A háromtagú előzsűri – Glaser Kati és Darabos Éva animációs rendezők, valamint Szabó János nagy nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező animációs szakember – 23 film közül 8-at válogatott az európai egészestés animációk versenyébe. Az Oscar-díjas Michel Hazanavicius tavaly Cannes-ban debütált, a Kecskemétfilm közreműködésével készült A legértékesebb áru (The Most Precious of Cargoes) című, kézzel rajzolt alkotása mesebeli formába csomagolt holokauszt történet. Szintén Cannes-ban debütált, majd a Locarnói Filmfesztiválon Kids Award la Mobiliare díjban részesült az Oscar-jelölt Claude Barras Vademberek (Savages) című munkája. A gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt ajánlott környezetvédelmi mese a borneói esőerdők világába kalauzol el, ahol egy kislány rádöbben a természet és saját népe értékeire.

Sébastien Laudenbach alkotása, a Csirkét Lindának! (Chicken for Linda!) igazi családi film a megbocsátás erejéről sok humorral. Egy egyszerű kérés és egy anya-lánya kapcsolat abszurd kalandja a konyhától a rendőrségig. A film 2023-ban az Annecy Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon elnyerte a legjobb film díját, 2024-ben pedig a legjobb animációs filmnek járó César-díjat. Filip Posivac munkája, a Tomi, Polli és a varázsfény (Tony, Shelly and the Magic Light) mese egy világító kisfiúról és egy különc lányról, akik barátságukkal legyőzik a sötétséget. A stop-motion technikával készült cseh-szlovák-magyar koprodukció, 2023-ban Annecy-ban a zsűri díját nyerte el.

Benoît Chieux Sirokkó és a szelek királysága (Sirocco and the Kingdom of Air Streams) című látványos, dinamikus fantasy-kalandjában a képzelet és valóság keveredik. a 2023-ban Annecy-ban, majd 2024-ben Zágrábban közönségdíjat nyert filmben egy testvérpár egy könyv lapjai közé csöppenve fedezi fel Sirokkó, a szelek ura világát. Szintén testvérpárról szól és a gyermeki képzelet és a valóság határán játszódik a Nina és a sündisznó titka (Nina and the Hedgehog’s Secret). Apjuk elvesztése és a gyár bezárásának felnőtt kérdéseit vet fel a kézzel rajzolt, meleg tónusú film, mely az összetartozásról, kitartásról és a képzelet erejéről mesél.

Gints Zilbalodis Áradás (Flow) című alkotása hipnotikus vizuális élmény. Túlélő történet egy macskáról. Barátságról, bizalomról, alkalmazkodásról és együttműködésről mesél. A film tavaly Annecy-ban elnyerte a zsűri és a közönség díja mellett a legjobb eredeti zene díját, idén pedig a legjobb animációnak járó Oscar-, Golden Globe és Európai Filmdíjat is. Végül Isabel Herguera tavaly Annecy-ban és Zágrábban egyaránt fődíjat nyert A szultán álma (Sultana’s Dream) című munkája egy három idősíkon átívelő, vizuálisan sokszínű esszéfilm felnőtteknek egy feminista utópiáról, kulturális örökségről és önkeresésről.

A magyar filmek egészestés versenyében Csáki László számos díjat nyert Kék pelikán című alkotása versenyez Máli Csaba és Pálfi Zsolt Csongor és Tünde című alkotásával. A további kategóriákba 6 európai TV-speciált, 11 európai és 6 magyar TV-sorozatot, 15 magyar rövidfilmet – köztük Balogh Mirjána Wish You Were Ear, Traub Viktória Cipők és Paták, Vácz Péter Kutyafül és Ducki Tomek Disc+Dog című munkái -, 30 magyar alkalmazott animációt és 18 magyar diákfilmet válogattak be Magyarország legnagyobb animációs seregszemléjére.

A Kék Pelikan története több mint tíz éve egy, a Jurányi Galéria egyik termének falára rajzolt képregénnyel indult. A személyes élményekből táplálkozó sztori később filmtervvé nőtte ki magát, amely a 2018-as Inkubátor Program gyártási támogatását is elnyerte. A film a közösség bevonásával fejlődött tovább. Csáki László író-rendező éveken át készített interjúkat olyanokkal, akiknek az életére sorsfordító hatást gyakoroltak azok a nemzetközi utazások, melyeket a kék Pelikan indigóval írt, hamisított vonatjegyekkel tettek. A film az ő történeteik szellemes, fanyar humort sem nélkülöző feldolgozása – méghozzá Magyarországon egyedülálló módon animációs dokumentumfilm formájában. A Kék Pelikan bár megszólaltat valós szereplőket is, többek között olyan színészek segítségével meséli el a történteket, mint Börcsök Olivér, Csoma Judit, Csőre Gábor, Olasz Renátó, Rujder Vivien, Thuróczy Szabolcs és Trokán Nóra.

A képzőművészi igényességgel készült alkotásban a késő nyolcvanas, kora kilencvenes évek szabadságmámora, a rendszerváltás idejének várakozással teli hangulata jelenik meg – igazi nosztalgiautazás, amelyen a felidézett tárgyak vagy olyan korabeli zenék segítségével vehetnek részt a nézők, mint az Induljon a banzáj! a Bonanza Banzai-tól, a Lidocain a Hiperkarmától vagy a Húsrágó hídverő a Kispál és a Borztól.

A film először a Tallinn Black Nights Nemzetközi Filmfesztiválon mutatkozik be november 11-én. A Critics’ Picks a fesztivál legújabb szekciója, melybe erőteljes és művészileg kiemelkedő alkotásokat választott be a Nikolaj Nikitin kurátor vezette filmválogató csapat. Tiina Lokk fesztiváligazgató megfogalmazása szerint olyan zseniális filmek kerültek így a programba, melyekre a gyorsan növekvő programkínálatban kiemelten szeretnék felhívni a nézők figyelmét.

„Örülök, hogy a fesztivál kurátorai számára is érthető ez a ránk, magyarokra nagyon jellemző »ügyeskedő, oldjuk meg okosba« történet, aminek alapja a szabadság iránti vágy egyetemes érzése. Izgatottan várjuk, hogy a nemzetközi közönség hogyan fogadja, milyen visszajelzéseket kapunk, és egyáltalán milyen lesz együtt nézni velük a filmet nagyvásznon.” – nyilatkozta a hír kapcsán a rendező. „Külön öröm számunkra, hogy ők kerestek meg minket, mert hallottak a filmről, és érdekelte őket. Jó látni, hogy az országhatárokon túl is működik, és hasonló módon mozgatja meg a nézőket, ahogy a hazai közönséget is, akik történeteiből – és akik számára elsősorban készült a Kék Pelikan” – tette hozzá Felszeghy Ádám, a film producere.