A járvány alatt a magyarok csaknem 40 százaléka belekóstolt az otthoni munkába, negyedük pedig rendszeres home office dolgozóvá vált. A home office a munkavállalók számára elsősorban rugalmasságot jelent, ami egyebek mellett egészen új, felszabadultabb, de legalábbis kényelmesebb ügyintézési szokásokban is megmutatkozik, hiszen végre nem kell alkalmazkodni a szolgáltatók, hivatalok merev ügyfélfogadási idejéhez – derül ki a Comnica országos, reprezentatív kutatásából, amely a magyarok ügyintézési szokásait és a cégek, márkák kommunikációs gyakorlatát vizsgálta.

Ezt a változást jól jelzi, hogy az otthonról végzett munka közben a megkérdezettek 70 százaléka végre el tudott intézni olyan ügyeket, amelyekre korábban csak a munkaidő előtt vagy után volt lehetősége. Nincsenek kevesen, akik még ennél is tovább mentek: tízből három home office-os dolgozó még az elhúzódó online meetingek alatt is el szokott intézni ezt-azt. Ez egyrészt fejlett multitasking-képességet mutat, másrészt sokat elárul az ilyen értekezletek hatékonyságáról is…

„A járvány miatti lezárások tavalyi kezdetekor szinte mindenhonnan azt lehetett hallani, hogy home office-ban sokkal többet dolgozunk, mint az irodában. Ennek az volt az oka, hogy a szinte folyamatos online jelenlétben, nem mellesleg az egyes ágazatokon végigsöprő elbocsátási hullám hatására, a munkavállalók úgy érezték, demonstrálniuk kell a jelenlétüket: itt vagyok, jelen vagyok, dolgozom. Mindemellett persze valószínűleg a vezetők részéről is mutatkozott egyfajta ellenőrzési kényszer” – mondja Pápai Bernadett, a Comnica HR-vezetői posztját is betöltő szakértő.

„Később, ahogy megszoktuk az új működést, egyre bátrabban engedtük meg magunknak azt, amit a hagyományos 8 órás irodai jelenlét alatt is, vagyis a pihenőidők, ügyintézések közbeiktatását. A fontos változás itt abban áll, hogy sok esetben már nem kell kiszaladni az ügyintézéshez, hiszen egyre több cég és hivatal szolgáltatása lett online is elérhető.”

A járványhelyzetben terjedő új technológiák is ösztönzik a „home office-os” ügyintézést

Az, hogy az otthonról dolgozók ilyen lelkesen rákaptak a munka közbeni spontán ügyintézésre, nem kis részben annak köszönhető, hogy egyre több cég kínál távolról, mégis személyesen, például videóhívással igénybe vehető szolgáltatásokat. Az új technológia robbanásszerű elterjedésében a járványidőszak volt a fordulópont: a két évvel ezelőtti 1 százalékos arány után 2021-ben már szinte minden tizedik magyarnak volt rendszeresen dolga videós ügyintézéssel. A többség számlanyitásra, biztosításkötésre vagy más pénzügyi szolgáltatás megvásárlására használta ezt a megoldást, és amint azt az alábbi grafikon is mutatja, erről a jövőben sem mondana le.

Ha a home office intézménye, akár hibrid formában is, velünk marad, valószínűleg számíthatunk rá, hogy a távoli ügyintézési csatornák is egyre népszerűbbek lesznek. Azaz vélhetően több munkavállaló fog majd a hosszú, zsibbasztó online meetingek közben átruccanni bankja vagy biztosítója oldalára, hogy egy videóhívással gyorsan elintézze ügyeit.

Mi lesz tehát a home office-szal?

„Sokaknak annyira bevált a home office, hogy a legszívesebben többé be sem mennének az irodába, hiszen hatékonyabban tudnak dolgozni, és az utazási időt is megspórolják. Másoknak viszont végképp elegük lett abból, hogy az otthonuk a munkahelyük is. Mindkét nézőpont érthető, így a legtöbb cég valószínűleg a hibrid felállás mellett dönt” – mondja Pápai Bernadett.

