A Nemzeti Filmintézet szeptember 16-21. között rendezi meg a 8. Budapesti Klasszikus Film Maratont (BKFM). A restaurált magyar és külföldi filmeket felvonultató fesztiválra három világsztár már biztosan érkezik, és személyesen mutatja be filmjeit a közönségnek.

„Egy producer akkor teszi a legjobban a dolgát, ha nem irányít, hanem támogat. Olyan rendezőkkel dolgozom, akik markáns elképzeléssel rendelkeznek és mellettük az én dolgom az, hogy ezt a víziót a vászonra segítsem, ne pedig átformáljam.” – fejtette ki korábban a produceri munkáról vallott nézeteit Robert Lantos, akit csaknem 30 éves kapcsolat fűz David Cronenberg és Atom Egoyan rendezőkhöz.

Az örmény gyökerekkel rendelkező, a filmjeit az identitáskeresés, illetve a múlt feldolgozása köré építő Egoyan együttműködése a producerrel az 1997-es Eljövendő szép napok-kal kezdődött, amiért rögtön el is nyerték a cannes-i fesztiválon a zsűri nagydíját, a FIPRESCI díjat, továbbá az alkotás két Oscar-jelölést kapott. A film egy kisvárosi tragédia utóhatását mutatja be, érzékenyen boncolgatva a gyász, a bűntudat, a felszín alatt meghúzódó titkok, érdekek és ellentétek eredőit.

„Robert nemcsak támogat, hanem ösztönöz is. Nála nem kellett kompromisszumokat kötnöm. A művészi szabadságot úgy biztosítja, hogy közben mindig a lehető legjobb formádat akarja előcsalogatni.” – mondta korábban Egoyan, amikor arról kérdezték, hogy mi biztosítja kettejük szövetségének szilárd alapját.

A rendkívül pozitív fogadtatásban részesülő, első közös munkát számos további követte: például az örmény népirtás történelmi traumáját és annak generációkon átívelő hatását bemutató Ararát (2002), vagy a megtörtént bűnügyet feldolgozó, a média, az előítéletek és az igazság keresésének összetett viszonyát vizsgáló Az igazság fogságában (2005).

Hasonlóan szoros szakmai kapcsolat fűzi Lantost a testhorrorokkal befutott, de a filmjeiben a technológia és az emberi psziché határait is előszeretettel boncolgató David Cronenberghez is. Egyik legismertebb közös munkájuk a Karambol (1996), ami provokatív témájával – az autóbalesetek és a szexualitás bizarr összefonódása – óriási felháborodást keltett, a premier idején több országban is betiltották. Cannes-ban viszont megkapta a rangos fesztivál zsűrijének különdíját a modern társadalom elidegenedését nyers, hideg esztétikával vászonra vivő alkotás.

„Robert meglátja a zavarba ejtő történetek mögött rejlő igazságot és nem fél attól, hogy ezeket a széles nyilvánosság elé tárja” – summázta véleményét David Cronenberg a producerről, akivel később együtt készítették el a virtualitás és a valóság közti határokat elmosó thrillert, az Existenz – Az élet játékát (1999), valamint a brutális maffiatörténetet megörökítő Eastern Promises – Gyilkos ígéretek-et (2007). Utóbbi a rendező egyik legsikeresebb és nem utolsósorban legközérthetőbbnek tartott filmje, amelynek férfi főszerepéért Viggo Mortensent Oscar-díjra jelölték.

A Lantos-Egoyan-Cronenberg háromszög több mint producer-rendező viszony. Sokkal inkább olyan művészi és emberi kapcsolat, amely bizonyítja, hogy a szenvedély, a kockázatvállalás és a művészi integritás képes valódi értéket teremteni a filmművészetben.

A 2017-ben alapított Budapesti Klasszikus Film Maratont a korábbi években olyan világsztárok tisztelték meg személyes részvételükkel, mint Claudia Cardinale, Pierre Richard, Udo Kier, Jean-Marc Barr, Kevin és Andrew Macdonald, Wim Wenders és Costa Gavras.

A politikai témákban, a társadalmi igazságtalanságok ügyeiben mindig is harcosan kiálló, hangját hallató rendező és a forgatókönyvíró második közös munkája fiktív, de semmiképpen sem légből kapott történet vászonra vitelének indult a nyolcvanas években. Erősen hatott rá John Demjanjuk akkoriban nagy vihart kavart ügye. Az Amerikába emigrált és ott új életet kezdő ukrán férfi arról vált hírhedtté, hogy lágerőrként sok ezer zsidó meggyilkolásában működött közre a haláltáborokban. Már régóta gyűltek ellene a vádak, de rémtetteinek a bizonyítása nehezen ment a bíróságon. Az alkotók ebből a dermesztő valós helyzetből, ami szerint a tanúk bizonytalan emlékei, a cáfolhatatlan bizonyítékok hiányában a nyilvánvaló igazság mégsem ér el egyértelmű diadalt, kiindulva kezdték kidolgozni az egykori háborús bűnös kései elszámoltatása és annak családi következményei kőré szőtt történetüket.

Azt, hogy a filmben a holokauszt magyarországi eseményei, a nyilas terror kapott hangsúlyt, a történelmi tényeken túl Joe Eszterhas magyar gyökerei is indokolták. Bár a Flashdance-el, az Elemi ösztönnel hatalmas karriert befutó forgatókönyvíró a háború végén született, Amerikában magyarok közt cseperedett. Egészen pontosan Clevelandban, ahol az óhazából kivándoroltak közt rengeteg volt nyilas, antiszemita emberrel találkozott. A magyarokhoz, a magyarságához kötődő ambivalens viszonya részben ebből eredt. Ezt súlyosbította az a tény, amikor a Music Box bemutatása után megtudta, hogy a háború idején a saját apja több száz zsidóellenes röpiratot, cikket írt és könyvégetéseket is szervezett. A drámai titok megismerése súlyos lelki válságot okozott neki, törést okozott a kapcsolatukban, ami többé már nem volt olyan, mint előtte. Később, apja 2001-es halála után megjelent önéletrajzi könyvében, a Hollywoodi fenevadban írt édesapjáról és vezekelt az általa elkövetett tettek miatt.

Costa-Gavrasnak hasonló személyes kötődése nem volt a Music Boxban látottakhoz, de ez az akkoriban még kibeszéletlennek, feldolgozatlannak tartott nemzedéki trauma nem hagyta őt sem nyugodni. Karrierje során kordokumentumoknak beillő filmjeivel hevesen reagált a világ igazságtalanságaira és a holokauszttal kapcsolatban is azt érezte, hogy meg kell mutatni a mögötte rejlő valóságot, ami sok kis emberi döntés, cselekedet láncolatából vált végül sorstragédiává. Ott akart forgatni, ahol a zsidók elleni szégyenteljes események végbementek. Épp ezért 1989 elején stábjával Budapestre jött, hogy az események helyszíneit beemelve a filmbe átélhetővé tegye a nyilasterror borzalmait. A hitelesség fokozása érdekében kiváló magyar színészeket is felkért. A világsztárok, Jessica Lange, illetve a háborús bűnös apa szerepét Kirk Doulas és Walther Matthau elől elnyerő Armin Müller-Stahl mellett Törőcsik Mari, Kenderesi Tibor, Gera Zoltán, Koncz Gábor tették még emlékezetesebbé a hollywoodi drámát, ami a történelmi múlttal való őszinte szembenézésére vállalkozott.

A 35 éve bemutatott Music Box vetítései szeptember 17-én és szeptember 22-én lesznek a Budapesti Klasszikus Film Maratonon.