A Csepel közel 100 éve meghatározó szereplője a magyar kerékpáros világnak. Ez idő alatt a Csepel bicikli fogalommá vált. A cég és a márka jóval több a mindannyiunk számára ismerős Tacskó vagy Camping modelleknél, amelyek közül egy-egy féltve őrzött és megbecsült darab országszerte máig megtalálható a magyar nyaralók többségében.

Kitörés a Camping kerékpár skatulyából
„Igazi kihívást jelentő feladat a service design eszközeivel egy olyan nagy múltú márka megújításába belefogni, amit itthon mindenki ismer és szeret” – mondta Mata Juli, product-service stratéga, aki 2020 márciusában a Kortárs Építészeti Központ egyik EU-s pályázatának részeként kezdte el azt vizsgálni, hogy a Csepel a service design eszközeit hogyan tudná felhasználni a cég működésének és teljesítményének fejlesztésében. Végül a kutatások eredményei vezettek el a márkamegújítás szükségességnek felismeréséhez és lépéseinek definiálásáoz. „A Csepel egy olyan cég, amely széles termék portfóliója miatt nehezen pozícionálható a piacon, hiszen sokféle célra gyárt modelleket, abból adódóan sok versenytársa is van. A közös munka legfőbb célja az volt, hogy több terület bevonásával kiemeljük a céget a – legtöbbek által ismert – Camping bicikli skatulyából, és az újítások eredményeként a széles termékportfóliót digitálisan láthatóvá tegyük, hogy a magasabb árkategóriájú termékek piacán is hiteles és elismert szereplővé válhasson a márka.”

Szolgáltatásfejlesztés másképp 

A service design alapvetően a szolgáltatás fejlesztésről szól, a cég egyedi értékesítési módszerei miatt itt a csapat úgy határozott, hogy új szolgáltatások bevezetése helyett a meglévőket szeretnék hatékonyabb szintre emelni. Ennek érdekében az elmúlt két évben többféle kutatást és mélyinterjút készítettek a vásárlók és a kereskedelmi partnerek bevonásával, amelyek eredményei felrajzolták a szükséges új irányokat:

„Az elmúlt 20 évben a kereskedelmi stratégiánk a B2B partner hálózatunkra épült itthon és külföldön. Közös célul tűztük ki az új alapokra helyezett, transzparensebb működést, amely több párbeszédre és közös gondolkodásra épül. A stratégia módosításával a B2C célcsoport közvetlen elérése is fókuszba került, aminek egyik kiemelt eleme a digitális láb erősítése és a website megújítása, hogy hatékonyan érhessük el azokat, akiknek a bicikliket gyártjuk” – mondta Paróczai Iván, a Csepel társtulajdonosa. „A Csepel nem egy újraindított márka, hanem 1928 -as alapítása óta folyamatosan működik, 2000 óta pedig újra 100%-ban magyar tulajdonban van. A magyar vásárlók a legfőbb célcsoportunk, a márka megújításával az a célunk, hogy minél szélesebb közönség számára láthatóvá és ezzel megismerhetővé tegyük a komolyabb felszereltségű, piaci szinten is veresenyképes hazai tervezésű termékcsaládokat és modelleket is, mint például a Woodlands, a Project E, a Traction, a Royal és a Deepspace.”

A kutatások tapasztalatainak összegzése után a munka a márkafrissítéssel indult el. Ennek az első lépése az arculat frissítése volt, kezdve az ikonikus Csepel logóval, amelyet a website strukturális és tartalmi megújulása követett. A website bővítése több lépcsőben, a vásárlók és a partnerek visszajelzései alapján valósul meg. Az új arculati elemek először a márkához kapcsolódó online felületeken – a weboldalon és a közösségi médiában – jelennek meg, később pedig folyamatosan válnak láthatóvá a két budapesti márkaboltban és a partnerhálózat üzleteiben.

Kreatív szakemberek közös munkája

A márkamegújítás több hazai KKV együttműködésének gyümölcse: designerek, fejlesztők, brand és kommunikációs szakértők, fotós tehetségek közös munkája. Mata Juli mellett a service design csapatot erősítette Debreczeni Fanni, a branding a Studio VAN munkája, a website új szövegeit Hadobás Nóra írta, a web design a Why? tervezőasztalán született meg és vált valósággá, a fotókat Nagy Gábor készítette, a digitális marketingben a BP Digital, a fejlesztésben pedig a WRD vállalt szerepet.

