Mindketten elismert szakemberei az adatvezérelt marketingnek, Huszics György a Crane alapítója, tulajdonosa, Stéger Anett a Magyar Posta kutatási osztályvezetője. A műsorban a márkaépítés egyik fontos eszközéről, a hűségprogramokról beszélgetünk.

Mindenekelőtt áttekintjük a hűségprogramokkal kapcsolatos alapinformációkat, amelyekre a DIMSZ legfrissebb kutatásából derült fény. Miért vizsgálták meg a piacot, mit vizsgáltak, hogyan vizsgálták, melyek voltak a főbb megállapítások?

Utána megvizsgáljuk a hűségprogramok gyakorlati megvalósulását: milyen programtípusok vannak, milyen kedvezményeket kínálnak, milyen aktivitás-mutatókkal mérhetően, és hogyan járulnak hozzá a márka építéséhez.

Megbeszéljük azt is, milyen pályát futottak be a hűségprogramok a Covid idején, és hogy működik az „önmagát létrehozó közönség”.

A műsor végén megemlékezünk egy igen fontos évfordulóról is: a GDPR történet (General Data Protection Regulation) 2016 óta hatályos, és 2018 májusában járt le az adatvédelemmel kapcsolatos türelmi idő.

Hangoljatok este 7-kor a 90.9 Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

A második Magyar Instagram Körkép keretében a legnépszerűbb hazai márkákat, celebeket és médiumokat is listázta a Crane.

A második Magyar Instagram Körképből kiderül, hogy az elmúlt egy évben csökkent a megosztási, de nőtt a követési kedvünk, melynek legnagyobb nyertesei a hazai hírességek, de nincs okuk panaszra a magyar márkáknak sem. Idén 30 százalékról 50 százalékra ugrott a hazai celebeket követők száma. A szinte csak magyar közönséggel rendelkezők közül Dukai Regina, Sarka Kata és Istenes Bence örülhetnek a dobogós helyezéseknek. „A képmegosztó app népszerűsége töretlen úgy a civilek, mint a híres emberek körében. Idén március 19-étől például az Instagram felhasználói között köszönthetjük Ferenc pápát is, aki több mint 3 millió követőt szerzett már. Érdekesség, hogy Palvin Barbinak még nála is 1 millióval több rajongója van ezen a platformon” – mondta el Boroznaki Gergő, a Crane ügyfélkapcsolati igazgatója és a projekt vezetője.

Az ebook formában letölthető kutatási eredményekből kiderül, hogy a tavalyi adatokhoz képest minimálisan csökkent a márkák iránti vonzódás, de így is minden második válaszadó követ vállalkozást vagy brandet.” A celeb promóció azonban a márkáknak is kedvező lehet, hiszen a bújtatott termékelhelyezés sokkal eredményesebben működhet úgy, hogy a követők folyamatosan azt kérdezik, milyen rúzst, napszemüveget visel, vagy hol issza a reggeli kávéját. Fontos üzenet, hogy a klasszikus hirdetést a megkérdezettek fele kifejezetten idegesítőnek találja” – tette hozzá Boroznaki Gergő.

A követők számának változása alapján a magyar brandek számára is fordulópont volt az elmúlt egy év. A dobogó első fokára idén a Topjoy állhatott fel 82.000 követővel (tavaly a top5-ben nem szerepelt), melyet a Sugarbird (64.400) és a BP Shop Budapest (33.100) követ. Lemaradt a dobogóról a dm Magyaország (26.900) és a Nanushka (25.200). A hazai médiumok sem panaszkodhatnak: a TV2 (58.500), a Glamour (41.200) és az Index (31.000) versenyeznek az elsőségért, míg a top5-be befért a Cosmpolitan (24.900) és a Marie Claire (18.200) is.

„Az üzleti felhasználók számára több fontos tendencia rajzolódott ki a felmérésből. Míg például a Facebookot, Pinterestet, Twittert ugyanannyian használják, mint tavaly, a Snapchaten aktívak száma megduplázódott (kb. 40%). Az ebookban ezért külön fejezetet szenteltünk neki, melyből kiderül például, hogy egy tipikus felhasználó 18 év alatti, kisvárosban vagy községben élő hölgy. A Snapchat támadására azonban friss visszavágás történt az Instagram Stories és a Messenger Day irányából” – mondta el Boroznaki Gergő.

