Annak érdekében, hogy COVID-19 hatását a vállalatokra pontosabban meg lehessen becsülni, Dózsa Csaba László, Tóth Melanie Éva és Cseh Borbála egészséggazdasági elemzők kidolgoztak egy hatásszámítási modellt. Ennek segítségével főleg a nagyobb munkáltatók és különösen a kritikus infrastruktúrát működtető gazdasági ágazatokba tartozó cégek vezetői könnyen el tudják végezni a kalkulációt arról, hogy számukra milyen költséget jelenthet a COVID-19-ben megbetegedett munkavállalók számának növekedése.

Az elemzők számításai szerint – amit a medicalonline.hu egészségügyi portálon publikált tanulmányban ismertetnek részletesen – a nettó vállalati költségek az 1000 főt foglalkoztató vállalkozások esetében éves szinten elérhetik a 370,5 millió forintot, a társadalmi költségek pedig megközelíthetik az 540 millió forintot. A nettó vállalati költségeket három verzióban is kiszámolták, hasonlóan 1000 fős szervezetre vonatkozóan. A humán ágazatok és közigazgatás esetében ez az összeg 137 millió forintnak adódott, a pénzügyi és kommunikációs szektorban azonban elérhette az 580 millió forintot.

Ugyanezek a cégek mindazonáltal jelentősen enyhíthetik veszteségeiket, és nem utolsósorban még nagyobb összegű társadalmi hasznot remélhetnek, ha a súlyos lefolyású betegség kockázatának fennállása esetében, annak lehetséges megelőzésére időben megteszik a megfelelő intézkedéseket – mutatnak rá a szerzők. Az egy főre jutó potenciális megtakarítás minimum 250 ezer forint, de a 7-8 millió forintot is elérheti, a betegség súlyosságától függően. Az elkerülhető halálozást és az így el nem veszített GDP-t is figyelembe véve egy legalább 1000 munkavállalót foglalkoztató vállalatnál összességében megközelítheti a 1,5 milliárd forintot a súlyos lefolyású COVID-19 eseteknek és következményeiknek megelőzésével elérhető társadalmi haszon.

A hatásszámításokból egyértelműen látható az is, hogy egy közepesen nagy vállalkozás nagyjából 50 millió forintos befektetéssel körülbelül 220 millió forint összegű potenciálisan felmerülő kárt előzhet meg egy-egy járványos időszakban. A társadalmi haszon még nagyobb, megközelítheti a 430 millió forintot. A kiindulási modellhez használt, nemzetgazdasági átlagot tükröző vállalatoknál az egy súlyos megbetegedésre jutó elkerült veszteség 1,6 millió forintot, az elnyerhető társadalmi haszon pedig 2,6 millió forintot tett ki. Ha a kórházi kezelést több hónapig elhúzódó rokkantsági időszak követi járadékfizetéssel, akkor mind az elkerülhető vállalati költség, mind az elnyerhető társadalmi haszon ennek többszöröse lehet, kalkulációik szerint 12,7, illetve 25,3 millió forint.

Az egészséggazdasági elemzés szerint tehát a COVID-19-ből fakadó céges veszteség elkerülhető, de legalábbis jelentősen enyhíthető lehet, ha a vállalatok költséghatékony intézkedésekkel bővítik a járványügyi ajánlások szerinti foglalkozás-egészségügyi tevékenységüket – írják.

Az OPTEN 2021-ben publikált felméréséből kiderül, hogy a hazai vállalkozások egyre kevesebb része éri meg az ötéves születésnapját. Hogy a cégek túlélési aránya mennyit romlott az évek és évtizedek folyamán, jól mutatja, hogy 2000-ben még az újonnan induló vállalkozások több mint 85 százaléka érte meg az ötéves alapítási évfordulót, 2021-re ez az arány 70 százalék alá esett.

„A romló tendencia nemcsak az ötéves túlélési aránynál figyelhető meg, hanem hosszabb periódusokat vizsgálva is. A tízéves túlélési esély az elmúlt évek alatt 65 százalékról 46 százalékra csökkent, de tizenöt éves intervallumot nézve is látványos a visszaesés. A húszéves kort már csak a vállalkozások 35-37 százaléka éli meg, de még ezen az időtávon is kimutatható a romló tendencia” – írta felmérésében az opten.hu.

Ezt a folyamatot gyorsítják fel az olyan külső tényezők, mint a Covid-19, a háború, az energiaválság, a szuperinfláció. Ezekre az eseményekre azonban a vállalkozóknak és cégtulajdonosoknak nincsen közvetlen hatása. De az már a cégtulajdonosokon múlik, hogy mennyire készülnek fel a válságokra, milyen kompetenciákat fejlesztenek és hogyan hasznosítják az egyre elérhetőbbé váló innovációkat. Vagyis a versengést vagy az együttműködő üzleti kultúrát választják-e.

Fórum és KO-OK: Két üzleti podcast műsor kíváncsi vállalkozókra szabva

Július 5-én debütál a Business Flow 8 üzleti közösség Podcast csatornája, ahol két műsortípussal találkozhatnak a hallgatók. A Fórum a vállalkozói közösség legégetőbb problémáira és kérdéseire keresi a választ Gundel Takács Gábor és három meghívott vendége közreműködésével.

A havonta három alkalommal jelentkező Fórumban olyan témákat boncolgatnak majd, mint a mesterséges intelligencia integrálása a vállalkozásba, az ügyfélszerzés három generáció szemén keresztül, a vállalkozói gondolkodásmód vagy a hatékony értékesítés stratégiák és a vállalkozói magány.

A vendégek között olyan nagyágyúk is felbukkannak, mint a húszéves televíziós múlttal rendelkező Szalay Ádám és a marketing fenegyerekeként elhíresült Sipos Zoltán, de – többek között – Lévai Richárd, Baranyai Dávid, Diczenty-Peti Balázs, Tarsoly Norbert és Weiser István is a későbbi adások aktív résztvevője lesz.

