Megjelent a Forbes Az 50 leggazdagabb magyar listája. Legfrissebb rangsoruk szerint az 50 legvagyonosabb magyar összvagyona meghaladta a kilencezer milliárd forintot, ez az összeg hozzávetőlegesen a teljes magyar állami egészségügyi kiadás kétszerese, de 150 ezer budapesti lakás felépítésére is elegendő lenne.

„A NER milliárdosai számára sorsdöntő választás ígérkezik. A 2025-ös lista készítésekor sokszor megfordult a fejünkben, hogy lesz-e olyan név, ami jövőre éppen ezért kiesik – vagy a rendszer már van annyira stabil, hogy megtartsa milliárdosait” – írja a szerkesztőség közleménye. Akárhogy is, a tizenöt év alatt kiépült politikai birodalom hosszú ideig nyomot hagy az üzleti eliten és a vagyonelrejtési módszereiken is. Ennek csúcstermékét, a listaszereplőkhöz kötődő magántőkealapokat idén külön térképen mutatják be az ezekben lévő vagyontömeggel együtt.

A becsült vagyonok mellett idén azt is vizsgálták, hogy a pénz mekkora és milyen minőségű hatalmat jelent ma Magyarországon. A lista első tíz helyezettjének „hatalmi hálóját” hat szempont mentén rajzolták meg: vagyon, pénztermelő képesség, innováció, befolyás, transzparencia és selfmade-faktor. Az egyéni pontszámok által kirajzolt mintázat jól megmutatja a magyar milliárdos-élvonal torzulásait és azokat is, akik valódi üzleti teljesítmény miatt vannak az elitben.

Fordulatok a dobogón, új belépők az élvonalban

Mészáros Lőrinc zsinórban harmadik éve vezeti a listát, ezúttal 1749,1 milliárd forint becsült vagyonnal. A felcsúti milliárdos tavaly lépte át először az ezermilliárdos határt a lista történetében, azaz ő lett az első magyar billiomos. Az elmúlt üzleti év során további 500 milliárd forinttal nőtt a vagyona. Elsősorban az Opus Global portfóliója (különösen az energetikai ágazat eredménye) és az MBH Bank eredményének köszönhető a növekedés, de cégei számos külföldi akvizíciót is elindítottak vagy zártak le a mezőgazdaságtól az építőiparig. Ez jól mutatja, hogy Mészáros igyekszik külföldi diverzifikációval validálni és stabilizálni a birodalmát.

A második helyen – még ha nem is sokon múlott – váratlan helycsere történt. A Veres Tibor érdekeltségébe tartozó Wallis csoport 2024-es rekord eredménye és a Dayton Invest holding növekedése átrendezte a lista dobogóját, így Veres majd háromszáz milliárdos vagyonnövekményével a lista történetében először lekörözte Csányi Sándort.

Először csatlakozik a top tízhez Jászai Gellért, a távközlési-űr-és védelmi ipari 4iG csoport vezérigazgatója. Az elmúlt egy évben 244 százalékot emelkedett a tőzsdén jegyzett cég árfolyama, aminek Jászai kicsivel több mint 52 százalékos tulajdonosa. Az egykor még csak telekommunikációs óriásként ismert vállalat mára több jelentős lábat növesztett, és a kormány űr- és védelmi stratégiájának talán legjelentősebb magánkézben lévő partnere lett.

Új szereplő a nyolcadik helyen Pavelka Tibor, akinek személyében új, száz százalékban selfmade szereplőt kapott az élvonal. Cége, a Semilab Magyarországon eddig egyedülálló pályát járt be, a világ legnagyobb napelemipari, valamint az ötödik legnagyobb félvezetőipari mérőberendezés gyártó vállalkozásává vált. Félvezetőgyártók, kijelzőgyártók, napelemgyártók és laboratóriumok az ügyfeleik, és köztük van például a Microsoft, az IBM, a Bosch vagy a Sony.