A felmérés hátteréről:

A Crane a magyarok Instagram-használati szokásairól végzett felmérést második alkalommal. A kutatás online megkérdezéssel zajlott, az adatok felvételére 2016 májusában került sor. A nem reprezentatív felmérésben 3400-an vettek részt. A kutatás értékelését azon kérdőívekre vonatkozóan végezték el, ahol teljes körűen rendelkezésre álltak az életkor-lakóhely-nem adatok, így 3076 résztvevő válaszai alapján készült a Magyar Instagram Körkép 2016. A toplisták adatai a 2016. szeptember 29-ei állapotot tükrözik.

Az Adatvezérelt Marketing és Reklám Globális Áttekintése című, a 2015-ös évet vizsgáló tanulmány arra az eredményre jutott, hogy a piaci szereplők túlnyomó része bizakodó az adatvezérelt marketing és reklámozás jövőjével kapcsolatban, és több mint a fele növelte is az erre szánt kiadásait. A Global DMA 17 résztvevő országban tavaly második alkalommal végzett felmérése kiemelte az ügyfélközpontúság és az adatkezelés növekvő jelentőségét: a megkérdezettek 81,3%-ban azt jelezték, hogy az adatvezérelt marketing fontos a tevékenységükben. A hazai piac a nemzetközitől szemléletében nem, sokkal inkább méretében és lehetőségeiben különbözik. A fogyasztóközpontú kommunikáció szükségessége vitán felül áll, a kellékek sorba rendezésénél azonban a szaktudás és technológia fontossága magasabb értékkel szerepel a magyar szakértők esetében, tehát a legjelentősebb kihívásokat ezek a területek jelentik számukra.

A Direkt és Interaktív Marketing Szövetség ezért időszerűnek tartotta egy Adatvezérelt technológiák tagozat megalapítását, amely aktívan részt vesz a piac tájékoztatásában, oktatásában, sztenderdek, módszerek meghonosításában, az adatvezérelt marketing szolgáltatások megerősítésében, a szolgáltatók érdekeinek képviseletében. Egy ilyen tagozat munkája jól beleillik a DIMSZ profiljába, hiszen a szövetség által képviselt területen kiemelten fontos szerephez jutnak az adatvezérelt technológiák a legegyszerűbb promóciós üzenetektől kezdve a komplex fogyasztói és üzleti hűség- és dialógus programokig.

Huszics György, a szövetség elnöke az ülés során hangsúlyozta, hogy az új tagozat a 2014-ben alakult Adatvédelmi és adatbiztonsági tagozattal szoros együttműködés fog majd dolgozni annak érdekében, hogy a szakterületek szinergiája közelebb vigye a szövetséget a végső cél, a szakmai és fogyasztói tudatosság kialakításának eléréséhez. Üdvözölte, hogy a jelenlévők tagok az egymástól tanulás és a különböző megközelítések megértésének fontosságát hangsúlyozták.

Szávuly Krisztián

Szávuly Krisztián, a tagozat egyhangúlag megválasztott vezetője az elsőként elvégzendő közös feladatok közé sorolta a piac pontos nagyságának, súlyának minél egyszerűbb és gyorsabb felmérését, kiemelve, hogy ebben számít a nemcsak a tagozat, hanem az egész szakma segítségére. Minél előbb megkezdődik egy az edukációs tevékenységet az alapfogalmak egységesítésével támogató, több piaci szegmens tudástárából táplálkozó esettanulmány-gyűjtemény létrehozása is. Hangsúlyozta, hogy nem cél a technológiákról technológiai szakzsargonban beszélni, sőt, törekedni kell arra, hogy a szakmai munka során keletkező dokumentumok közérthetőek és informatívak legyenek azért, hogy bármilyen területen adatgazdálkodással foglalkozó szakértő megtalálja a helyét az adatok áramlásának és felhasználásának folyamatában. „Ahhoz szeretnénk segítséget nyújtani a szakma képviselői számára, hogy – általános iskolás szóhasználattal élve – „próbálkozás” helyett képletekkel oldjuk meg a marketing célú adatkezelési problémákat” – tette hozzá.

A Microsofton kívül alapító tagok a Magyar Telekom, a Magyar Posta, a Reach Media, a Multicom és a Crane. A szövetséghez és egyben a tagozathoz a közeljövőben várhatóan további szervezetek csatlakoznak a felsőoktatás, a piackutatás, az információtechnológia és az adatgazdálkodás területéről.

