Jól működő demokratikus intézmények mellett az ideológiai alapú polarizáció kis mértékben erősítheti az elszámoltathatóságot, mert a versengő pártoknak erősebb érdekük fűződhet ahhoz, hogy feltárják ellenfeleik korrupciós ügyeit. De ha a választók a megosztottságot érzelmi, nem (csak) ideológiai alapon élik meg, akkor a másik oldal győzelme egyre nagyobb veszteségként jelenik meg számukra. Így a választói tömeg kevésbé hajlandó megbüntetni saját tábora korrupt politikusait, még akkor is, ha tisztában van a visszaélésekkel. Ez a fő megállapítása annak a Corvinus Egyetemen megvalósított EKÖP (Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Program) kutatási projektnek, mely kvalitatív és kvantitatív módszerekkel vizsgálja a polarizáció és a korrupció kapcsolatát és a politikai rezsimtípus moderáló szerepét.

A projekt eredményeképpen két cikk született: a Political Studies folyóiratban megjelent tanulmányban Hajnal Áron 153 ország adatait elemezte, míg az East European Politics folyóiratban megjelent, Hajnal Áron, Aslinur Inalci és Patkós Veronika által jegyzett publikáció Magyarországot és Törökországot hasonlította össze. A két megközelítés nagyon hasonló eredményekhez vezetett, ami a szerzők szerint alátámasztja a fő következtetések megalapozottságát.

Az eredmények szerint a korrupciót növelő polarizációs hatás annál erősebb, minél gyengébbek a demokratikus intézmények. A média, az igazságszolgáltatás és más ellenőrző intézmények leépülése csökkenti annak esélyét, hogy egy feltárt korrupciós ügynek politikai vagy jogi következménye legyen. Magyarországon és Törökországban a demokratikus intézmények leépítésének előrehaladtával a társadalmi polarizáció egyre inkább aláásta az elszámoltathatóságot.

„A korrupciót nehéz legitimként elfogadtatni, ha a demokratikus intézmények jól működnek.  Ez csak akkor sikerülhet, ha a rezsim nagy mértékben uralja a médiát a narratívák alakításához, és kontroll alatt tartja az igazságszolgáltatást, hogy az képes legyen megakadályozni a hatalom számára politikailag költséges vizsgálatokat” – mondta Hajnal Áron, a kutatás vezető szerzője.

A kutatás alapján a versengő autoriter rezsimek – ahol ugyan vannak választások és valódi ellenzék, de a politikai játéktér erősen a kormányoldal felé lejt – ördögi kört teremtenek azzal, hogy gyakran szándékosan fokozzák a polarizációt, hogy megússzák a korrupció és más normaszegések miatti elszámoltatást. A korrupciót pedig arra használják, hogy tovább erősítsék hatalmukat és tovább gyengítsék a még meglévő demokratikus fékeket és egyensúlyokat. Minél autoriterebb a kormány, annál sikeresebbek lehetnek ebben.

A szerzők megjegyzik, a Tisza-párt idei győzelme nyomán további elemzést igényel, hogy pontosan milyen tényezők kombinációi ellensúlyozhatják a tömeges polarizáció káros hatását a választók korrupcióval szembeni elnéző attitűdjére. A pártot ugyanis az a fő kampányígéret vezette győzelemre, hogy majd felelősségre vonja a korrupt vezetőket.

A kutatók szerint az eredmények rámutatnak arra, hogy nem tekinthetőek univerzálisnak a polarizáció korrupcióra – és minden bizonnyal egyéb politikai jelenségekre gyakorolt – hatásai. Az intézményi kontextus nagy mértékben befolyásolja a hatások erősségét és irányát is.

Photo by Bermix Studio on Unsplash

A sajtóban megjelenő narratívák és a mesterséges intelligencia (MI) jövőjéről alkotott elképzelések egymásra hatását vizsgálta a Budapesti Corvinus Egyetem kutatócsoportja. Az eredményeket összegző tanulmány vezető szerzője Vicsek Lilla egyetemi tanár, a cikk a Global Media and Communication című nemzetközi tudományos folyóiratban jelent meg idén januárban.