A podcast-sorozat másik műsora, a KO-OK a vállalkozói storytelling új szintje, amely mélyinterjú formátumban mutat be elgondolkodtató és felemelő vállalkozói történeteket. Ezek a beszélgetések rávilágítanak arra, hogyan lehet emberileg és üzletileg is újrakezdeni egy csődhelyzetet vagy problémás karrierváltást követően. Az adásokból a hallgatók lenyűgöző vállalkozói életutakkal ismerkedhetnek meg és választ kapnak olyan kérdésekre is, hogy hogyan állhatnak talpra azután, hogy gyakorlatilag kiszervezik alóluk a cégüket, vagy miért és hogyan érdemes akár a családi tartalékok felélésével is megkockáztatni egy majdnem 360 fokos karrierváltást.

A vállalkozók magyar hangja: Gundel Takács Gábor

A Business Flow 8 Podcast csatorna elindításánál az egyik legfontosabb szempont az volt, hogy egy hiteles, szakmailag felkészült, emberi hang szóljon a vendégekhez és hallgatókhoz egyaránt. Gundel Takács Gábor egy percig sem hezitált, amikor elfogadta a Fórum és a KO-OK podcast műsorok házigazdai szerepét.

„A saját vállalkozói tapasztalataim, kudarcaim is megmutatták, hogy milyen buktatókkal kell szembenézni egy vállalkozás alapítása és működtetése során. Az általános tapasztalat az, hogy az ember befizeti a tanulópénzt egy esetleges bukást követően, ám ezzel a podcast-sorozattal szeretnénk azt is megmutatni, hogy ez nem feltétlenül szükséges, hiszen nagyon hasznos tapasztalatokat kaphatunk más vállalkozások példáját látva. A podcast-sorozat segít bemutatni a típushibákat, legyen szó akár a gyakorlati dolgokról, vagy a mentalitás- és attitűdbeli hibákról. Hasznos és izgalmas beszélgetések lesznek ezek érdekes vendégekkel, amely nemcsak a kezdő vállalkozásoknak nyújthatnak segítséget, de azoknak is, akik esetleg belebuktak a vállalkozásukba és szeretnék újrakezdeni” – mesélte a műsorral kapcsolatban Gundel Takács Gábor.

A Fórum első adása június 15-től elérhető YouTube-on, Spotifyon és a Mex Rádión, az első KO-OK adás pedig július 6-án érkezik a platformokra.

Dr. Behringer Zsuzsanna, a Budapesti Metropolitan Egyetem docense munkatársaival, és a METU Turizmus Tehetségműhely hallgatóinak bevonásával azt vizsgálta, a turizmusban milyen hatást gyakorolt a pandémia a fogyasztók viselkedésére, vásárlási döntésükre és preferenciáik megváltozására.

A világjárvány mély válságba sodorta a turizmust: forgalma 2020-ban 74%-kal esett vissza, 334 millió munkahelyből 62 millió megszűnt, és hozzájárulása a világ GDP-jéhez 10 százalékról a felére (5,5%) esett vissza (UNWTO). A kereslet erre a krízisre rendkívül rugalmasan reagált, a fogyasztókban mára alapszükségletté vált utazási igény nem veszett el, csak átalakult.

„A járvány átvészelésében a lakosság minden szempontból elfáradt. Viszont sem a pandémia alatt, sem a jövőben nem akarnak és nem tudnak teljesen lemondani szabadidős utazásaikról, így a szabályokat követve, jelentős kompromisszumokat kötve, de továbbra is utazni szeretnének – összegezte a kutatás eredményeit Dr. Behringer Zsuzsanna. – A higiénia, az egészségügyi biztonság változatlanul fontos marad, és a mentális és fizikális egészség fenntartása érdekében tett utazások is feltétlen elsőbbséget élveznek.”

2020-ban – 2019-hez képest – a legtöbb válaszadó (83%) csökkentette utazásai számát, sokan (68%) csak belföldre utaztak, közelebbi helyszínt választottak (65%) és kevesebbet költöttek (64,9%). Az utazások motivációi átalakultak: a mentális és fizikális egészség megőrzésének jelentősége kiemelkedően megnőtt.

A részleges nyitások után az utazások iránti kereslet emelkedett, és mivel a járványtól való félelem, a karantén és a lezárások, a magyar lakosság mentális egészségére is negatívan hatottak, erőteljesen megjelent a kiszabadulás, mint új utazási motiváció. 2019-ig a kérdőívünket kitöltőknél, a pihenés dominanciája mellett (83,4%), a városnézésnek (70,1%), a kalandszerzésnek (55,9%), a szórakozásnak (52,1%), és az új kultúrák és emberek megismerésének (39%) volt igen jelentős a szerepe, a karanténból való kiszabadulás 2020-ban már a válaszadók 39, 2021-ben pedig 57 százalékánál volt a legfőbb utazási szempont.

Ennek következtében nőtt az igény a szabadtéri programokra, legyen az aktív természetjárás, passzív pihenés, vagy regenerálódást biztosító felüdülés. A pandémia legnagyobb vesztesei a kulturális programok, a városnézések, az új kultúrák és emberek megismerése, a kalandszerzés, a wellness szolgáltatások, a rokonok és barátok meglátogatása és a nyelvtanulás – ezek a motivációk a 2021-re tervezett utazások során hátrébb sorolódtak.

A desztinációk és a szálláshelyek kiválasztásában felértékelődött és alapvető elvárásként jelenik meg a higiénia fontossága. Jelentősen nőtt azok aránya, akik kizárólag önálló szervezésben utaztak, és önálló vendégházakban szálltak meg a szűkebb családdal vagy kisebb baráti társaságokkal – így sokkal jobban elkülönülhettek a többi utazótól.

