A K&H ötödik féléve teszi közzé fenntarthatósági indexét és az azt megalapozó átfogó kutatást, amely a magyar cégek fenntarthatósággal kapcsolatos törekvéseinek pontos tükrét adja. Az index jelenleg 38 ponton áll, ami ugyan egypontos visszaesést jelent az előző időszakhoz képest, de azonos a 2022 első félévében mért értékkel. „Ezek a mutatók félévről félévre enyhén ingadoznak, talán nem túlzás azt feltételezni, hogy nagy mértékben függenek a cégek aktuális pénzügyi helyzetétől és üzleti kilátásaitól” – emeli ki Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője.

Beszédes a cégek stratégiája – főleg, ha nincs

A felmérésből kiderül, hogy nem változott azoknak a cégeknek az aránya, amelyek készítenek fenntarthatósági stratégiát: a vállalatoknak változatlanul csupán kis része (14 százaléka) foglalja írásba ezen a téren a terveit. Jellemző, hogy a vállalatoknál a fenntarthatósági törekvések menedzselésének feladata a korábbinál alacsonyabb szintre került.

Nincs érdemi változás a rendszeres fenntarthatósági jelentést készítő (12 százalék) vagy azt tervező (9 százalék) vállalatok arányában. Fél év alatt nem változott azoknak a vállalatoknak az aránya (89 százalék) sem, amelyek valamilyen szinten figyelembe vesznek fenntarthatósági szempontokat beruházási döntéseik során, viszont az előző félévi 38 százalékhoz képest már csak 29 százalék számára fontos vagy kiemelt kérdés ez. Hasonlóképpen fordult a trend a beszállítók kiválasztásánál: 37 százalék helyett most mindössze 31 százalék gondolja fontosnak a fenntarthatósági szempontokat beszállítói megválogatásánál.

Alkalmazkodás az EU-s szabályrendszerhez

Folyamatosan nő azoknak a cégvezetőknek az aránya (jelenleg 76 százalék), akik az EU-s karbonsemlegességi törekvéseiről tudnak és annak pontos célját is ismerik. Megugrott 6 százalékról 12-re az EU Taxonómia rendeletéről értesült vállalatvezetők aránya is, összességében pedig valamivel többen (2 százalék helyett immár 4) gondolják, hogy a cégüket érinti a szabályozás.

„Magyarországon az elmúlt félévben két új jogszabály is megjelent: az egyik az Európai Unió CSRD irányelvének nemzeti szabályozása, amely a fenntarthatósági jelentések formáját és tartalmát határozza meg, valamint a beszállítói láncok fenntarthatósági szempontú átvilágításáról szóló törvény. Ez előbb a nagyobb cégeket érinti, és csak utána a kisebbeket” – hangsúlyozza Suba Levente, aki hozzáteszi: a nagyobb cégek saját kötelezettségeik okán egyre inkább meg fogják követelni beszállítóiktól a fenntarthatósági jelentést, így felülről lefelé haladva az egész gazdaságot áthatja majd az új szabályrendszer”.

A kutatók első alkalommal vizsgálták a CSRD irányelv ismertségét, melyről egyelőre a vállalatvezetőknek mindössze 9 százaléka hallott. Többségük (59 százalék) viszont úgy véli, hogy érintett a vállalata a CSRD által. Az aránylag kis számú érintett (összesen 19 válaszadó) többsége úgy véli, hogy 2025-től kell CSRD jelentést készítenie, és érdekes, hogy inkább úgy érzik, vállalatuk felkészült erre.

A K&H fenntarthatósági index felméréséből az is kiderül, hogy egyre több cégvezető lát nehézségeket az EU által kijelölt karboncsökkentési irányzatban, különösen a dráguló vagy megnehezülő alapanyag-beszerzés terén. Csökken ugyanakkor az előnyöket érzékelők aránya, mely alól csak a hosszabb távú profitabilitás ígérete a kivétel.

Adatok híján nem lesz könnyű jelenteni

Környezetközpontú irányítási rendszerrel a cégek negyede (25 százaléka) rendelkezik, ami alacsonyabb a fél évvel ezelőtti értéknél. A cégek kétharmadánál ilyen irányítási rendszer kialakítása a jövőben sem cél.