A kutatás szerint az új technológiák fejlődését gyakran túlzott várakozásokkal kísért időszakok, úgynevezett hájp fázisok jellemzik, amelyeket csalódási periódusok követnek a médiában is. Ezeket a hullámzó szakaszokat a szakirodalom gyakran „technológiai tavaszként” és „technológiai télként” írja le.

„Sokan úgy érzékelik, mintha a ChatGPT egyik napról a másikra jelent volna meg, pedig valójában egy olyan időszakban robbant be, amikor az MI iránti médiafigyelem ismét felfelé ívelt” – mondta Vicsek. Hozzátette, hogy a generatív MI technológiai szempontból már jóval 2022 előtt is fejlett volt, a sajtó azonban csak korlátozottan foglalkozott vele.

Ha csak iparági szereplő szólal meg, optimistább a hangvétel

A tanulmány részeként a kutatók három vezető amerikai napilap – a The Wall Street Journal, a The Washington Post és a The New York Times – mesterséges intelligenciával kapcsolatos cikkeit elemezték a generatív MI áttörése előtti évből. A sajtómegjelenések többségében visszafogott, gyakran szkeptikus hangnem dominált, amely az MI korlátait és elmaradt ígéreteit hangsúlyozta. A vizsgált cikkekben ritkán esett szó munkahelyek megszűnéséről vagy olyan fogalmakról, mint a szuperintelligencia vagy az általános mesterséges intelligencia. Ezek a kifejezések többnyire irreális vagy túlzó jövőképként jelentek meg, nem pedig közeli lehetőségként.

Az elemzett lapok közül a New York Times mutatta a legerősebb kritikai szemléletet, míg más orgánumok eltérő mértékben vontak be független vagy kritikus forrásokat. A szerzők arra is felhívják a figyelmet, hogy ha egy cikkben csak olyan szereplő szólal meg, aki a saját termékéről beszél, és más nem jutott szóhoz, akkor a szöveg hangvétele halmozottabban pozitívabb volt az MI-vel kapcsolatban.

„Fontos felismerni a médiában megjelenő túlzó technológiai ígéreteket, hiszen az MI jövőjéről szóló jóslatokat gyakran azok fogalmazzák meg, akiknek közvetlen érdeke fűződik a technológia sikeréhez A kiegyensúlyozott médiaképhez elengedhetetlen a sokszínű forrásokra építő újságírás, amelyben üzleti és technológiai szereplők mellett civil szervezetek, döntéshozók és kritikus kutatók is megszólalnak. A mesterséges intelligencia jövője nem pusztán technológiai kérdés, hanem társadalmi és médiabeli értelmezés eredménye is” – hangsúlyozza Vicsek Lilla.

A technológiával kapcsolatos kollektív elfogultságok természetével azért érdemes tisztában lenni, mert jelentős hatással vannak a befektetési döntésekre, a szabályozási környezetre és a politikai irányokra. Ebben a folyamatban a sajtónak kulcsszerepe van, különösen a nagy presztízsű lapoknak, amelyek a döntéshozók gondolkodását is formálhatják.

Fotó: joel-filipe-unsplash_free_license

Önbizalom és alkalmazkodás ingatag talajon alcímmel elkészült a Budapesti Corvinus Egyetemnek a magyar vállalatok versenyképességéről szóló 2025-ös gyorsjelentése, amelyet sajtótájékoztatón mutattak be az érdeklődőknek május 6-án. A Versenyképesség Kutató Központ keretei között közel 30 éve folyó kutatássorozat legfrissebb adatfelvételében 335 közép- vagy nagyvállalat vett részt, 90 százalékuk magyar tulajdonban áll. A kiadvány összesen 14 fókuszterületen elemzi a hazai cégeket a HR-től a marketingen át az innovációig.

