A rendelkezések tiltják a női nemi szervek megcsonkítását és a kényszer-házasságot, valamint iránymutatással szolgálnak az online elkövetett bűncselekmények, például a bizalmas személyes adatok nyilvános közzététele vagy a „kibervillantás” kapcsán.

Bővül a komolyabb szankciókkal büntethető bűncselekmények súlyosbító körülményeinek listája: más elbírálás alá esnek majd például a közszereplők, az újságírók és az emberi jogi aktivisták sérelmére elkövetett bűncselekmények. Ugyanígy súlyosbító körülménynek számít, ha valaki nemük, szexuális irányultságuk, bőrszínük, vallásuk, társadalmi hovatartozásuk vagy politikai meggyőződésük miatt, illetve az állítólagos „becsület” védelmére hivatkozva árt másoknak.

A szexuális és reproduktív egészség megőrzéséhez szükséges ellátás

A jogalkotók szerint az áldozatok biztonsága és jólléte elsődleges fontosságú, ezért akár menedékhelyekről vagy más védett átmeneti szállásokról is gondoskodni kell számukra. Megfelelő egészségügyi ellátást kell kapniuk, melynek a szexuális és reproduktív egészség megőrzése is része.

A tagállami hatóságokkal szemben több lesz az elvárás, ami a jelentéstételt és a bizonyítékok begyűjtését illeti. Kellőképpen fel kell hívniuk a nyilvánosság figyelmét arra a tényre, hogy a nem beleegyezésen alapuló szexuális érintkezés bűncselekménynek minősül.

A képviselők ahhoz is ragaszkodtak, hogy a Bizottság ötévente értékelje, szükség van-e a szabályok felülvizsgálatára.

A Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság társjelentéstevője, Frances Fitzgerald (EPP, Írország)  így nyilatkozott: „A Parlament ma megtette az első lépéseket annak érdekében, hogy Európa legyen a világ első kontinense, amely véget vet a nők elleni erőszaknak. Ez egy olyan széles körű jogszabály, amely megelőzi a nők elleni erőszakot, védi az áldozatokat és felelősségre vonja az elkövetőket, és ezáltal holisztikus megközelítést biztosít e szörnyű bűncselekmények elleni küzdelemhez. A nők elleni erőszak felszámolása nélkül nem létezhet egyenlőség; biztosítanunk kell, hogy az ilyen bűncselekményeket elkövetők nem maradhatnak büntetlenül.”

Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részéről Evin Incir (S&D, Svédország)  társjelentéstevő hozzátette: „Ez az úttörő irányelv megtestesíti a nők jogainak megerősítése és életük megmentése iránti rendíthetetlen elkötelezettségünket. Miközben megyünk előre, emlékezzünk erre a pillanatra, mint a nők jogainak megerősítése felé tett első történelmi lépésre, és világítsuk meg az utat egy olyan jövő felé, ahol minden nő félelemtől és elnyomástól mentesen élhet. Ez az igazságosság és az egyenlőség győzelme az egész Európai Unióban.”

Az új szabályok az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésüket követő huszadik napon lépnek hatályba. A tagállamoknak három évük lesz arra, hogy saját jogrendjükbe átültessék a rendelkezéseket.

Photo by Sydney Sims on Unsplash

A film középpontjában egy édesanya, Andrea áll, aki egyedül próbál két gyermeke számára biztonságos új életet felépíteni, miután a kislánya szexuális zaklatása miatt elítélt expartnerét börtönbe zárják. Küzdelmeit azonban folyamatosan megnehezíti a bigott közösség, amelyben él. Mivel a férfi egy köztiszteletben álló papi család tagja, a falubeliek szentül hisznek az ártatlanságában, míg Andreát és kislányát azzal gyanúsítják, hogy hamis vádakat koholtak. Amikor a férfit jó magaviseletért a kiszabott büntetés letöltése előtt kiengedik a börtönből, Andrea eldönti, szembeszáll a közösség áldozathibáztató felfogásával és felveszi a harcot a rendkívüli akadályokkal, hogy megvédhesse gyermekeit.