Az átoltottság növekedése következtében a 2021-re tervezett utazások terén minden demográfiai jellemző alapján jóval bátrabb fogyasztói döntések születtek. A hazai lakosság igyekezett az eddig visszafogott, illetve elmaradt utazásait lehetőségeihez mérten pótolni. Egyre többen tervezték, hogy megpróbálnak visszatérni a 2019-ig jellemző utazási szokásaikhoz, mert túl hosszú idő telt el ahhoz, hogy a korábban megszokott utazásaikról a továbbiakban is le tudjanak mondani. Jellemző volt, hogy a fogyasztók a járványhelyzet alakulásától, az átoltottsági szint arányától, illetve a fogadó országokban érvényes járványügyi szabályok enyhítésétől függően azonnal reagáltak. Többen terveztek utazásokat, mint 2020-ban, az utakat elsősorban a nyári időszakra időzítve. Az üdülni vágyók azzal számoltak, hogy turisztikai költéseik növekedni fognak.

Vizsgálati módszer: Online kvantitatív kérdőíves felmérés 374 fő részvételével, kiemelten fővárosi és Pest megyei X, Y és Z generációs lakosság. A kutatás nem reprezentatív, eredményei nem vonatkoztathatók a magyar lakosság egészére, de megállapításai a demográfiai összetétel heterogenitása miatt a magyar fogyasztók bizonyos rétegeire vonatkozóan általánosíthatók, és alkalmasak trendek megállapítására és összefüggések feltárására.

„A vezérigazgatóknak továbbra is szembe kell nézniük a jelenleg is tartó Covid-19-világjárvány és a piaci körülmények által okozott nyomással; ilyen a növekvő infláció, az ellátási láncokban tapasztalt fennakadások, valamint a világ egyes részein a jelentős felmondási hullám is. Az újabb és újabb nehézségek ellenére a PwC által megkérdezett cégvezetők az utóbbi tíz év során idén nyilatkoztak a legderűlátóbban az előttünk álló évre várt gazdasági erősödést illetően. A vezérigazgatók több mint háromnegyede (77%) várja a világgazdaság további erősödését, és csupán 15%-uk véli úgy, hogy romlani fognak a körülmények” – összegzi a globális vezérigazgatói várakozásokat Koncz Barbara, a PwC Magyarország cégtársa.

A 2022-re vonatkozó vezérigazgatói optimizmus épphogy csak meghaladja a tavalyi 76%-os értéket, ugyanakkor 54 százalékponttal haladja meg a 2020-as szintet, amikor is a cégvezetők több, mint fele (53%) a gazdaság zsugorodását prognosztizálta. A PwC 25. Globális Vezérigazgatói Felmérésében 89 ország 4446 vezérigazgatója vett részt 2021 októbere és novembere között.

Területenként eltérő optimizmus

Habár általánosságban véve derűlátók a vezérigazgatók a 2022-es gazdasági növekedéssel kapcsolatban, a várakozások jelentősen eltérnek az egyes országokban és területeken. A legnagyobb régiók közül Indiában a legoptimistábbak a várakozások. Itt a cégvezetők 94%-a számol a világgazdaság növekedésével a tavalyi 88%-hoz képest. A japán vezérigazgatók körében is erősen növekedett az optimizmus szintje, míg az Egyesült Királyságban mérsékeltebb emelkedést (5 százalékponttal 82%-ra) láthattunk. Olaszországban és Franciaországban is jelentős ugrást tapasztaltunk, amely vélhetően a gazdaság vártnál gyorsabb talpra állasának tudható be.

A spektrum másik végét vizsgálva azt látjuk, hogy a vezérigazgatók világgazdasággal kapcsolatos optimizmusa legnagyobb mértékben az Egyesült Államokban esett vissza, 18 százalékponttal 70%-ra, ugyanakkor valamelyest Brazíliában, Kínában és Németországban is mérséklődött, vélhetően az infláció megugrása és az ellátási láncokban tapasztalt akadozások súlyosbodása miatt.

A bizalom ereje

Sosem játszott még ennyire fontos szerepet a bizalom egy vállalat sikerességében, ugyanakkor kiérdemelni és megőrizni sem volt még soha ilyen nehéz. Az ügyfelek viselkedésével kapcsolatos kérdésekre adott válaszok alapján a felmérésből kiderült, hogy összefüggés van az ügyfélbizalom és a vezérigazgatói optimizmus között. Az ügyfélbizalom tekintetében legmagasabban „rangsorolt” vállalatok vezérigazgatói magabiztosabbak a következő évi növekedési kilátásaikat illetően; 71 százalékuk nagyon vagy rendkívül bizakodó a vállalata bevételnövekedési kilátásait illetően a következő egy évre nézve. Ezzel szemben, ahol az ügyfélbizalom szintje alacsony, ott a vezérigazgatók csupán 47%-a vélekedik hasonlóan.

A bizalom és a nettó zéró kibocsátásra vonatkozó kötelezettségvállalások között is kimutatható összefüggés. A bizalom tekintetében élenjáró vállalatok igazgatói lényegesen nagyobb valószínűséggel vezetnek olyan szervezeteket, amelyek nettó zéró kibocsátásra vonatkozó kötelezettségvállalást tettek (29%), mint a legalacsonyabban „rangsorolt” vállalatok vezetői (16%). A magas ügyfélbizalommal bíró vállalatok vezérigazgatói emellett gyakrabban állnak olyan szervezetek élén, amelyek nem pénzügyi vonatkozású tényezőkhöz kötik a kompenzációjukat. Az ügyfélbizalom terén magasan jegyzett szervezetek vezérigazgatóinak mintegy fele az ügyfélelégedettségi (51%) és munkavállalói elkötelezettséggel (46%) kapcsolatos mérőszámokhoz is köti személyes bónusz- vagy ösztönzőprogramját.

Kiber- és egészségügyi kockázatok a legfőbb problémák között

A tavalyi évhez hasonlóan a vezérigazgatók idén is a kiber- és egészségügyi kockázatokat gondolják a legfenyegetőbb veszélyeknek (49%, illetve 48%-uk). Ezeket nem sokkal lemaradva követi a makrogazdasági volatilitás; a cégvezetők 43%-a nagyon vagy rendkívül aggasztónak ítéli az infláció, a munkaerőpiaci problémák, valamint a GDP ingadozásának esetleges hatását a következő 12 hónapban. A tehetséges munkavállalók bevonzásával és megtartásával kapcsolatos aggodalom szintén számottevő.

