Május végén a Magyar Tüdőgyógyász Társaság 62. Kongresszusán gyűltek össze a légzőszervi megbetegedésekkel kapcsolatos kutatással, diagnosztizálással és terápiás megoldásokkal foglalkozó hazai szakemberek. A gazdag programban helyet kaptak többek között az alvás alatti légzészavarokkal, légzőszervi rehabilitációval, bronchológiával vagy éppen a tüdő vaszkuláris betegségeivel foglalkozó előadások és panelbeszélgetések. Természetesen kiemelt témaként szerepelt a COVID-19 járvány hatása a tüdőgyógyászati ellátórendszerre, illetve a vírusfertőzés egyre inkább megfigyelhető hosszú távú szövődményeire. A Nagygyűlésen megválasztották a Társaság új elnökségét, illetve elnökét: a tisztséget mostantól Dr. Pápai-Székely Zsolt tölti be.

Mindenkinek jobb esélyeket hoznak az onkológiai innovációk

Az utóbbi években gőzerővel folynak a kutatások a tüdőonkológia területén. A sebészeti, sugár- és gyógyszeres kezelésben bekövetkezett jelentős változások eredményeként ma már az áttétes tüdődaganatos betegcsoportban is elérhető az ötéves túlélés. A páciensek életminőségét is javíthatják az innovatív terápiák, így a tüdődaganatos betegek is lehetőséget kapnak arra, hogy a diagnózist követően relatíve hosszú ideig élhessenek teljes életet. Napjainkban kulcsfontosságú a genetikai eltérések mihamarabbi felismerése, hiszen a személyreszabott terápiák alkalmazásával kínálkozik a legjobb esély a gyógyulásra.

„A gyógyászati innovációknak köszönhetően jelentős előrelépés történt a korai stádiumú tüdőrák kezelésében: a műtéten átesett pácienseknél ma már nem csak a kemoterápiára hagyatkozunk, hanem ún. célzott terápia is rendelkezésünkre áll, a nem operálható betegeknél pedig a kemoradio terápiát követően immunterápiát is alkalmazhatunk sikerrel. További jó hír a hazai betegeknek, hogy nemrég néhány olyan új gyógyszer is teljeskörű finanszírozást kapott, melyek korábban egyedi méltányossági kérelem alapján voltak csak elérhetőek” – hangsúlyozta Dr. Pápai-Székely Zsolt.

Életmentő lehet az edukáció az asztma és a COPD kezelésében

A Kongresszuson fókuszba kerültek az ún. obstruktív (a légutak szabad átjárhatóságát akadályozó) tüdőbetegségek is, melyekkel kapcsolatban a szakemberek nem győzik hangsúlyozni a széles körű ismeretterjesztés, a részletes betegedukáció és a legújabb kutatási eredményeket alapul vevő terápiák alkalmazásának jelentőséget. Az asztma egyre többeket érint hazánkban, azonban a kezelés az alkalomszerűen jelentkező panaszok miatt nehézségekbe ütközik: a legtöbb páciens csak akkor nyúl rohamoldó készítménye után, ha éppen valamilyen kellemetlen tünetet tapasztal, így a valódi és igencsak veszélyes problémát, a légutak idült gyulladását nem enyhítik. A Magyar Tüdőgyógyász Társaság ezért különböző szakmai szervezetekkel és vállalati partnerekkel összefogva rendszeresen igyekszik felhívni a lakosság figyelmét arra, hogy a pillanatnyi megoldást kínáló ún. SABA inhalátorok mellett a modern, kortikoszteroid tartalmú készítményekhez is forduljanak – ezekkel ugyanis hosszú távon is tünetmentes, teljes életet élhetnek.

A köztudatban továbbra is kevésbé ismert elváltozás a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), holott a világon ez a 3. leggyakoribb halálozási ok, csak hazánkban pedig mintegy félmillió COPD-s beteg él. Sajnos az érintettek jellemzően már csak komoly panaszokkal, a betegség előrehaladott állapotában jelentkeznek a tüdőgyógyász szakorvosoknál, ezzel a gyors állapotromlást és a rendkívül gyakori kardiovaszkuláris szövődmények kialakulását is kockáztatják. Így tehát a korai diagnózis ebben az esetben is kulcskérdés, mert megfelelő gyógyszeres kezeléssel és életmódváltással a COPD progressziója is jelentősen lassítható.

