A megszorítások jelzik, hogy nagy baj van a jövő évi költségvetéssel. A babaváró hitel és a CSOK kedvezményezetti köre szűkül, de ez viszonylag keveseket érint. Igaz, ezzel a kormány eddigi kiemelt célja, a gyermekvállalási kedv ösztönzése kap mélyütést.

Az adóemelések közvetetten 1100 milliárd forinttal növelik a fogyasztók terheit (a különadók hatásai ugyanis beépülnek az árakba), marad ugyanis több extraprofitadó (a tervekkel ellentétben, nem vezeti ki őket a kormány), valamint a jövedéki adó is emelkedik az üzemanyagoknál. (Ezek nagy része jogilag tulajdonképpen nem adóemelés, hiszen annyi történik, hogy bizonyos különadók bent maradnak a rendszerben 2024-ben is. Viszont a gyakorlatban emelésnek tekinthető, hiszen korábban minden érintett azzal számolt, hogy az ígéreteknek megfelelően 2024-ben kivezeti a kormány az extraprofitadókat. Azzal tehát, hogy azok nagyrészt szinten maradnak, az eredeti pozícióhoz képest adóemelés valósul meg.9 – írja a Portfolio.

Ráadásul az állam elkezd takarékoskodni, ami a közszférában további megszorításokkal, eseteg elbocsátásokkal is jár.

A megszorító intézkedéseknek van egy kedvező olvasata is: pozitív fejlemény ugyanis, hogy a kormány belátta, ég a ház, a költségvetés gondban van és lépni kell, el kell oltani a tüzet. Miközben a jegybank gigantikus, 2000 milliárdos veszteségéből is 430 milliárd forint terheli már az idei költségvetést.

A jövő évi költségvetést érintő friss döntések is azt üzenik, hogy a büdzsé rendbetételét nem lehet halogatni, a dominánsan adóemelésre épülő kiigazítás növekedési áldozattal jár, ami egy ördögi csapdához vezet. Emelkednek az adók, csökken a fogyasztás, lassul a GDP-növekedés, megint romlik a költségvetés helyzete, megint lépnie kell a kormánynak – foglalja össze a Portfolio elemzője.

Ragályi operatőrként olyan nagy hatású filmekben dolgozott, mint a Régi idők focija, a Kakuk Marci, a Bástyasétány 74, a Talpuk alatt fütyül a szél, a Szabadíts meg a gonosztól, a Ripacsok, a Dögkeselyű, a Miss Arizona, a Csók, anyu!, A nagy generáció, vagy a Herkulesfürdői emlék. 1991-ben, Xavier Koller svájci rendezővel készített filmjéért, A remény útjáért a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díj sikerében is osztozott. Az Emmy-díj nyertes Raszputyin című filmnek is ő volt az operatőre 1996-ban.

További részletek a Telex megemlékező írásában.

Nyitó képünkön a Dögkeselyű plakátja, forrás: Wikipedia

Igyekeznie kell annak, aki ki szeretné használni a gyermeket nevelő családok számára év végéig elérhető otthonfelújítási támogatást^*. Az építőipart sújtó anyag- és szakemberhiány ugyanis meghiúsíthatja terveinket. A felújítási munkálatok közül a szigetelés éri meg leginkább, Ha szigetelésre fordítjuk a vissza nem térítendő támogatást, a korábbiakhoz képest évekkel rövidül a befektetett összeg megtérülési ideje a csökkent rezsikiadásoknak köszönhetően. Az építőiparban az átlagosnál nagyobb volt a drágulás, így különösen fontos, hogy a befektetést a lehető leghatékonyabban használjuk fel.

Sokan megteszik, még többen tervezik

Már eddig is több mint százezer család igényelt összesen csaknem 190 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást, ami átlagosan fejenként 1,9 millió forintot jelent. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) legfrissebb elemzéséből kiderült, idén a lakásépítés mellett a felújítás lesz az építőipar egyik húzóágazata. Várakozásaik alapján idén körülbelül 25 ezer családi házat újíthatnak fel.