A dokumentumfilm rendező-operatőre, Püsök Botond számára a legnagyobb kihívást az jelentette, hogyan meséljen el egy olyan történetet, amelyre nehéz valóságként tekinteni. „Az emberek jelentős része szerint az abúzus borzalmas, de az ő családjukban ez nem történhet meg. Mivel jól ismerem a film szereplőit, azt a közelség-érzést szerettem volna átadni a nézőknek, amit én is tapasztaltam körükben: Andrea és lánya bármelyikünk családtagja lehetne. Ha szeretettel és együttérzéssel viszonyulunk hozzájuk, melléjük állhatunk a harcban. Többé nem áldozatként tekintünk rájuk, hanem példaképként, akik szót emeltek a bántalmazás és igazságtalanság ellen. Szerencsés vagyok, hogy célom egyezett a szereplők szándékával, és a kamera a gyógyulás eszközévé vált” – mondta Püsök Botond.

A film témája nemcsak a gyermekbántalmazás, hanem az a pusztító hatás, amit az áldozat szavának meghazudtolása, a bűncselekmény tagadása okoz. Felismerve e mechanizmus mérgező hatását, Andrea elhatározza, kimenekíti lányát az elutasító környezetből. A film tükröt tart a hasonlóan ellenséges közösségek elé, és egyben esélyt ad arra, hogy szembenézzenek önmagukkal.

Püsök Botond fő érdeklődési területe a kreatív- és megfigyelő dokumentumfilm, az emberi jogokra fókuszáló karakterközpontú történetek, és az emberiesség határainak feltárása kihívással teli élethelyzetekben. Püsök Botond Kolozsváron diplomázott filmrendezőként a Sapientia EMTE Filmművészet, Fotóművészet, Média szakán. 2016-ban az Angela című dokumentumfilmje legjobb rendezői díjat nyert az Astra Nemzetközi Filmfesztiválon, valamit a DocuArt Filmfesztiválon. Tanulmányait tovább folytatva, 2020-ban diplomázott a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem dokumentumfilm-rendező mesterszakán. A Túl közel a rendező első egész estés dokumentumfilmje. Nemzetközi premierje a Szarajevói Filmfesztiválon volt 2022-ben, az Astra Filmfesztiválon pedig elnyerte a legjobb nemzetközi dokumentumfilmnek járó díjat. A Túl közel magyarországi bemutatójára a 2023-as BIDF keretein belül került sor január 22-én.

Díjnyertes dokumentumfilm az RTL+-on: családon belüli erőszakról készült a Túl közel

További exkluzív címek az RTL+ dokumentumfilm-kínálatában

A Túl közel január 23-tól elérhető az RTL+ előfizetéses csomagjában. Az RTL+ számos további alkotást kínál előfizetőinek a dokumentumfilmek műfajában. Közülük is kiemelkedik az RTL+ előfizetői számára már elérhető, világszerte elismert magyar dokumentumfilm-sorozat, az On the Spot legújabb évada, a Vissza a természethez, valamint Cseke Eszter és S. Takács András a Föld kék zónáiról forgatott sorozata, A hosszú élet titkai is. Az On the Spot alkotói a két sorozat mellett producerként járultak hozzá további dokumentumfilmek, többek között a Túl közel elkészítéséhez is, valamint minden évben az ő válogatásuk és ajánlásuk alapján hozza el előfizetőinek az RTL+ a világ dokumentumfilm-termésének legjobb, fesztiválokat megjárt alkotásait is. Ennek a dokumentumfilm-csomagnak az első filmje a Katari VB – A színfalak mögött, amely szintén elérhető az RTL+ előfizetői számára.

