Kiemelték, hogy 2024-ben a csökkenő kamatkörnyezet és a megújult állami támogatások – köztük főként a csok plusz népszerűsége – kedveztek az otthonteremtési céllal ingatlant vásárló családoknak, ami felpörgette a fővárosi agglomeráció településeinek ingatlanpiacát is.

Rámutattak, hogy Budapest vonzáskörzetében található településeken a 2023-as, gyenge ingatlanpiaci eredményeket hozó év tranzakciószámánál 48 százalékkal több ingatlan cserélt tulajdonost, de az aktívabbnak számító 2022-es évi értéket is meghaladja a 2024-es adásvételek száma.

A közlemény idézte Máté Ferencet, a Duna House vezérigazgató-helyettesét, aki elmondta a kereslet nem csak Budapesten és környékén, de országos szinten kiemelkedő, kétéves csúcson volt tavaly, ami éreztette hatását a fővárost körülvevő agglomerációs gyűrű településein található ingatlanok árszintjén is.

Az agglomerációban értékesített ingatlanok adatai alapján átlagosan 10 százalékos áremelkedés jelentkezett, tavaly így átlagosan 652 ezer forintos négyzetméteráron, 70,1 millió forintos kiadást jelentett egy 108 négyzetméteres alapterületű otthon megvásárlása. A Duna House értékesítési adatai alapján a fővárosi agglomerációban tavaly továbbra is a déli szektor – egyebek mellett Délegyháza, Érd, Sóskút, Százhalombatta – volt a legkeresettebb, itt zárult az agglomerációs tranzakciók 28 százaléka, ahol az átlagos négyzetméterár 14 százalékos növekedés után 672 ezer forint lett.

A 2024-es tranzakciós adatok szerint a második legkeresettebb az északi szektor volt, ide tartozik például Csomád, Dunakeszi, Fót, Göd és Vác. Az árak emelkedése ebben a szektorban volt a legjelentősebb 23 százalékkal, így 621 ezer forint körül alakult az árszint.

A legdrágább agglomerációs szektor 2024-ben 735 ezer forintos átlagos négyzetméterárral a nyugati szektor volt, ezt követte a négyzetméterenként 691 ezer forintos árral rendelkező északnyugati, míg a lista végén 567 ezer forintos átlaggal a délkeleti szektor található. A szakértő arra is kitért, hogy a fővárosi agglomeráció településeinek népszerűsége a gyermeket nevelő vagy tervező családok körében a legerősebb. A Budapest környéki lokáció mellett voksoló lakásvásárlók 37 százaléka nagyobb ingatlanra cserélte otthonát, 23 százalékuk pedig első lakására szerződött tavaly.

A teljes lakáshitel piacra vonatkozó januári adatok igazolták azt a jóslatot, miszerint a piaci kamatok csökkenése és a januártól elindult új lakástámogatási konstrukció, a CSOK Plusz élénkítheti a piacot – derül ki a K&H összefoglalójából.

15 milliótól 50 millióig

“A lakástámogatási rendszer átalakításával létrejött CSOK Plusz a korábbi programmal szemben kezdetben nem nyújt vissza nem térítendő támogatást, de a mostani lakásárakhoz mérten megfelelő összeget biztosít a jogosultaknak. A meglévő gyermekek és a vállalt gyermekek számától függően 15-50 millió forintos támogatott lakáshitelt igényelhetnek azok a hitelképes családok, akik megfelelnek a kritériumoknak. A CSOK Plusz keretében az első gyermek érkezésekor 1 évig szüneteltethető a törlesztés, ráadásul az állam 10 millió forintot átvállal a hiteltartozásból a második és minden további gyermek érkezésekor” – ismertette a januártól elérhető konstrukció fontosabb elemeit Árva András, a lakossági szegmensért felelős marketingvezetője.