Iparági szempontból közelítve az derül ki, hogy a kiberkockázatok a pénzügyi szolgáltatóknál tevékenykedő cégvezetőket aggasztják legjobban; 59%-uk véli ezt a legsúlyosabb fenyegetésnek. A termelő- és fogyasztói ágazatban dolgozó vezetők kevésbé aggódnak a kiberfenyegetések miatt; a kibertámadások magas számának ellenére is csupán 40%, illetve 39%-uk véli jelentős veszélynek ezt a kockázatot.

Érthető módon a vendéglátó és szabadidő ágazatban magas azok aránya (75%), akik aggódnak az egészségügyi kockázatok vállalatukra gyakorolt esetleges hatásai miatt. Az energia-, közmű- és erőforráságazati vezérigazgatóknak pedig 49%-a véli úgy, hogy az éghajlatváltozás jelenti majd az egyik legfőbb fenyegetést a következő évben. Ez 15%-kal magasabb, mint bármely más ágazatban.

Az Egyesült Államok a legígéretesebb célpont

A bevételnövekedési lehetőségek tekintetében a vezérigazgatók saját országaikon kívül az Egyesült Államokat látják a legígéretesebb célpontnak az előttünk álló évben. A cégvezetők 41 százaléka látja úgy, hogy az Egyesült Államok a legígéretesebb ország a saját vállalatuk növekedési kilátásainak szempontjából a következő 12 hónapban (2021-ben 35%-uk vélekedett így). Kína, tavalyi eredményéhez hasonlóan, 27%-kal áll a második helyen, mögötte pedig Németország (18%) és az Egyesült Királyság (6 százalékpontos ugrást követően 17%-kal) áll a listán.

Lemaradás a nettó zéró vállalások terén

A felmérés tanulsága szerint komolyabb előrelépésre lenne szükség a globális éghajlati célok eléréséhez, ugyanis a vezérigazgatók kevesebb, mint egyharmada számolt be arról, hogy vállalatuk kibocsátáscsökkentési kötelezettségvállalást tett. A megkérdezett vezetők csupán 22%-a mondta, hogy vállalatuk nettó zéró kibocsátásra vonatkozó kötelezettségvállalást tett; 29% jelezte, hogy folyamatban van egy ilyen vállalás. Hasonló arányban (26%) születtek eddig szénsemlegességre vonatkozó kötelezettségvállalások, és 30 százalék jelezte, hogy ez a lépés folyamatban van.

Azon vezérigazgatók között, akiknek a vállalatai nettó zéró kibocsátásra vonatkozó kötelezettségvállalást tettek, 40%-kal képviselteti magát az első helyen a villamosenergia- és közműágazat, majd ezt követi az energiaszektor 39%-kal. Őket követi a telekommunikációs, valamint a tőkepiaci és a bankszektor, ahol egyaránt 24-24% százalék tudhat magáénak vállalást. A 25 milliárd dollárt elérő vagy az azt meghaladó árbevételű vállalatok közel kétharmada (65%) tett már nettó zéró kibocsátásra vonatkozó vállalást; ezzel szemben a 100 millió dollárnál alacsonyabb bevételű cégek csupán 10%-a mondhatja ezt el magáról.

A vezérigazgatók az „éghajlatváltozás kockázatainak mérséklését” tartották a nettó zéró kibocsátási stratégiák mögött húzódó leglényegesebb tényezőnek (63% gondolja ezt nagyon vagy rendkívül lényegesnek), de fontosnak tartják „az ügyfelek elvárásainak való megfelelést” is (61%), ami arra utal, hogy az éghajlatváltozás elleni fellépés egyre központibb szerepet játszik a vállalatok márkaépítésében és az ügyfelek által elvárt értékteremtésben.

„A Globális Vezérigazgató Felmérés 25 éves története során, a világ cégvezetőinek a dotcom-lufi kipukkadásától kezdve a pénzügyi világválságon át számos kihívással kellett megbirkóznia. A Covid-járvány és az éghajlatváltozás szintén példátlan próbetétel elé állította az első számú vezetőket. Az adott évtől és a megpróbáltatások természetétől függetlenül azonban van egy dolog, amely mindig állandó: a bizalomépítés fontossága. Idén azt látjuk, hogy a bizalom szinte mindenhol kulcsszerepet kap, legyen szó a vezérigazgatók bevételnövekedésbe vetett bizalmáról vagy épp a szervezetük által tett nettó zéró kibocsátásra vonatkozó kötelezettségvállalásról. Bár az előttünk álló 25 év bizonyára mindenki számára tartogat majd kiszámíthatatlan körülményeket és váratlan kihívásokat, mi hiszünk abban, hogy a szilárd bizalmi alapokra épített vállalatok tovább erősödnek majd, és a vezérigazgatóik is a lehető legjobb helyzetben lesznek ahhoz, hogy fenntartható, a hosszú távú sikerekhez hozzásegítő eredményeket érjenek el” – mondta Bob Moritz, a PwC globális vezetője.

A COVID-19 világjárvány két évvel a kitörése után is kihat valamennyiünk életére. Behatárolja utazási lehetőségeinket és a gyárlátogatásokat is megnehezíti, ezért az ABB virtuális gyárlátogatási lehetőséget teremtett ügyfelei, partnerei, beszállítói és más érdeklődők számára a Distribution Solutions divíziójának brnói gyártóüzemében.

A brnói gyárat 1887-ben alapították, és 1993-ban vált az ABB részévé. Jelenleg a gyár 162.000 m²-es területen közel 2.000 főt foglalkoztat. Az itt előállított termékeket a világ legigényesebb projektjeiben használják fel, így megtalálhatók a Burdzs Kalifa toronyban, a Facebook luleai (Svédország) adatközpontjában, a Dubaji Nemzetközi Repülőtéren, a londoni földalattiban és a világ számos más, ikonikus helyszínén.