Fókuszban a transzparencia

„A márka újragondolása a cég méretéhez mérten hatalmas idő- és pénz befektetés, amihez a tulajdonosok részéről nagy bizalom és hit kellett. A transzparencia a vásárlók és a partnerek felé is kulcsfontosságú, az újítások nem csak az arculati elemek frissítésével jártak, hanem a stratégiai irányok megváltoztatását is jelentették. A munkánk eredménye folyamatában válik majd láthatóvá a közönség számára. Hosszú távon akkor lehetünk igazán elégedettek, amikor a márka hitelessé válik azok számára is, akiknek a termékportfólió modern és magasabb kategóriájú, – most talán még kevéssé ismert – modelljei készülnek” – mondta Mata Juli, a Csepel redesignt vezető product-service stratéga.

Jó hír az autótulajdonosoknak, hogy 2018-ban jelentősen csökkent az autólopások száma Magyarországon, ám a Vezess által közzétett friss járműlopásos toplistákat megvizsgálva rengeteg érdekességet találhatunk. A rendőrségtől kikért adatokból kiderül, hogy Volkswagenből, Fordból és Opelből lopják a legtöbbet, a népautók közül kevésbé veszélyeztetettek a Suzukik.

Meglepő lehet, hogy népszerűek a bűnözők között az egykori KGST-s járművek, amelyekre szó szerint vadásznak a tolvajok: Ladákat, Trabantokat, valamint Simsonokat és Csepeleket is eltulajdonítanak. Talán nem is gondolnánk, de tény: az összes, hazánkban futó járműmárkát nézve mind a négy gyártó autói és motorjai a lopott márkák toplistájának első harmadában szerepelnek.

A Vezess elkészítette a különféle márkák veszélyeztetettségi sorrendjét is, amely megmutatja, hogy egy-egy személyautóból az utakon futó mennyiséghez képest mennyi tűnik el. Meglepő, de ma Magyarországon a legveszélyeztetettebbek képzeletbeli dobogóján a Trabant, a BMW és a Lada áll.

Az elemzésből az is kiderül, hogy mely autómárkákat nem lopják, illetve, hogy a motorkerékpárok tekintetében a legnagyobb számban a Yamahákat, a Simsonokat és a Hondákat viszik a bűnözők.

A teljes listákat – a részletes számokkal és elemzéssel – az alábbi linken tekintheti meg.

Több mint egymilliárd forintos beruházással valósult meg a Csepel Plaza korszerűsítését célzó fejlesztési projekt, amelynek keretében a bevásárlóközpont épületét új esztétikai koncepció mentén alakították át.

A közel egy évig tartó munkálatok leglátványosabb eleme az újratervezett külső épülethomlokzat, de nagy hangsúlyt fektettek a korszerű és stílusos belsőépítészeti megoldások kialakítására is.

„A Csepel Plaza 2015-ben történt tulajdonosváltásával megkezdődhetett egy olyan hosszútávú fejlesztési koncepciónak a megvalósítása, amely egy új minőség létrehozásával kíván választ adni egy új korszak kihívásaira. Az épület egy mai, friss design koncepciónak megfelelő átalakítása fontos lépés volt az új bérlők és új vásárlóközönség megszólításának irányába” – mondta el Simon Tamás, az üzletházat üzemeltető Indotek Group kereskedelmi portfóliójáért felelős értékesítési és üzemeltetési igazgatója.

A Csepel Plaza három évvel ezelőtt indított fejlesztési programjának megfelelően a bevásárlóközpont folyamatos innovációval kívánja tovább javítani a vonzáskörzetben élő 100.000 fős lakosság kereskedelmi ellátottságát, és tovább erősíteni a kereskedelmi ingatlanok piacán betöltött pozícióját. Ennek megfelelően a menedzsment olyan bérlői mix kialakítására törekszik, amely a lakosság számára a termékek és szolgáltatások lehető legszélesebb palettáját teszi elérhetővé egyetlen kereskedelmi csomópontban. Ezt a szellemiséget kívánja erősíteni az új szlogen is: Veled vagyunk a mindennapokban.

