Tízből négyen szeretnének belátható időn belül lakást vásárolni – derül ki a K&H biztos jövő felmérésből, amely a 30-59 éves korosztály ingatlanokkal kapcsolatos terveit térképezte fel. A válaszadók 37 százaléka venne lakást a következő években, leginkább a 30-asok és a budapestiek nyitottak erre. Az érintettek 7 százaléka egy éven belül megoldaná a kérdést, 13 százalékuk 2-3 évet, 10 százalékuk pedig 4-5 évet várna a vásárlással. Akik 1 évnél később, azaz 2-5 év múlva szeretnének lakást venni, leginkább az önerő hiányával, és a lakások jelenlegi magas árával magyarázták a döntésüket. A legtöbben (45 százalék) egyébként életük első saját ingatlanát vennék meg, míg 29 százaléknál lakáscseréről lenne szó.

A felmérés szerint a magyarok 63 százaléka nem akar lakást venni, kétharmaduk azért nem, mert teljesen elégedett a mostanival. Ez elsősorban az ötvenes korosztályra, a falvakban, családi házban és nagyméretű lakásban élőkre igaz. 25 százalék magasnak tartja a mostani ingatlanárakat, 22 százalékuk pedig azt mondta, hogy a jelenlegi lakáshitele miatt nem opció az ingatlanvétel.

Irány a város!

A vásárlást tervezők 15 százaléka Budapestet, 12 százaléka pedig a fővárosi agglomerációt venné célba, előbbi az 50-esek, utóbbi pedig a 30-asok körében a legnépszerűbb. A jelenleg a fővárosban élők 47 százaléka itt is maradna, így budapesti ingatlant keres, míg 26 százalékuk választaná az agglomerációt. A megyeszékhelyen élők közel fele, 42 százaléka elégedett a saját városával, ugyanott venne ingatlant, 20 százalékuk menne másik városba, és mindössze 5 százalékuk keresne budapesti lakást.

A vágyak és a jelenlegi lehetőségek nem állnak messze egymástól: nagyjából hasonlóan válaszoltak a megkérdezettek arra is, hogy a következő 10 évben hol élnének a legszívesebben. Budapestet 11 százalék, az agglomerációt 13 százalék tartja ideális helyszínnek. Megyeszékhelyen élne a legszívesebben a megkérdezettek 17 százaléka, valamelyik kisebb vidéki városban 26 százalék, községekben 23, míg külföldön 11 százalék lakna. Érdekes, hogy a községek sokkal népszerűbbek voltak azok körében, akik nem terveznek ingatlant vásárolni: közülük 26 százalék tudja elképzelni, hogy itt éljen, míg a vásárlást fontolgatók mindössze 18 százaléka tudja elképzelni az életét itt.

Családi ház, panel, társasház

A kutatásból az is kiderül, hogy a lakásvásárlást tervezők 58 százaléka családi házba szeretne költözni. Panellakást választana az érintettek 9 százaléka, ugyanennyien szavaztak a társasházi lakásra. A lakóparki lakások nem voltak túl népszerűek, mindössze 4 százalék menne oda, 3 százalékuk pedig az iker- vagy sorházak palettájáról választana. A családi házak vezették a mezőnyt akkor is, amikor az volt a kérdés, hogy milyen típusú ingatlanban élnének a legszívesebben a következő 10 évben. Az önálló családik házak, toronymagasan, 82 százalékkal vezettek, a lakóparki lakások feljöttek 7 százalékkal a második helyre, az iker- vagy sorházi lakások 5 százalékot kaptak, míg a panelek mindössze 2 százalékot.

A Knauf Insulation adatai szerint a hőszigetelő rendszerek kivitelezésének átlagos munkadíja az idén tovább nőtt és már eléri a négyzetméterenkénti 5-6 ezer forintot. A folyamatosan emelkedő munkadíjak ellenére a jó szakemberekből és kivitelezőkből hiány van. Kapacitásaik akár 10-12 hónappal előre le vannak kötve, miközben már olyan vállalkozók is végeznek ilyen munkát, akiknek nincs kellő tapasztalata szigetelési rendszerek professzionális kivitelezésében.

„Az építőipari munkaerőhiány egyes országrészekben és időszakokban akár egy évvel is késleltetheti a családi házak energiahatékonysági felújítását, miközben a nem megfelelően képzett szakmunkások által kivitelezett szigetelések kevésbé energiahatékonyak” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „Ha a kevés elérhető, jó szakember és kivitelező közül kiválasztottuk a legalkalmasabbat, érdemes várni rá a felújítással, mert a hőszigetelési rendszerek valós teljesítménye a kivitelezés minőségén is múlik” – tette hozzá.

