Javultak a fizetési szokások a régióban

Az elemzés szerint Kelet-Európa jobban teljesített tavaly, a pandémia második évében a nyugat-európai vállalatok szerint a számláik 53 százalékát a határidő után egyenlítette ki a vevő. A kontinens nyugati felén jóval több adósságot kellett leírniuk a vállalatoknak (10 százalék).

A magyar cégek arról számoltak be, hogy tavaly a régiós átlaghoz képest nagyobb mértékben csökkent a késve fizetett, hazai számlák aránya, 46 százalékról 34 százalékra. Így a vállalatok a térségben és Magyarországon is szívesen hiteleznek a vevőiknek.

„Ezt azzal magyarázták a felmérésben résztvevő cégek, hogy a B2B-hitelezéssel az eladásaikat akarják növelni, illetve új ügyfelek szerezni. Ugyanakkor tény, hogy megdrágultak a finanszírozási eszközök, így sok vállalat óvatosabban bánik a halasztott fizetéssel” – mondta Vanek Balázs, az Atradius országigazgatója.

Hitelbiztosítás a követelések védelme érdekében

Az elemzés szerint tavaly a régióban a vállalatok 56 százaléka hitelbiztosítással védte a likviditását. Ez a megoldás Szlovákiában volt a legnépszerűbb, ahol a vállalatok 72 százaléka kötött hitelbiztosítást, a második helyen pedig Törökország állt 68 százalékkal. A legtöbb cég (66 százalék) a belső erőforrásaira támaszkodva menedzselte a halasztott fizetéses ügyleteit hazánkban is, és ideális esetben előre tartalékot képezett a hitelezési veszteségekre. 44 százalék számolt be arról, hogy a korábbinál többet kellett foglalkoznia a kintlévőségei behajtásával. A vállalatok 45 százaléka azt mondta, hogy romlott a számlái forgási sebessége (DSO), vagyis lassabban jutott hozzá a pénzéhez, mint az előző évben.

A késedelmes eladásokat tekintve Törökország vezeti a listát 54 százalékkal, ahol a kkv-k (44 százalék), a gyártóipar (44 százalék) és a vegyipar (48 százalék) vállalatai hajlamosak a leginkább a késve fizetésre. Csehországban volt tavaly a legnagyobb a behajthatatlan követelések aránya (8 százalék), míg 2019-ben ez még csak 4 százalék volt.

A lejárt számlák 56 százalékát Szlovákiában lassabban sikerült behajtani, mint előzőleg, míg a romániai cégek 56 százaléka nem tapasztalt eltérést a lejárt követelések kifizetésében. A magyar cégek több mint egynegyede (26 százalék) hamarabb tudta behajtani a követeléseit, mint 2019-ben.

Vegyes várakozások 2022-re

A felmérésben résztvevő kelet-európai cégek 73 százaléka növekedést vár az idei évre, és cégek fele (51 százalék) bízik abban, hogy ennek nyomán javulnak majd a fizetési szokások is. Ugyanakkor a következő félévre a cégek 44 százaléka a számlák forgási sebességének romlásától tart, itt a szlovák és a cseh vállalatok a leginkább pesszimisták. A lengyel válaszadók 21 százaléka és a magyar vállalatok 20 százaléka ebben javulást remél.

„Az exportáló és a külföldi partnerekkel rendelkező vállalatok helyzete a leginkább kockázatos, mert az ő esetükben egy csőd a teljes ellátási láncban okozhat súlyos gondokat, akár más országokban is. Nem véletlen, hogy Kelet-Európa vállalatainak 40 százaléka az idén többször tervezi igénybe venni a hitelbiztosítást a követelései védelme érdekében, mint előzőleg” – mondta Vanek Balázs.

A térség vállalatainak több mint fele (53 százalék) a koronavírus-járványt elhúzódását tekinti az első számú kockázatnak. A szlovák, bolgár és cseh cégek a saját gazdaságaik állapotát is kockázatosnak tartják.

