Február 15-ig lehet jelentkezni a felsőoktatási intézményekbe, a tájékozódáshoz pedig hasznos információ, milyen új szakokat vezetnek be az egyetemek. A Corvinus összesen 33, egy- vagy kétéves mesterszakot hirdet idén őszi indulással, zömüket angolul. Ezek között tíz új, angol nyelvű, egyéves mesterképzés is debütál, amelyeket csak a Corvinuson lehet elvégezni Magyarországon.

MI-ből versenyelőny a Corvinus képzésén

A gazdálkodástudományon belül indul a Mesterséges intelligencia az üzletben szak, amely a menedzsmentszemléletet a legmodernebb technológiákkal, az adatvezérelt gondolkodásmóddal és az etikus MI-alkalmazással ötvözi. Így a végzettek képesek lesznek a stratégiai döntéseket technológiai megoldásokká, az MI-ben rejlő lehetőségeket pedig jól mérhető és fenntartható üzleti értékké alakítani. A szak és az ahhoz kapcsolódó hivatalos tájékoztatók várhatóan január 27-étől jelennek meg a felvi.hu-n.

Új szak a Stratégiai projektmenedzsment, amely elvégzésével csapatmunkában, gyakorlatorientált módon készít fel hazai és globális projektek stratégiai szemléletű vezetésére. A Nemzetközi sportüzlet szak felelős vezetői, elemzői és tanácsadói szerepekre készít fel a globális sport-ökoszisztémában, nagyban építve Budapest sportiparági vezetői tudására.

A Corvinus emellett dedikált, különféle fókuszú mesterképzéseket fejlesztett azoknak, akik kifejezetten vállalkozni, innoválni szeretnének: ilyen az Agilis vállalkozás (startupok felépítése), a Digitális innováció (digitális termékek üzleti fejlesztése), valamint a Design, üzlet, társadalom szak (reklám- és identitásépítés). Erős speciális piaci igényt fog kiszolgálni a Szellemi tulajdon menedzsmentje is, amit a világszervezet és a hazai Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával együttműködésben alakított ki az egyetem.

Sokak érdeklődésére számíthat a legnagyobb társadalmi kihívásokra felkészítő szakok csoportja: új képzés lesz a Corvinuson a Klímapolitika és regionális fejlesztés képzés, amely a közép- és kelet-európai klíma- és energiapolitika vezető kutatóhelyével, a Regionális Energiapolitikai Kutatóközpont (REKK) szakmai partnerségével zajlik. A Globális fejlesztéspolitika és az Egészség-gazdaságtani értékelés pedig két olyan egy év alatt elvégezhető interdiszciplináris szak, amely gyakorlati és módszertani alkalmazásokon keresztül készít fel döntés-előkészítő elemzések megalkotására.

Egy év mesterképzés, harmadával nagyobb fizetés

„A Corvinus Magyarország legjobb gazdaság- és társadalomtudományi egyeteme, és 24 olyan speciális tudást adó mesterszakot kínálunk, ami csak nálunk érhető el.  A mesterképzésbe tett egy-két év jó befektetés – közgazdaságilag is: akár harmadával magasabb fizetéssel és sokkal ígéretesebb vezetői karrierlehetőségekkel jár, mint önmagában az alapdiploma. Fontos előnyt adunk a mesterszakos jelentkezésnél a Corvinuson végzetteknek: ha legalább jó minősítésű corvinusos alap- vagy mesterdiplomájuk van, nem kell írásbeli felvételit tenniük” – mondta Havran Dániel, a Corvinus mesterképzési szakportfólióért felelős dékánja.

A Corvinus alapképzési kínálatának idei újdonsága lesz, hogy a gazdaságinformatikus alapszakot angol nyelven is el lehet majd végezni.  Az ösztöndíjas férőhelyek száma magas a Corvinuson: évről évre ötből négy elsőéves diák térítésmentesen tanulhat a Corvinuson az egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány kuratóriumának döntése alapján. A következő tanévre finomhangolták az ösztöndíjrendszert, ami így még kedvezőbbé válik az elsőéves hallgatók számára: aki eléri a 3,8-as átlagot és teljesíti a tárgyai zömét, megtarthatja az ösztöndíját. Az induló szakokról, az ösztöndíjrendszerről részletes információ érhető el a www.uni-corvinus.hu oldalon.

A felek öt területen kívánnak együttműködni az oktatástól a vállalati ösztöndíjig. A Mastercard vállalja, hogy egy egyetemi tantárgy tematikájához illeszkedve 2-3 napos, gyakorlati tudásra összpontosító kurzust dolgoznak ki a Corvinus oktatóival közösen. Emellett több egyetemet bevonó, komplex hallgatói csapatverseny szervezését tervezik, és a fizetéstechnológiai témákhoz kapcsolódó corvinusos eseményeken, például kerekasztal-beszélgetéseken vagy gólyatábori szakmai programon is képviseltetheti magát előadóként. A két szervezet egyeztetéseket kezd a digitális egyetem koncepciójának, valamint egy speciális vállalati ösztöndíj lehetséges fejlesztési irányairól is.