A látogató egyetlen kattintással nyomon követheti a lég- és gázszigetelt középfeszültségű kapcsolóberendezések – pl. az UniGear Digital –, valamint a kisfeszültségű kapcsolóberendezések, ezen belül a valaha gyártott legbiztonságosabb kisfeszültségű kapcsolóberendezés, a NeoGear előállításának teljes folyamatát. Felfedezheti a kompakt eHouse alállomásokat, a digitális megoldásközpontot, megtekintheti a szerviztevékenységnek helyet adó munkaterületet, illetve megtekintheti a világszínvonalú műszaki laboratóriumot.

Az ABB csehországi gyára egyike annak a számos ABB-telephelynek szerte a világon, ahol olyan integrált eHouse és „skid“ szerelt villamos megoldások fejlesztésére és szállítására szakosodtak, amelyek az előzetesen elvégzett tervezés és tesztek révén segítik hozzá az ügyfeleket a projektek minél gyorsabb megvalósításához, hiszen így a telepítés időtartama minimálisra csökken, a helyszíni munkákkal kapcsolatos kockázatok elenyészőek, és a munkavégzés is biztonságosabb.

Brnóban a vállalat a műszaki tervezés, a projektirányítás, a gyártás és a minőségbiztosítás teljes spektrumát átfogó csapattal rendelkezik, mely a helyszíni munkát végző állománnyal együtt támogatja a berendezések végső helyén végzett kivitelezést, telepítést és üzembe helyezést.

A gyárlátogatás része a digitális megoldásközpont megtekintése is. Ez az a hely, ahol a rendszerarchitektúra-tervezésben, az energetikai tanulmányokban és a tanácsadásban rejlő szinergiákon és lehetőségeken dolgoznak. Továbbá szabványos megoldásokat fejlesztenek ki globális megrendelők részére, és itt születnek azok az egyedi megoldások is, amelyekre a sajátos követelményeket támasztó ügyfeleknek van szüksége. Mindez arra szolgál, hogy a vállalat egyre bővítse villamosítási megoldásainak átfogó digitális tartalmát.

A brnói gyárat itt tudja megnézni.

A 26 földrajzi területen 9370 fogyasztó részvételével végzett felmérés szerint országuk Covid-19 helyzetével kapcsolatban a beoltottak sokkal bizakodóbbak, mint a még be nem oltottak – a legalább részben beoltottak 66%-a optimista, szemben a be nem oltottak 43%-ával. A munkabeosztás is befolyásolta az optimizmus szintjét: az otthonról vagy hibrid formában dolgozók 10 százalékponttal (68%) optimistábbak, mint a nem otthonról dolgozók (58%).

Shopping, szórakozás, utazás: a fogyasztók újra költekeznek

Az optimizmus növekedésével a fogyasztók többet terveznek költeni az otthonon kívüli tevékenységekre, a bolti vásárlástól kezdve a szórakozáson át az utazásig:

• Az üzletben történő vásárlás újra fellendülőben van: a válaszadók mintegy fele (48%) mondta, hogy hetente legalább egyszer ellátogat egy fizikai üzletbe, és közel háromnegyedük (72%) „valószínűleg” felkeres egy bevásárlóközpontot a következő 6 hónapban.
• A fogyasztók többet terveznek költeni élelmiszerekre (41%), divatcikkekre (33%), valamint egészségre és szépségápolásra (30%) is, ami tovább erősíti a gazdasági fellendülést.
• Világszerte a fogyasztók közel egyharmada (31%) tervezi növelni utazásra fordított kiadásait a következő hat hónapban; ennek a fogyasztói csoportnak a 82%-a legalább részben be van oltva.

Mekler Anita, a PwC Magyarország cégtársa szerint bizakodásra ad okot, hogy a fogyasztók egyre optimistábbak. A cégvezetők számára különösen fontos, hogy felismerjék a derűlátást befolyásoló olyan tényezőket, amelyekre ők maguk is hatással lehetnek, mint például a rugalmas munkavégzés vagy a munkavállalói jóllétet elősegítő intézkedések. Az egészséget és a jóllétet elősegítő, támogató munkahelyi szabályok a pandémia elleni védekezésen túl abban is segítenek, hogy a vállalatok új alapokra helyezzék a munkavállalóikkal kialakított bizalmat. A kereskedő cégeknek pedig továbbra is fontos üzenet, hogy bár az utóbbi időben növekedett az üzletekbe visszatérő látogatók száma, az online térben való vásárlás velünk marad és preferált vásárlási mód lesz.

Befolyásoló tényező a fenntarthatóság, de még mindig a legjobb ajánlat a nyerő

A baby boomerek az üzletben történő vásárláson nőttek fel, azonban a felmérés szerint a Z generáció – a felmérésünkben a 18 és 22 év közöttieket jelenti – ugyanolyan valószínűséggel (45%) vásárolt üzletben az elmúlt 12 hónapban, mint a boomerek (44%).

A felmérés azt is megállapította, hogy az online vásárlásban továbbra is a mobileszközökre való átállás figyelhető meg. A válaszadók közel fele (41%) legalább hetente egyszer vásárol okostelefonon keresztül; ez az arány a 2020-as felmérésben 30%, a 2018-as felmérésben 17% volt. Az Y generáció tagjai lelkesen fogadják a mobilos vásárlást: 50%-uk legalább hetente vásárol okostelefonon keresztül.

A fogyasztók minden eddiginél jobban figyelembe veszik a fenntarthatóságot a vásárlási döntéseik során. A válaszadók 52 százaléka állítja, hogy környezetbarátabb, mint hat hónappal ezelőtt. A válaszadók fele (51%) azt is elmondta, hogy vásárlási döntéseiben figyelembe veszi, hogy a termék eredete és az előállítás módja mennyire átlátható, nyomon követhető. A fogyasztók számára azonban még mindig az ár és a kényelem számít a legtöbbet. A válaszadók csaknem 70%-a a legjutányosabb ajánlatot tartja elsődlegesnek, amikor üzletben vagy online vásárol, és több mint fele szerint a hatékony kiszállítás vagy átvétel mindig vagy nagyon gyakran fontos.