Fotó: Towfiqu Barbhuiya, Unsplash

Az elemzés szerint a tavalyi évet a GDP 3,7 százalékos és a csődök számának 14 százalékos visszaesése jellemezte a világgazdaságban. A szakértők épp a globális gazdaság zsugorodása miatt tartottak csődhullámtól, de sikeresek voltak a kormányzati mentőcsomagok.

„Az idei várakozásunk 6 százalékos növekedés a világgazdaságban, valamint az, hogy a kormányok kivezetik az ideiglenes könnyítéseket. Ennek nyomán arra számítunk, hogy az idén globálisan 26 százalékkal több lesz a csőd, mint tavaly, Magyarországon pedig 12 százalékkal – mondta Vanek Balázs, az Atradius országigazgatója. – Ez a csődeljárásokat és a felszámolásokat egyszerre jelenti.”

Magyarországon és a régió országaiban 2021 harmadik negyedévétől várható a felszámolási eljárások jelentős növekedése. Vanek Balázs azt mondta, ahogy ennek mértékét enyhíti majd a főbb epxortpartnerek, Németország, az Egyesült Államok és Ausztria várható talpra állása. De lényeges lesz majd a fogyasztói igény és a megtakarítások összefüggése is: „Itt különbséget kell tenni aközött, hogy milyen gyorsan telnek meg a szállodák, az éttermek, milyen gyorsan veszünk új ruhákat az irodai munkához, és hogy mindezt mennyire tudják fedezni a megtakarítások. A KSH kimutatása alapján több tízezerrel nőtt azok száma, akik nem veszítették el a munkájukat, de feleannyi munkaórában dolgoznak.”

A tanulmány felhívja a figyelmet arra is, hogy az idén várhatóan megjelennek a járvány miatti gazdasági döntések késleltetett hatásai is. Különösen fontos lesz az építőiparban, hogy a kifutó projekteket milyen mértékben tudják új szerződésekkel pótolni egy olyan időszakban, amikor a legtöbb vállalkozás a beruházások elhalasztása mellett dönt, elsősorban költségcsökkentési megfontolások alapján.

„Ami a költségcsökkentés szempontjából fontos, hogy a vállalatok „ne öntsék ki a gyereket a fürdővízzel együtt – mondta az országigazgató. – A költségek lefaragásakor muszáj mérlegelni, hogyan befolyásolják majd ezek a döntések a cég jövőbeni versenyképességét. Azok a vállalkozások, amelyek ezeket az éveket és a kormányzati támogatásokat a saját hatékonyságuk fejlesztésére fordították, előbbre jutnak a versenytársaiknál. A többiek nehezebben jutnak majd hozzá a szükséges finanszírozáshoz, épp azért, mert a felszámolások és nem teljesítő hitelek arányának növekedése miatt a bankok valószínűleg óvatosabbak lesznek.

A hitelbiztosító elemzői szerint ágazati sajátosságok is nehezíthetik a vállatok helyzetét. A vas- és acéliparban, a műanyagiparban illetve az építőiparban is egyszerre nőttek a nyersanyagköltségek és a szállítmányozási árak. Ezért az állami szerepvállalás és ösztönzés továbbra is fontos lehet a visszaesett kereslet miatt eleve alacsonyabb bevételt termelő cégek számára.