Az idei január a teljes magyarországi lakáshitelpiacon jól indult. A hivatalos jegybanki adatok szerint a bankok összesen több mint 82 milliárd forint értékben kötöttek lakáshitel-szerződéseket. Ez jelentős, 101 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest. A támogatott lakáshitelek összege idén januárban meghaladta a 19 milliárd forintot, ami 70 százalékos emelkedésnek felel meg. A piaci lakáshitelek összege pedig 114 százalékkal majdnem 63 milliárd forintra nőtt. “Azt azonban látni kell, hogy tavaly magasabbak voltak a lakáshitelkamatok, és a támogatott hitelek rendszere is más volt” – tette hozzá Árva András.

A K&H tapasztalatai szerint egyre többen érdeklődnek a CSOK Plusz konstrukció iránt, ami mellé az érintett családok sokszor felvehetik a szabadon felhasználható babaváró hitelt is, amellyel kiegészíthetik a lakásvásárlásra szánt összeget. A pénzintézet adatai szerint januártól a lakáshitel-igénylők 25 százaléka kért CSOK Pluszt, az átlagos hitelösszeg 26 millió forint, 17 százalékuk pedig babaváró hitellel együtt kéri a támogatott lakáshitelt, de vannak olyanok is, akik már korábban felvették a babaváró hitelt.

A CSOK Plusz ügyfélköre 65%-ban 2 gyerekes családmodellben képzeli el jövőjét, 22% 1 gyerekkel számol és 13% gondolkodik legalább 3 gyermek felnevelésében. A hiteligénylők körülbelül fele-fele arányban oszlanak meg abból a szempontból, hogy a házaspár hölgy tagja 30 évnél fiatalabb vagy idősebb.

Mínuszos kamat? A válasz igen!

A K&H példahitel-számítása szerint, ha egy házaspár két gyermeket vállal, akik várhatóan 2025-ben és 2027-ben jönnek a világra, akkor a maximum 30 millió forintos 25 éves futamidejű hitel törlesztőrészlete az első évben 75 ezer forint, azt követően 146 ezer forint felett lesz. A második gyermek érkezésekor előtörlesztés formájában kapott 10 millió forintos gyermekvállalási támogatás eredményeként onnantól kezdve a havi részlet már csak 95 ezer forint lesz és a teljes visszafizetendő összeg 29,5 millió forintot tesz ki, ami negatív, egészen pontosan mínusz 0,1 százalékos teljes hiteldíjmutató jelent.

Az idei és a korábbi évekhez képest bizonytalanabb gazdasági környezet visszafogta a lakáshitelezési piacot, de az új lakástámogatási rendszer, a CSOK plusz javíthat a helyzeten a K&H szerint.

Kivárás lehet a CSOK plusz miatt

„Az idei év utolsó hónapjaiban kivárás jellemzi a lakáshitelezési piacot. A gyermekvállalást tervező házaspárok ugyanis vélhetően az új lakástámogatási rendszer, a CSOK plusz januári indulása után lépnek majd” – mondta Árva András, a K&H lakossági szegmensért felelős marketing vezetője. A szakember hozzátette: a K&H kínálatában megtalálhatóak lesznek a CSOK pluszos lakáshitelek.

A pénzintézet arra számít, hogy a jelenlegi támogatott hitelállományhoz hasonló összegű kihelyezést eredményezhet majd az új lakástámogatási rendszer. „A szigorúbb feltételek miatt az eddiginél kevesebben lesznek jogosultak a kedvezményes lakáshitelekre, ugyanakkor azoknak a maximális összege jóval magasabb lehet, a két ellentétes hatás pedig várhatóan ellensúlyozni fogja egymást” – fogalmazott a szakember. „Igaz, a gyermekek megszületéséhez kötött visszatérítési lehetőségek addicionális hatást gyakorolhatnak a piacra” – tette hozzá Árva András.

Feltételek

A CSOK pluszra azok a házaspárok lesznek jogosultak, akik gyermek vagy gyermekek vállalását tervezik és a pár női tagja nem idősebb 41 évnél. A gyermekek számától függően a házaspárok 15-50 millió forintos lakáshitelt igényelhetnek, amelynek a kamata nem haladhatja meg a 3 százalékot, a maximális futamidő pedig 25 év lehet.

Lényeges kritérium, hogy a CSOK plusz kizárólag vállalt gyermekekre igényelhető, bár a hitelösszegnél a már megszületett gyermekeket is figyelembe lehet venni.