A fogyasztók bizalma az adatkezelésen is múlik

A felmérés adatai azt mutatják, hogy minden iparágban tízből több mint egy fogyasztó nem hiszi, hogy a vállalatok hűek az általuk hangoztatott értékekhez vagy hogy betartanák, amit ígérnek. A bizalmatlanság mértéke nagyobb a fiatalabb fogyasztók körében: a Z generációs válaszadók közel harmada (28%) szerint a vállalatok nem minden esetben járnak a jó úton.

A bizalmat befolyásoló egyik legfontosabb tényező az, hogy a vállalatok hogyan használják az adatokat. A válaszadók 83 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az adatvédelmi gyakorlatok befolyásolják a vállalatba vetett bizalmát, és a globális fogyasztók közel fele (47%) szerint az adataik felhasználása elsődleges fontosságúvá vált számukra. Ezt már sokkal fontosabbnak tartják, mint a személyre szabott ügyfélélményt, ami 22%-on áll. Míg ötből három fogyasztó (59%) úgy véli, hogy az elmúlt hat hónapban jobban védte az adatait, csaknem ugyanennyien (55%) azt is elmondták, hogy nem hajlandóak az adataikat pénzügyi ellentételezésért vagy kedvezményekért cserébe átadni.

A fogyasztók egyre inkább tudatában vannak az adataik erejének. Az ügyfelektől személyes adatokat kérő vállalatoknak tisztában kell lenniük azzal, hogy a biztonságos adatkezelés kritikus fontosságú, és el kell kerülniük, hogy személyre szabott ajánlatokkal túlságosan célzottan keressék meg ügyfeleiket.

„A vállalatoknak újra kell gondolniuk, hogyan hasznosítják a személyes adatokhoz való kiváltságos hozzáférésüket, ami az értéknövelést és a márkájukba vetett bizalom erősítését kell hogy szolgálja” – tette hozzá Mekler Anita.

A vizsgálatok szerint az Evusheld két komponensének koronavírus semlegesítési képessége azon a szinten van (171 ng/ml és 277 ng/ml a két komponens tekintetében), amely alapján megfelelő védelmet nyújt a COVID-19 betegség omikron variánsával szemben. A készítmény gátló koncentrációja a SARS-COV-2 vírus eredeti törzsével szemben mindezt 1,3, illetve 1,5 ng/ml literben éri el.

Ezek a korai adatok, melyeket az omikron variáns úgynevezett pszeudovírus teljes tüskefehérje tesztje révén végeztek, megerősíti, hogy az Evusheld két komponense, a tixagevimab és a cilgavimab kombinációja minden jelenleg ismert vírusvariánssal szemben hatékony védelmet biztosíthat¹.

A tanulmányt az Egyesült Államok Élelmiszer és Gyógyszerhatóságának (FDA) független szakemberei végezték. A kutatást az Egyesült Államok kormánya finanszírozta.

Mene Pangalos, az AstraZeneca kutatási elnökhelyettese szerint „a vizsgálat szerint az Evusheld hatékonysága az omikron variánssal szemben is fennmarad. A két kiemelkedően hatékony, egymás hatását kiegészítő antitest kombinációját úgy alakítottuk ki, hogy lehetőséget nyújtson az újonnan megjelenő koronavírus-variánsokkal szemben. Az Evusheld az első hosszú hatású antitest kombináció, amelyet az amerikai gyógyszerhatóság a COVID-19 betegség-megelőzési céllal engedélyezett. Folyamatosan együttműködünk más országok hatóságaival annak érdekében, hogy az Evusheld minél több országban elérhető legyen a COVID-19 elleni küzdelemben.”

Az Evusheld korábbi klinikai vizsgálatainak idején az omikron variáns még nem jelent meg. A vállalat ezért tovább gyűjti az adatokat annak érdekében, hogy minél jobban megértsük az új variáns hatását a megelőzésben és kezelésben. További elemzések folynak az Evusheld hatékonyságával kapcsolatban mind az AstraZeneca, mind külső vizsgálók révén. Ezek az eredmények hamarosan elérhetők lesznek.

Az FDA sürgősségi felhasználási engedélyt adott az Evusheld számára 2021 decemberében a COVID-19 megelőzésére felnőtteknél és serdülőknél, akiknek egészségi állapota vagy az immunrendszert befolyásoló gyógyszeres kezelése miatt immunhiány áll fenn, és akiknél esetleg nem alakul ki megfelelő válasz a COVID-19 oltásra, valamint azok számára, akiknek a COVID-19 elleni védőoltás nem javasolt. Az első adagok várhatóan napokon belül elérhetők lesznek az Egyesült Államokban.

Világszerte a népesség kb. 2%-a a COVID-19 vakcinák felvétele ellenére fokozott kockázatnak van kitéve, mert nem alakul ki bennük a megfelelő immunválasz^3,4. Egyre több bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy ezeknek az embereknek a védelme fontos abból a szempontból is, hogy megelőzzük az újabb variánsok feltűnését⁵.

A fentieken túl a TACKLE fázis 3 vizsgálatban az Evusheld 50%-kal csökkentette a COVID-19 betegséggel kapcsolatos súlyos és halálos esetek számát a placeboval szemben azon betegek esetén, akik a fertőzést követő 7 napon belül terápiás céllal kapták a kezelést⁶.

 „Ez a mérföldkő nem lett volna lehetséges globális hálózatunk minden tagjának fáradhatatlan munkája nélkül, akik partnereinkkel és ügyfeleinkkel közösen gyorsították fel a vakcinák elosztását, és segítettek a közösségek biztonságát tőlük telhetően megóvni – mondta el Kate Gutmann, a UPS Healthcare értékesítési igazgatója. – A UPS munkatársai segítenek egyenlő hozzáférést biztosítani a kritikus egészségügyi szolgáltatásokhoz a COVID-19 elleni küzdelemben is.”

A globális UPS-hálózat és a vállalat munkatársai nemcsak az egészségügyi ügyfeleket és a globális szervezeteket támogatták, hanem köz- és magánszféra közötti együttműködésben is részt vettek, hogy biztosítsák az oltóanyagokat és a szükséges hűtőlánc-szakértelmet a nehezen megközelíthető helyeken élőknek is, így biztosítva a vakcinák lehető legtöbb emberhez való eljuttatását. A UPS Healthcare a cél érdekében mintegy 500 kereskedelmi útvonalat térképezett fel, hogy világszerte lehetővé tegye a zökkenőmentes oltóanyag-szállítást. A társaság közel másfélmillió kilogramm szárazjeget használt fel az oltóanyagok biztonságos szállításához.