„Személyes találkozás nélkül ugyanis nehéz egyben tartani egy szervezet szociális hálóját, hiszen ekkor a csapat szinte úgy működik, mintha szabadúszók csoportja lenne, akiket azon túl, hogy egy-egy projekten közösen dolgoznak, más nem is köt össze. Célszerű tehát bejárós napokat is rögzíteni, ám ennek értelmet is kell adni, vagyis érdemes ide szervezni a személyes jelenlétet igénylő meetingeket és a közösségi élményeket, azaz a közös reggeliket, sütizéseket, stb. Ahhoz, hogy ez a hibrid rendszer jól működjön, továbbra is szükség van a bizalomra, valamint a munka menetének újrastrukturálására, folyamatos finomhangolására.”

A home office és az ügyintézés kapcsolatát is vizsgáló országos kutatás teljes terjedelmében itt érhető el: comnica.hu/kutatas2021

Fotó: May Gaulthier, Unsplash

A pandémia új sztárokat nevelt ki a szolgáltatószektorban: korábban hírhedten gyenge teljesítményt produkáló cégek ugrottak az ügyfélszolgálati toplista élére. A karantén látszólagos csendjében a cégek alaposan felpörgették a direkt marketinget, de a kommunikáció – a szakértői tanácsokkal szemben – nem lett sem érzékenyebb, sem szofisztikáltabb. Egyebek közt ez derül ki a Comnica országos, reprezentatív kutatásából, amely a magyarok ügyintézési szokásait és a cégek, márkák kommunikációs gyakorlatát vizsgálta.

Lenyomták a bankokat a futárcégek és a webáruházak

A 2019-es adatfelvétel után idén újra elvégzett felmérés során a válaszadók ítéletet mondtak a szolgáltató szektor járvány alatt nyújtott teljesítményről is. Alaposan átalakult a rangsor 2021-re: a legjobb ügyfélszolgálati élményeket immár azoktól a cégektől kapjuk, amelyekre a lezárások alatt a leginkább rá voltunk szorulva. A járványidőszak hősei így a csomagszállítók és a webáruházak lettek, a vesztesei pedig a bankok, biztosítók, valamint – érdekes módon – a mobil-, internet- és kábeltévé-szolgáltatók. Nagyot javult az ételfutárokkal való elégedettség is, méghozzá a legnagyobb mértékben 30 év alatti felnőttek és a 60 év felettiek korosztályában.

A legrosszabb ügyintézési élményeket 2021-ben a már említett mobil-, internet- és kábeltévé-szolgáltatók nyújtották a megkérdezettek szerint, a pénzügyi szektor stabilan tartotta második helyét. (Annak, hogy a korábbi felmérésben mindkét szektor a jók és a rosszak listáján is az élen állt, az a magyarázata, hogy cégenként jelentős eltérések mutatkoztak az ügyintézések minőségében.)

„A távközlési szolgáltatókkal szembeni elégedetlenség minden bizonnyal szintén a lezárásokkal függ össze – mondta Horváth Gergely, a Comnica üzletfejlesztési igazgatója. – A home office, az online oktatás és egyáltalán a több otthon töltött idő érzékenyebbé tehette a felhasználókat, a szolgáltatók pedig valószínűleg nem mindig tudták megfelelően kezelni a szokatlanul nagy számban érkező megkereséseket.”

Nem is panaszkodunk annyit a közösségi médiában?

Nem vagyunk egyformák, és ez az ügyfélként szerzett negatív tapasztalatokra adott reakciókra is igaz. Az ügyfelek egy jól körülhatárolható része olyannyira hirtelen haragú, érzékeny, hogy – a szolgáltatóra nézve – akár végzetes döntésekre ragadtatja magát. Minden negyedik válaszadóval előfordult már, hogy egy vagy több rossz élmény hatására felbontotta szerződését a szolgáltatójával, egyötödüknek ehhez csupán egyetlen baki is elég volt.