Nagyot dob a felújítási kedven a gyerekeseknek járó szja-visszatérítés is. A felújítási támogatás 2022. év végi lejárata és a falusi CSOK június végi kifutása is arra ösztönöz, hogy aki teheti, még a hajrában igénybe vegye az állami támogatásokat.

Ami a legjobban megéri

Tavaly a magyar piacon 15-160 százalékkal nőtt az építőanyagok és az alapanyagok ára, és a szakemberek az első negyedév végére újabb 10-15 százalékos áremelkedést prognosztizálnak. Ezért is nagyon fontos, hogy a felújítási kiadás minél jobban hasznosuljon.

„Az egyik leghamarabb megtérülő befektetés a födém szigetelése lehet, ráadásul egyes lakóépületeknél körülményes megoldani a födém és a tető utólagos hőszigetelését, azonban a fújható üveggyapot technológia megoldást kínál az ilyen esetekre is” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. Számításaik alapján a befektetés ára 8-10 év alatt megtérülhet. Az állami támogatással a megtérülési idő pedig a felére csökkenthető. Ráadásul a szigetelés jelentősen növeli az otthonunk piaci értékét is.

Egy szigetelés nélküli családi házban az energia 35 százaléka a falakon, 25 százaléka az ablakokon, 15 százaléka a padlón keresztül, 25 százaléka pedig a tetőn át távozik.

Az energiaárak világpiaci árrobbanása arra is felhívja a figyelmet, hogy minél előbb érdemes gondoskodnunk a rezsiköltségek csökkentéséről. Egy családi ház szigetelésével akár 50 százalékkal is csökkenthetjük otthonunk energiafelhasználását és fűtési költségét.

Szakemberhiány és anyaghiány jellemzi az építőipart

Az elmúlt években az építőiparban a szakemberhiány jelentette a szűk keresztmetszetet. Egyre nehezebb jó kivitelezőt találni, a tavaly – éppen az otthonfelújítási támogatás miatt – megugró kereslet pedig tovább rontott a helyzeten. Ezt tetőzte a koronavírus-járvány miatt kialakult építőanyag-hiány is. Idén hasonló nehézségekre kell felkészülni. A fújható szigetelés ugyanakkor megoldás lehet a szakember- és anyaghiányra. Ez a technológia alkalmas magas héjú üreges tetőszerkezetek, padlás- és födém szigetelésre. Bontás nélkül, akár egy nap alatt elvégezhető és a fajlagos bekerülési költsége sem magasabb a hagyományos szigetelésnél.

^* A gyermeket nevelők legfeljebb 3 millió forintos, vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatást vehetnek igénybe otthonfelújításra. Összege a számlával igazolt felújítási költségek 50 százaléka lehet, vagyis legalább 6 millió forintos felújításhoz tudja valaki maximálisan kihasználni.

Idén több új elemmel is bővült az állami lakástámogatási program, a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) segítségével lakást vásárlók többek között visszaigényelhetik az 5 százalékos áfát és illetékmentesség is jár nekik. A gyermeket várók vagy nevelők pedig az ingatlanjuk felújításához is segítséget kaphatnak: visszaigényelhetik a felújítási költségek felét, maximum 3 millió forintot úgy, hogy a támogatás összegében az anyagköltség és a vállalkozói díj fele-fele arányban szerepelhet. A felújítási támogatás mellé februárban megérkezett a felújítási hitel is, amely egy maximum 6 millió forintos kedvezményes, legfeljebb 10 éves futamidejű, maximum 3 százalékos kamattal igénybe vehető jelzáloghitelt jelent.