Az egy hónapig ingyenesen, ezt követően pedig 1990 Ft-os havi előfizetési díjért elérhető RTL+ további exkluzív, kifejezetten erre a platformra gyártott tartalmakat hoz el a nézőknek. Itt látható a Zámbó Jimmy életéről szóló A Király, a Lengyel Tamás és Rujder Vivien főszereplésével készült A Nagy Fehér Főnök, a szókimondó young adult sorozat, a Ki vagy te, vagy Alföldi Róbert portréműsora, a Főszerepben.

Sokak számára sajnos nem adatik meg a biztonságos, szeretetteljes otthon. A családon belüli erőszak miatt segítséget kérők száma rohamosan megugrott a járvány kitörése óta, de sajnos a korábbi években is magas volt. Az anyaotthonok lakói azonban más okokból kifolyólag is kérhetik a segítséget. Gulyásné Kis Adelinával, a Gyermekláncfű Anyaotthon Alapítvány tanácsadó szakpszichológusával és Sándorné Rabi Margittal, az Alapítvány kurátorával beszélgettünk, hogy tisztább képet kaphassunk a hazai anyaotthonok szerepéről.

Az anyaotthonok lehetnek a családok mentőövei

Az anyaotthonokba elsősorban bántalmazott, szociálisan, pszichésen kiszolgáltatott vagy veszélyeztetett helyzetben lévő édesanyák és kiskorú gyermekeik kerülhetnek be általában egy évre, amelyet fél évvel lehet meghosszabbítani.

Vannak olyan esetek is, amikor a szülők valamilyen okból nem tudják megfelelően biztosítani a gyermekek érzelmi és szociális fejlődéshez szükséges feltételeket vagy az elhanyagolás veszélye áll fenn. Általában a gyermekek fejlődését nyomon követő szakemberek jelzik ezt a megfelelő hatóságoknál, például a gyámhivatalnál vagy a család- és gyermekjóléti szolgálatnál, akik javaslatot tehetnek vagy dönthetnek a bekerülés indokoltságáról. Ha egy édesanya nem kíván élni a lehetőséggel, megeshet, hogy a gyermeket kiemelik a vérszerinti családjából állami gondozásba. Ezért is kiemelten fontos, hogy az édesanyák megértsék: minden esetben a család védelme, támogatása a cél és egy lehetőségként kell tekinteni az anyaotthonokra.

Vannak, akik maguk kérvényezik a bekerülést, erre a Gyermekjóléti Szolgálatnál, a Gyermekvédelmi Központban vagy a kórházak szülészeti osztályain van lehetőség. Arra is van példa, hogy egy család kéri az elhelyezést, mert segítségre szorulnak. A krízis megoldásához közösen kapják meg a támogatást, hogy kikerülés után is együtt tudjanak a megoldás felé haladni:

„Az ilyen esetekben közös élményként jelenik meg a küzdés. Az itt megtapasztalt erőforrásaikat, megküzdési stratégiáikat tovább tudja alkalmazni a pár egy esetlegesen jelentkező jövőbeni krízishelyzetben. Az effajta elhelyezés a gyermekek szempontjából a legfontosabb, mivel a megváltozott élethelyzetében szinte minden esetben őket érinti a legjobban az életkörülményeikben bekövetkezett változás” – tette hozzá Gulyásné Kis Adelina, a Gyermekláncfű Anyaotthon Alapítvány szakpszichológusa.

A családon belüli erőszak a leggyakoribb indok, amivel segítségért fordulnak

A lakók legnagyobb százaléka családon belüli erőszak áldozata. Vannak olyan súlyos esetek, amikor a hatóság és az intézmény együttesen dönt a befogadás azonnali hatályáról. Ebben az esetben az érintettek úgynevezett védett házba kerülnek, ami egy sajátosabb formája a befogadásnak. Nem szabad amellett azonban elmenni, hogy sajnos sokszor a bántalmazás ténye késve jut el a hatósághoz, és a bekerülést a hatósági folyamatok is befolyásolhatják. Sokszor még maga az áldozat, a bántalmazott sem ismeri be a problémát vagy saját magát hibáztatja. A kiszolgáltatott áldozatok gyakran rettegnek, hogy mi lesz, ha kiderül a bántalmazás ténye, hiszen attól tartanak, hogy a bántalmazó még kegyetlenebbé válik.