„A környezeti változásokat összességében és minden részletkérdésben némiképp kedvezőbbnek tartják a vállalatok, mint az előző felmérés idején, 60 százalékuk teljes mértékben kiszámíthatóként értékeli a működési környezetet. A gazdaság általános helyzetét azonban kedvezőtlenebbnek ítélik, mint 2019-ben. A monetáris politika, különösen az adózási feltételek módosítása a válaszadók szerint rontotta a vállalatok helyzetét – a legkedvezőtlenebb megítélést a fogyasztást terhelő adók szabályozása kapta” – emelte ki előadásában Chikán Attila, a Corvinus Versenyképesség Kutató Központjának igazgatója. Örvendetes, hogy a vállalatok egyre fontosabbnak tartják a fenntarthatósági követelményeket, de ez főleg a szigorodó szabályozásnak köszönhető, tette hozzá.

A középvezetők szerepe a teljesítményben

A kutatás alapján a hazai cégek fő stratégiai célokként a vevők kiszolgálását, a fejlődési lehetőségeket, valamint a profit- és tulajdonosiérték-teremtést jelölték meg. A válaszadók kétharmada javulásról számolt be a termelési-szolgáltatási folyamatok minden egyes tényezőjében, saját magukhoz és versenytársaikhoz hasonlítva egyaránt.

A szerzők szerint fájó pont, hogy a kutatás-fejlesztés, az innováció, az információtechnológia és a kockázatmenedzsment alkalmazása a sereghajtók közé került. A digitalizáció a hazai cégekben leginkább az elemzéseket szolgálja, és költségtényezőnek tekintik. Csak minden ötödik vállalat gondolja azt, hogy kellő anyagi erőforrást rendelt a digitalizációs fejlesztésekhez.

„A magyar vállalati döntések centralizáltak és egyre inkább adatelemzésre épülnek. A versenyképesebb vállalatokra jellemzőbb, hogy a középvezetők is részt vesznek a hosszú távú döntésekben.  A válaszadó felsővezetők markánsan jobbra értékelik saját teljesítményüket iparági versenytársaiknál” – mondta Czakó Erzsébet, a kutatóközpont társigazgatója.

Nincs biztos recept a versenyképességre

A jelentés egyik új megállapítása, hogy a magyar cégek a beszállítók kiválasztásánál már főként minőségi szempontokat alkalmaznak a korábbi ár- és költségmegfontolások helyett.  A fejlesztési prioritások között viszont a munkaerő fejlesztése – az előző felméréshez hasonlóan – az utolsó helyen szerepel. Nem csoda tehát, hogy a vállalatok háromnegyede észlel valamilyen szintű munkaerőhiányt, az azonban jelentős mértéket csak minden tizediknél ér el.

„Az eredményeink arra utalnak, hogy bármilyen cég lehet versenyképes – mérettől, ágazattól, értékesítési piacok irányától és tulajdonosi háttértől függetlenül. A magyar vállalatok a Vállalati Versenyképességi Index alapján mindazonáltal két csoportra bonthatóak. Azok, amelyek magas versenyképességűek, minden szempont szerint szignifikánsan jobb értékekkel jellemezhetők, mint a kevéssé versenyképesek” – hangsúlyozta Losonci Dávid, a kutatóközpont kutatási igazgatója.

Többen mernek hitelt felvenni, pályázatot írni

A gyorsjelentés szerint a korábbinál jóval alacsonyabb azoknak a cégeknek az aránya, amelyek egyáltalán nem vesznek fel hitelt. A vállalatok fizetési morálja az előző felméréshez képest romlott, a késedelmes fizetés leggyakoribb oka, hogy a vevőik sem fizetnek, valamint a forráshiány.

A válaszadók közel fele nyert el pályázatot: a korábbi felméréshez képest nőtt a pályázatot benyújtók és a támogatást elnyerő vállalatok aránya is. A legfontosabb pályázati célnak a technológiafejlesztést, az innovációt és az energiakorszerűsítést jelölték meg.

A több mint százoldalas gyorsjelentés teljes egészében letölthető a Budapesti Corvinus Egyetem repozitóriumából ezen a linken.

