munkavállalót foglalkoztat.

Az 1967-es Budapesti Nemzetközi Vásár (BNV) szenzációja volt a korábban csak „a nyugati imperializmus szimbólumaként” emlegetett üdítőital, a Coca-Cola bemutatkozása. A Magyar Likőripari Vállalat bejelentette: a következő évben megkezdi a legendás márka palackozását. 1968-tól a kőbányai gyárban, kezdetben a bécsi Coca-Cola iroda ellenőreinek heti rendszerességű látogatása mellett meg is kezdték a klasszikus, kétdecis üveg kontúrpalackok töltését. Ezzel a Coca-Cola volt az első, a háború után Magyarországon előállított amerikai termék. A kereslet minden várakozást felülmúlt, így a Szeszipari Vállalatok Trösztje 1970-ben megkezdte a Coca-Cola palackozását Szabadegyházán, Győrben, Kisvárdán és Miskolcon. 1980-ban a Coca-Cola Company palackozási szerződést kötött a Békéscsabai Üdítőitalgyártó Vállalattal is, így a szocialista iparvállalatok már hat üzemből látták el a legendás üdítővel a magyar fogyasztókat.

Húsz évet vártunk a Fantára

A Coca-Cola Company világszerte ismert márkái közül a Fanta mutatkozott be másodikként Magyarországon: 1988-ban Szabadegyházán indult el a gyártás. A Sprite 1991-ben érkezett, akkor már egy ausztrál palackozó, a Coca-Cola Amatil és a Budapesti Likőripari Vállalat vegyesvállalata forgalmazta a teljes termékportfóliót. 1996-ra a Coca-Cola Amatil felépítette saját, a legmodernebb technikát felhasználó gyárát Dunaharasztiban. Az ezredfordulón több palackozó egyesüléséből létrejött a Coca-Cola Hellenic Bottling Company (HBC), a világ egyik legnagyobb italgyártó- és forgalmazó konglomerátuma. A dunaharaszti gyár és a hazai palackozás joga azóta is e csoport magyar leányvállalatáé.

2002-től a Coca-Cola Magyarország már két telephelyen palackozza termékeit: akkor nyílt meg a Zalaszentgróti Ásványvíz Palackozó Üzem, a dunaharaszti gyár pedig megkezdte exporttermelését. Egy évtizeddel később Dunaharasztiban átadták az ország egyik legnagyobb kapacitású üdítőital-gyártósorát, majd tavaly az ország legnagyobb, 6500 négyzetméter alapterületű élelmiszeripari raktárát.

Ma a Coca-Cola Magyarország 13 márkát, 94 különböző terméket kínál 201 különböző kiszerelésben, 18 méretben. A vállalat üdítőital-portfóliójának közel fele cukor- és kalóriamentes, illetve alacsony cukortartalmú. A Coca-Cola vállalatcsoport összesen mintegy 120 milliárd forintot ruházott be Magyarországon, ezzel az egyik legjelentősebb magyar élelmiszer-feldolgozónak számít: termékeit 26 országba exportálja, beszállítóival együtt 13 ezer munkavállalót foglalkoztat.

Személyes élmények, egyedi palackok

A vállalat felkért hat ismert és népszerű kortárs írót, költőt, hogy a fél évszázados évfordulóra osszák meg emlékeiket, gondolataikat az olvasóközönséggel. Cserna-Szabó András például a személyes élményei mellett a Coca-Cola magyar popkultúrában betöltött szerepéről írt, Csukás István egyenesen ódát költött az üdítőitalhoz. Bornai Tibor az üdítővel kapcsolatos személyes történeteit osztja meg, Nyáry Krisztián a Coca-Cola márkanév regényes magyarországi őstörténetének járt utána. A vadonatúj, eredeti alkotások november 8-ától csütörtökönként debütálnak a Coca-Cola Magyarország honlapján és közösségimédia-csatornáin.