A UPS világjárvány elleni küzdelemben kifejtett legfontosabb tevékenységei:

• Három regionális éjjel-nappal működő egészségügyi irányítóközpont, amelyek feladata a globális vakcinamozgás előrejelzése és irányítása, hogy biztosítsák az időben történő szállítást, vészhelyzeti tervekkel és megoldásokkal a szélsőséges időjárás és egyéb akadályok kockázatainak mérséklésére.
• Valós idejű átláthatóság az oltóanyagok helyéről a UPS Premier technológia segítségével, amely pontos képet ad minden egyes oltóanyagcsomagról a UPS hálózatán belül bárhol 3 méter pontossággal.
• Eddig több mint 130 vakcina klinikai vizsgálatát támogatta a UPS Healthcare leányvállalatán, a Markenen keresztül, amely szinte az összes jelenlegi vakcinafejlesztésben és kezelések előállításában részt vesz logisztikai partnerként.
• A UPS Alapítvány által adományozott ultrahideg fagyasztószekrények és vakcinaszállítmányok, amelyek megkönnyítik a vakcinák méltányos elosztását Afrikában, Dél-Amerikában, Ázsiában, Észak-Amerikában és Európában is.
• Partnerség a Gavival és más szervezetekkel a vakcinák mozgatásának elősegítésére, a COVID segélyezés és az egészségügyi infrastruktúra támogatására a COVAX-országokban.
• A UPS logisztikai szakértőinek segítségnyújtása, az oltóanyag-elosztási logisztika teljes körű és biztonságos kezelése érdekében a hátrányos helyzetű országokban.
• A Zipline és a Gavi partnerségén keresztül a UPS támogatja az afrikai klinikákra autonóm repülőgépeken keresztül szállított oltóanyagadagok szállítását.

Idén novemberben a tudósok egy sokszorosan mutálódott koronavírus „szupervariánst” találtak Dél-Afrikában. Az új SARS-CoV-2 vírus omikronnak elnevezett legújabb mutációja, amit a WHO, az Egészségügyi Világszervezet aggasztónak ítélt, azonosítása óta Európa számos országában jelen van már. A variánst pedig immáron Magyarországon is azonosították.

A Neumann Labs diagnosztikai laboratórium idén bevezetett új PCR-tesztje a napokban bizonyítottan kimutatta az omikron koronavírus-variáns jelenlétét. A mutáció egy házaspárt fertőzött meg, melynek tagjai nem tettek külföldi látogatást, így bizonyosan itthon kapták el a betegséget. A házaspár igazolt omikron-fertőzése mellett a magyar labor további gyanús eseteket is vizsgál.

Noha az omikron-variáns kapcsán felröppent a hír, hogy kialakult egy olyan változata, amelyet a PCR-tesztek nem mutatnak ki, ez nem igaz. A PCR-tesztek bizonyosan képesek megbízhatóan azonosítani a koronavírus omikron-variánsát is.

„Csak idő kérdése volt, hogy a Dél-Afrikából származó legújabb koronavírus-változat, az omikron hazánkat is elérje. Laboratóriumunk ezidáig két vizsgált személy esetében mutatta ki bizonyítottan az omikron-variáns jelenlétét, amit a Nemzeti Népegészségügyi Központ szakemberei is megerősítettek. Mindez feltehetőleg azt is jelenti, hogy ez a variáns több embert megfertőzhetett már hazánkban” – hívta fel a figyelmet Nyíri Miklós, a Neumann Labs ügyvezetője.

A Neumann Labs magyar tulajdonú diagnosztikai laboratórium Magyarországon elsőként vezette be az influenza és a COVID-19 egyidejű PCR tesztelését, valamint az önmintavételes, otthoni használatra kifejlesztett PCR-tesztet is. Hazánkban a laboratórium kutatásai tették lehetővé elsőként a dél-afrikai koronavírus-variáns (501Y.V2 vírusváltozat) azonosítását, továbbá a brit variánshoz köthető drasztikusan magas vírusszám kimutatását a fertőzöttekből, és így a variáns gyorsabb terjedésének megértését. A diagnosztikai labor a náluk vizsgált pozitív teszteken a teszt árának keretében december eleje óta azt is kimutatja ingyenesen, hogy az adott illetőt a korábban mindent letaroló delta fertőzte-e meg, vagy már az új, omikron vírusvariáns.

Három napjuk volt a munkáltatóknak felkészülni arra, hogy a november 1-jével életbelépő kormányhatározat alapján kötelezővé teszik-e cégüknél a koronavírus elleni védőoltást. Nagy érdeklődés követte a döntést a média, a munkavállalók és a fogyasztók részéről is. A legnagyobb nehézség pedig az volt, hogy ennyi idő alatt megalapozott döntést lehessen hozni, és a kérdésekre, megkeresésekre időben és konzisztensen válaszoljanak a cégek.

A vállalatoknak nagyon összetett kihívást jelent az oltás kötelezővé tételéről dönteni. Egyszerre kellett a munkavállalók és ügyfelek biztonságát biztosítani, figyelembe venni a munkatársak nem ritkán igen eltérő elvárásait, a munkaerőhiányos gazdasági környezetben alacsonyan tartani a fluktuációt és az új jelentkezők számára vonzóvá tenni a vállalatot. A HR-Evolution Kft. piaci körképéből az derül ki, hogy a HR-vezetők számára mindez egy újabb kihívás, pedig a Covid miatt már így is leterheltnek és stresszesnek érezték magukat. De nem csak nekik, a munkavállalóknak is egy újabb kérdés, amivel foglalkozni kell, és ha egy vállalat ebben hitelesen és hatékonyan kommunikál feléjük, javíthatja munkaerő-piaci pozíciót.