Köves Alexandra a megválasztása előtt is részt vett az ESEE (European Society for Ecological Economics) vezetésében, három éven át a nemzetközi szervezet egyik alelnöki tisztségét töltötte be. A szakember a Corvinus Egyetem Döntéselméleti Tanszékének docense, valamint az egyetemen működő Ökológiai Közgazdaságtan Kutatóközpontjának vezetője. Kutatásai elsősorban a gazdasági növekedésre építő működés meghaladásának (degrowth) lehetséges forgatókönyveire összpontosítanak.

Elnöki célkitűzése, hogy az ökológiai közgazdaságtan mint érett tudományterület üzenetét minél szélesebb közönséghez juttassa el – hallgatókhoz, hasonló gondolkodású szervezetekhez, civil társadalmi szereplőkhöz és döntéshozókhoz is. „Egy ilyen szakmai elismerés nem kizárólag egy embernek, hanem a körülötte létrejött tudományos közegnek, és az ott aktív kollégáknak is köszönhető. Úgy érzem, a Corvinuson létezik ez az inspiráló közeg, és egy ilyen alternatív kutatási terület sok lehetőséget hozhat arra, hogy nemzetközi szinten is valami újat alkossunk” – mondta új megbízatása kapcsán Köves Alexandra.

A közgazdász több ökológiai közgazdaságtannal kapcsolatos kurzus kidolgozásában és elindításában is részt vett, és publikált a transzformatív tanulás erejéről ezen a területen. Az ökológiai közgazdaságtan elkötelezett szószólója. Két podcast-sorozatot is vezet: a magyar nyelvű „Zöld Egyenlőség” podcast közel öt éve fut, több mint 170 epizóddal, de alapítója és társházigazdája az „Economics for Rebels”, az Európai Ökológiai Közgazdaságtani Társaság angol nyelvű podcastjának is.

Az ökológiai közgazdaságtan olyan több tudományágat felölelő kutatási irány, amely a gazdaságot a társadalomba és az ökológiai környezetbe szorosan beágyazott területként kezeli, és a közgazdasági gondolkodás reformációját sürgeti a környezeti fenntarthatóság és a társadalmi igazságosság érdekében. A tudományterület alapjait az 1970-es években fektették le, intézményesülése 1989-ben történt meg a Nemzetközi Ökológiai Közgazdaságtani Társaság (ISEE – International Society for Ecological Economics) és az Ecological Economics tudományos folyóirat megalapításával. Az Európai Ökológiai Közgazdaságtani Társaság az ISEE európai kutatókat magában foglaló ága, amelyet 1996-ban hoztak létre.

A napokban közzétett eredmények azt mutatják, hogy a befektetői hangulat jelentős hatással van a metaverzum tokenek hozamára, de csak meredek piaci visszaesések, úgynevezett medvepiacok idején. Például, amikor a kriptovaluta-piac rosszul teljesít, a félelem befolyásolhatja az egyéneket, hogy eladják metaverzum tokenjeiket a veszteségek elkerülése érdekében. Alternatív megoldásként a kapzsiság hirtelen vásárlásra késztethet, hogy a vevő profitáljon a piac jövőbeli fellendüléséből. A befektetői hangulat hatása azonban nincs jelen a javuló, ún. bikapiacokon vagy piaci stabilitási időszakokban.

A hatás késleltetett

„Mind a bitcoinpiac, mind a tanulmányunkban használt metaverzum tokenek 2021-ben, március és november körül összeomlásnak voltak tanúi. Jelentős ok-okozati összefüggések azonban csak 2022-ben alakultak ki és erősödtek meg. Ez arra utal, hogy a befektetői hangulat késleltetve befolyásolja a metaverzum piacának hozamát” – mondja Dr. Günay.

A kutatók azt javasolják, hogy a befektetők és a politikai döntéshozók vegyék figyelembe ezt a késedelmet. Enélkül a Google keresési trendjeit vagy a félelem-kapzsiság mutatót használó portfóliókezelési stratégiák hajlamosak lehetnek a veszteségekre. A kutatás eredményei hasznosak lehetnek mindazon befektetők, elemzők és vállalkozók számára, akik a kriptovaluta és a metaverzum metszéspontjában navigálnak. Annak megértésével, hogy a hangulat hogyan alakítja a piacokat visszaesés idején, jobban előrejelezhetőek a kockázatok és a lehetőségek.

