Nincsenek könnyű helyzetben ma a fiatal képzőművészek, ha az életüket a művészetnek szeretnék szentelni, és abból akarnak megélni. Hosszú és rögös út vezet odáig, mire olyan ismertségre és szakmai elismerésre tesznek szert, hogy alkotásaik rendszeres értékesítésével állandó és megbízható bevételforrást tudnak maguknak biztosítani. A youngart online galéria egyik fő missziója, hogy felkarolja és támogassa a feltörekvő tehetségeket ebben: segít megtalálni a vásárlói közönséget, szakmai pályázatok és ösztöndíjprogramok indításával anyagi támogatást nyújt, valamint kiállítási lehetőséget biztosít a legtehetségesebb alkotóknak.

„Kiemelten fontos számunkra, hogy a meghirdetett pályázataink minél szélesebb körben elérhetőek legyenek, hogy minél több művésznek tudjunk ezáltal lehetőséget biztosítani. Nagyon örülök, hogy a mostani programban olyan partnerek álltak mellénk, akik által még több fiatal tehetséghez juthatunk el, és több jelentkezőt is díjazhatunk” – mondta Dr. Hadházi Vera, a youngart alapítója.

A fiatal tehetségek felkarolására irányuló hasonló célkitűzés hozta össze a youngart-ot a Metropolitan Egyetemmel. Utóbbi elkötelezetten törekszik arra, hogy diákjainak segítséget nyújtson a pályakezdésben és a kezdeti nehézségek leküzdésében. „Képzési módszerünk lényege, hogy az oktatók mentorokként, a hallgatók pedig aktív alkotóként, közösen dolgoznak együtt az egyetemi évek alatt. Ennek köszönhetően diákjaink tanulmányaik végén már egy jól átgondolt portfóliót tarthatnak a kezükben, ezzel indulhatnak el útjukon” – mondta el Csizmadi Péter, a Budapesti Metropolitan Egyetem Művészeti és Kreatívipari karának dékánja. „A youngart diákjaink, oktatóink, és természetesen minden művész számára hiánypótló platform – büszkék vagyunk arra, hogy közösen dolgozhatunk a fiatal művészek érvényesüléséért.”

A Youngart-Porsche-METU Képzőművészeti Pályázat három kiemelt tehetség számára biztosít egyösszegű anyagi támogatást, és megjelenési lehetőséget a program zárókiállításán. A „Kortárs Képzőművészekért” díj a pályázók általános munkásságának értékelésével keresi a jelentkezők közül a legtehetségesebbet, míg a Porsche Centrum Budapest „Úton egy zöldebb világ felé” elnevezésű díja a környezetvédelem, környezettudatosság és fenntarthatóság témához kapcsolódóan díjazza a legjobb pályaművet. A Hallgatói különdíj célja pedig, hogy a még hallgatói státuszban lévő művészek számára biztosítson lehetőséget a megmérettetésre.

„Számunkra a művészet és kultúra támogatása kiemelt fontossággal bír, ezért állunk örömmel immáron másodszor a youngart mögé egy ilyen jellegű pályázat támogatásával. Külön öröm, hogy ezúttal egy olyan díjat is biztosítunk a pályázaton belül, amely egy számunkra kulcsfontosságú témakör, a környezetvédelem, zöld világ és fenntarthatóság köré épül” – Árvay Péter, a Porsche Centrum Budapest marketingvezetője.

A pályázaton túl az együttműködés és a teljes program több komponensből áll össze, melyek közül a „Közelebb a művészethez” online meetup az egyik legkiemeltebb programelem. Október 9-én este 17.00 órakor Veiszer Alinda moderátorként olyan kérdéseket jár körbe beszélgetőpartnereivel, mint hogy miként lehetne a képzőművészetet érthetőbbé és elérhetőbbé tenni az átlagemberek számára, és hogyan segítheti ez a művészeket abban, hogy már életükben elismerjék őket, és meg tudjanak élni az alkotói munkájukból? A beszélgetés résztvevői — Somogyi Hajnalka kurátor, a Budapesti Metropolitan Egyetem oktatója, Tomasz Piars festőművész, Dr. Hadházi Vera, a youngart alapítója, Jankó Judit művészeti újságíró és Rényi Andrea kulturális mecénás, műgyűjtő — különböző szemszögből veszik górcső alá azokat az új, többek között a járványhelyzet által hozott trendeket, vásárlói igényeket, újszerű megoldásokat, amelyek mint egymásra épülő téglák, hidat képesek teremteni a művészek és a művészetkedvelő nagyközönség között. A beszélgetést egy „Művészet az izoláció árnyékában” című kiállítás kíséri, amely a Kubik kiállítóterében lesz megtekinthető október 7-17 között, és amely többek között azt kívánja szemléltetni, hogy az elmúlt két év, a járványhelyzet és az azt övező izoláció hatásai milyen módon változtatták meg a képzőművészek munkásságát.