„Ez a kölcsönösen előnyös együttműködés példaértékű lehetőség arra, hogy egyetemünk tovább erősítse a hazai és a nemzetközi üzleti szférában betöltött szerepét, valamint ösztönözze a tudományos és a gazdasági világ közötti párbeszédet a tudás és szakértelem kétirányú megosztásával. A Mastercarddal folytatott közös munka révén a diákjaink naprakész gyakorlati tudást szerezhetnek, a vállalat pedig közvetlenül elérheti a legkiválóbb tehetségeinket” – jelentette ki az aláírás kapcsán Bruno van Pottelsberghe, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora.

„A digitális fizetés fejlődésének fontos hajtóereje az innováció, a kreatív üzleti gondolkodás és a technológiai felkészültség egyaránt. A Mastercard hat évtizede fejleszti a biztonságos, kényelmes és gyors fizetési megoldásokat és a rá épülő, üzleti értéket teremtő ökoszisztémát. Biztos vagyok abban, hogy együttműködésünk a Corvinus egyetemmel hosszú távon segíti, hogy a digitális fizetési megoldások mind több üzleti szereplőnek és fogyasztónak teremtsenek értéket, ezáltal a társadalom javát szolgálják. A Mastercard a fizetéstechnológia és a kiberbiztonság területén megszerzett tudását a jövő generáció érdekében hozza el a Corvinusra, Magyarország legpatinásabb gazdasági képzést nyújtó egyetemére, ami megtisztelő lehetőség számunkra” – mondta az aláírás kapcsán Márkus Gergely, a Mastercard Magyarországért és Szlovéniáért felelős country managere, aki egyben a Corvinus alumnija is.

A toxikusnak észlelt vezető általában kiszámíthatatlan, szeszélyesen hoz döntéseket, irreális célokat tűz ki, nem rest etikai és személyes határokat áthágni, az elvárásokat nem megfelelően kommunikálja. Jellemző rá a dominancia iránti igény, a hatalomvágy, a rendkívüli manipulációs képesség, az etikátlanság, valamint a magas intellektus és a karizma, de sokszor kompetenciahiánnyal küzd. Szereti beosztottjait hibáztatni, megfélemlíteni, megalázni, a felelősséget áthárítani. Nem csapatjátékos, a csapat eredményeit magáénak vindikálja, ezáltal produktívnak tűnik, amivel kivívhatja a felsővezetés támogatását. Az erős versenyszellemmel rendelkező szervezetek ugyanis gyakran támogatják azokat a vezetőket, akik túlhajtják a beosztottjaikat, és negatív légkört teremtenek.

„A toxikus vezetés csak akkor maradhat fenn, ha azt a szervezet értékrendje és a vezetőkiválasztási gyakorlata tolerálja, sőt, akár elvárássá is teheti, valamint ha a szervezet tagjai túlzottan beletörődőek. Minél nagyobb a szervezet, annál több időbe, akár több évbe is beletelik, hogy nyilvánvalóvá váljanak a toxikus vezetés romboló következményei” – hangsúlyozza Czifra Julianna, a tanulmány első szerzője.

A toxikus vezető megmérgezi a légkört, mivel folyamatos érzelmi frusztrációt okoz. A munkatársak kiégnek, túlterheltté, motiválatlanná válnak, gyakrabban betegszenek meg, sokat panaszkodnak, klikkek alakulnak ki, túlélő üzemmódba kapcsolnak, és a gyászhoz hasonló folyamaton mennek keresztül. A szervezet teljesítménye leromlik, lelassul a döntéshozás, a kreativitás, az innováció, a lojalitás csökken, a fluktuáció megnő. Félelemkultúra, bizalmatlan légkör alakul ki, torzul az információáramlás.

Mit tehetünk ellene? 

A toxikusságot nehéz kikerülni, de ha már kialakult, mihamarabb kezelni kell, hogy ne épüljön be a szervezeti kultúrába, és elkerülhető legyen a negatív spirál. Ennek feltétele, hogy a szervezetben ismerjék fel a toxikusságot és változást indítsanak, pl. a HR vagy egy felsővezető kezdeményezésére. Fontos edukálni a munkavállalókat arról, hogyan ismerhetik fel a toxikusságot, mit tehetnek, amikor toxikus viselkedést észlelnek, például, hogy jelzik a HR-nek, az illető felettesének, vagy egy belső anonim csatornán jelentik az esetet. Érdemes tájékoztatást adni arról is, milyen pszichés segítséget vehetnek igénybe az érintettek a feldolgozáshoz.

Ha az első számú vezető vagy tulajdonos viselkedése toxikus, akkor az alatta lévő vezetői szintnek a feladata a toxikusság kivédése, „ernyőt tartva” a munkavállalók fölé. Fontos külső szakértőt is bevonni: a leghatékonyabb a coaching és pszichoterápia együttes alkalmazása lenne, amikor a vezető együttműködő, és egyaránt dolgozik a képességei és a személyisége fejlesztésén is, a teljes változás azonban így sem garantált.