Erről az M4 Sportnak adott exkluzív interjúban beszélt Csányi Sándor, akinek a nemzeti csapat 850. találkozója volt az első az MLSZ elnökeként.
A törökök elleni összecsapással kapcsolatban kiemelte, természetesen minden válogatott életében hatalmas mérföldkő az 1000. meccs, a nemzeti csapat számára viszont különösképpen fontos a párharc mindkét találkozója, hiszen itt dől el, bennmarad-e a Nemzetek Ligája A divíziójában, ez pedig a következő Európa-bajnoki selejtezősorozat sorsolásánál nagy jelentőséggel bír.

Hozzátette, a párharc visszavágóján, a Puskás Arénában nem rendeznek ünnepséget, erre várhatóan jövőre kerül sor, amikor az MLSZ a megalakulásának 125. évfordulóját ünnepli majd. A magyar labdarúgással kapcsolatban Csányi Sándor kijelentette, hogy a kormány invesztíciója nélkül ma nem tartana ott, ahol.

„Megújult a magyar futball teljes infrastruktúrája, mert nemcsak az NB I-es, NB II-es stadionok lettek megújítva, hanem országszerte sok kis- és nagyméretű pálya épült meg. Ez tette lehetővé, hogy míg korábban ötvenezer igazolt játékos volt, mostanra háromszázezerre emelkedjen ez a szám, és olyan érdeklődés legyen a Bozsik-tornák iránt, mint amilyen van” – fogalmazott a sportvezető, akinek április 21-én jár le mostani ötéves mandátuma, de mint jelezte, ha újra bizalmat kap, akkor folytatja a munkát.

„A nagy nemzetközi bajnokságokhoz képest még el vagyunk maradva, de nem lehet elvitatni, hogy emelkedett az NB I színvonala. A válogatott pedig jó úton jár ahhoz, hogy hosszú távon is sikeres legyen” – hangsúlyozta Csányi Sándor.

A jövővel kapcsolatban az MLSZ első embere elmondta, továbbra is fontos, hogy minél több fiatal magyar játékos lépjen pályára az NB I-ben – a jelenlegi „létszám” főként csak egy-két klubnak köszönhető, itt mindenképpen terveznek változtatásokat -, ezen kívül tovább kell növelni a tömegbázist.

Bízik benne, hogy a női válogatott is előre tud lépni, hiszen a női futball az egész világon nagyon népszerű. Hozzátette: egy olyan szabályozás kialakításán gondolkodik az MLSZ, amely azt szolgálná, hogy „jó színvonalú külföldiek érkezzenek a magyar klubokba”, de ilyenre csak az EU-n kívüli országok vonatkozásában van lehetőség.

„Úgy gondolom, hogy ma is ülnek a kispadon – vagy oda sem jutnak – olyan fiatalok, akik elérik a pályán lévő külföldi játékosok szintjét” – vélekedett Csányi Sándor, aki szerint arra kell törekedni, hogy minél több magyar játékos futballozzon nagy nemzetközi bajnokságokban, mert ez a válogatott előnyére válna. Jelezte, az NB I-ben is játszanak kiváló képességű játékosok, akik helyt állnak a nemzeti csapatban is – erre Nagy Zsoltot, a Puskás Akadémia futballistáját hozta fel példaként.

Az MLSZ elnöke az OTP Bank Ligával kapcsolatban elmondta, gondolkoznak azon, hogy az élvonal 11. és a másodosztály 2. helyezettje osztályozót vívjon egymással, ezzel csökkentve a nyomást az NB I-es csapatokon, s a Magyar Kupa lehetséges átalakításával kapcsolatban is több javaslatot vizsgálnak, de az már biztos, hogy a jövőben a hétvégén fogják megrendezni az MK döntőjét. Csányi Sándor elárulta, a magyar válogatott eddigi 999 találkozója közül számára a legkedvesebb az 1966-os Magyarország-Brazília mérkőzés, míg az elnökségéből az Ausztria elleni, 2016-os Eb-csoportmeccset emelte ki.

„Akkor már tizenegy meccs óta nem kaptak ki az osztrákok, ezért nagyon féltem, hogy mi lesz. Odajött hozzám az osztrákok elnöke (Leo Windtner), és azt mondta: Sándor, ígérd meg, bármi történik ma este, barátok maradunk. Gondoltam, valami hatalmas verésre számít, majd azt válaszoltam: Persze, Leo, barátok maradunk. Teljesen leforrázva ültem, de nyertünk, a végén pedig odamentem boldogan hozzá: Leo, ígérd meg, hogy barátok maradunk” – elevenítette fel nevetve.