A szerzők az eredményeket először az International Review of Financial Analysis című folyóiratban tették közzé idén novemberben.

Photo by Brian J. Tromp on Unsplash

Muhi Gergely vezető elemzői pozícióban irányítja júniustól az Equilor Befektetési Zrt. elemzői csapatát.

A szakember kinevezését megelőzően 12 évig a HOLD Alapkezelő munkatársaként dolgozott, ahol előbb Private Banking, majd elemzői területen látott el feladatokat. Tanulmányait a Corvinus Egyetemen végezte, ahol Pénzügy és számvitel szakon Bsc diplomát, majd Pénzügy szakon Msc diplomát szerzett.

Egyetemi tanulmányai mellett a Nemzetközi Bankárképző Központnál Vagyon Alap Portfolió vizsgát tett.

A tanulmány cseh, lengyel, szlovák és magyar szerzői megvizsgálták azokat a lehetőségeket, amelyek a visegrádi országok (V4-ek) koronavírus-járvány utáni átalakulását a kívánatos fenntartható jövő felé irányíthatják. A 2021-ben indult, tavaly novemberben zárult kutatásban szakirodalmi elemzés alapján trendadatbázist hoztak létre, majd ebből 14 kulcsfontosságú tendenciát, valamint 28, ezek fejlődését befolyásoló tényezőt azonosítottak 7 területen: geopolitika, gazdaság, technológia, környezet, társadalom, oktatás, egészségügy. Ezután mind a négy ország belső érintetti csoportjai, majd pedig más európai országok külső jövőkutató szakértői értékelték a feltárt tendenciák és tényezők hatását a V4-es régió fenntarthatóságára. Ehhez az EU jövőjéről háromféle forgatókönyvet vettek alapul, amelyben az EU stratégiai céljai különböző mértékben teljesülnek. A cél az volt, hogy a politikai döntéshozók számára olyan kollektív válaszokat, ajánláslistát állítsanak össze, amelyek végrehajtásával az országok a külső kihívásoktól függetlenül sikeresen alkalmazkodni tudnak az új körülményekhez a fenntartható fejlődésért tett erőfeszítések közepette.

A 14 trendből 6-ról bizonyosodott be a kutatásban, hogy az alapul vett forgatókönyvtől függetlenül jelentős hatása lesz a V4-es régióra 2030-ig: az erősödő társadalmi polarizáció, a gyorsuló energetikai átmenet, a táv- és hibrid munka növekvő népszerűsége, a mesterséges intelligencia elterjedése az egészségügyben, a kibertámadások növekvő fenyegetése és a fokozódó mentális egészségügyi problémák. További három trendet kritikus jelentőségűnek értékeltek a kutatók: a félretájékoztatás és az összeesküvés-elméletek terjedése, a V4-ek és a jobban teljesítő országok közötti szakadék fennmaradása az oktatás minőségében, valamint a jogállamisági viszonyok romlása.

„A magyar jövő formálása szempontjából nagyon fontos témakörök kerültek elő a kutatásban, amelyek kezeléséhez célszerű lenne igénybe venni a belső erőforrások mellett a nemzetközi együttműködést is. A hazai kutatók már elküldték a kutatás végeredményeként megfogalmazott politikai ajánlásokat a kormánynak és a Magyar Tudományos Akadémia elnökségének, valamint konferencián is ismertették az eredményeket” – hívta fel a figyelmet a már megtett hazai hasznosítási lépésekre Hideg Éva, a vizsgálatban részt vevő egyik közreműködő, a Budapesti Corvinus Egyetem kutatója, az MTA Statisztikai és Jövőkutatási Tudományos Bizottságának elnöke.