A program az Egyesült Királyságból érkező vendégelőadó, Nick Fuller, az ottani direktmarketing szövetség mobil tagozatának korábbi vezetőjének (a képen) vitaindító előadásával kezdődött: a legfrissebb brit kutatási adatokon keresztül mutatta be a teljes világpiacra és az EU országaira is érvényes eszközhasználati trendeket – mind fogyasztói, mind hirdetői szempontból. Bognár Vera, a MediaCom digital knowledge és account managere a nemzetközi trendeket a hazaiakkal összehasonlítva elemezte a számok tükrében, megkülönböztetve a márkaépítést és a direct response célokat is szolgáló eszközöket. Boroznaki Gergő, a Crane ügyfélkapcsolati igazgatója a közösségi média platformok mobil applikációinak fejlődéséről, trendjeiről, a Snapchat Y-generációs térhódításáról, az első hazai Instagram Körkép eredményeiről és az ezzel kapcsolatos további tervekről számolt be. Brindza Gábor, a Madhouse ügyvezetője az okostelefonok bő egy évtizedes történetéről szóló összefoglalójában felhívta a figyelmet arra, hogy a reklámszakma ugyan viszonylag lassan követi a vásárlók megváltozott szokásait, de tavaly már így is majdnem 10 milliárd forintot költöttek valamilyen mobil eszközön történő megjelenésre, és további bővülés várható. Pataki Gábor, a Mobiltárca Szövetség főtitkára a mobil fizetési lehetőségek közül az NFC technológiát kiemelve arról számolt be, hogy a három nagy hazai mobilszolgáltató példaszerű összefogásával a fogyasztói tájékoztatást több szakaszra bontva próbálják elérni a nagyobb nyitottságot a felhasználók körében.

Peter Hofbauer, az osztrák Lucy Marx vezetője egy konkrét esettanulmányon, a McDonald’s számára készített ételrendelő és fizető mobilalkalmazás és dialógusmarketing-eszköz bemutatásán keresztül világított rá a viselkedés alapú célzás sokak számára egyelőre homályos területére. Krázli Zoltán, a GS1 Magyarország vezető szakértője a különböző típusú vonalkódok kulisszái mögé vezette be a hallgatóságot, felfedve a kapcsolatot a növekvő okostelefon-penetráció és az azonnali fogyasztói tájékoztatás új perspektívái között. Gönczy Gábor, a Stylers Group vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy már drámaian növekszik az email-olvasás és a hírlevelek átkattintásának aránya mobilon (a 2014-es 20%-ról 25%-ra nőtt ez a szám itthon tavaly). Ennek megfelelően már nem csak az érkezés, hanem a kiküldés is sokszor mobilon történik, ezért szükséges leegyszerűsíteni mind a szerkesztési, mind az adatelemzési folyamatokat. Vit Soupal, a Deutsche Telekom Business Marketing Europe, M2M / IoT és Big Data vezetője négy ország (Magyarországon kívül Szlovákia, Ausztria és Lengyelország) egy-egy esettanulmányán keresztül mutatta be, hogy milyen újabb helymeghatározási és célzási lehetőségeket biztosítanak a gyorsan fejlődő mobiltechnológiák. Nagy Norbert, a Prime Rate intelligens nyomda marketing vezetője a hibrid technológia fejlődéséről és felhasználási lehetőségiről tartott szemléletes, látványos elemekben gazdag előadást. Mondovics Péter, a MasterCard marketingvezetője szerint a jövő már elérkezett: a távoli és személyes bolti vásárlások történhetnek ugyanazon a platformon, mégpedig a mobiltelefonunkon keresztül, ha a megfelelő háttéradatbázis és technológia a rendelkezésünkre áll. Végül a TáMOP MeNTA projektjének képviseletében érkező Maráczi Fruzsina előadását hallgathatták meg a résztvevők a mobiltelefonos betegtájékoztatási alkalmazás jelenlegi működéséről, fejlesztési stádiumáról és jövőbeli kiterjesztéséről. A rendezvény záróakkordjaként az előadók egy része kerekasztal-beszélgetés keretében a nap folyamán elhangzottak értékelésével, újrafeldolgozásával összegezte a konferenciát.

