Márpedig ahhoz, hogy a munkavállalók közötti együttműködés valóban olajozottan menjen, vezetőként tanácsos proaktív lépéseket is tennünk – ennek egyik leghatékonyabb módja pedig a csapatépítés.

Mi a csapatépítés célja?

A csapatépítés elsődleges célja egy erős, összetartó csapat létrehozása a munkavállalók közötti kötelékek és kapcsolatok kialakításával, elmélyítésével. Ennek az ideális munkakörnyezet megteremtésén túl olyan előnyei is vannak, mint

• a tervezési készségek, illetve a céges kommunikáció hatékonyságának növelése,
• az alkalmazottak motivációjának serkentése,
• a csapattagok szerepeinek tisztázása
• vagy a munkahelyi stressz csökkentése, az esetleges konfliktushelyzetek megelőzése.

A csapatépítő programok – legyen az csapatépítő tréning, borkóstoló, városi séta vagy éppen jótékonykodás – lehetővé teszik, hogy a dolgozók kikerüljenek a mindennapi munkakörnyezetükből, és informális, kikapcsolódást biztosító környezetben találkozhassanak egymással. A közösen átélt kihívások, játékok és feladatok segítenek megépíteni a kölcsönös bizalmat és támogatást, amelyek nélkülözhetetlenek a hatékony csapatmunkához.

De nézzük részletesebben a legfőbb érveket, amelyek miatt egyetlen vállalkozás életéből sem hiányozhatnak a csapatépítők!

1. Közösségépítés

Csapatépítő rendezvények lehetőséget nyújtanak a kollégák számára, hogy a megszokott kereteken kívül is kommunikáljanak, és jobban megismerjék egymást. Ezzel nemcsak a munkahelyi morált javíthatjuk, de a kooperáción alapuló problémamegoldást, valamint az új apattagok mielőbbi integrációját is elősegíthetjük.

2. A bizalom és összetartás erősítése

Nincs együttműködés bizalom nélkül. A csapatépítőkön szerzett közös élmények és kihívások hozzájárulhatnak az összetartó csapatkultúra kialakításához, ami lehetővé teszi, hogy a csapattagok nyíltan megosszák gondolataikat és ötleteiket, mivel tudják, hogy a többiek támogatják és figyelnek rájuk. Ez ösztönzi a munkahelyi kreativitást és az innovációt, mivel a munkavállalók merészebben állnak elő új ötletekkel, anélkül, hogy félnének a kritikától vagy az elutasítástól.

3. A problémamegoldó készségek fejlesztése

A csapatépítő tréningek vagy az egyéb, kreativitást is igénylő játékok, kihívások segíthetnek a problémamegoldó képességek fejlesztésében, mivel olyan helyzeteket teremtenek, amelyekben az embereknek együtt kell gondolkodniuk és új megközelítéseket találniuk a közös cél elérése érdekében. Törekedjünk arra, hogy a munkavállalók a csapatépítők tanulságait valóban levonják és integrálják a munkafolyamatokba!

4. Stresszcsökkentés

Nagymértékben rombolhatja az operatív tevékenységek hatékonyságát, ha a dolgozók ki vannak téve a munkahelyi stressznek. A csapatépítő események lehetőséget adnak a kikapcsolódásra és a felfrissülésre, ezáltal a stresszcsökkentéshez is hozzájárulhatnak. A csapatépítők segíthetnek a munkavállalóknak, hogy rövid időre kiszakadjanak a mindennapokból, ez pedig új lendületet adhat a munkavégzéshez az év többi részében.

5. Konfliktusmegelőzés és -kezelés

A céges morál fenntartásához elengedhetetlen a konfliktusmentes, megértésen alapuló munkakörnyezet. Az olyan események, amelyek során a csapattagok jobban megismerhetik egymást, esetleg arra vannak utalva, hogy közösen küzdjenek meg egy-egy kihívással, remek lehetőséget nyújtanak arra, hogy elejét vegyék a potenciális konfliktusoknak, de akár a már kialakult ellentétek feloldásában is segíthetnek.

6. Teljesítményjavítás

A csapatmunkát és összetartást kívánó, játékos kihívások a produktivitás növekedését is elősegíthetik, hiszen a kollégákat hatékonyabb együttműködésre és egymás segítésére sarkallják. Csapatépítő tevékenységek révén a résztvevők jobban megismerhetik egymás erősségeit, gyengeségeit és munkastílusát, ezáltal pedig a munkamegosztás hatékonysága is növekedhet.

7. A céges kultúra erősítése

A rendszeres csapatépítő rendezvények hozzájárulhatnak a céges kultúra formálásához is. A résztvevők közötti pozitív interakciók, a helyzetszimulációk és az ezek során előforduló kihívások formálják a csapatdinamikát és az összetartást, ami hosszabb távon alapot nyújthat a közös értékek és normák kialakulásához. Ennek révén növekedhet a munkavállalók közösséghez való tartozásának érzése, ez pedig erősíti a vállalati identitást és lojalitást is.