Ajánláscsomagok a trendek meglovaglására

A fenntarthatóság eléréséhez olyan politikákra és stratégiákra van szükség, amelyek alkalmasak a negatív trendek csökkentésére vagy megállítására.  A V4-ek fenntarthatóságára ható negatív trendeket ugyanis sokkal erősebbnek ítélték a szakértők, mint a pozitív trendeket. Kilenc intézkedést fogalmaztak meg, amelyekkel a negatív trendek ellen lehet küzdeni: például a politikai döntéshozók és a polgárok közötti kapcsolat és párbeszéd javítását, a pártatlan, hiteles tartalmat és sokféle véleményt széles közönséghez eljuttató média biztosítását és olyan oktatási rendszerek megteremtését, melyekben kiemelt szerepet kap a kritikus gondolkodás, a társadalmi tudatosság és a jövőorientáltság fejlesztése.

A tanulmányban trendenként külön-külön javaslatcsomagot állítottak össze a tendenciák negatívumainak mérséklésére és a pozitívumok kiaknázására, de hangsúlyozták: a szociális, technológiai, gazdasági és politikai innovációkat összekapcsoltan kell megvalósítani, és azokban minden érintetti körnek részt kell venni az egyénektől kezdve a nemzetközi együttműködésekig. Az energetikai átmenet kapcsán például a többi között a háztartások és az egyéni felhasználók bevonását ajánlják a nap- és szélenergia-termelésbe adókedvezményekkel és támogatásokkal, a növekvő társadalmi polarizáció csökkentésére olyan vállalatokat támogatnának, amelyek a társadalmi jóllétet előmozdító termékeket és szolgáltatásokat kínálnak, a táv- és hibrid munka lehetőségeinek kihasználásához a távmunkához való jog szabályozását és a társadalombiztosítási akadályok megszüntetését szorgalmazzák az egész EU-n belül.

A kutatók közös jövőalkotási programot javasolnak

A kutatók a trendek szerinti ajánlásokon túl további javaslatokat is megfogalmaztak, így hasznosnak látnák például, ha a V4-es országok a fenntartható fejlődési, innovációs potenciál növeléséhez és a szakmai ajánlások pozitív hatásainak felerősítéséhez egy olyan tárcaközi és interdiszciplináris munkacsoportot hoznak létre, amely a koronavírus-járvány utáni helyreállítással foglalkozik. A szerzők szerint a csoport regionális oktatási politikákat is kidolgozhatna a jövőorientált gondolkodás előmozdítására, és akár egy közös jövőalkotási oktatási programot is létrehozhatna annak érdekében, hogy a jövőről való gondolkodás és gondoskodás kultúrája jelen legyen a politikai döntéshozatalban.

A tanulmány a „Fenntartható innovációs utak kialakulása a COVID-19 utáni fellendülés felé” című kutatási projekt eredménye. A projektet részben a Nemzetközi Visegrádi Alap finanszírozta, és a lengyelországi 4CF stratégiai kutatóintézet vezetésével, valamint cseh, szlovák és magyar egyetemi kutatók közreműködésével valósult meg. Magyar részről a Budapesti Corvinus Egyetem képviseletében Gáspár Judit, Hideg Éva és Márton András vett részt a vizsgálatban. Az eredményeket részletező tudományos publikáció még megjelenés alatt van, de az összegző és szakpolitikai döntéshozást támogató szakmai anyag már olvasható A pandémia tanulságai – Lehetőség a radikális és fenntartható változásra a V4 országaiban címmel a projekt honlapján angolul és a V4-országok nyelvein: https://4cf.eu/visegrad2030/.

A kutatás főbb eredményéről szóló 20 perces konferenciaelőadás magyarul itt megtekinthető:

A Lime rollerjei alternatívát kínálnak a felhasználók számára a közlekedés során jellemzően legtöbb időt igénybe vevő első és utolsó kilométer gyors és környezetbarát megtételére. A szolgáltatás az egyéb közlekedési módokat kiegészítve kényelmes és egyszerű helyváltoztatási lehetőséget biztosít akár a munkába járás, akár a szabadidős programokhoz kapcsolódó, városon belüli utazás során.

„Budapest nagyszerű város, ahol jelentős az igény a mikromobilitás fokozása iránt, éppen ezért nagyon örülünk, hogy itt is elindíthatjuk a Lime e-rollermegosztó szolgáltatását. A budapesti városvezetéssel együttműködve azon dolgozunk, hogy megoldást találjunk az olyan városi kihívásokra, mint például a forgalmi dugókkal terhelt közlekedés. A Lime elektromos rollerjei szórakoztató, okos és kényelmes alternatívát jelentenek a városon belüli, rövidebb utak megtételére, hozzájárulva ezzel a városi élet minőségének javításához” – mondta el Tóth Tamás, a Lime magyarországi képviselője.