Szakmai együttműködésen alapul a sikeres terápia

A Nagygyűlés egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy a tüdőt érintő súlyos, gyakran életet veszélyeztető krónikus megbetegedések hatékony kezelésének záloga az érintett terápiás területek szoros együttműködése. Fontos, hogy a klinikai onkológus, a patológus, a sebész, a sugárterápiás szakember és a tüdőgyógyász közösen hozza meg a döntést az alkalmazott kezelés módszereiről és menetéről – ez biztosíthatja a páciensek számára a lehető legjobb ellátást. Az AstraZeneca gyógyszergyár és az MTT további kiemelt partnerei támogatásával kerültek bemutatásra a tüdőonkológia és az obstruktív tüdőbetegségek területét érintő legfrissebb tudományos eredmények és nemzetközi illetve hazai ajánlások.

Foto: National Cancer Institute, Unsplash

A tüdő vitaminja, azaz az Air7 szeptember elején került a Benu gyógyszergyárak polcaira, miután minden hatósági igazolást megszerzett a piacra kerüléshez. A Magyarországon fejlesztett és gyártott étrend-kiegészítőt úgy állították össze, hogy az a tüdő vitalitását biztosítsa. A készítményben a „kötelező” ACE-vitaminok mellett megtalálható a csodaszernek kikiáltott Q10 koenzim, mely egyrészt segíti a vér oxigénellátását, valamint erősíti az immunrendszert. Hasonló jó hírnévnek örvend a Cordyceps sinensis magashegyi gombafaj kivonata, mivel ez az összes esszenciális aminosavat tartalmazza és többek közt például fokozza az adenozin-trifoszfát (ATP) termelődését, mely sejtjeink legfontosabb energiaforrása. Ezen felül még és B₆– és D₃-vitamint, valamint rutint tartalmaz a készítmény.

A tüdő vitaminja

A D₃-vitamin fontosságát a Légúti Betegek Országos Egyesületének elnöke, Dr. Mucsi János emeli ki a termék honlapján megjelent cikkében, melyből kiderül, hogy a hazai lakosság jelentős része D-vitamin-hiányban szenved az év legtöbb napján. A szakember ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy mennyire fontos az immunrendszer felkészültségét szavatoló pihenés.

„A tüdő megfertőződése elleni fontos védekezés, ha kerüljük a dohány vagy a vízipipa füstjét, a füst ugyanis mintegy 12 órára lebénítja a csillószőröket, melyek a tüdő tisztítását végzik” – magyarázza a szakértő.

Az egészséges tüdő fontossága

„Hogy milyen hatást fejt ki az új koronavírus okozta megbetegedés a tüdőnkre? A többszörös olimpiai bajnok sprinter, Usain Bolt nemrégiben kapta el a vírust, és semmilyen panasza nincs, hiszen teljesen egészséges a tüdeje, és nincs krónikus betegsége sem. A másik véglet az, ha egy krónikus beteg szervezetét megtámadja a SARS-CoV-2, ilyenkor valósággal ’elfogy a tüdő’. Kiemelten veszélyeztetettek azok az időskorúak, akiknek van valamilyen krónikus megbetegedésük, például cukorbetegek, érrendszeri betegségük van, asztmások vagy krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenvednek. Rájuk nagyon kell vigyáznunk. Ha viszont valakinek nincs idült betegsége, és a fenti szempontok figyelembe vételével óvja tüdejét, akkor sokkal nagyobb az esélye, hogy egy esetleges koronavírus okozta fertőzésen is panasz nélkül esik át” – mondta el Mucsi János.

A szakértő szavaiból kiderül, hogy a „külsőségekre” való odafigyelés legalább ilyen fontos! Tehát kerülni kell a krónikus betegekkel való érintkezést, ahogyan a tömeget is, valamint kiemelten fontos a maszk viselése és a gyakori, alapos kézmosás.

Hogyan terjed?

Az influenza egy vírus által okozott fertőző betegség, cseppfertőzéssel vagy közvetlen érintkezés útján terjed, ezért a mindennapi higiénia nagy szerepet kap a megelőzésében. A zsebkendőhasználat, gyakori kézmosás mellett figyeljünk arra, hogy ne használjunk mással közös törölközőt, takarítsunk gyakrabban, és fontos, hogy naponta szellőztessünk ki. Az influenzaszezonban is együnk rendesen, igyunk elég folyadékot. Ha a munkánk során sok emberrel találkozunk, érdemes kesztyűt és szájmaszkot is használni, ez különösen az egészségügyi dolgozók esetében elengedhetetlen.