8. A munkahelyi elégedettség növelése

A vállalati lojalitástól és a munkához való motivációtól nem független a munkavállalók elégedettsége sem. Az alkalmazottak, akik érzik, hogy részei egy összetartó és támogató csapatnak, nagy valószínűséggel elégedettebbek lesznek a munkahelyükkel, és kevésbé lesznek hajlamosak a váltásra. A csapatépítés, amellett, hogy a közösségteremtés eszköze, a dolgozók teljesítményének elismerését is szolgálhatja – a megbecsültség pedig szintén kulcsfontosságú a munkahelyi elégedettség tekintetében.

A csapatépítés tehát egyszerre szolgálja a munkavállalók elégedettségét, munkakörülményeik jobbá tételét és a cég hatékonyságának fenntartását, valamint a folyamatos növekedés biztosítását. Az így kialakuló cégkultúra pedig a vállalat hírnevét is öregbítheti, továbbá az új alkalmazottak beilleszkedését is elősegítheti.

A McKinsey átfogó nemzetközi tanulmánya szerint a munkavállalók 20-25 százaléka a fejlett gazdaságokban akár 3-5 napot is dolgozhat otthon anélkül, hogy hatékonyságuk csökkenne. Ez jellemzően 4-5-ször több távoli munkavégzést jelent, mint a világjárvány előtt.

Dolgozz bárhonnan!

„Átalakult az irodák szerepe a pandémia következtében. A munkavégzés helye egyre inkább a munkatárs otthona, az iroda pedig a kollaboráció és a csapatépítés színtere. Nagyon sok cég vakarja most a fejét, hogy mi legyen, hiszen új sztenderdeket kell felállítani” – vallja Borzák Péter, az INSPYRE stratégiai vezetője.

Az informatikai fejlesztésekkel és blokklánc alapú technológiákkal foglalkozó magyar IT ügynökség folyamatosan figyeli a magyar és nemzetközi piacot. Azt tapasztalja, hogy a home office előnyeit gyorsan felismerték a cégek: a lehető legjobb munkaerőt alkalmazhatják, mindenféle földrajzi megkötés nélkül, megnövekedett produktivitással. A Harvard Business Review szerint új jelszó született: Work from Anywhere (WFA). Világszerte éppen az IT-fókuszú cégek járnak élen ebben a folyamatban, mint a Reddit, a GitLab, a Zapier – vagy itthon az INSPYRE, amely nem klasszikus irodai környezetben, hanem egy budapesti irodahajón működik.

Hibrid irodák: fókuszban az együttműködés

A McKinsey 278 cégvezetővel készült felmérése szerint átlagosan 30 százalékkal csökkentenék a cégek az irodák méreteit, ezáltal naponta kevesebb munkavállalónak kellene fizikailag is megjelennie munkahelyén. A Bloomberg elemzése szerint is a hibrid iroda felé indultak el a világvállalatok: néhányszor a héten személyesen is bejárnak a munkatársak, találkoznak, egyeztetnek, ezekre a napokra kerülnek az olyan aktivitások, amelyek személyes jelenlétet igényelnek, amelyeket nehezebb a virtuális térben lebonyolítani. Olyan hatalmas munkáltatók terveznek ezzel a működési modellel, mint a Deutsche Bank vagy az Apollo, a Dropbox 3000 munkavállalója pedig már most is így dolgozik.

„A kulcskérdés már nem az, lehet-e otthonról hatékonyan dolgozni. Inkább az, hogyan lehet segíteni a munkatársak együttműködését, személyes és szakmai kapcsolatait a távoli munkavégzés során? A szociális izoláció, illetve az adatbiztonsági kockázatok növekedése is komoly kihívást jelent” – fogalmaz Borzák Péter.

A szakember felhívja a figyelmet: az automatizációt és digitalizációt számos területen felgyorsította a pandémia. Az online vásárlás egyes országokban 3-5-ször nagyobb sebességgel bővült, mint a korábbi években. Az olyan online szolgáltatások is jelentős növekedést produkálnak, mint az online bankolás, a streaming vagy akár az online orvosi szolgáltatások. Ám ezek is mind-mind komoly adatbiztonsági kérdéseket vetnek fel, melyeket minden vállalatnak kezelnie kell.

Továbbra is szükség van a személyes kapcsolatokra

Van azonban, amit továbbra sem lehet távoli munkavégzésben, virtuálisan igazán hatékonyan ellátni: ilyenek többek között a kritikus üzleti döntések, az ötletelés, a személyes jellegű, például HR-fókuszú beszélgetések, valamint az új munkatársak betanítása: sokkal nehezebb távoli munkavégzésben segítséget kérni egy tapasztaltabb kollégától. Már maga a toborzás is nehézkesebb, hiszen egy videókonferencia során sérül az interjúélmény – nem lehet megtapasztalni a cég hangulatát, személyes jellemzőit, mint egy személyes interjún.

Borzák Péter szerint tehát az irodának továbbra is fontos szerepe van abban, hogy a munkatársak hogyan ítélik meg a céget, különösen a tudásfókuszú iparágakban. Az iroda funkcióját tekintve már egyre kevésbé „munkahely” – inkább olyan kollaboratív tér, ami együttműködésre, szociális interakciókra, új gondolatokra és innovációra sarkall. A munkatársaknak is van erre igénye: a Morning Consult felmérése szerint az alkalmazottak 63 százaléka valamilyen formában mindenképp szeretne irodai környezetben is dolgozni a továbbiakban, az otthoni munkavégzés lehetősége mellett.