Az otthonokban nagy számban vannak az egyedülálló édesanyák is, akik teljesen kiszolgáltatott helyzetbe kerültek vagy lakhatási szegénység veszélyezteti őket. A fiatal anyák esetében gyakori, hogy teljesen egyedül maradtak, mert az apa nem vállalta fel a párját és nem teremtette meg a megfelelő családfenntartó gondoskodás feltételeit. Számtalanszor hallani, hogy az édesanya szülei vagy rokonai is megtagadják a segítségnyújtást, mert korábban elutasították a párkapcsolatot, így az anya teljesen egyedül marad.

A lakhatás mellett a mentális felépülésben is segítséget nyújtanak

Az anyaotthonokban szakképzett munkatársak segítik a lakók mindennapjait, életvezetési tanácsadással támogatják őket és pszichológus segítségét is kérhetik:

„Erre nagyon fontos hangsúlyt fektetni, mert temérdek érzelem kavaroghat bennük az egész folyamat alatt, megjelenhet a kilátástalanság, a kétségbeesettség, az elbizonytalanodás gondolata, és a „ki vagyok én ebben a helyzetben” kérdésköre is fókuszba kerül. A lelki terhek feldolgozása valódi lehetőséget tud nyújtani az érintetteknek” – hangsúlyozta a pszichológusnő.

Sokszor találkozni azzal a tévhittel, hogy az anyaotthonok korlátozzák a bent lévők szuverenitását, és szigorú kontroll alatt élnek az anyák és a gyermekeik. Ennek hátterében az is meghúzódhat, hogy ritkán láthatják a kívülállók a teljes képet. Az anyák valamilyen kiváltó okkal, egy kialakult élethelyzettel kerülnek az adott intézménybe, amit nem tudtak megfelelően kezelni vagy a körülményeik nem tették lehetővé. A szakembereknek az a feladatuk, hogy feltérképezzék a kiváltó okokat, és egy új megoldási technikákat segítsenek elsajátítani az édesanyáknak.

„Fontos hangsúlyozni, hogy az anyaotthonban csupán kereteket adunk a családoknak, amelyek az ő érdekeiket szolgálják és óriási segítséget nyújtanak a nehéz élethelyzetekben. Anyaotthontól függetlenül a családokban élők számára is elengedhetetlen lenne szabályokat, napirendet alkotni és fenntartani” – mondta el Gulyásné Kis Adelina.

Az anyaotthonok helyszíneit igyekeznek titokban tartani

Az anyaotthonok esetében sajnos sok esetben indokolt a fokozott óvatosság és a bent lévők anonimitásának teljes megóvása. A korábbi bántalmazók sokszor különféle indokkal próbálnak információkat szerezni az intézménytől, hogy megtalálják korábbi párjukat és gyermekeiket. Ezt követően pedig általában tovább próbálják őket valamilyen módon zaklatni vagy megkísérlik a korábbi tetteik tekintetében befolyásolni őket.

Az anyaotthonoknak is jól jön a segítség

Sok telefonhívás érkezik be nap mint nap az alapítványhoz, elsősorban ruhákat és játékokat szeretnének adományozni a felajánlók, amelyet azonban korlátozott számban tudnak befogadni a tárolási kapacitásuk végett. A célzott támogatások és az 1 %-os felajánlás jelenti a legnagyobb segítséget: olyan forrást szeretnének létrehozni, amely segítségével az anyaotthonok eszközeit és helyiségeit célzottan, minden igényt figyelembevéve fel tudják újítani, megteremtve azt a légkört, amiben mindenki jól érzi magát. Mindezek mellett olyan eseményeket szeretnének létrehozni, amelyek tartós élményeket adnak a gyermekek számára és hosszú ideig elkíséri őket.

Fotók: Pixabay