Kiket érinthet?

Természetesen mindenki, mivel az influenzát bárki elkaphatja, életkortól és nemtől függetlenül. Különösen veszélyeztetettek a gyerekek, a kórházi ápolást igénylők, várandós kismamák, krónikus betegségben szenvedők (asztmások, cukorbetegek, elhízottak). A dohányzás a légutak védekező képességét csökkenti, ezért a dohányosok körében nagyobb az esélye az influenza szövődményeként fellépő bakteriális tüdőgyulladás, illetve orrmelléküreg gyulladás kialakulásának.

Nátha vagy influenza?

Az influenza hirtelen csap le, magas láz, levertség, izomfájdalmak, száraz köhögés jellemzik, és hiányoznak a nátha hurutos tünetei, vagyis az orrfolyás, orrdugulás, tüsszögés vagy a kötőhártya gyulladás. Ha már elkaptuk az influenzát, akkor mindenképpen maradjunk otthon, ágyban és fogyasszunk nagyon sok folyadékot, csillapítsuk a lázunkat. Gyakori tévhit még, hogy az influenza antibiotikummal kezelhető. A betegséget vírus és nem baktérium okozza, vírus esetében pedig az antibiotikum hatástalan.

Nem nagy dolog az influenza…?!

De bizony az. Gyakorisága és súlyossága miatt az influenza legveszélyesebb szövődménye a pneumococcus okozta tüdőgyulladás. A betegség tünete a hidegrázás, magas láz, nehézlégzés, légvételkor jelentkező mellkasi fájdalom, szapora légzésszám, szapora pulzus, súlyos esetben véres légúti váladék. A szövődmények kialakulásának kockázata legnagyobb a krónikus szív-és érrendszeri, tüdő- és vesebetegségek, valamint az anyagcsere-betegségek esetében. A középkorú és idős korosztálynál, ahol gyakoribbak a fent említett betegségek, értelemszerűen nagyobb a veszélye a szövődményeknek.

Érdemes-e még oltani?

Az influenzát egy szezonban nem csak egyszer lehet elkapni, és bár idén már belecsúsztunk a járványba, de a következőt kikerülhetjük még. Az oltás két héten belül biztosít védettséget és 6 hónapos kortól már beadható. Különösen érdemes 60 éves kor felett kérni az influenzaoltás beadását, mivel az életkor emelkedésével gyengül az immunrendszerünk. Ha valaki krónikus szív-és érrendszeri betegségben vagy COPD-ben szenved, fokozottan veszélyeztetett, de tanárok, buszsofőrök is ki vannak téve fertőzésnek, hiszen nap mint nap sok emberrel érintkeznek munkájuk során. Nem kaphat oltást félévesnél fiatalabb gyermek, lázas betegek vagy aki tojásallergiában szenved.

Igaz, hogy az oltástól is lehetünk betegek?

Az oltást követő tünetek (bőrpír és duzzanat a szúrás helyén, izomfájdalmak, hidegrázás) pár nap alatt elmúlnak. Oltás általi influenzafertőzés azonban nem lehetséges, mert az oltás olyan elhalt vírustöredékekből áll, melyek már nem okoznak megbetegedést.

Mennyit szív?

Szakértők szerint 10, úgynevezett csomagév számít olyan mennyiségnek, amely már indokolja, hogy rendszeresen alávessük magunkat az orvosi vizsgálatnak. Ezt napi egy doboz cigarettával számolják, tehát napi 20 szál cigaretta 10 éven át már indokolja, hogy kivizsgáltassuk magunkat. Ezt a gondolatmenetet követve, ha valaki napi 2 csomaggal szív, akkor már 5 év után érdemes szakorvoshoz fordulnia – hangsúlyozza dr. Ungár Anna.

Mi történhet a dohányosokkal?

A dohányosokat fenyegető két leggyakoribb tüdőbetegség a tüdőrák és a COPD. Hazánk vezető helyen szerepel a világ országaiban a tüdőrák gyakoriságát tekintve, ráadásul a tüdőrák a daganat okozta halálozások közel egyharmadáért tehető felelőssé. A dohányosok körében a másik leggyakoribb a COPD néven emlegetett krónikus betegség, mely hurutos köhögéssel és terheléskor jelentkező nehézlégzéssel jár. Mindemellett persze azt is szem előtt kell tartani, hogy a dohányzás hatására a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata is nő.