A Youngart-Porsche-METU Képzőművészeti pályázat és program mellé olyan neves személyek álltak nagykövetként, mint Veiszer Alinda műsorvezető és Ott Anna, kulturális menedzser. Szakmai hátterükből és a kulturális életben betöltött szerepükből adódóan mindketten elkötelezettek a fiatal tehetségek támogatása mellett, így. hitelesen képviselhetnek egy ilyen irányú művészeti kezdeményezést.

Idén sokkal többen jelentkeztek a felsőoktatásba

Míg 2020 februárjában 91460 fő jelentkezett a felsőoktatásba, idén ez a szám 101 878 főre rúg – mindez 11 százalékos növekedést jelent, amely az elmúlt évek csökkenő számai után jó hír a felsőoktatási szektornak. A demográfiai adatok nem párhuzamosak ezzel a növekedéssel: a 2001-2004 közötti időszakban alig párszáz fős különbségeket láthatunk a születések számában. Egy nemzetközi kutatás szerint[1] a felsőoktatás – és általában az önképzés, tanulás – értéke válsághelyzetben könnyen felértékelődhet, a pandémia pedig a Budapesti Metropolitan Egyetem szerint pont ezt eredményezte. Az intézménybe jelentkezők száma 12 százalékkal nőtt a tavalyi év azonos időszakához képest, egy hallgatói kutatás eredményei szerint pedig még a jelenlegi diákok közel fele is elkezdett valamilyen új online kurzust – továbbképzést vagy nyelvi tanfolyamot – a bezártság alatt.

Nőtt a fizetési hajlandóság

Országosan nőtt a levelező és önköltséges képzések népszerűsége: a tavalyi évhez képest ez a növekedés az alapszakok esetében 18, a mesterképzések esetében 33 százalékos növekedést jelent, amely nagy változást mutat a magyarok felsőoktatási fizetési hajlandósága terén. A mesterképzések népszerűsége annak is köszönhető, hogy a koronavírus miatt tavaly 110 ezer olyan ember jutott diplomához, aki papírját korábban az alapképzés kimeneti követelményként meghatározott nyelvvizsga hiánya miatt nem kaphatta meg.

Ezek a legnépszerűbb szakok

2021-ben országosan a legnépszerűbb alapszakok a Gazdálkodás és menedzsment, valamint a Kereskedelem és marketing lettek. A Metropolitan Egyetemen az angol nyelvű képzések és az olyan teljesen új szakok is nagy érdeklődésre tartanak számot, mint a Képi ábrázolás és a Mozgóképkultúra és médiaismeret alapszakok, valamint a Fotográfia MA. A mesterképzések közül a tanári képzésekre jelentkeztek a legtöbben, a legnépszerűbb öt szak között pedig emellett megtalálható a Vezetés és szervezés, a Pszichológia, a Marketing és az Emberi erőforrás tanácsadó képzés is.

Teljes szolgáltatási csomagot várnak a hallgatók

Mivel a tudás a digitalizáció révén bárki számára, bármikor, bárhol elérhető, az egyetemeknek már többet kell nyújtania a hallgatóknak a lexikális tudásnál. „Ma már teljes szolgáltatási csomagban gondolkodunk: a felvételizőknek ugyanolyan fontos a hallgatói élmény, a kapcsolati tőke, az ösztöndíj- és gyakorlati lehetőségek és az intézmény egyedi üzenete, mint maga az oktatás” – mondta el Csizmadi Péter, a Metropolitan Művészeti és Kreatívipari Karának dékánja. A dékán szerint a felsőoktatásban teljes szemléletváltásra van szükség, amit a Metropolitan esetében az ún. Alkotóegyetem koncepció testesít meg: a hallgatókat aktív alkotók, az oktatók pedig mentorként működnek együtt a képzés időtartama alatt.

A kapcsolatépítés az egyetemi élet egyik kulcskérdése

A kapcsolati háló kiépítésére továbbra is egyedülálló lehetőséget kínál egy egyetem, a változatos képzéseket kínáló intézmények pedig valódi olvasztótégelyei lehetnek a tudományos vagy üzleti tevékenység megalapozásának. „Sok esetben egy közgazdasági vagy kommunikáció szakon tanuló hallgató már az egyetemi évek alatt megtalálja azokat a projekteket, embereket, amiken, illetve akikkel aztán hosszú évekig vagy akár egy életen át dolgozik – mondta el Papp-Váry Árpád, a Metropolitan Kommunikáció, Üzlet és Turizmus Karának dékánja. – Természetesen ezeket a folyamatokat az intézményeknek is segítenie kell, üzleti és művészeti karaink hallgatói például a képzés egyes pontjain éppen ezért ütköztetik egymással a véleményüket.”

[1] https://www.jstor.org/stable/3488876?seq=1