„Nick Fullert, az angol digitális és CRM gurut is idézve elmondhatom, hogy immár nem az egyes technológiák vagy kommunikációs csatornák évéről beszélhetünk, hanem a „nagyközönség-követés marketingjének” éveiről. Ennek mobilmarketinges lehetőségei pedig kreatív és nagyon széleskörű megoldásokat mutatnak, viszont egyelőre nagyrészt kihasználatlanok” – nyilatkozta Vámos-Hegyi Attila, a DIMSZ Mobilmarketing tagozatának elnöke a programról.

(Fotó: 123RF)

Május 24-én a Direkt és Interaktív Marketing Szövetség és a Magyar Telekom közös mobilmarketing konferenciát szervez.

A rendezvényen az Egyesült Királyságból, Németországból és Ausztriából érkező vendégelőadók számos külföldi példát mutatnak be, melyek akár a hazai piacon is alkalmazhatóak lehetnek. A hazai vállalatok, ügynökségek közül képviselteti magát például a MediaCom, a Crane, a MadHouse, a MasterCard vagy a Magyar Mobiltárca Szövetség.

Szó lesz mobilfizetésről, alkalmazásfejlesztésről, közösségi média és hirdetési trendekről, mérésről, társadalmi felelősségről és viselkedésalapú célzásról is. A konferencia előtt és közben egy online kutatásban kérdezik a résztvevőket és érdeklődőket arról, mit gondolnak a címben felvetett kérdésről, milyen eszközöket és csatornákat használnak valójában, és mi az, amit a „szexi” kategóriába sorolnak inkább.

Részletek és jelentkezés a konferencia weboldalán.

A Tisztelt Vásárló Program keretében immáron negyedik alkalommal Adatvédelmi Kommandót tartott a Direkt és Interaktív Marketing Szövetség a Dr. Hatházi Vera Ügyvédi Irodával és a Crane-nel együttműködésben. A szövetség legutóbb a 2015-ös nyári időszakban a pénzintézeteket monitorozta, a webáruházakat 2 éve vizsgálták utoljára.

Az Adatvédelmi Kommandóban azt vizsgálták, hogy az adott cég honlapján található funkciók, mint a regisztráció, a hírlevél-feliratkozás, a cookie-kezelés, az adatvédelmi tájékoztató mennyire felelnek meg a jogszabályoknak. A program célja, hogy felhívja a figyelmet az adatvédelmi szabályozás betartására, illetve a közelgő EU-s adatvédelmi rendeletre.

Az adatfelvétel 2015 októberében és novemberében zajlott, összesen 32 webáruház kiválasztásával. A vizsgált cégek nevét nem hozza nyilvánosságra a szövetség, de minden érintettet értesít arról, hogy díjmentes ügyvédi tájékoztatás keretében lehetőségük van személyesen is megismerni az eredményüket.

Jelentős javulás, jó eredmények

Az ágazat 3,35-ös átlageredményével nagyot javított a 2013-as eredményén, amely akkor 2,56 volt. A vizsgált oldalak jelentős része idén úgy teljesített, hogy az többségében már jó minőségű adatvédelmi tartalmat jelent, sőt voltak kifejezetten igényes és jól érthető tájékoztatók is.

Az eredmények javulásához nagyban hozzájárulhatnak azok a tájékoztató-jellegű rendezvények, melyek hiteles forrásból mutatják be az aktuális jogszabályok változásait. Ilyen rendezvény volt 2015. december 1-én a DIMSZ és NAIH által szervezett Adatvédelmi workshop, melynek keretén belül a NAIH és a DIMSZ Adatvédelmi és adatbiztonsági tagozatának szakemberei hívták fel a figyelmet az előírások betartására.

Az Adatvédelmi Kommandó a Tisztelt Vásárló Program keretén belül valósult meg, melynek célja összefogás a vásárlókkal és a márkákkal a fogyasztóbarát kereskedelmi gyakorlatért. Az Adatvédelmi Kommandó az elkövetkező időszakban továbbra is több szektort vizsgál át, így ösztönözve a cégeket az önszabályozás fontosságára és a jogi környezet betartására, a fogyasztók felé pedig objektív és hiteles képet szeretne nyújtani a piaci szereplőkről.

A Tisztelt Vásárló Program alapítója a Direkt és Interaktív Marketing Szövetség és az Origo, a program támogatója a Magyar Posta.