„Ha ki is repültem a kertből, mindig mikor visszatértem tudtam hozni olyan magokat, amiktől szebb lett a kert, a közösség” – így foglalta össze Járay Bianka, hogy mit jelent a Csányi Alapítvány mentoráltjának lenni. Biankát 2008 óta, 10 éves korától támogatja a Csányi Alapítvány. Idén három nyelv ismeretével és két diplomával búcsúzik a programtól. Kiemelkedő teljesítményét az Életút Fesztiválon Ágoston Attila-díjjal jutalmazták.

A siker kulcsa: nyelvtudás és informatika

A munka világába történő sikeres belépéshez manapság nélkülözhetetlen a használható idegennyelv-tudás. A Csányi Alapítványnál a nyelvi órák, az alapítványi versenyek, a táborozások, valamint a külföldi önkéntesek bevonása mind azt a célt szolgálja, hogy a fiatalok ne csak nyelvvizsga bizonyítvánnyal, hanem használható nyelvtudással rendelkezzenek. A Csányis diákok 2008 és 2023 között összesen 606 sikeres nyelvvizsgát tettek.

A nyelvtudás mellett Dr. Csányi Sándor alapító az alapítvány létrehozásakor prioritásként határozta meg az informatikai tudás bővítését. A mentorált fiatalok eddig 246 komplett informatikai vizsgabizonyítványt szereztek. Oktatásuk ezzel nem zárul le, további informatikai képzéseken is részt vehetnek. A digitális kultúra fejlesztése érdekében az első kísérleti év jó tapasztalatai alapján több Közösségi Házban is elindult a Maker’s Red Box projektek használata. Kaposváron immár második éve járnak a diákok a Digitális Tudásközpontba, ahol először a Szuperhősök, most pedig a Jövő városa projekt keretében ismerkednek a tudomány és a technológia újdonságaival.

Mohácson és Pécsett már a mentorok és az informatikai fejlesztők tanulták meg a kidolgozott tananyagok használatát. Mohácson a Jövő Városa, Pécsett a Global Warning projektben dolgoznak a diákok, mindenütt nagy sikert arat a program, hisz olyan készségeket fejleszt, amelyek a tanulás minden színterén kamatoztathatóak. A gyerekek olyan eszközökkel ismerkednek meg a program során, mint a 3D nyomtató, lézervágó, megtanulják a mikrobit-ek programozását és alkalmazási területeit. S ami a legfontosabb készség: megtanulnak közösen gondolkodni és együttműködni.

Jászberényben projektmunka keretében évek óta Lego-robot programozást is tanulnak a gyerekek, évről évre sikeresen szerepelnek az országos robotika versenyen. Legfrissebb büszkeségük, hogy a Jász Stones csapat, vagyis a jászsági lego-programozók a FIRST LEGO League verseny 2024. évi országos döntőjében elért helyezésükkel – melynek része az innovációért járó különdíj is – kivívták a jogot, hogy Sydneyben a Macquarie Egyetemen megrendezésre kerülő Ázsiai, Csendes-óceáni Nyílt Bajnokságon induljanak 2024 nyarán.

Az Alapítvány további informatikai képzései: számítógépes grafika működik Nagybajomban, animációkészítés Kaposváron, 3D-s nyomtatás programozására van lehetőség Pécsett, professzionális Fotós Klub működik Szegeden.

A közösség ereje

Jelenleg hét Közösségi Házban – Jászberény, Nagybajom, Kaposvár, Pécs, Mohács, Szeged, Szentes – 21 tehetséggondozó csoportban több mint félezer hátrányos helyzetű diákot segít a Csányi Alapítvány az általános iskola 5. osztályától egészen az egyetem befejezéséig, vagy piacképes szakma megszerzéséig. A támogatottak száma 2021 óta éves szinten meghaladja az 500 főt, a testvéreket és családtagokat is figyelembe véve több mint 1500 főt pártfogol folyamatosan az Alapítvány.