Mint minden dinamikusan fejlődő város, Budapest is számos kihívással néz szembe a városi közlekedés terén. Egyre többen közlekednek az utakon: csak az elmúlt öt évben a budapesti járművek száma 106 ezerrel emelkedett, ami 16 százalékos növekedést jelent. Ennek következtében a torlódások és a forgalmi dugók is egyre több nehézséget okoznak a közlekedőknek. A Lime e-rollerjei intelligens és gyors utazási megoldást biztosítanak a felhasználók számára, és remek alternatívát kínálnak a meglévő közlekedési lehetőségek kiegészítésére. A Lime használatával akár néhány perc alatt el lehet jutni a Gellért tértől a Kálvin térig.

A Cities4People az Európai Unió által támogatott projekt, amelynek célja, hogy fenntartható és emberközpontú közlekedési megoldásokat találjon, válaszul a városi mobilitási kihívásokra. A kezdeményezés öt különböző európai városban működik: Budapesten, Hamburgban, Isztambulban, Trikalában és Oxfordshire-ben. Magyarországon a projektet a fővárosi önkormányzat koordinálja.

A K+F projekt kijelölt területe Budapesten magában foglalja a Duna-part, a Batthyány tér és a Műegyetem rakpart közötti budai szakaszát. A Lime elektromos rollerjei számára kijelölt szektor a budai Duna-part mentén Lágymányostól az ELTE és BME kampuszát is felölelve a Móricz Zsigmond körtérig tart, a pesti oldalon pedig a Szabadság hídon átívelve a Vámház körúttól a Kálvin térig, magában foglalva a Corvinus Egyetem kampuszát, egészen a Boráros térig. A két hónapos tesztidőszak május 1-től június végéig tart.

Hogyan működik a Lime?

A felhasználók könnyedén letölthetik okostelefonjukra a Lime mobilapplikációját, amelynek segítségével megkereshetik a hozzájuk legközelebbi rollert, és egy gombnyomással feloldhatják azt. Amikor az utazás befejeződött, a rollerezők az applikáció utasításait követve egyszerűen megállítják a járművet és biztonságosan leparkolnak vele. A rollerek egyszeri kioldási költsége 250 Ft, a használat percdíja pedig 50 forint lesz. A Lime helyi csapata végzi majd a rollerek kihelyezését, töltését és karbantartását.

A vállalat elkötelezett a biztonság és a kényelem iránt, és arra ösztönzi felhasználóit, hogy mindig viseljenek bukósisakot.

A Lime-ról

A Lime része Európa nagyvárosainak. Párizstól Varsón át egészen Berlinig, újrafogalmazzuk a városi közlekedést. Fenntartható és hozzáférhető módon hozzuk közelebb az embereket környezetükhöz. Európa-szerte, szorosan együttműködve a helyi közösségekkel és hatóságokkal, egy új, közös kultúra építésével igyekszünk megoldást kínálni a városi élet kihívásaira. A Lime szolgáltatásai Európa több mint 20 országában érhetők el.

A Lime elkötelezett a közlekedésbiztonság ügye iránt

A Lime rollerjei biztonságosak és könnyen használhatók. #RespectTheRide kampányunk biztonságos közlekedésre ösztönzi a felhasználókat. Vállalásaink a következők:

– Mindenkor felelősségteljes közlekedés.

– Sisak viselése rollerhasználat közben.

– Minden közlekedési előírás és a sebességhatárok betartása.

– Csak a kijelölt területeken történő rollerhasználat.

– Szabályos parkolás a gyalogosutak mentén, a szervizrámpáknál és a metrómegállók mellett.

– Figyelem az autók, gyalogosok, és más rollerezők iránt.