A hazai gyártás elindításának ötvenedik évfordulójára a Coca-Cola Magyarország különleges, egészen kis szériás – csupán 550 példányban gyártott – díszpalackot is tervezett. A limitált kiadást a vállalat partnerei, a márka nagykövetei és influencerei kapják majd meg. A nagyközönség csak a vállalat közösségimédia-csatornáin juthat hozzá a ritkasághoz: 25 palackot a Coca-Cola Facebook-oldalán, 25-öt az Instagramon sorsolnak majd ki.

A McDonald’s éttermekben június 17-től a Happy Meal menü vásárlói a fiatal szerzőpáros, Mán-Várhegyi Réka író és Timkó Bíbor grafikus alkotását, a Dóri és Marci nyomoz című könyvet kapják ajándékba, július és augusztus folyamán pedig kiválasztott helyszíneken fiatal színművészek ebből a könyvből és Csukás István műveiből olvasnak fel a gyermekeknek. A programmal a McDonald’s célja, hogy az éttermekbe látogató családoknak örömteli közös pillanatokat szerezzen, és a szülőket segítse abban a törekvésükben, hogy gyermekeiket a könyvek, az olvasás szeretetére neveljék.

„Családi étteremként küldetésünknek tartjuk, hogy családok számára fontos ügyeket, mint amilyen az olvasás népszerűsítése is, a saját eszközeinkkel támogassunk – mondta el Szabolcsi Vera, a McDonald’s marketing vezetője. – Bízunk abban, hogy 2012-ben indult könyvprogramunk a továbbiakban is a közös felfedezés, a közös történetalkotás és mesélés örömét nyújtja majd a szülők és a gyermekek számára.”

Az európai McDonald’s az északi régióban sikeres helyi kezdeményezések után 2012-ben indította el 38 országra kiterjedő olvasás-népszerűsítő programját. Ennek keretében a Happy Meal menüben minden évben időszakosan játék helyett könyvet ajándékoz a vendégeknek. Az első évben több mint 32 millió könyv került így a gyermekekhez és családjaikhoz, azóta pedig ez a mennyiség már meghaladja a 120 milliót. A program második évétől ezen felül valamennyi Happy Meal menühöz egy ingyenesen letölthető elektronikus könyv is jár. A HappyStudio.com weboldal, amely már okostelefonos alkalmazásokon keresztül is elérhető, az e-könyvek mellett ingyenes játékokat is kínál a gyerekek és szülők közös időtöltéséhez. Az oldalon folyamatosan bővül a magyar nyelvű interaktív digitális könyvek köre is.

Magyarországon 2014-ben az első két év pozitív visszajelzésein felbátorodva a McDonald’s felkérésére Mán-Várhegyi Réka és Timkó Bíbor kifejezetten a hazai étteremlánc vendégei számára alkotta meg Dóri és Marci történetét. A „Dóri és Marci nyomoz” a 6-10 éves korosztálynak szól. A könyv úgynevezett labirintus-történet, vagyis az olvasók a meseszövés csomópontjainál maguk dönthetik el, milyen irányban folytatódjanak a kalandok, és a választásuktól függően többféle befejezés is lehetséges. Ez a felépítés a történet közös, gyermeket és szülőt párbeszédbe bonyolító feldolgozására csábít, ami az olvasás szakértői szerint nagyon fontos mozzanat az olvasóvá válásban.

A mesék csodálatos világának életre keltését a felolvasásokat kísérő kézműves foglalkozások segítik, amelyek keretében a gyerekek mesetérképet és mesekártyákat készíthetnek a „Dóri és Marci nyomoz” című könyv főszereplőiről, kifesthetik a történetben több helyen is felbukkanó dínó figurákat, vagy akár titkos levelek megfejtésében is segédkezhetnek.

Az első esemény időpontja: 2016. július 2. 10:00 – 15:00

Helyszíne: McDonald’s Óbuda Étterem (galéria), Budapest III. ker. Vörösvári út 52-54.

A programsorozat további időpontjairól és helyszíneiről az érdeklődők június 20-tól a www.mcdonalds.hu/ weboldalon tájékozódhatnak.