A koronavírus-járvány okozta gazdasági válság vállalati csődöket és a fizetésképtelenségi eljárások számának növekedését vetítette előre,  ám a Magyarország fontos kereskedelmi partnerének számító euróövezet, meglepetéssel szolgált. A 2020-as fizetésképtelenségi tényadatok szerint nem romlott a helyzet, ám ez az eredmény csak első látásra tűnik kedvezőnek. Ugyanis még nem látható teljes egészében a járvány  tényleges hatása, többek között a szektorokon átgyűrűző folyamatok miatt – közölte a Coface. A világ egyik vezető hitelbiztosítója által készített kutatás szerint a vállalatok pénzügyi teljesítőképességének várható romlása és a fizetésképtelenségek száma közötti különbség nagyszámú „rejtett fizetésképtelenségre” utal. Azaz sok cég még nem került bajba, sikerült időben kitolniuk a fizetésképtelenséget, ám nem biztos, hogy végérvényesen meg tudják akadályozni: számos olyan vállalat van Európában, amely még nem ment csődbe, de valójában nem működőképes, és a következő időszakban valamilyen fizetésképtelenségi eljárás vár rá.

Helyzetkép Európából – aggodalomra ad okot

A Magyarország egyik legnagyobb kereskedelmi partnerének számító Németországban a fizetésképtelenségi eljárások száma 15 százalékkal csökkent 2020-ban, pedig a járvány miatt korábban a 9 százalékos növekedés is elképzelhető lett volna. Az, hogy növekedés helyett végül csökkenés következett be, elsősorban a fizetésképtelenségi eljárásokra bevezetett ideiglenes moratóriumnak volt köszönhető, amely időt adott arra, hogy a gazdaságösztönző intézkedések beérjenek. A Coface-elemzés azonban rámutat arra is, hogy a járvány előtt már recesszióban lévő német fém- és gépjárműiparban romlott a fizetésképtelenségi helyzet a múlt évben. A hitelbiztosító összefoglalója szerint Franciaországban is egyenetlenül érintette az ágazatokat a koronaválság, ám ennek ellenére a fizetésképtelenségek száma eddig minden szektorban csökkent, beleértve azokat is, amelyek több hónapra leállni kényszerültek. A szakértők úgy látják, hogy a rejtett fizetésképtelenség 22 ezer franciaországi vállalkozást érinthet, és a 2022-ig tartó időszakban derülhet ki, hogy talpon tudnak-e maradni.

Magyarországi helyzet

A Coface-elemzésből kiderül az is, hogy a 2020 és 2021 első negyedévében indult felszámolási, végelszámolási és kényszertörlési eljárások alapján Magyarországon idén az építőipar mellett a szolgáltató szektorban és a kiskereskedelemben érintett cégek számítanak a legrizikósabbnak.

Szintén kockázatos szektor a ruhaipar, ebben az ágazatban egyetlen év alatt közel duplájára nőtt a felszámolási eljárások száma. Az újabb járványkorlátozások miatt pedig még rosszabb lehet a helyzet a következő időszakban. A Coface elemzői szerint ugyanakkor a magyar mezőgazdaság javított a korábbi eredményein, ebben a szektorban ugyanis csökkent az eljárások száma.

Mire lehet most számítani?

Bár a járvány harmadik hulláma miatt rendkívül bizonytalan a gazdasági helyzet szerte Európában, a Coface-elemzés azt valószínűsíti, hogy növekedni fog a fizetésképtelenségi eljárások száma az európai piacon, a pandémiához köthető korlátozások enyhítésével párhuzamosan. Az, hogy a szigorítások kivezetésére mikor kerül sor az egyes országokban, az oltási programok hatékonyságától függ.

A hitelbiztosító szakértői szerint a fizetésképtelenségek alakulását nagyban befolyásolhatja az is, hogy az egyes államok meddig hajlandóak extra támogatást nyújtani. Különösen úgy, hogy a vállalkozások döntő részének – sok országban, például a francia piacon – csak 2022-től kell megkezdeniük a kedvezményes kölcsönök törlesztését. Magyarországon az is meghatározó lesz, hogy a belföldi fogyasztás mellett az exportkereslet mikor kerül tartósan emelkedő pályára.