A cégek fele kivár, de nem mindegy hogyan

A november eleji felmérés eredménye szerint eddig a megkérdezett vállalatok 9 százaléka döntött az oltás kötelezővé tétele mellett, míg 43 százaléka azt a döntést hozta, hogy nem fogja kötelezővé tenni. A válaszadók 48 százaléka még kivár. Talán ez lehet a legnehezebben kezelhető helyzet HR és employer branding szempontból.

„A vállalatok számára a legfontosabb, hogy mindenképpen reagáljanak a kialakult helyzetre, őszintén és folyamatosan kommunikáljanak munkatársaikkal és partnereikkel” – emelte ki Csikós-Nagy Katalin fluktuációkezelés szakértő, a HR-Evolution Kft. ügyvezetője. Ha nem kapnak a kollégák pontos információkat, folyamatos tájékoztatás, akkor gyorsan beindulhat a pletyka és könnyen valótlan információk is elterjedhetnek.

A döntésnél is fontosabb a kommunikáció

Ha nem is tudja még egy cég eldönteni, hogy kötelezővé akarja-e tenni az oltást, vagy sem, akkor is fontos, hogy elmondja, miért nem tud még dönteni, és milyen szempontokat fog a döntésben figyelembe venni, vagy hogy mikorra várható az álláspont kialakítása. Szempont lehet például, hogy a munkatársak mekkora része van beoltva, vagy mennyien tudnak otthonról dolgozni.

Az ilyen kiélezett helyzetekben egy rosszul sikerült megfogalmazás jelentős károkat okozhat. Ahol a krízishelyzetekre előre készültek, a vezetők kommunikációs tréningeket kaptak, hatékonyabban tudták a helyzetet kezelni. Mindez rámutat, hogy mennyire fontos a vezetők megfelelő fejlesztése és képzése.

Megérzés helyett tényekre alapozott döntéshozatal

Azok a cégek, ahol jól működik a belső kommunikáció, a munkavállalói véleményfelmérésnek kialakult eszközei vannak, azok most ennek is nagy hasznát vették. Hiszen egy egyszerű kérdőív is sokat segíthetett abban, hogy felmérjék akár anonim módon is az oltottak arányát, és hogy mit gondolnak a munkavállalók az oltási kötelezettségről.

A HR-Evolution Kft. felmérése szerint a cégek úgy érzékelik, hogy a munkavállalóknak nagyon vegyes a véleménye a kötelező oltásról. A megkérdezettek 45 százalékánál úgy látták, hogy alapvetően elfogadók a kérdéssel a munkavállalók, de az ellenzők nagyon elutasítóak. Nagyon elutasítónak csak a cégek 2 százalékánál érezték a munkatársakat, 32 százalék viszont vegyesnek írta le a hangulatot. Ilyen helyzetben  felkészültnek kell lenni ahhoz, hogy mindenki számára hiteles és elfogadható legyen a kommunikáció. A cégek fele viszont egyáltalán nem tervezi, hogy a munkavállalók véleményét, hozzáállását vizsgálja  a döntésénél, ami hiba.

„Fontos lenne az attitűdmérés, mert ha csak szubjektív tudással rendelkezünk a kollégák oltással kapcsolatos hozzáállásáról, akkor könnyen kellemetlen meglepetések érhetik a cégeket bármilyen irányú döntés esetén” – figyelmeztet Csikós-Nagy Katalin.

Adatvédelmi aggályok

A HR-esek számára a fő kihívást az jelentette, hogy bár 38 százalékuk egyetért a kormányrendelettel, számos jogi aggályuk maradt. Így sokan felvetették, hogy az új szabályozás nincs feltétlenül összhangban a munka törvénykönyvével. A cégek 40 százaléka ugyan nyilvántartja az oltottságot, de nem írja elő azt. A kihívásokat pedig az szemlélteti, hogy mások szerint a GDPR előírások értelmében nem is tarthatják számon a munkáltatók, hogy ki van beoltva. De az is felmerült, hogy kié lesz a felelősség, ha a kötelezővé tett oltás hatására merül fel bármilyen egészségügyi probléma?

Az oltottsági előírás kérdése nem csak a meglévő munkavállalóknál fontos, hanem a toborzásban is – hívja fel a figyelmet Csikós-Nagy Katalin fluktuációkezelés szakértő. Hiszen vannak akik, semmiképpen nem szeretnének ott dolgozni, ahol kötelező az oltás, vagy éppen fordítva. Ebből a szempontból is hátrányba kerülnek azok a cégek, amelyek nem foglalnak állást. Az oltás kötelezővé tételét egyébként támogató HR vezetők egy jelentős része azért nem akarta azonban mégsem bevezetni a cégnél a kötelezettséget, mert féltek egyrészt a fluktuáció megugrásától, másrészt a munkaerő utánpótlás már eleve nehéz helyzetének további romlásától. A megkérdezett HR-esek háromnegyede szerint az oltási kötelezettség befolyásolja a jelentkezőket. A toborzásban az sem könnyű kérdés, hogy meg lehet-e kérdezni a jelölttől, hogy rendelkezik-e oltással.

A kutatás módszertana

A kutatás ideje 2021 novembere. Elemszám 151 vállalat A mintavétel módja: online önkitöltős kérdőív. A cégek közül 87 a termelésben, 40 a szolgáltatásban, 12 a kereskedelemben, 3 építőiparban, 2 a közigazgatásban tevékenykedik. A felmérés nem reprezentatív.

Csikós-Nagy Katalinról

A HR-Evolution Kft. ügyvezetője, fluktuációkezelés-szakértő. HR szakirányú diplomája után munkajogot tanult, tréner és coach végzettséget szerzett. Közel két évtizedes tanácsadói tapasztalattal rendelkezik, melyet piacvezető külföldi tulajdonú vállalatnál, kis- és közepes vállalkozásoknál, valamint a közszférában szerzett. Saját, új módszertant fejlesztett ki a fluktuáció kezelésére. Szakmai cikkeivel, konferencia-előadásaival közvetlenül is hozzájárul a HR szakma fejlődéséhez.