Érdekes, hogy a kutatás eredményei nem igazolják vissza azt a sztereotípiát, hogy kedves elfoglaltságunk volna az online panaszkodás. Igaz, hogy nőtt azok aránya, akik a közösségi médiában is megosztják ügyfélszolgálati élményeiket, mégpedig a 2019-es 28%-ról 32%-ra, ám ez valószínűleg azzal magyarázható, hogy a pandémia alatt még inkább online éljük az életünk, és a neten keresztül tartjuk a kapcsolatot ismerőseinkkel. Az ügyfelek túlnyomó többsége egyaránt beszámol jó és rossz tapasztalatairól, illetve többen vannak azok, akik hajlamosabbak a pozitív élmények továbbadására, mint a negatívokéra.

A legaktívabbnak a fiatal felnőttek számítanak: a 18-29 évesek közel fele szokott beszámolni tapasztalatairól a neten. Ez a kiemelkedő aktivitás egyben azt is jelenti, hogy itt a legmagasabb azok aránya, akik főként a negatívumokat osztják meg online: 7%, szemben az idősebbek 3-4%-ával. A képhez persze hozzá tartozik, hogy a rossz tapasztalatok még mindig sokkal gyorsabban terjednek, mint a jók.

Intenzívebb, de nem érzékenyebb a direkt marketing és a márkakommunikáció

A válaszadók általános percepciója, hogy a járvány kitörése óta a korábbiaknál több ajánlattal, promóciós üzenettel szólítják meg őket a vállalatok. A megkérdezettek csaknem fele nyilatkozott így, 13%-uk pedig úgy érzi, lényegesen intenzívebbek a cégek ebben az időszakban. Ennek az lehet a magyarázata, hogy a járványt kísérő krízisben talpon maradók, illetve azok, amelyek még nagyobb konkurenciával kerültek szembe (például a webáruházak), a személyes vevői kontaktusoktól megfosztva a korábbinál is több energiát fektettek a telefonos, e-mailes kapcsolatfelvételbe, hogy forgalmukat fenntartsák.

A legzavaróbbnak a telefonos megkeresések számítanak, ráadásul az ilyen telesales-hívások csupán 4%-ára mondták a válaszadók, hogy számukra érdekes ajánlatot tartalmaztak. A promóciós e-mailek száma szintén alig lett kevesebb az elmúlt időszakban. A címzettek több mint fele szerint a reklámcélú e-mailek 5%-a sem tartalmaz megfontolandó ajánlatot, minden tizedik viszont azt mondja, hogy akár 20%-uk is hasznos lehet.

„Az elmúlt évben számtalanszor hallottuk a márkaszakértőktől, hogy a brandeknek érdemes érzékenyebb hangot megütniük a járvány alatt, lejjebb csavarva a harsányabb értékesítési üzeneteket és felhangosítva a pozitív márkaüzeneteket. A valóságban ez nemigen történt meg: a válaszadók csaknem 60%-a szerint a márkák nem tartották fontosnak, hogy jobban ráhangolódjanak a fogyasztók igényeire és érzéseire ebben az időszakban” – mondta Horváth Gergely.

Feltámadt az sms, lelkesen kattintunk a reklámra

Érdekesség, hogy a csaknem 30 éves sms az utóbbi években népszerűbb, mint valaha: különösen a promóciós eszközök között számítanak kiemelkedően hatékonynak a rövid szöveges üzenetek. Még az egyértelműen reklámüzenetnek tűnő sms-eket is nagy arányban végigolvassák a címzettek – egyharmaduk mindegyiket, 37%-uk a többségüket. A fogyasztók a webshopra vagy más céges oldalra vezető linket tartalmazó „okos sms-eket” sem utasítják el: a megkérdezettek közül tízből négyen ráböknek telefonjukon a beillesztett linkekre.

„Mivel az e-mailbe helyezett linkek átkattintási aránya 2-3% körül mozog, ez azt jelenti, hogy az e-mailhez képest az sms-ek átkattintási aránya 15-szörös – hívja fel a figyelmet Horváth Gergely. – Nem véletlen tehát, hogy e megoldás népszerűsége a marketingcélú kampányokban nagy lendülettel nő. Olyannyira, hogy már a csalók is meglátták benne a lehetőséget, legutóbb éppen a csomagküldők nevével visszaélve. A fogyasztóknak és ügyfeleknek ezúttal tehát egy régi eszközt kell újra megtanulniuk tudatosabban használni.”

A kutatás teljes terjedelmében itt érhető el: comnica.hu/kutatas2021