A többség felújítana

A K&H, a felújítási támogatás megjelenése után megszondáztatta az ügyfeleket: a pénzintézet 2020. november 30. és december 10. között online kérdőíves, nem reprezentatív felmérést végzett az ügyfelei között az új támogatásról. Az eredmények alapján pedig kiderült, hogy a kérdőívet kitöltő több mint kétezer válaszadó 47 százaléka az otthonteremtési program segítségével tervez lakásfelújítást az idén, míg 7 százalék pedig az állami támogatások nélkül vágna bele a felújításba. A megkérdezettek negyede tervez ugyan felújítást, de még nem hallott az otthonteremtési programról. 2 százalék nem tervezett lakásfelújítást, de az otthonfelújítási program keretében elérhető támogatással tervezne, 29 százalék viszont nem tervezett lakásfelújítást, és ezen a program sem változtat.

A K&H várakozásai szerint a lakásfelújítást hitelből megvalósítani tervező ügyfelek többsége, négyötöde venne részt az otthonfelújítási programban is. „A kérdőíves kutatás még a felújítási hitel megjelenése előtt történt, de már így is jól látszik, hogy jelentős az érdeklődés a felújítási támogatás iránt. A munkálatok elvégzéséhez pedig a legtöbben hitelt vennének igénybe. A kérdőíves felmérés arra is választ adott, hogy a program elsősorban azok számára érdekes, akik egyébként is terveztek felújítást. Mindössze a válaszadók 6 százaléka mondta azt, hogy a lehetőségről olvasva valószínűleg mégis belevág valamilyen felújításba” – mondta Árva András, a K&H Bank lakossági marketing szegmensének vezetője.

Kevesebb mint 6 millió menne a felújításra

Azok, akik terveznek valamilyen felújítási munkálatot idén az ingatlanjukon, erre a legnagyobb arányban – 31 százalékuk – 1-3 millió forintot szánnak. 22 százalék még kisebb összeggel, 500 ezer forint és 1 millió forinttal számol, míg 19 százaléknál 3 és 6 millió forint közötti összegre is rúghatnak a munkálatok. Minden harmadik felújításhoz hitelfelvétel is kapcsolódna: a kitöltők 25 százaléka finanszírozná a saját megtakarítása mellett így a munkálatokat, míg 8 százalék kizárólag hitelből tudná megoldani a felújítást. A saját megtakarításaikra és egyéb forrásokra egyébként a válaszolók 18 százaléka támaszkodna teljesen, azaz ők nem vennének igénybe hitelt.

A felújítási támogatás utófinanszírozást jelent, azaz az érintettek az összeget később igényelhetik vissza. A felújítást hitelből tervezők 84 százaléka – még a felújítási kölcsön megjelenése előtt végzett felmérés során – azt mondta, hogy a visszatérített összeget vagy egy részét a felújításhoz kötődő hitel előtörlesztésére használnák fel.

Azok sem maradnak lehetőségek nélkül a K&H Banknál, akik nem lennének jogosultak a fix 3 százalékos jelzálogalapú felújítási támogatásra: személyi kölcsön, babaváró hitel és piaci felújítási hitel is elérhető a pénzintézet portfóliójában.

Komoly kereslet mutatkozott az elmúlt egy évben az államilag támogatott babaváró hitelekre a K&H Banknál – derül ki a pénzintézet összefoglalójából, amely a tavaly július óta igényelhető babaváró hitel egyéves évfordulójára készült.

Tízből kilenc igénylés átment

Egy év leforgása alatt a K&H-hoz 8 ezer igénylés érkezett 75 milliárd forint összegben. “Az igénylések többségét, tízből kilencet hagyott jóvá a K&H és ezeket folyósította is az érintetteknek, akiknek 30 százaléka a CSOK-ot is felveszi, hogy teljeskörűen kihasználja az állami támogatási lehetőségeket a családalapításhoz.” – mondta Árva András, a K&H lakossági marketing szegmens vezetője.