Dr. Beck György 12 éve, 2007-ben csatlakozott a Vodafone Magyarországhoz vezérigazgatóként. Ezt a tisztséget 2011-ig töltötte be – 2009–2011-ben elnök-vezérigazgatóként –, ezt követően pedig elnökként tevékenykedett tovább.

„A napokban töltöttem be a 65. évemet, úgy érzem, 40 év munka után lassítani kell” – mondta a távozó elnök. „Májustól szeretnék az önkéntes tevékenységeimre összpontosítani és még több időt tölteni a három gyermekemmel és a két unokámmal.” Dr. Beck György a visszavonulása után továbbra is betölti a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) elnöki pozícióját, ezzel is közreműködve az ország lakosságának digitalizációra való felkészítésében, az új technológiai megoldások használatában. Folytatja a „Management és Leadership a gyakorlatban” című kurzust a Corvinus Egyetem FAKT Szakkollégium diákjainak, oktat, mentorál és az igazgatóság tagja a 2014-ben elindított SEED, Közép-európai Menedzser Iskolában, melynek egyik alapítója is egyben. Emellett a Day One Capital Pénzügyi Befektetési Alap felügyelőbizottságának elnöke és a Munkáltatók és Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) társelnöke marad. A sportban a Magyar Vízilabda Szövetség (MVLSZ) társelnökeként és a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) tagjaként segíti a kitűzött célok megvalósulását.

A távozó elnök kiemelte, nagyon büszke arra, hogy az elmúlt 12 év alatt a Vodafone a 2007-es harmadik helyről hamarosan az első számú kihívó pozíciójába léphet. Mint mondta: „Biztos vagyok benne, hogy a jelenlegi tehetséges csapat és inspiráló vezetés irányításával a Vodafone Magyarország folytatja sikertörténetét.”

„Nagyon köszönöm Beck Györgynek azt a hihetetlen munkát, amit a Vodafone Magyarország élén végzett” – mondta Amanda Nelson, a Vodafone Magyarország vezérigazgatója. „Az ő aktív közreműködésének is köszönhetjük, hogy 2007 májusában a Vodafone Csoport Magyarországra telepítette szolgáltató központját, és 2009-ben megnyitottuk Miskolcon a Regionális Ügyfélszolgálati Központot. Emellett a vállalat számos olyan innovatív fejlesztést valósított meg, amelyek egyértelműen pozitív hatással voltak az egész magyar piacra, a fogyasztókra és természetesen a Vodafone-ra is. Dr. Beck György kiemelkedő szerepet játszott a magyar informatikai és hírközlési világ kialakításában, és megtiszteltetés számunkra, hogy ilyen hosszú ideig támogatta tudásával a Vodafone Magyarországot” – emelte ki Amanda Nelson.

Dr. Beck György az elmúlt 40 évből 24-et töltött az IT-piacon különböző vezetői pozíciókban. A Vodafone-korszakot megelőzően olyan vezető IT-cégek magyarországi vezérigazgatója volt, mint a Digital, a HP és Compaq, utóbbi cég régiós tevékenységét is ő irányította.

A Vodafone-ról

A Vodafone Csoport a világ egyik vezető telekommunikációs szolgáltatójaként széles körű szolgáltatásokat nyújt, beleértve hang-, üzenet-, adat- és vezetékes kommunikációt.

A Vodafone Csoport 25 országban van jelen mobilszolgáltatásaival, és további 42-ben rendelkezik partnerhálózattal, valamint 19 piacon kínál vezetékes szolgáltatásokat. 2018. december 31-i állapot szerint a Vodafone Csoport 700 millió mobil-, illetve 21 millió vezetékes szélessávú szolgáltatást igénybe vevő ügyféllel rendelkezik, beleértve Indiát, illetve a Vodafone vegyesvállalatainak és társvállalatainak összes ügyfelét is.

A Vodafone Magyarország Zrt. 1999. november 30-án kezdte meg magyarországi működését. A Vodafone Magyarország integrált technológiai szolgáltató, amelynek portfóliójában a mobilkommunikációs, mobilinternetes és szélessávú adatszolgáltatások egyéni és üzleti felhasználók számára egyaránt megtalálhatók.