Érdemes rendszeresen felmérni a szervezeti légkört, erősíteni a vezetőkiválasztással, teljesítményértékeléssel kapcsolatos HR-folyamatokat, és olyan szervezeti kultúrát és értékrendet fenntartani és fejleszteni, ami nem tűri el a vezetők norma- és szabálysértő magatartását, hangsúlyozzák a szerzők.

Photo by Paul Jai on Unsplash

Az automatizálással és az emberek gépekkel való helyettesítésével kapcsolatos félelmek és aggodalmak évszázadosak. A legfrissebb, a generatív mesterséges intelligencia (MI) körüli felhajtásban azonban kevés szó esett arról, hogy a szöveges tartalmakat előállító szakemberek mit várnak az MI-től és ezzel kapcsolatban hogyan vélekednek a munkakörükről, a várható karrierjükről.

Vicsek Lilla, Pintér Róbert, a Corvinus kutatói és Bauer Zsófia, a Corvinus korábbi doktori hallgatója harminc interjút magába foglaló kutatást készített magyar újságírókkal és szövegírókkal 2023 tavaszán. Az eredményeket bemutató tanulmány az International Journal of Sociology and Social Policy című szakfolyóiratban a közelmúltban jelent meg. Ezek fő tanulsága, hogy a válaszadók szkeptikusak és magabiztosak, nem aggódnak: a mesterséges intelligenciát nem radikális, robbanásszerű előrelépésként, hanem az eddigi technológia sorozatos fejlődésének újabb, kisebb lépcsőfokaként látják, ahogy az történt a mobiltelefon vagy a közösségi média megjelenésekor is.

Az MI-t alábecsülik, a saját képességeikben bíznak

Szerintük az MI nem kivételes újítás, és inkább a kiegészítés, mint a helyettesítés eszköze. Úgy vélik, növeli a hatékonyságot és megkönnyíti a rutinmunkát, de úgy gondolják, pótolhatatlan marad az emberi közreműködés a munka kreatív, intuitív részében és a társas kapcsolatok ápolása. A szakemberek a ChatGPT-ről pesszimistán nyilatkoztak: elsősorban a korlátait hangsúlyozzák, különösen annak magyar nyelvű működésében és a hallucinációk terén. Ezeket a gyengeségeket hajlamosak voltak a jövőre is kivetíteni, felemlegetve, hogy Magyarország gyakran lemarad a technológiai újítások átvételében. Az egyik válaszadó például így fogalmazott: „Még 15 év múlva sem tudom elképzelni, hogy az emberi kreativitást helyettesíteni tudja.”

Az MI körüli médiafelhajtás hat a megkérdezettekre: a ChatGPT berobbanása előtt azt gondolták, csak a fizikai dolgozókat fogja érinteni, utána viszont kipróbálták, csalódtak és megkönnyebbültek. Változtattak a véleményükön, már elképzelhetőnek tartják, hogy a saját jövőjüket is befolyásolja, de a média által sugallt túlzó képpel ellentétben – saját múltbéli és szakmai tapasztalataikra építve – csak szűk határok között.

A két szakma képviselői úgy érzékelik, hogy nincs okuk az állásukat félteni: egyrészt nem olyan forradalmi az újítás, másrészt úgy vélik, jobban tudnak alkalmazkodni az újdonságokhoz más szakterületen dolgozókhoz képest. Hozzáteszik, hogy elsősorban a sok rutinmunkát végző juniorok problémája, hogy őket az MI jobban kiválthatja, pl. rövidhírek írásában. (Érdekesség, hogy a kutatás résztvevői közül még azok sem tartották magukat juniornak, akik fiatalok voltak és legfeljebb csak néhány évnyi munkatapasztalatuk volt.) Szinte mindenki úgy érzi, hogy ő profitálni fog az MI-ből, míg mások, akik ugyanazon a területen dolgoznak, vesztesek lehetnek. Ugyanakkor csak kevesen törekednek aktívan új készségek elsajátítására.

„Az optimizmus torzítását a szakirodalom olyan kognitív torzításként tárgyalja, amely során az egyének túlbecsülik a velük bekövetkező pozitív események valószínűségét, és alábecsülik a negatív események megtapasztalásának valószínűségét. Ezt figyelembe kell venni, amikor megpróbáljuk megragadni, hogy az embereknek milyen elvárásaik vannak a munkájuk és a mesterséges intelligencia jövőjével kapcsolatban” – emelte ki Vicsek Lilla szociológus, a tanulmány corvinusos első szerzője.