„Nagy megtiszteltetésnek tekintem, és örömmel fogadtam el a felkérést a Csepel Plaza megújítását célzó komplex építészeti koncepció kidolgozásra” – mondta a tervezést vezető Kecskés Imre belsőépítész. „Az új koncepció szellemében első körben a belső tereket, később a Plaza külsejét újítottuk meg. A projekt részét képezték a közös területek, az ételudvar és a pihenőterületek modernizálása, új dekorációs és tájékozódást segítő elemek kihelyezésére is. A munkában az Indelab Kft. és Korányi Gábor grafikus volt segítségemre.”

A fejlesztési koncepciónak megfelelően a Csepel Plazában az elmúlt három évben olyan nemzetközi márkák nyitottak üzletet mint az ALDI, CCC, H&M, KiK, Pepco, Rossmann, Tally Weijl de a nagy bérlők között található a Deichmann, J.Press, Libri, vagy a Sport Factory is. A szolgáltatók között jelen van a három nagy mobilszolgáltató, a T-Mobile, a Telenor és a Vodafone, de megtalálható még a Groupama, Vision Express, Mister Minit, MKB Bank, ELMŰ-ÉMÁSZ és a Digi is.

Októberi számában a legmenőbb hazai márkák listázásáravállalkozott a Forbes magazin. Magyarnak a Magyarországon, magyar cégekben fogant márkákat tekintették: az nem volt kizáró ok, ha születése után egy adott márka egy ponton külföldi kézbe került, de az igen, ha eleve egy multi hozta létre, még ha kizárólag a magyar piacra szánták is. Csak fogyasztói márkákat vizsgáltak, a B2B, valamint a médiamárkákat szerkesztőségi döntéssel kizárták.

A Forbes első Legmenőbb Magyar Márkák listája bevallottan szubjektív, a szerkesztőség által felkért, a márkák világában otthonosan mozgó szakemberek és a szerkesztőség véleményét tükrözi. A zsűri tagjai voltak: Baráth Péter, a Vodafone Magyarországmarketingkommunikációs igazgatója, Böszörményi-Nagy Gergely, a Design Terminálvezetője, Csókay Gergely, a 4Bro társalapítója, Nagy Bálint, az IBS Marketingtanszékének vezetője és Román Balázs, a Kreatív marketingkommunikációs szaklap főszerkesztője.

A lista összeállításához ajánlásokat gyűjtöttek szerkesztőségen belülről, a zsűritől, más szakmabeliektől és a Facebook népétől. Az így összegyűlt márkákat elsősorban ismertség alapján szűrték, majd három szempont – eredetiség, elérés és menőfaktor – szerint pontozták. A három szempont egyenlő ranggal számított, és a zsűri és a szerkesztőség ítéletét 1:1 arányban súlyozták.

A lista első helyén a Sziget végzett, amely a Forbes szerint évtizedes történelemmel rendelkezik, mégis képes meg-megújulni. Sőt, mára Magyarország szociokulturális életének szerves része lett. Az állandó megújulásban – ahogy Gerendai Károly, a vállalat alapító-ügyvezetője a lapnak adott interjúban fogalmaz – szerint segíti őket, hogy ma már sokkal könnyebb lemérni az igényeket, a technológiai fejlődés számos pozitív változást hozott.

Sokan beszélnek róla, azonban Magyarországon nem használják sokan, mégis, a világsiker jó helyezést hozott a Prezinek. A San Franciscóban is irodát működtető magyar cég ezüstérmes lett a Forbes listáján.

Harmadik helyen végzett a BP Clothing/BDPST, amely a budapesti lokálpatriotizmusra építve hozta létre trendi ruhamárkáját.

Negyedik helyre egy újabb IT-cég, a USTREAM, ötödik helyre a saját tejivót fejlesztett Cserpes Sajtműhely futott be, ezzel megelőzve a régió vezető fapados légitársaságát, a magyar alapítású WizzAirt, amely hatodik lett.

A listára egyaránt felkerültek kulturális márkák, mint a Művészetek Palotája (7.) és a Budapesti Fesztiválzenekar (8.) és több évtizedes múltra visszatekintő retromárkák, mint a Pöttyös (Túró Rudi) és a megújult Csepel Royal.

A Forbes legfrissebb száma szerdától kapható, a lapárbevétel 10 százalékát a menekülteket támogató civil szervezeteknek ajánlja fel a kiadó.