Az Életút Programot az idei évig 86 fiatal teljesítette sikerrel, idén további 19 fiatal búcsúzik ünnepélyesen, köztük négyen szakmai végzettséget, 15-en pedig diplomát szereztek.

Mára nemcsak az Alapítvány lett nagykorú, hanem egyre több az olyan fiatal felnőtt, akik a támogatásnak köszönhetően megszerzett tudás és tapasztalat birtokában sikeresen állják meg a helyüket a nagybetűs életben. A program sikerét mutatja, hogy a végzettek közül egyre többen maradnak közel az Alapítványhoz és segítik a mostani fiatal mentoráltakat.

„Van 500 olyan barátom, akikben feltétel nélkül megbízok. Tudom, hogy ahogyan én is, ők is magas színvonalan művelik szakmájukat, munkájukat és bármikor számíthatunk egymásra” – mondta Szabó Gábor László, az Alapítvány Gyermekparlamentjének korábbi elnöke, az Alumni szervezet egyik alapítója, aki már maga is mentorál végzés előtt álló alapítványi fiatalokat.

Ezt a szellemiséget, a „Csányisok” összetartását emelte ki a kuratórium elnöke, Csányi Erika is: „Nemcsak a megszerzett tudás és a tanulás az érték, hanem a boldog gyermekkor is, mert ez vezet a sikeres, harmonikus felnőttkorhoz. Azt pedig még nagyobb öröm látni, hogy sokan igyekeznek visszaadni a közösségüknek a megszerzett tudást és tapasztalatot. Ezek a példák mutatják, hogy “Csányisnak” lenni nem a végzettségről szól, hanem egy szellemiség, ami egész életében elkíséri azokat, akik a részesei.”

A cél a legteljesebb tudás biztosítása

Az Alapítvány célja, hogy az élet lehető legtöbb területén nyújtson képzéseket a mentoráltjainak.

„A tehetség önmagában nem elegendő a sikerhez, kemény, kitartó munkára is szükség van. Az elmúlt közel két évtizedben elért eredmények alapján az Alapítvány működését alapítóként jó befektetésnek minősítem, amit visszaigazol a Nobel-díjas magyar tudós, Dr. Karikó Katalin elismerő támogatása is” – mondta Dr. Csányi Sándor.

A fejlesztő munka támogatására 2021-ben Dr. Karikó Katalin a Széchenyi-díjjal járó pénzjutalom felét, 10 millió forintot juttatott a Csányi Alapítványnak. A támogatás összegét a támogató kérésének megfelelően a diákok természettudományos ismereteinek bővítésére, illetve kutatásokra fordították. A program eredményeit látva Dr. Karikó Katalin 2023-ban ismét támogatta az alapítványt, ezúttal 10 ezer euróval. Ennek felhasználásával ebben az évben is megrendezték a természetismereti tudást bővítő programokat, továbbá a kutatásokhoz szükséges eszközöket és anyagokat szereztek be. A támogatásból megvalósuló programokról, kutatásokról idén már a második kiadványt jelentette meg az alapítvány.

A munka nem áll meg

2024-ben Kaposváron, Szegeden, valamint Mohácson és környékén a márciusban megtartott beválogatások alapján összesen 45 újabb kisdiák felvételére tesznek javaslatot a Kuratóriumnak az Életút Programba. Ezzel a támogatottak jelenlegi létszáma továbbra is meghaladja az 500 főt. Az ő fejlődésüket 21 főállású mentor, 54 fejlesztőtanár és 41 önkéntes, köztük 3 fő külföldi önkéntes segíti – írják.

Az OTP elnök-vezérigazgatója elárulta, rendszeresen szoktak beszélni a kormányfővel, ha akarja, őszintén, fontolgatás nélkül elmondhatja véleményét Orbán Viktornak. „És ő elég okos ember ahhoz, hogy végiggondolja azokat a dolgokat, amik, nem csak tőlem, eljutnak hozzá. Ilyen értelemben van befolyásom. De úgy nincs, hogy azt mondhatnám, Viktor, légy szíves, akkor ez így legyen. Ilyen szerintem Magyarországon senkinek sincs” – mondja.