Pesszimista újságíró vs. optimista szövegíró

Az újságírók jobban aggódnak amiatt, hogy az MI-t rosszindulatú célokra is lehet használni. Kérdés szerintük, hogy az MI-vel készülő tudósítások mennyire tudják elkerülni a dezinformáció csapdáját és mennyire tudnak kellő mélységben tájékoztatni. Ezek kivédése egyenesen pluszmunkát jelenthet, nemhogy segítene nekik vagy helyettesíthetné őket, így tehát az MI-nek káros hatása is lehet. Azt hangsúlyozzák, hogy az MI különösen gyengén teljesít az oknyomozó újságírásban, a terepmunkában és a hiteles, etikus tudósításokban. „Nyugaton elsősorban a piac fogja eszközként használni, keleten pedig a hatalom fogja eszközként használni. Keleten inkább propagandisztikus eszköz lesz” – vélekedett az egyik válaszadó.

A szövegírók – akik az újságírókhoz képest már aktívan használják az MI-t a munkájukban –, ezzel szemben nyitottabbak az MI beépítésére a munkafolyamataikba. Olyan eszközként tekintenek rá, mint ami a kreativitás és a tartalomgyártás hatékonyságának növelését szolgálja, pl. szóbeli interjúk automata leiratozásában vagy alap háttérinformációk gyors lekérdezésében. Ez szerintük megnyitja az utat a „kézműves” szövegírás felé, ahol kevés az unalmas, ismétlődő feladat. A szakma néhány képviselője ugyanakkor úgy vélte, hosszú távon a munkakörük akár teljesen eltűnhet, míg a megkérdezett újságírók mindegyike ezt lehetetlennek tartotta.

„A munkahelyek jövője összetett kérdés, és nem az emberek és a gépek közötti zéróösszegű játék. Sok esetben az MI együttműködik majd a szakemberekkel, míg más esetekben helyettesítheti őket. Ezt a jövő fogja eldönteni, amire hatással van az is, hogy maguk a szakterületükben érintett munkatársak hogyan értelmezik az MI helyét a szakmai jövőjükben. Ezért is fontos és hiánypótló azok a kutatások, amelyek a szubjektív tapasztalatokat dolgozzák fel” – hangsúlyozta Vicsek Lilla.

Photo by Tyler Franta on Unsplash

A világjárvány óta egyre inkább terjedni látszik a „csendes felmondás” jelensége a munkaerőpiacon. A fogalom azt az állapotot írja le, amikor egy munkavállaló csak a minimumelvárást teljesíti a munkahelyén, amivel még éppen el tudja kerülni a kirúgását, ugyanakkor demotivált és érzelmileg távolságtartó a feladataival kapcsolatban. A június végén megjelent tanulmányukban a Corvinus kutatói, Amitabh Anand és Takács Sándor – nemzetközi szerzőtársaikkal (Elena Sinitsyná és Sergey Kazakov) közösen – feltárták, hogy a nem megfelelő belső kommunikáció milyen negatív hatással van a munkavállalók lojalitására, illetve hogy ez a rossz gyakorlat hogyan vezet el a „csendes felmondás” jelenségéhez.

Hiányos, manipulatív, félreérthető?

A szerzők egy 15 tételből álló tudományos skálát dolgoztak ki, amelyet alapos statisztikai validálásnak vetettek alá. A nem megfelelő, a manipulatív, illetve a félreérthető szervezeti belső kommunikáció különböző fokozatainak méréséhez a témával foglalkozó gyakorlati szakemberekkel és kutatókkal készítettek interjúkat, illetve kérdőíves felmérést is végeztek magyar cégek alkalmazottai között. Ezek alapján alakult ki a 15 tételes skála, amely a munkavállalók szempontjából érzékelteti a nem megfelelő szervezeti kommunikáció szintjeit. Ennek legenyhébb fokozata, amikor egy munkavállaló azt érzi, hogy munkáltatója nem megfelelően kommunikálja a szervezet értékeit és normáit, legradikálisabb szintje pedig, amikor egy munkavállaló saját bevallása szerint már nem tud uralkodni az indulatain a munkahelye félreérthető belső kommunikációja miatt.

A tanulmány eredményei azt mutatják, hogy:

• a nem megfelelő szervezeti belső kommunikáció tévhitekhez és a munkavállalók elköteleződésének csökkenéséhez vezethet,
• a manipulatív kommunikáció alááshatja az alkalmazottak bizalmát,
• a félreérthető kommunikáció pedig konfliktusokat és elégedetlenséget eredményezhet a munkavállalók körében.

Ráadásul a nem megfelelő belső kommunikáció nem csak a munkavállalók közérzetét befolyásolja negatívan, hanem a cég hatékonyságát és eredményességét is hátráltatja.

„A magyar üzleti életre jellemző, hogy a cégek nagy része értékként tekint az átlátható és következetes kommunikációra. Éppen ezért a magyar cégek megfelelő kontextust kínáltak számunkra a szervezeti belső kommunikáció vizsgálatához.” – mondta Amitabh Anand, a tanulmány egyik szerzője.

A European Business Review szakmai folyóiratban publikált tudományos skála segítségével a vállalkozások átfogóbb képet kaphatnak saját szervezetük kommunikációs kihívásairól, illetve időben felismerhetik és megelőzhetik azokat a szervezeti folyamatokat, amelyek a munkavállalók elkötelezettségének és termelékenységének csökkenéséhez vezethetnek.