Fölényben a harmincasok, de volt példa 60 év feletti igénylőre is

A babaváró hitel elsősorban a 30-39 évesek körében népszerű. A bank adatai szerint ebből a korosztályból négyszer annyian igényelték a hitelt, mint a 20-29 évesek táborában. A harmincas korosztály fölénye a bank szakértői szerint azzal is magyarázható, hogy nekik már biztosabb az anyagi hátterük. „A hivatalos adatokat nézve, az idei év első negyedévében, a kedvezmények nélkül a 30-39 évesek átlagbére 276 ezer forintot tett ki, míg a 20-29 éves korosztályé 221 ezer forintot. Ez is lehet az egyik oka annak, hogy a biztosabb anyagi háttérrel rendelkező harmincasok között népszerűbb a konstrukció. Az is érdekes tendencia, hogy az anyák első gyermek vállalásának átlagos életkora az elmúlt években nőtt, jelenleg közel 29 év ” – kommentálta a KSH adatait Árva András.

A K&H Bank összefoglalója szerint bár a babaváró hitel vonatkozó szabályai szerint maximum 40 éves nők igényelhetik a kölcsönt, a férfiaknál azonban nincs ilyen korlátozás. A K&H-nál a babaváróhitel-igénylő férfiak 13 százaléka 40 évnél idősebb, de az elmúlt évben kétszer is volt példa arra is, hogy 60 évnél idősebb férfi igényelte a hitelt.

Az érintettek 26 százaléka kettő vagy három gyermeket szeretne

A bevezetés óta eltelt egy évben babaváró hitelt igénylő házaspárok közel felénél már úton volt a baba, ez az esetükben azt is jelenti, hogy a teljes futamidőre kamatmentes a hitel és a törlesztőrészletek fizetését három évre felfüggeszti a bank. Több mint egy tucat családnál már érkezik a második gyermek, ezért nekik az eredeti tartozás 70 százalékát kell csak visszafizetni az állami támogatás miatt. A K&H-nál öt olyan család van, akiknél már a teljes tartozás megszűnt, mert hármasikrek érkeztek vagy fognak érkezni hamarosan.

A babaváró hitel igénylését tervezők számára a K&H új babaváró kalkulátora nyújthat segítséget, amely a gyermekvállalás időpontja és a gyermekek száma alapján megmutatja, hogy miként alakulhat a hitel törlesztése a jövőben. Az összesített adatok alapján a kalkulátort használók 70 százaléka egy gyermeket vállalna öt éven belül, 18 százalékuk kettőt, 8 százalék pedig három gyermeket tervez. Az érintettek által elvégzett kalkulációk szerint az átlagos hitelösszeg 9,3 millió forint, ez valamivel elmarad a ténylegesen folyósított babaváró hitelek 9,7 millió forintos átlagától.

Idén lesz öt éve, hogy bevezetésre került a családi otthonteremtési kedvezmény (csok), amely a gyermekes vagy gyermekeket vállaló családok számára biztosít vissza nem térítendő állami támogatást, és amely mellé kamattámogatott lakáshitel is igényelhető. Tavaly elindult a babaváró hitel is.

Hamarabb jött

„A kedvezményes konstrukciók igénylése jogszabályokban meghatározott szigorú feltételekhez kötött, amelyek átböngészése nem mindig egyszerű feladat. Éppen ezért a K&H most egy új megoldással rukkolt elő: a bank elindította a K&H honlapján bárki által elérhető CSOK kalkulátorát, amely néhány kattintással megmondja a látogatóknak a leglényegesebb információkat. Vagyis azt, hogy jogosultak lehetnek-e a kedvezményes konstrukcióra és mekkora összeget kaphatnak” – mondta Rajna Gábor, a K&H Bank lakossági értékesítési igazgatója.

A fejlesztést a bank a koronavírus-járvány miatt felgyorsította, hogy az érdeklődők otthonról, az interneten keresztül tisztázhassák a kérdést. Az interneten elérhető kalkulátornak pár alapinformációt kell csak megadni, például a támogatás célját, a lakás alapterületét, a meglévő és a tervezett gyermekek számát. A „válaszból” pedig kiderül, ha jogosult lehet az érintett az adott kedvezményes konstrukcióra, akkor milyen hitelösszeggel kalkulálhat. Az érdeklődők a kalkulátor oldalán visszahívást is kérhetnek, majd a bank szakembere tájékoztatást ad az igényléshez szükséges lépésekről. Ráadásul, ha az érdeklődő online indítja az igénylést, akkor csak a szerződéskötéshez szükséges bemenni a bankfiókba a CSOK, kamattámogatott lakáshitel és babaváró hitel esetében.