A karbonkibocsátást jelenleg a vállalatok 7 százaléka méri, ami 2022 óta átlagos szintnek mondható, most éppen alacsonyabb, mint az előző félévben. További 7 százalék tervezi bevezetni, a többiek számára ez jelenleg nincs napirenden. A jelenleg mérők viszont nagyobb arányban (71 százalék) rendelkeznek célértékkel a kibocsátás csökkentésére, és 40 százalékban független szakértőkkel auditáltatják is a méréseket.

A karbonkibocsátást nem mérő cégek viszont a méréstől függetlenül lényegesen nagyobb arányban tervezik a kibocsátás csökkentését. Független fenntarthatósági tanúsítvánnyal rendelkező termékei vagy szolgáltatásai a vállalatok mindössze 9 százalékának van.

A válaszok azt mutatják, hogy az uniós direktíva globális hatást gyakorol. Az EU-n kívül székhellyel rendelkező vállalatok több, mint háromnegyede (79%-a), az EU-n belül székhellyel rendelkezőknek pedig 74%-a szerint a társaságok vezetősége a CSRD-nek köszönhetően nagyobb mértékben fogja a fenntarthatóságot figyelembe venni a döntéshozatal során. A válaszadók 75%-a már azt tervezi, hogy konszolidált csoportszinten fog beszámolót készíteni az EU-n kívüli tevékenységek vonatkozásában is.

Adat nélkül hogy lesz jelentés?

A felmérésben részt vevők a jelentés megvalósításával kapcsolatos legnagyobb aggályként az adatok rendelkezésre állását és minőségét (59%) emelték ki. A 2025-ös pénzügyi évben beszámolásra kötelezett cégeknek csupán egyötöde igazolta vissza a közzétételekhez szükséges adatok rendelkezésre állását és teljességét. Ezen kívül a válaszadóknak csupán 60%-a vonta be az informatikai részlegét, és a legtöbb vállalat nem használ speciális eszközöket vagy technológiát az adatgyűjtéshez. A legelterjedtebb eszköz a táblázat (74%), emellett a válaszadók 26%-a használ központi fenntarthatósági adattárat (pl. adattavat), és 20%-a használja az MI-t, de többen tervezik utóbbiak jövőbeli használatát.

Sávoly-Hatta Anita, a PwC Magyarország ESG riportingért felelős cégtársa szintén a szükséges adatok mennyisége és minősége terén jelentkező kihívásokat említi, hiszen ezek közlése nem csak a saját működésre, hanem a teljes értékláncra vonatkozóan kötelező lesz. „Mivel a CSRD alapvetően azt írja elő, hogy a fenntarthatósági beszámolás a pénzügyi beszámolással azonos szinten történjen, a fenntarthatósági információknak ugyanúgy elérhetőnek, pontosnak és ellenőrzésre alkalmasnak kell lenniük, mint a pénzügyi adatoknak.”

A megvalósításnak más akadályai is vannak

A megkérdezett cégek majdnem kétharmada (63%-a) nagyon vagy rendkívül bizakodó azzal kapcsolatban, hogy meg fog tudni felelni az EU vállalati fenntarthatósági beszámolásról szóló irányelvében előírtaknak. Ennek ellenére azok, akiknek hat hónap múlva esedékes a jelentés elkészítése (72%), kevesebb, mint fele végezte el a legfontosabb teendőket, úgymint a beszámolási tevékenységek megerősítését (39%), a kettős lényegességi felmérést (38%), valamint az adatok rendelkezésre állásának igazolását (20%).

Miközben a válaszadók erősen bizakodóak a már meglévő közzétételekben szereplő témákat illetően, mint például a munkaerő (76%), az üzleti magatartás (75%) és a klímaváltozás (60%), sokkal kevésbé magabiztosak a tekintetben, hogy képesek lesznek-e a beszámolási követelményeknek megfelelni a kevésbé ismerős témák, például a biodiverzitás (35%), a szennyezés (43%), illetve az értékláncban dolgozók (45%) vonatkozásában.

A cégvezetők az adatok rendelkezésre állásával és minőségével kapcsolatos tényezők (59%) mellett az értéklánc komplexitását (57%), valamint a munkatársak kapacitását (50%) emelték ki, mint a megvalósítást nagy vagy nagyon nagy mértékben akadályozó tényezőket.