Photo by Unseen Studio on Unsplash

A kutatók a GfK háztartáspanel 2000 háztartásra vonatkozó reprezentatív adatait elemezték évekre visszamenőleg. A csokoládé, az édes kekszek, a cukros szénsavas üdítőitalok, a sós snackek és az alacsony gyümölcstartalmú italok fogyasztását vizsgálták, ezek az adóztatott termékek teljes forgalmának több mint 90%-át tették ki az adó bevezetése előtt.

A szerzők arra a megállapításra jutottak, hogy bár az egészségtelen élelmiszerekre kivetett adó eleinte csökkentette a fogyasztást, viszont ezt idővel ellensúlyozta, hogy a táplálkozási szokások és az élelmiszerkörnyezet nem változott, az elkölthető jövedelem pedig nőtt. Nyolc évvel az adó bevezetése után a bevezetés előtthöz képest már többet fogyasztottak a magyarok az egészségtelen élelmiszerekből – több kategóriában ez az érték még az uniós átlagot is meghaladta –, és a fogyasztók teljes élelmiszerköltésének nagyobb részét tették ki. Az adóköteles termékek aránya a megvásárolt napi fogyasztási cikkeken belül a 2010. évi 5,9%-ról 2018-ra 7,4%-ra nőtt. Vagyis az adó nem tudta elérni fő célját, az egészségre káros élelmiszerek fogyasztásának csökkentését.

Komplex intézkedések szükségesek

A Health Policy szakfolyóirat idei augusztusi számában megjelent tanulmány arra is rámutat, hogy az adó társadalmi károkat okozott. „Az egészségtelen élelmiszerek megadóztatása önmagában nem képes a fogyasztás mérséklésére, ráadásul a társadalmi egyenlőtlenségeket is növeli. Mivel az alacsonyabb jövedelműeket sokkal érzékenyebben érinti a drágulás, számukra hátrányosak is lehetnek az ilyen intézkedések, ráadásul jövedelmük nagyobb hányadát vonja el az adó, mint a gazdagabb háztartásokénak” – magyarázza Berezvai Zombor, a Corvinus kutatója.

A kutatás tehát arra hívja fel a figyelmet, hogy az egészségtelen élelmiszerek megadóztatása önmagában nem elegendő. A tanulmány szerzőinek véleménye szerint a hosszú távú kedvező hatás elérése érdekében komplex intézkedésekre van szükség, például elérhetőbbé és megfizethetőbbé kell tenni az egészségesebb élelmiszereket, illetve növelni kell a fogyasztói tudatosságot oktatási programokon keresztül.

Photo by GR Stocks on Unsplash

„A hamis zöld vállalati kommunikációt jobban kellene büntetni– ez nemcsak jogi, de közgazdasági szempontból is észszerű lenne. A vállalatok számára nagy a kísértés, hiszen zölden kommunikálni könnyű és olcsóbb, mint valóban zölden cselekedni, innoválni, a piac viszont díjazza a zöldnek látszó cégeket” – fogalmazott online szakmai előadásában Berlinger Edina, a Corvinus egyetemi tanára, a University of Luxembourg kutatója, a fenntartható pénzügyek szakértője. A Magyar Közgazdasági Társaság „Tényleg zöld? Friss kutatási eredmények a zöldmosásról” címmel május 8-án megtartott rendezvényén a környezeti visszaélések egy speciális esete állt a középpontban.

Az előadó elöljáróban kitért arra, hogy jelenleg nincs általánosan elfogadott jogi definíció a zöldmosásra, így nehezebb is küzdeni ellene. Annyit jelent, hogy egy vállalat magáról, tevékenységéről, termékéről a kommunikáció segítségével olyan hamis benyomást kelt, mintha valóban zöld lenne, ez pedig károsítja a fogyasztókat, a befektetőket és végső soron az egész társadalmat. Minél nagyobb a különbség a vállalat tényleges tevékenysége és aközött, amilyennek bemutatja magát, annál inkább lehet zöldmosásnak nevezni a jelenséget.

A vállalati kontrolling és a környezettudatos fogyasztó is tehet a zöldmosás ellen

Berlinger ismertette Bihary Zsolt, Dömötör Barbara, Keresztúri Judit Lilla, Lublóy Ágnes, Márkus Martin és Neszveda Gábor társszerzőkkel közös kutatásaikat. Ezek egyikében több mint 1200 vállalatot vizsgáltak 23 fejlett országból 2008 és 2020 között. Az eredmények szerint a cégek 7 százaléka vett már részt zöldmosásban legalább egyszer. Ez az arány az energiaszektorban 40 százalék, a közüzemeknél 28 százalék, az energiaigényes iparágakban – például a vegy- és az építőanyagiparban – 10 százalék. Az energiaszektor kiemelt szerepének oka, hogy hamar kiderül, ha szennyezik a környezetet, mivel ezek nagy cégek, amiket rendkívüli médiafigyelem övez. Nagyon tőkeigényes is a szektor, ezért a cégek próbálnak mindent megtenni, hogy forráshoz jussanak.