A COPD fő tünetei a fokozódó nehézlégzés és hurutos köhögés, a tüdőben lévő légutak fokozatos beszűkülése, és a pusztuló tüdőszövet következtében. A COPD rendkívül lassan, alattomosan kialakuló betegség, melynek felismerését nehezíti, hogy a dohányzók sokszor életkorukkal vagy hízással magyarázzák a terheléskor jelentkező fulladást. Fontos mielőbb szakorvoshoz fordulni, mert ha hagyjuk, hogy kifejlődjön ez a súlyos kórkép, visszafordítani már nem lehet. A korai felismeréssel viszont megelőzhető a betegség súlyosbodása, és tehetünk ellene, hogy a beteg állapota a súlyos légzésrokkantságig fokozódjon. A légzéskárosodás mértéke egy egyszerű vizsgálattal, spirométerrel (légzésfunkciós készülékkel) mérhető, 1-2 percet vesz igénybe, és nem jár kellemetlenséggel a páciens számára. A Duna Medical Centerben szükség esetén úgynevezett pletizmográfia is végezhető, mely a COPD által okozott károsodás még precízebb mérésére is alkalmas.

Miért ismerhető fel olyan nehezen a tüdőrák?

Részben azért, mert a kezdeti stádiumban nem okoz panaszokat. A betegség sok esetben csak akkor ad jelt magáról, ha eléri a mellhártyát, és ilyenkor már fájdalmat okoz. Ennél a fázisnál azonban a végleges gyógyulást jelentő műtét elvégzésére legtöbbször már nincs esély. Ha a daganat egy hörgő közelében növekszik és betör a hörgőbe, akkor makacs köhögést, vérköpést okozhat. A betegek általában csak ekkor fordulnak orvoshoz. Fontos szem előtt tartani, hogy a panaszmentes betegekben felismert tüdőrák sokkal több esetben operálható. Ma már elérhető olyan röntgen-technikai módszer, mely nagy biztonsággal kimutatja a kezdődő és ez által operálható rákot. Az alacsony sugárdózissal végzett mellkasi CT-vizsgálat elérhető ma Magyarországon, és az ilyen módszerrel kiszűrt tüdőrák túlnyomó részben operálható!

Dr. Ungár Anna arra figyelmeztet, hogy a leszokás önmagában nem szünteti meg, csupán csökkenti a tüdőrák kialakulásának kockázatát. A legveszélyeztetettebbek az ötvenévesnél idősebb dohányzók és korábbi dohányosok.

Az őszi-téli időszak hagyományosan a vírusos fertőzések ideje, ebben az időszakban megemelkedik a fertőzések száma. Hogyan védekezhetünk a légúti betegségek ellen? Dr. Ungár Anna szerint a túlóra, a pihenés hiánya és az ünnepek előtti rohanás nem tesz jót egészségünknek, ezért érdemes néha megálljt parancsolni, ha nem akarjuk az év utolsó két hetét ágyban tölteni.

Lassíts!

Tény, hogy a jó kondíció ellenállóbbá tesz. Ne hagyjuk ki az edzéseket vagy a reggeli kocogást! Hétvégén próbáljunk meg egy délelőttöt vagy délutánt keresni, amikor el tudunk menni sétálni, kirándulni a családdal, barátokkal. Reggel dobjunk be egy almát vagy narancsot a táskánkba, és figyeljünk arra, hogy ne maradjanak el a rohanásban étkezések, hiszen egy-egy kihagyott ebéd is le tudja gyengíteni az immunrendszerünket.

Figyelj oda magadra!

Ha nem érezzük jól magunkat, természetesen nem kell rögtön orvoshoz rohanni. A legfontosabb, hogy merjünk otthon maradni, ha valóban rossz a közérzetünk, különösen hőemelkedés vagy láz esetén. Ilyenkor „ki kell feküdni” a betegség első fázisát, hiszen ez lehet a gyors gyógyulás kulcsa. A szövődmények gyakran azért alakulnak ki, mert tovább hajszoljuk magunkat, hiszen féltjük a munkahelyünket, nem akarunk munkát átadni az amúgy is túlterhelt kollégáknak. Ha otthon maradunk egy napot, akkor nem fertőzzük meg a munkatársakat, gyorsabban meggyógyulunk, és jó esetben a világ sem dől össze.