34 milliárd és 2,75 millió forint, 12 366 család

A K&H-tól 2016-tól 2020 március végéig összesen több mint 14 ezren 42,3 milliárd forint értékben igényeltek CSOK-ot, a jóváhagyott és folyósított összeg pedig 34 milliárd forintot tett ki, ezt több mint 12 ezer család kapta meg. Vagyis átlagosan egy-egy család 2,75 millió forintos CSOK összeghez jutott. Másik oldalról nézve pedig 2016 óta havonta átlagosan közel 670 millió forintot folyósított a bank a CSOK keretében. Csak a múlt évben összesen 2 609 háztartás kapott 7,1 milliárd forint CSOK-ot, ebben az évben eddig 710-en kaptak összesen 1,9 milliárdot, mindkét időszakban az átlagos összeg 2,7 millió forintra rúgott. A K&H „csokos” ügyfeleinek átlagéletkora egyébként 37 év. Tízből hatan használt lakásra kapták az összeget, 40 százalékuk pedig lakásépítéshez használta fel. 2019-ben a támogatást kérők nagyságrendileg 80 százaléka vett fel K&H lakáshitelt is.

A csokos konstrukciók is segítették a K&H jelzálog- és lakáshitelezésben elért növekedését. A bank tavaly összesen 110 milliárd forint értékben folyósított jelzáloghiteleket, ami 8 százalékos növekedésnek felel meg az egy évvel korábbi szinthez képest, egyben azt jelenti, hogy 2017 óta minden évben több mint 100 milliárd forint értékben folyósított jelzáloghitelt a lakossági ügyfeleinek a K&H.

A kormánypárti törvénymódosítási előterjesztés szerint húsz éve működő lakástakarék-konstrukció állami támogatása nem szolgálta eredményesen az otthonteremtési célokat, miközben a szolgáltatók az állami támogatás egy részén is extraprofitot realizálnak, ezért a kormány októberben eltörölte a lakástakarék-pénzárak állami támogatását. A törvény Áder János köztársasági elnök elé került, aki még aznap alá is írta azt. Vincze Krisztián arról beszélt, aki legkésőbb a parlamenti szavazás napján, kedden aláírt ajánlattal rendelkezett, még leadhatja az ltp szerződést a választott pénztárnál, de 17-től új szerződés már nem köthető!

„A lakástakarék-pénztárak állami támogatásának eltörlésével előtérbe kelül a többi támogatási forma és a családok további támogatása, illetve az állam akár valamilyen új konstrukciót is bejelenthet majd” – mondta a szakértő.

A GDN Ingatlanhálózat Hitelközpontjának vezetője hozzátette, a lakásvásárlási kedv enyhe csökkenése várható a törvénymódosítással. „Ez főként a használt lakásokra vonatkozik, mert az újaknál továbbra is igénybe vehető a csok. Az ltp magyar szokás volt, sokan használták befektetésre, ők várhatóan most máshova teszik a pénzüket, de továbbra is keresik majd a garanciákat, így várhatóan megnő majd a nok iránti érdeklődés is” – fogalmazott Vincze Krisztián.

A törvény visszamenőlegesen nem lesz érvényes, tehát a már megkötött szerződésekre kötelesek kifizetni az állami támogatást. Ugyanakkor a törvény hatályba lépése után nem igazán lesz értelme lakástakarékot kötni, hiszen ebben a konstrukcióban éppen az volt a jövedelmező, hogy az állam hozzátett 30 százalékot a lakáscélú megtakarításhoz. A lakástakarékokat évi 72 ezer forinttal támogathatta az állam, a maximális összeg havi 20 ezer forintos előtakarékossággal jött össze.