Egy másik kutatásuk szerint azokra a vállalatokra jellemző a zöldmosás, amelyek nagyobb méretűek, nagy a profitjuk – az eszközarányos megtérülésük –, kevesebb a független tag a felügyelőbizottságaikban, kevésbé likvid a tőzsdei kereskedés a részvényeikkel, és olyan országban működnek, ahol a fogyasztók kevésbé környezettudatosak. A zöldmosás ellen hat viszont, ha erős a cég belső ellenőrzési rendszere, ezért a monitoringnak nagy a szerepe.

Egyáltalán miért kezdenek bele a zöldmosásba a cégek? Három szempontot említett az előadó: megvan rá a lehetőség, hiszen engedi a szabályozás, megvan erre a motiváció, mert extraprofithoz lehet vele jutni, emellett szerepe van az önbecsapásnak is, az „ezzel csak jót csinálok, különben is, mások is ezt teszik” gondolkodásmódnak. A zöld kommunikáció költsége mindenesetre alacsonyabb, mint a valódi zöld innováció megvalósítása. Az előadó szerint a zöldmosásesetek azonosításában a mesterséges intelligenciának egyre nagyobb szerepe lesz.

Világszerte évi 5-7 százalékkal nő a környezeti bűnözés

Berlinger Edina elmondta, a globális bűncselekmények között a 4. helyen áll a környezeti bűncselekmények kategóriája (ez alatt a szennyezéseket és a biodiverzitás súlyos sérüléseit kell érteni). Ez a bűnözési forma évente 5-7 százalékkal növekszik, és közvetlenül a drog-, a fegyver- és az emberkereskedelem után következik. 2024-ben új uniós irányelv született erről. A kapcsolódó szankciók jelentős büntetési tételmaximumokat jelentenek: 10 év börtön, az árbevétel 5 százaléka vagy 40 millió euró. Súlyosbító körülménynek számít például, ha az esemény következtében meghal valaki vagy komolyan megsérül, ha a vállalat dokumentumai a témában megtévesztőek, ha a környezetszennyezés visszatérő jellemzője a vállalatnak, vagy ha a cég hasznot húzott a környezeti bűncselekményből. A szakember emlékeztette hallgatóságát a British Petrol (BP) 2010-es Mexikó-öbölbeli olajkatasztrófájára, amelynek tanulsága, hogy a cég zöldre mosó reklámmal csökkenteni tudta a fogyasztói bojkott okozta nagyobb bevételkiesést.

Berlinger szerint jogi és közigazgatási szempontból is az lenne a logikus, hogy ha a káresemény előtt a cég zöldebbnek mutatta magát, mint amilyen valójában, akkor legyen súlyosabb a büntetése. Hasonlóképpen pedig, ha támogatni akarjuk a zöld befektetéseket, akkor nemcsak kedvezményt kellene adni az erre vállalkozó cégeknek, de a büntetési tételt is arányosan növelni kell, ha a zöldítés mégsem valósul meg.

Az ESG-értékelések mögé is be kell nézni

Az előadó felhívta a figyelmet, hogy az ESG (Environmental, Social, Governance)-jelenséget is lehet zöldmosásra használni, amikor a vállalatok a környezeti, társadalmi és irányítási kockázataikról és lehetőségeikről adnak számot. Jó példa erre a Credit Suisse esete, ahol botrányok sorozata követte egymást, de a bank az ESG-jelentéseiben közben próbálta magyarázni a bizonyítványát a részvényeseknek. És mivel jelentősen különböznek az ESG-jelentéseket értékelő módszerek, előfordult, hogy a bank egyszerre kapott legkiválóbb ESG-minősítést az egyik értékelő nemzetközi szervezet szerint és legkockázatosabb kategóriát egy másiktól. Mindenesetre a kutatások szerint egy szórásnyival jobb ESG-minősítés a károk súlyosságát 50-60 százalékkal csökkenti. Ugyanakkor az USA több államában már átment valamiféle anti ESG-törvény, ami azt jelenti, hogy ne lehessen ESG-alapon befektetni, mert megtévesztő lehet, illetve értéket rombol.

A szakember felvázolta annak az elméleti keretét is, egyáltalán miért létezhet egymás mellett a zöld, a zöldre mosó és a barnára mosó (azaz zöld tevékenységet folytató, de azt nem kommunikáló) és az őszinte barna (környezetkárosító és ezt nem tagadó) cégek csoportja. Ebben a befektetők és a cégek közötti egyenlőtlen tudás és az ebből következő kontraszelekció, valamint az erkölcsi kockázat is szerepet játszik. Előbbi lényege, hogy a kedvezményes zöldhitelt kínáló befektetők sokszor nem tudják, mennyire térül meg a hitelezett cégnek a tervezett zöld projekt és egyáltalán mennyire akarja ezt a cég megcsinálni. Utóbbi abban áll, hogy a hitel birtokában tényleg megvalósítják-e a zöld projektet, bekövetkeznek-e a pozitív külső hatások, vagy ehelyett mást csinálnak és csak felcímkézik környezetvédelmi beruházásként – írják.