A fenntarthatóság egyre gyakrabban szerepel a vezetőség napirendi pontjai között

A válaszadók 76%-a vélekedik úgy, hogy a CSRD következtében a cég vezetése szempontként emelte be (59%) vagy fogja beemelni (17%) a fenntarthatóságot a döntések meghozatala során. A cégek várakozásai szerint a CSRD számos üzleti előnyt fog biztosítani számukra. 51%-uk arra számít, hogy a jobb környezetvédelmi teljesítményből nagy vagy nagyon nagy mértékű előnye fog származni, 49%-uk ebben a vonatkozásban az érintettek iránti nagyobb fokú elköteleződést, 48%-uk pedig a kockázatok csökkentését említi.

29% bízik magasabb bevételekben, és 26%-uk szerint a CSRD jelentős költségmegtakarítást fog eredményezni. Pénzügyi előnyöket nagyobb arányban várnak azok a társaságok, amelyek közelebb vannak a beszámolási határidőhöz. Azoknak a cégeknek, amelyeknek a 2025-ös pénzügyi évben esedékes a beszámolás, 38%-a számít arra, hogy a bevételek növekedése révén  előnyre tesznek szert, valamint 34% a költségmegtakarítástól vár előnyt.

„A vezető vállalatok döntéshozatali folyamatába egyre inkább beépül a fenntarthatóság, és a CSRD megvalósításától komoly környezetvédelmi előnyöket, hatékonyabb kockázatcsökkentést és az érintettek iránti nagyobb fokú elköteleződést várnak. A CSRD terén már előrébb járó és különösen a beszámolási határidőhöz közelebb álló cégek pedig jóval nagyobb pénzügyi előnyöket is látnak, mint a későbbi években beszámolásra kötelezett társaik” – mondta Will Jackson-Moore, a PwC fenntarthatóságért felelős globális vezetője.

Photo by Max Bender on Unsplash

A CSDDD értelmében az érintett társaságoknak be kell azonosítaniuk, és szükség esetén meg kell akadályozniuk a tevékenységük emberi jogokra és környezetre gyakorolt káros hatásait. Az átvilágítási kötelezettség a szervezetek leányvállalataira és értékláncaira, így beszállítóikra is vonatkozik.  Az irányelvnek megfelelően a nagyvállalatoknak rendelkezniük kell egy olyan tervvel is, amely biztosítja, hogy stratégiájuk összeegyeztethető a Párizsi Megállapodás céljaival. Ezen túlmenően a cégvezetők kötelességeit is egyértelműen meghatározzák a folyamatban, hogy döntéseiknél még inkább figyelembe vegyék az emberi jogokat és a környezeti szempontokat is.

“A fenntarthatóság központi kérdéssé vált a társaságok működése szempontjából, ami miatt egyre inkább beépítik a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) tényezőket a stratégiájukba. A CSDDD ezen felül elvárja, hogy a szervezetek alaposabb átvilágítást végezzenek még a beszállítóikon is. Amennyiben nem tesznek eleget ezeknek a kötelezettségeiknek, akár súlyos kártérítések megfizetésére is kényszeríthetik őket” – hangsúlyozta Lukács Ákos, az EY Klímavédelemmel és Fenntarthatósági szolgáltatásokkal foglalkozó területének vezetője. „Kritikusan fontos, hogy a vállalatok időben felkészüljenek, megtegyék a szükséges lépéseket és számot is tudjanak adni a területen tett erőfeszítéseikről. Egy esetleges botrány ugyanis könnyedén bizalmi válságot okozhat a cég számára munkavállalói, befektetői és vevői körében is” – tette hozzá.

Az EY várakozásai szerint a fenntarthatósági jelentések még inkább kulcsfontosságúvá válnak, mivel ezáltal bizonyíthatják majd a társaságok az eredményeket a befektetők és a hatóságok számára.

Az Európai Parlament már tavaly év végén elfogadta az európai fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati jelentéstételről szóló irányelvet (CSRD). A CSRD 2024-től egységesíti a társaságok fenntarthatósági jelentéstételét, így a pénzügyi cégek, a befektetők és a szélesebb nyilvánosság összehasonlítható és megbízható információkhoz juthat hozzá arról, mit tesznek a szervezetek az ESG megfelelés érdekében. Az EY hatástanulmánya szerint az eddigi mintegy 11 ezerről közel 50 ezerre nőhet azoknak az EU-s vállalkozásoknak a száma, akikre vonatkozik a jelentéstételi kötelezettség, becslések szerint csak Magyarországon több mint ezer vállalat érintett.

Fotó: Redd F/unsplash.com