A jól megtervezett, egymással kompatibilis elemekből álló hőszigetelési rendszer – jó nyílászárók és korszerű épületgépészet mellett, falvastagságtól függően – akár 40-50 százalékos fűtésienergia- és költségmegtakarítást is eredményezhet, ezért a professzionális kivitelezés az ingatlan tulajdonosának alapvető érdeke.

Magyarországon a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által vezetett vállalkozó kivitelezői nyilvántartásban összesen, a vállalkozók által megadott adatok alapján 1398 vállalkozás végez hang- és hőszigetelő tevékenységet.

Az iparági munkaerőhiány közepette a felújítást tervező családiház-tulajdonosok számára azonban nem könnyű feladat közülük megtalálni azt, amelyik a család otthonának szigetelését megfelelő minőségben, jó áron és gyorsan megvalósítja.

Íme, a Knauf Insulation szakembereinek tanácsai arra, hogyan válasszuk ki az elérhető szigetelési szakemberből a legjobbat.

1. Informálódjunk és tájékozódjunk a vállalkozóról!

2010. január 31. óta minden építőipari kivitelezőnek regisztrálnia kell vállalkozását a Magyar Kereskedelmi és Iparkamaránál. Ha a kiválasztott szakember szerepel a kamarai névjegyzékben, az már azt jelzi, hogy nem egy „alkalmi vállalkozóval” van dolgunk. Informálódjunk a cégbírósági nyilvántartásból, amelyből megtudhatjuk, mióta létezik a cég és hány embert foglalkoztat. A hivatalos források mellett tájékozódhatunk a közösségi médiából is, hiszen a jó szakember örömmel oszt meg fotókat és referenciákat jól sikerült munkáiról.

2. Figyeljünk az árajánlatra!

Minden esetben kérjünk olyan tételes ajánlatot, amely anyagköltségek és munkadíj szerint bontva mutatja a tervezett szigetelés teljes költségét, hogy ezek reális mértékét az interneten vagy építőanyag kereskedésekben ellenőrizni tudjuk. Egyösszegű, nem részletes árajánlatot soha ne fogadjunk el, mert az a későbbiekben vitára adhat okot, hiszen nem látható, hogy az összeg mit, illetve mit nem foglalt magában.

3. Kérjünk referenciát!

Az ajánlattal együtt kérjünk két-három referenciát is a vállalkozótól kifejezetten olyan hőszigetelési rendszerre, amilyet a saját családi házunkra is tervezünk. Ebből megtudhatjuk, hogy vannak-e elégedett ügyfelei, illetve hogy a vállalkozó inkább a polisztirollal vagy az úgynevezett szálas szigetelőanyagokkal – kőzetgyapot, üveggyapot – készülő rendszerek kivitelezésében jártas. A kőzetgyapot alapú szigetelési rendszermegoldás némileg összetettebb, de ha erre is ad referenciát a kivitelező, érdemes ilyen szigetelésben gondolkodnunk, mert a polisztirollal szemben ez nem éghető és jobb páraáteresztő képességgel is rendelkezik.

4. Figyeljünk a „háromszög” elvre: szerződés–számlaképesség–garancia!

Fontos, hogy szigetelés kivitelezéséről ne csak szóbeli megállapodást, de szerződést is kössünk! A szerződésnek tartalmaznia kell a munkakezdés dátumát és befejezési határidejét, a munkadíjat, a fizetési ütemezést, a feladatok pontos leírását és az esetleges hibák garanciális javításának feltételeit, módját és érvényességi idejét is. Számlát minden esetben kérjünk az alapanyagok megvásárlásáról és az elvégzett munkáról, így a teljes rendszerre rendelkezünk majd garanciával, vagyis érvényesíteni tudjuk esetleges minőségi kifogásainkat mind a beépített anyagokkal, mind pedig az elvégzett munka hibáira vonatkozóan.

5. Vásároljunk a vállalkozóval, és fizessünk ütemezve!

A szigetelőanyagokat és hőszigetelő rendszer kellékeit vegyük meg a kivitelezővel közösen. A munkadíj kifizetését érdemes a rendszer elkészültének lépéseihez kötni, például úgy, hogy a díj első részletét a hőszigetelő táblák felrakása után, a másodikat pedig a vakolást és a teljes munka befejezését követően rendezzük, így mi és a vállalkozó is a munka sikerében lesz érdekelt.

A Knauf Insulation szekértői szerint érdemes a szakember kiválasztásába időt és energiát fektetni, hiszen a megfelelő szigetelés egy hosszú távú befektetés. A jól kivitelezett szigetelés ára, a szigetelőanyag 30 éves életciklusa során akár hatszor, hétszer is megtérülhet.