Photo by Appolinary Kalashnikova on Unsplash

„Akkor tudjuk versenyképesen felkészíteni hallgatóinkat a munkaerőpiacra, ha a legeredményesebb, legjelentősebb cégekkel szoros partnerségeket építünk ki. Az OTP Bank egyike lett azoknak a sikeres, meghatározó vállalatoknak, amelyek tapasztalataik megosztásával közvetlenül, már az egyetemi évek alatt részt vállalnak az új generációk szakmai kinevelésében, karrierjük elindításában. A Corvinuson pedig minden adott ahhoz, hogy ez a piacról hozott gyakorlati tudás kitűnően hasznosuljon” – mondta a megállapodás kapcsán Anthony Radev, a Corvinus elnöke.

„A most megkötött stratégiai együttműködés célja, hogy a corvinusos hallgatók az OTP Bankot ne egy távoli nagyvállalatként lássák, hanem közelről is megismerjék gyakornoki és  mentorprogramokon, előadásokon és számos platformon keresztül, ezt követően pedig versenyképes alternatívaként tekintsenek rá mint hazai munkáltatóra” – mondta Csányi Péter, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese.

A megállapodás részeként a Corvinus Egyetem félévente tudományos fórumot biztosít a vállalatnak a közös gondolkodás, a piaci és iparági igények, kockázatok és kihívások felismerésére, kezelésére. Az OTP Bank a Corvinus stratégiai partneri találkozóin részt vállal az innovációs és a kutatás-fejlesztési együttműködésekben, valamint az egyetem stratégiai irányairól szóló párbeszédekben. A bank megjelenik a Corvinus állásbörzéin, együttműködik az egyetem karriertervező platformjának fejlesztésében és szerepet játszik a corvinusos diákok pénzügyi tudatosságának növelésében is – írják.

A megállapodás részeként a Corvinuson az őszi félévben trade marketinggel foglalkozó választható kurzus indul a mesterszakos hallgatók számára, és marketing-, pénzügyi és vezetéstudományi területeken is vendégelőadásokat tartanak majd a Procter & Gamble szenior menedzserei. Az együttműködés részeként a nagyvállalat részt vesz a Corvinus karrierexpóin is.

“A Corvinus akkor tud példaértékű gazdasági egyetemi képzéseket kínálni a hallgatóknak, ha olyan élénk vállalati kapcsolati hálót épít ki, amelyben mind az akadémiai, mind a versenyszféra eredményei jól láthatóak és hasznosíthatóak a két fél számára. Bízunk benne, hogy a megkötött együttműködés révén a Procter&Gamble Magyarország meghatározó nagyvállalataként fontos szerepet játszik majd a corvinusos ökoszisztémában” – mondta a megállapodás kapcsán Anthony Radev, a Corvinus elnöke.

“A Corvinus egy olyan proaktív tudásintézménnyé kíván válni, amely állandó és termékeny kapcsolatban van a gazdaság és társadalom sokféle szereplőjével. Olyan egyetemmé, amely megfelelő otthont tud adni a folyamatosan megújuló egyetemi oktatásnak, be tudja fogadni az újabb és újabb tartalmi és módszertani innovációkat és ismereteket, sőt maga generálja azokat. Stratégiai megállapodásainkat ennek szellemében kötjük meg partnereinkkel” – jelentette ki Szabó Lajos, a Corvinus megbízott rektora.

“Vállalatunk 187 éves fennállása alatt a világ egyik legnagyobb FMCG vállalatává vált, köszönhetően munkatársainak. Hisszük, hogy a P&G nem egy gyártócég, hanem egy óriási közösség, arról szól, hogy munkavállalóink olyan feladatokon dolgoznak, amik számítanak – hatást gyakorolnak a világra, a P&G márkákra és a saját karrierjükre, közel 5 milliárd fogyasztónkra világszerte. Fontosnak tartjuk, hogy a jövő nemzedékének is átadjuk tudásunkat, ezért kiemelten fontosak az oktatási intézményekkel kötött megállapodásaink, hiszen gyakorlati tudásmegosztással segítjük a hallgatókat, lehetőséget biztosítunk, hogy milliárd dolláros márkák építésének kulisszatitkait ismerjék meg. Olyan karrierutakat ismerjenek meg, amire soha nem gondoltak. Megismerkedjenek a mindennapokat átszövő áttörő innovációkkal, illetve munkafolyamatokkal, ahol új ötletek szárnyra kelnek” – tette hozzá Kristina Pásztoroková, a Procter&Gamble magyarországi ügyvezetője.

Az eredmények alapján az egyetemistáknál a dohányzás kevésbé elterjedt, mint az átlagnépességnél: a megkérdezettek 43,6 százaléka fogyasztott dohányterméket a megkérdezés előtti héten, 17,9 százalékuk napi rendszerességgel dohányzik. A naponta dohányzó magyarok átlagos aránya 24,5 százalék volt 2019-ben a KSH adatai szerint. Érdekesség, hogy az egyetemisták között még mindig a hagyományos cigaretta a népszerű; az e-cigarettát, illetve a hevített dohánytermékeket kevesebben kedvelik.