Vevőszerzés és -megtartás címmel rendezett konferenciát a Kreatív Csoport a Magyar Telekom és a trnd támogatásával. Az eseményről Szerényi Szabolcs, valamint testvéroldalunk, a Médiapiac.com főszerkesztője, Török Diána tudósított. A részletes beszámoló – és az előadások letölthető anyaga – itt érhető el.

Makkay János, a Burger King marketing- és értékesítési igazgatója a gyorsétteremlánc szegmentációs paradigmaváltásáról adott elő. A Burger King előtt álló egyik döntés arról szólt, hogy egy-két határozott fogyasztói csoportra fókuszálnak a márkával, vagy megpróbálnak sok célcsoportot egyidejűleg kielégíteni, illetve hogy a marketingkommunikációt néhány nagy dobásra, vagy több párhuzamos ajánlatra alapozzák.

Nemes András, a játékos hűségprogramokkal foglalkozó Antavo értékesítési vezetője arról beszélt, hogy miképp lehet a már meglévő vevőket játékos formában megtartani és aktivizálni. Mik azok a mozgatórugók, amelyek a hűséget mozgatják? Az előadó szerint a hűségkártyák helyett valódi hűséget sokkal jobban építenek az olyan márkaelemek, mint a kedves, jó kiszolgálás, alapos ügyfélszolgálat, amikor a vevő érzi, hogy törődnek vele. A marketinges hűségeszközök között pedig az egyediség érzetének felkeltését, a személyre szabott egyedi ajánlatokat, a jutalmazást, valamint a személyes ajánlásokat emelte ki.

Utóbbi felvetéshez kapcsolódott Mészáros Milán (trnd) előadása, ő a szájreklám ügyfélszerző és megtartó erejéről beszélt. Miközben egy általa idézett kutatás szerint a marketingesek 90 százaléka gondolja úgy, hogy mindent tud a fogyasztóiról, addig a vásárlók 80 százaléka ellenben azon a véleményen van, hogy nem kap megfelelően személyre szabott ajánlatot az általa kedvelt márkáktól. Itt jön a képbe a kollaboratív marketing, hogy a fogyasztók közelebb érezzék magukat az álaluk kedvelt márkákhoz. Ennek első eleme a szájreklám, a második a felhasználó által generált tartalom, valamint létezik olyan is, hogy valódi életben történő piackutatás, és ennek a kollaborációnak a csúcsa a co-creation, azaz a fogyasztókkal közösen történő termékfejlesztés.

A Dolce Gusto márka mögött egy több éve működő, szisztematikus kommunikációs program áll regisztrált vásárlókkal és résztvevőkkel, akik az átlagnak a kétszeresét fogyasztják a termékből – kezdte előadását Pogány András, a Lead Generation ügyvezetője. A Lead Generation négy évig egy úgynevezett „soft sell” lojalitásprogramot folytatott egy webshoppal a márkának. Ezután következett egy fordulópont egy új webshoppal, amely sokkal jobban támogatta a marketingeszközöket, majd az összetett feladatok kezelésére fejlesztettek egy Brain névre keresztelt saját rendszert. Az alapján, hogy valaki mit csinált korábban, mit mondott el magáról, elkezdték személyre szabni az üzeneteket, ennek révén a webshop forgalma majdnem a hatszorosára nőtt. Az eredményeket a platformok integrálása fogja követni, amikor az emaillel, Facebookal is megpróbálják összekötni a rendszert.

A TNS Hoffmann-tól érkező Jüttner Ádám előadását az emóció leírásával kezdte, hiszen a lojalitáshoz érzelmi kötődés is szükséges. Egy olyan ábrát is mutatott, hogy az egyes országokban a boldogság és a márkákhoz való kötődés hogyan viszonyul egymáshoz, bár kiemelte azt is, hogy nem minden földrajzi régióban volt egyértelmű a kapcsolat a boldogság és a márkakötődés között. Előadásából kiderült az is, hogy egy termék fogyasztói között 30-50 százalék körül mozog a márkanagykövetek aránya, és bár a fogyasztóknak csak egy kis szelete foglalkozik igazán online a márkákkal, a digitális média vált a legfontosabb csatornává a marketingesek számára.

Salánki Viktor, a Magyar Telekom osztályvezetője előadásában kifejtette, hogy a big data jól használható ügyfélszerzésre, ezen kívül ideálisan alkalmas a személyre szabott kapcsolattartásra, lojalitásépítésre. Olyan 360 fokos ügyfélképet lehet kialakítani, amely lehetővé teszi egészen mikroszegmensek létrehozását, sőt, akár egyénre szabott stratégiákat lehet kialakítani.