Ha megtörtént a baj

Ha az otthoni pihenés ellenére nem javulnak a tünetek, elhúzódik a láz vagy hőemelkedés, a köhögés nemhogy csökkenne, inkább erősödik, az valamilyen szövődmény jele lehet, ilyenkor ne halogassuk sokáig az orvosi vizsgálatot! Ha karácsonyra dőlünk ki, vásároljunk maszkot a legközelebbi patikában, és tegyük fel, amikor a családtagokkal vagyunk! Bár nem mutatunk majd jól az ünnepi fotókon, de tökéletes védelmet nyújt a légúti fertőzések terjedése ellen.

Akik nagyon vigyázzanak

Ha krónikus légzőszervi betegségben szenvedünk, például asztmásak vagyunk, vagy idült hörghurutunk (COPD), vagy „csak” a dohányzás következményeképp kissé hurutosak vagyunk reggelente, könnyebben kapjuk meg a vírusfertőzéseket. Légutaink nyálkahártyája ugyanis eleve gyulladásban van, s így védtelenebb, mert védekező funkciójuk károsodott. Ma már sok hatékony gyógyszer áll rendelkezésre, melyek biztonságosak, nem szabad idegenkedni tőlük, ha tartósan szükség van rájuk. Ha krónikus légúti betegségünk van, különösen fontos, hogy időben menjünk orvoshoz, ne várjuk meg, amíg fulladás alakul ki és hetekig nem alszunk a köhögéstől, vagy arcüreggyulladássá fajul a tartós orrdugulásunk!

„Világszerte 7,2 millióan, az Európai Unióban évente közel 700 ezren veszítik el életüket dohányzás következtében. A dohányzók mintegy fele idő előtt – nem dohányzó kortársaiknál átlagosan 14 évvel korábban – hal meg” – hangsúlyozta dr. Cselkó Zsuzsa, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet osztályvezetője.

„A Három generációval az egészségért névre hallgató kezdeményezésünk része a kormány által jóváhagyott, a keringési betegségek megelőzését célzó, szerteágazó programnak, amit az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával valósítunk meg. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a rendszeres testmozgás és a dohányfüstmentes élet segítségével megőrizhetjük szívünk, ereink és tüdőnk egészségét, csökkenthetjük a szívkoszorúér-betegség, az agyvérzés, az érszűkület és számos rákos betegség okozta halálozás kockázatát” – tette hozzá dr. Kovács Gábor, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgatója.

A dohányzás akadályozza a tüdő egészséges fejlődését a gyermekekben és serdülőkben, amelynek következtében emelkedik az idült légzőszervi betegségek, így az asztma és a COPD kialakulásának kockázata. A dohányzó várandósok magukat és magzatuk egészségét is veszélyeztetik káros szokásukkal. A passzív dohányzást elszenvedő csecsemők körében gyakoribb a hirtelen csecsemőhalál-szindróma és a fejlődési rendellenességek, valamint a viselkedési zavarok kialakulásának valószínűsége gyermek és serdülőkorban. A legfrissebb tudományos adatok szerint, ha egy várandós kismama dohányzik, az nemcsak születendő gyermeke egészségére van káros hatással. Az úgynevezett epigenetikai változások a leendő unoka tüdőfejlődését is hátrányosan érinthetik. A család és a kortársak példamutatása kiemelkedő: a családi és baráti körben tapasztalt dohányzás nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a fiatal is kipróbálja, illetve rászokjon. Az otthoni zárt térben való dohányzás mellőzése ugyanakkor segíti a leszokást és csökkenti a felnőttkori dohányzás mértékét.

A keringési betegségek megelőzését célzó komplex program részeként, az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával a Campona bevásárlóközpontban a Costa Coffee melletti téren az egészséges, dohányfüstmentes életmódot segítő esemény részeként az érdeklődők az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet vezető orvosaival és egészségfejlesztő szakembereivel találkozhatnak. Az ingyenes rendezvényen 11–15 óra között szeretettel várják a résztvevőket szén-monoxid-mérésre, dohányzásról való leszokást és egészséges táplálkozást célzó tanácsadásra.