Kétszer annyit iszik egy egyetemista egy átlagos alkalommal, mint egy átlagfiatal

Ami az alkoholt illeti, a diákok egyharmada heti rendszerességgel fogyasztja, a heti ivás a fiúknál kétszer elterjedtebb, mint a lányoknál, ugyanakkor a fogyasztásuk több mint kétszerese a középiskolások által megivott mennyiségnek. A megkérdezettek 94 százaléka fogyasztott alkoholt a megelőző egy évben, 27%-uk havonta nagy mennyiséget. Kiderült az is, ha az egyetemisták isznak, akkor sokkal többet fogyasztanak, mint a felnőttek vagy a középiskolások: tisztaszeszre átszámítva több, mint kétszeresét a középiskolásoknál mért értékekhez képest.

A leggyakoribb ital a hallgatók körében a sör és a bor, a tömény nem dominál, és a középiskolásoktól eltérően jellemzően nem otthon, hanem kocsmákban, bárokban isznak. A kérdésre – tapasztaltak-e már másnaposságra utaló jelet – 41 százalék számolt be valamilyen gondról, ez az érték egy korábbi országos felnőtt mintán 10,3% volt. A budapesti és a természettudományi egyetemek hallgatói többször és többet isznak, mint a vidéki és a társadalomtudományokat oktató intézményeké.

„Egyik fontos célunk a magyarországi alkoholhelyzet feltárása, hiszen erről gyakran bizonytalanok az adatok. A fiatalok a legveszélyeztetettebbek ebből a szempontból, de sajnálatosan ritka az ilyen kutatás, ezért is hiánypótlóak a mostani eredmények” – hangsúlyozta Elekes Zsuzsanna, a Corvinus egyetemi tanára, a HUN-REN Társadalomepidemológiai Kutatócsoport vezetője.

Csaknem minden második egyetemista kipróbált már valamilyen drogot, a leggyakoribb a kannabisz (36,3%), az orvosi recept nélkül bevett altató vagy nyugtató (14,3%), valamint az Ectasy (8,2%) használata. Több mint negyedük többszöri használó, és a fiúk, illetve a Budapesten tanulók érintettebbek. A kannabisz több mint 3,5-szer elterjedtebb az egyetemisták körében a 18-34 éves korosztályhoz képest, és több mint kétszer a 9-10. évfolyamos korosztályhoz képest. Viszonylag elterjedtek még amfetaminok (6,6%), az orvosi javaslatba beszedett altató, nyugtató (6,1%), a gyógyszerre ivott alkohol (5%), a varázsgomba (4,8%), a kokain (4,4%), a hangulatjavításra használt fájdalomcsillapító (4,3%), a szintetikus kannabinoid (4,1%) és az LSD (3,4%) – a sor végén a heroin áll 0,2%-kal. Rizikófaktor a tanulmányok melletti munka: a jelenleg dolgozó egyetemisták nagyobb arányban próbáltak ki valamilyen drogot, mint akik nem dolgoznak.

Az egyetemistáknak naponta 6,6 órájuk online telik

A kutatócsoportban a Corvinus egy másik munkatársa, Kutrovátz Kitti azt kutatta, mivel töltik az egyetemisták szabadidejüket. Az eredmények szerint a legnépszerűbb szabadidős tevékenység az egyetemisták körében a barátokkal való találkozás, ezt követi a „csak úgy elvagyok otthon vagy máshol”, majd a hagyományos tévénézés; a sportolás egyharmadukra jellemző. A kérdést a nem is befolyásolja, a lányokra jellemzőbb a cél nélküli időtöltés, a fiúk gyakrabban sportolnak. A budapestiek szintén többször töltik idejüket sporttal. A hosszabb és gyakoribb online jelenlét a vidékiekre, a munkaerőpiaci szempontból inaktívakra és a párkapcsolat nélküliekre jellemzőbb.

„Védőfaktor a párkapcsolati státusz és a munka: a problémás internet- és közösségioldal-használat rizikója kisebb azok körében, akiknek stabil párkapcsolata van. Akik dolgoznak a tanulmányaik mellett, azok több kulturális eseményen vesznek részt” – mondta Kutrovátz Kitti, a Corvinus Egyetem munkatársa.

Az egyetemisták az online térben leginkább a közösségi médiát használják, zenét hallgatnak, illetve videókat és filmeket néznek. A megkérdezettek körében napi 6,6 óra a képernyő előtt átlagosan eltöltött idő. A fiúk körében gyakoribb az online játék, míg a lányokra jellemzőbb a csetelés, és a közösségi oldalak használata. Az egyetemisták körülbelül egynegyedére jellemző a problémás internethasználat, de a közösségi médiát csak 6 százalékuk használja aggályos módon.

Photo by Kelsey Chance on Unsplash