Az adatszolgáltatás egyszerűsítése mérsékelheti a vállalatok adminisztratív terheit, a fenntarthatósági és klímakockázatok azonban attól még nem tűnnek el, hogy egy cégnek kevesebb adatot kell kötelezően jelentenie. A jogszabályi jelentési kötelezettség és a bankok kockázatkezelési adatigénye ugyanis nem ugyanaz: a finanszírozóknak továbbra is fontos annak megértése, hogy egy vállalat milyen átállási vagy fizikai klímakockázatoknak van kitéve, mennyire energiaintenzív a működése, illetve milyen beruházásokra lehet szüksége a jövőben.

Az egyszerűsítés így sajátos helyzetet is teremthet. Ha egy vállalatnak bizonyos adatokat már nem kell a jelentési kötelezettsége miatt előállítania, azokat a bank számára is nehezebb lehet rendelkezésre bocsátania. Eközben a bankoknak saját klímacéljaik és finanszírozott kibocsátási vállalásaik nyomon követéséhez is szükségük van ügyféladatokra. Az ESG-adatok iránti igény ezért nem tűnik el, inkább célzottabbá és racionálisabbá válhat.

„A fenntarthatósági adatok valódi értéke nem önmagában az adatszolgáltatásban van, hanem abban, hogy megmutatják, hol érdemes változtatni a működésen. Ha az adatok alapján egy vállalat kevesebb energiát, üzemanyagot, vizet vagy alapanyagot használ fel ugyanahhoz a teljesítményhez, az egyszerre javíthatja a hatékonyságát és csökkentheti a környezeti terhelését. Ezért a hatékonyabb működés sok esetben egyben a fenntarthatóság felé tett lépés is. A cél tehát nem a minél több ESG-adat gyűjtése, hanem az, hogy a megfelelő adatokból jobb üzleti és fenntarthatósági döntések szülessenek” – mondta Cserép András, a K&H fenntarthatósági vezetője.

A megfelelő adatok a finanszírozási lehetőségeket is bővíthetik. Míg a megújulóenergia-beruházások, az elektromos mobilitás vagy a zöld kereskedelmi ingatlanok esetében már kialakultabbak a finanszírozási keretek, a vízgazdálkodási, körforgásos vagy biodiverzitási projektek környezeti eredményeinek mérése és igazolása összetettebb. Ezeknél különösen fontosak az egyértelmű célok és a mérhető vállalások.

A következő időszak tétje ezért nem a minél több adat összegyűjtése, hanem az, hogy a fenntarthatósági információk beépüljenek a vállalatirányításba, a kockázatkezelésbe és a beruházási döntésekbe. Így az ESG a megfelelési feladat helyett egyre inkább a vállalati működés részévé válhat