Szerinte az elmúlt harminc év összes kormánya tehet arról, hogy  Magyarország nem tart előrébb. Elhibázottnak tartja az Antall-kormány idején a privatizációt, az uniós források felhasználását, visszatérő hibának nevezi a felelőtlen költségvetési gazdálkodást, ami az elmúlt időszakokban néhányszor jellemezte az országot, és szintén hosszú távú károkat okozott – írja a 24.hu.

A mostani helyzetről úgy véli, helyre kellene hozni az Európai Unióval a kapcsolatot, az országnak nagy szüksége van a jelenleg elakadni látszó forrásokra. Szerinte az nem baj, hogy még nincs eurónk, de előbb-utóbb kell, hogy legyen. A kormánynak azt javasolná, hogy egyezzen ki az unióval, mert ez jelentősen csökkentené a költségvetési konszolidáció pénzügyi terheit, terítse szét jobban a terheket, csökkentse a költségvetési kiadásokat, azon belül az állami beruházásokat.

Csányi Sándor szerint nagy kérdés, hogy a rezsi-, kamat-, élelmiszerár-plafont miként lehet kivezetni. Ezek ugyanis, ha tartósan fennmaradnak, elhibázottak. Csányi Sándor szerint a parlamenti választás arról szólt, hogy két alakulat közül az emberek melyiket tartották jobbnak. És bár neki is van kifogása az elmúlt időszak kormányzásával szemben, de jobban aggódna, ha ebben a helyzetben a mai ellenzék kormányozna.

Fotó: Forbes

A Médiaunió Alapítvány 2019-es társadalmi célú kampányának témája: A tanári hivatás szépségének bemutatása azzal a céllal, hogy minél többen válasszák az oktató-nevelő munkát a jövőben hivatásként, illetve hogy növekedjen a tanári pálya elismertsége, megbecsülése.

A tanárok, nevelők, óvodapedagógusok szerepe óriási, hiszen gyermekeinket, a jövőnket bízzuk rájuk. „Mindannyiunk életében voltak olyan tanárok, akik egész életünket befolyásolták személyiségükkel, és mindannyian tudjuk, hogy a tanárok, edzők, óvodapedagógusok nevelnek is, nem csak tanítanak. A tehetséggondozás nemcsak tudás-átadás” – mondta a Kuratóriumi ülésen Csányi Sándor. „Egy tanár egész személyiségével példát mutat, és feladatai messze túlmutatnak a tananyag átadásán” – tette hozzá Schmidt Mária, a Kuratórium elnöke”.

„Az én szüleim is pedagógusok voltak” – mondta az ülésen Rudolf Péter – „jó szívvel tudom ezt a témát támogatni, hiszen nem kérdés, hogy a pedagógus-pálya nagyon nehéz, de rengeteg szépséget is lehet benne lelni.” „Fontos, hogy a tanárokkal szembeni tisztelet is növekedjen” – tette hozzá Somody Imre. Gyakran láthatjuk, hogy a gyerek azt hiszi, mindent megtehet és gyakran a szülő sem a tanár mellé áll, még ha annak igaza is van.” Novák Péter pedig úgy vélte: „Jó példákat kell összegyűjtenünk, hiszen nagyon sok pedagógus kiválóan végzi a munkáját. Igen, korábban úgy mondtuk, az értelmiségi lét csúcsa a pedagógus pálya, a tanár küldetéstudattal rendelkezik és a hivatása tartást ad neki. Ma is így van ez vajon?” – tette fel a kérdést.

A Médiaunió Alapítvány példátlan összefogás, a korábbi években több mint 200 helyi és országos médium ajánlott fel évi félmilliárd forintnyi felületet egy-egy társadalmi célú kampány üzenetének hatékony eljuttatása érdekében. A 2019-es kampány lebonyolításához, a gyártási költségek előteremtéséhez olyan támogatókat keres az Alapítvány, akiknek van tehetségkutató programjuk, és értékelik a tanárok szerepét a társadalomban.

A Médiaunió Alapítvány 2019-ben is pro bono felületeket kér tagjaitól és médiapartnereitől, az ügynökségek, kreatív szakemberek, civil és állami szakértők, illetve a tudományos élet képviselőinek segítségét társadalmi munkában kéri annak érdekében, hogy a lehető legsikeresebb, leghatékonyabb kampányt készíthesse.