A CAA, valamint a brit közlekedési minisztérium, a külügyminisztérium és az üzleti ügyek minisztériuma által ismertetett közös tájékoztatás szerint a CAA haladéktalanul hozzákezd már kidolgozott, Matterhorn-művelet nevű készenléti tervének végrehajtásához a Thomas Cook szervezésében külföldön tartózkodó csaknem 160 ezer brit utas hazaszállítására. A közlemény szerint ez lesz Nagy-Britannia történetének eddigi legnagyobb ilyen jellegű békeidőbeli művelete.
Becslések szerint a külföldi érdekeltségeket is beleszámítva meghaladhatja a 600 ezret azoknak az utasoknak a száma, akik jelenleg a Thomas Cook által szervezett utakon vesznek részt. A jövőbeni időpontokra meghirdetett utakra üzletági szakértők adatai szerint egymillió foglalás van érvényben.

Az érintett brit minisztériumok és a brit repülésügyi hatóság hétfő hajnali bejelentése szerint ugyanakkor a brit hazaszállítási művelet a Thomas Cook brit utasaira terjed ki, közülük is csak azokra, akik a következő két hétben egyébként is hazatértek volna. A közlemény úgy fogalmaz, hogy őket az utazási szerződésükben szereplő eredeti hazatérési időponthoz a lehető legközelebb eső időben szállítják haza pótlólagos költség nélkül, bár nem biztos, hogy ugyanarra a repülőtérre érkeznek majd, ahonnan a Thomas Cook által szervezett utazásra elindultak.

A brit kormány a hétfő hajnali felhívásban arra intette a csődbe ment cég szervezésében külföldön tartózkodó turistákat, hogy üdülésüket ne szakítsák meg, és ne menjenek ki a helyi repülőtérre anélkül, hogy ellenőriznék az őket hazaszállító járat indulási időpontját. A közlemény szerint a hazaszállítási műveletben részes többtucatnyi légitársaság bérelt gépeinek indulási menetrendje hamarosan megjelenik a külön erre a célra létrehozott thomascook.caa.co.uk honlapon.

A CAA közölte, hogy felveszi a kapcsolatot a Thomas Cook utasainak szállást nyújtó hotelekkel, amelyeket biztosít arról, hogy a szállásköltségeket a brit kormány az ilyen esetekre szolgáló biztosítási keretből kifizeti. Még a csőd kihirdetése előtt az egyik tunéziai szállodában a személyzet egy időre gyakorlatilag foglyul ejtette a Thomas Cook utasait, követelve szállásköltségük kifizetését. A szálloda vezetése közölte: attól tartott, hogy az utazási irodától nem kapja meg a szállásdíjat.

Az 1841-ben Thomas Cook üzletember által alapított cég világszerte 22 ezer, Nagy-Britanniában 9 ezer alkalmazottat foglalkoztat, és 94 repülőgépből álló saját légitársasága is van. A cég hónapok óta pénzügyi nehézségekkel küszködött; a március 31-én zárult fél évről 1,5 milliárd font (570 milliárd forint) adózás előtti veszteséget jelentett. A Thomas Cook az elmúlt hetekben felhajtott ugyan egy 900 millió fontos (340 milliárd forintos) pénzügyi mentőcsomagot saját legnagyobb részvényeseinek bevonásával, de a cég banki hitelezői további 200 millió font befektetői finanszírozás megszerzéséhez kötötték részvételüket a mentőprogramban. A tárgyalások a lehetséges pénzügyi befektetőkkel még vasárnap éjjel is tartottak, de végül eredménytelenül zárultak. A Thomas Cook brit utasainak hazaszállítása a brit kormány becslése szerint 100 millió fontba kerül, kétszer annyiba, mint a Monarch brit légitársaság csődje után végrehajtott hasonló művelet.

A Monarch 2017 októberében ment csődbe, 110 ezer utast külföldön hagyva. Az ő hazaszállításuk volt a mostani akcióig a legnagyobb ilyen jellegű békeidőbeli művelet Nagy-Britanniában.

(Forrás: MTI)