Starz Ákos, a Libri Shopline vezérigazgatója a Bookline új lojalitásrendszere kidolgozásának folyamatát ismertette. Az új pontrendszer egyik jellegzetessége, hogy a pontok lejárnak egy idő után, emiatt vásárlásra kényszerítetik a hűségprogram résztvevőit. Emellett egy co-branded bankkártyát is létrehztak. A program a vásárlások számában és a profitabilitásban is áttörést hozott. Az azóta a Shopline-nal egyesült Libri hűségprogramját is ezen alapelvek szerint alakítják át, ez az idei év végén fog elindulni, amelyhez egy mobilalkalmazás is tartozik majd.

Fürjes Ádám, a Rossmann webshop menedzsere és Lajos Nikoletta, a cég projektmenedzsere a drogérialánc Babaprogramját mutatta be. A várandós és kisgyermekes (0-3 év) nőket megcélzó program 2012. óta működik, immár 114 ezer tagot számlál, és éves szinten körülbelül 20 ezer új taggal bővül. A programot a Rossmann sikertörténetnek látja, e mögött jelentős részben az áll, hogy igyekeznek folyamatosan odafigyelni a fogyasztói reakciókra. Így például 2013-ban kutatást készítettek a tagok körében, és ennek eredményeit beépítették a működésbe: az ajánlatokat kibővítették 0-2 évről 0-3 évre, a tanácsadás pedig a korábbiaknál nagyobb súlyt – és több felületet, azaz Facebook-jelenlétet és eDM-lábat – kapott.

Dr. Orosz András, a Tesco országos marketingvezetője leszögezte: a személyes élmény, a közvetlen kontaktus még mindig kiemelkedően fontos a vásárlók számára, ám ehhez hozzákapcsolódnak és mind nagyobb szerepet töltenek be a digitalizációból eredő személyre szabási lehetőségek. A marketingeseknek minden korábbinál több szempontot kell figyelembe venniük, ha sikerrel akarnak ügyfelet szerezni, majd megtartani, ilyenek a gyorsan változó fogyasztói szokások, az életstílus jellemzők, a vásárlói preferenciák, a makrotrendek, a jogszabályok (a kiskereskedelemben ez különösen éles kérdés az utóbbi időkben), a technológia fejlődése, a különböző divatok vagy épp a közösségi média. A jövő vásárlója továbbra is igényelni fogja az emberi tényező, az érzelmek jelenlétét, ugyanakkor intenzíven használja és igényli a technológiát, az információt, bátran mond véleményt, tudatos lesz és igényes.

Zempléni Zsófia, a Nuskin gyémánt executive munkatársa szintén kiemelte: a valódi márka-vevő kapcsolat megteremtése és fenntartása nagyon fontos. Hiába tudunk ugyanis sokat egy fogyasztóról, „az információ kapcsolat nélkül szemét”. Ezt követően megmutatta, mi a tétje annak, hogy sikerül-e egy vásárlót ajánló fogyasztóvá tenni, és melyek a siker kritériumai ebben a folyamatban.

A nap záró előadását Boroznaki Gergő, a Crane ügyfélkapcsolati igazgatója tartotta, aki a hűségprogramok trendjeit mutatta be. A loyalty-rendszerek jól működnek, amennyiben a fogyasztó valóban értelmes előnyökhöz juthat, azaz nem érzi magát másodrangú ügyfélnek, és ha nem kell bonyolult rendszereket értelmeznie ahhoz, hogy ezekhez a kedvezményekhez hozzájusson. A másik oldalról, azaz a kereskedő szempontjából ez úgy néz ki, hogy ő viszont nem az akcióvadász fogyasztókra hajt, és valóban új vásárlásokat akar generálni, nem pedig azokat a folyamatokat akarja tovább erősíteni, amelyek egyébként is megtörténnének. Magyarország a hűségprogramok szempontjából érett piac, azaz egy loyalty-program megléte nem jelent önmagában versenyelőnyt, inkább a hiánya jelent hátrányt. A hűségprogramok ráadásul erős visszahatással vannak az alapmárkára (koalíciós modell esetén: márkákra), lévén előbb-utóbb kialakul az önálló brandjük. Mivel nagy a verseny, nem szabad a hűségprogramok építését félvállról venni.