Az AI 2020-ban indult robbanásszerű elterjedésével megindult az üzleti felhasználása is, bővültek az alkalmazási területek és a kezdeti félelem helyét is egyre inkább átvette a bizalom. A Comline Budapest közel 100 vállalatvezető körében végzett kutatása a felhasználási tapasztalatokra és esetleges további félelmekre világított rá.

A hatékonyság növekedett, a félelemérzet csökkent

2025-ben egyre kevesebben tartanak az AI munkaerőpiacra gyakorolt negatív hatásaitól. A korábbi félelmekkel ellentétben a vállalatok jelentős része már nem tekinti veszélyforrásnak az AI-t a munkaerőpiacon, ugyanis a válaszadók 33%-a szerint az AI inkább pozitív hatással lesz a humán munkaerőre, és csupán 4% gondolja úgy, hogy káros hatásai lehetnek. “Már meghaladtuk azt a kort, amikor a mindennapi munkánkat féltettük a mesterséges intelligenciától, inkább arra bíztatják a vállalatvezetők a kollégákat, hogy naprakész tudásra tegyenek szert, ha hatékonyak szeretnének maradni.” – tette hozzá Nagy Béla, a Comline Budapest vezető trénere a vállalat ötödik Vezetői csúcstalálkozóján

Az AI fő alkalmazási területe az online marketing és az értékesítés

A felmérés adatai szerint az AI üzleti felhasználásának elsődleges területe:

• marketing (33%) – tartalomgyártás, reklámkampányok optimalizálása,
• értékesítés (19%) – ügyfélszegmentáció, prediktív elemzés,
• HR (10%) – toborzás automatizálása.

Talán nem meglepő, hogy a legelterjedtebb AI-megoldások a szöveggeneráló alkalmazások (40%), a képgeneráló eszközök (29%) és a chatbotok (11%).

A vállalatok további AI-tudásra szomjaznak

A kutatás eredményei szerint a cégek számára a legnagyobb akadályt az AI alkalmazásában a szakértelem hiánya jelenti (57%). A megkérdezettek 54%-a jelezte, hogy további képzésekre lenne szüksége az AI hatékonyabb üzleti felhasználásához. Nagy Béla szerint: „A felmérés egyértelműen mutatja, hogy a vállalatok nyitottabbak az AI-ra, mint valaha. Az AI nem az emberi munkahelyek megszüntetésére szolgál, hanem arra, hogy hatékonyabbá tegye a munkavégzést ennek a módszereit pedig érdemes szakemberektől megtanulni, hogy igazán jól tudjuk hasznosítani a legújabb technológiákat.”

A Comline Budapest kutatása rámutat, hogy az AI már most is komoly versenyelőnyt biztosít: a válaszadók 52%-a szerint kulcsfontosságú tényező a piacon. A további fejlődéshez azonban elengedhetetlen a megfelelő tudás megszerzése, amit a vállalatok egyre sürgetőbb igényként fogalmaznak meg.

A magyar vállalkozások jövője kettős képet mutat: míg a nagyobb cégek 80%-a optimistán tekint 2025 elé, a kisebb vállalkozások több mint fele óvatos vagy pesszimista – derül ki a KKV Benchmark 2025 kutatásból. Az infláció és a munkaerőpiaci kihívások a legnagyobb akadályok között szerepelnek, ugyanakkor a digitalizáció és a hatékonyságnövelés kiemelt prioritássá vált. Nagy Béla, a Comline Budapest vezető trénere, tulajdonosa a kutatás eredményei kapcsán elmondta: „A növekedés és stabilitás alapjainak a változó gazdasági környezetben is jól kell vizsgáznia, ezért időről időre fontos a stratégia áttekintése és finomhangolása vagy teljes újratervezése.”

Válaszok a munkaerőpiaci kihívásokra

A tanulmány rávilágított arra is, hogy a vállalkozások 45%-a a munkabér- és munkaerőpiaci helyzetet tartja az egyik legnagyobb kihívásnak, többek között ezért is olyan komplex megoldásokat érdemes alkalmazni, amelyek a bérfeszültségek enyhítésétől kezdve a digitalizált HR-megoldásokig minden szinten támogatják a vállalkozások hatékony működését:

• Bérstratégia és motivációs programok: Az egyéni teljesítményhez kötött bónuszrendszerek, valamint a munkahelyi jóléti és képzési programok segítik a fluktuáció csökkentését és a munkavállalók hosszú távú megtartását.
• Digitalizáció és toborzás: Innovatív eszközök, például mesterséges intelligencia alapú toborzási rendszerek gyorsítják a megfelelő jelöltek kiválasztását, miközben az adminisztrációs terheket is csökkentik.
• Tudatos vezetőképzés: Egyedi, személyre szabott tréningek támogatják a vezetőket abban, hogy hatékonyabb HR-stratégiákat alkalmazzanak, és képesek legyenek megbirkózni a munkaerőpiaci nyomással.

Jövőkép: fókuszban a fenntartható fejlődés

A kutatás eredményei rámutatnak, hogy a 2025-ös év a vállalkozások számára nem csupán kihívásokat, hanem új lehetőségeket is tartogat. Azok a cégek, amelyek proaktívan kezelik a változásokat, és időben reagálnak a gazdasági környezet alakulására, hosszú távon is versenyelőnyhöz juthatnak. „A legfontosabb kérdés most nem az, hogy milyen akadályok állnak előttünk, hanem az, hogy hogyan tudunk rájuk hatékony válaszokat adni. A stabilitás kulcsa a folyamatos tanulás és alkalmazkodás” – hangsúlyozta Nagy Béla, a Comline Budapest vezető trénere.

Photo by Israel Andrade on Unsplash

Az év végi bónusz hagyománya eredetileg az Egyesült Államokban gyökerezik, ahol az 1800-as évek közepén néhány vállalat úgy döntött, hogy megjutalmazza a munkavállalókat a jó teljesítményükért és a hűségükért. Elsőként azok kaptak bónuszt, akiknek a teljesítménye kiemelkedő volt, de később a bónuszok szélesebb körben elterjedtek. A Zippa.com 2022-es felmérése szerint az Amerikai Egyesült Államokban a vállalatok 33 százaléka jutalmazza év végén valamilyen formában a dolgozóit, amelynek 69 százaléka az IT szektorban tevékenykedik. Az évente 120 cég közel 2000 értékesítőjét képző magyar tréningcég, a Comline Budapest jelenlegi, hazai ügyfélállományán azt tapasztalja, hogy Magyarországon hasonló az arány. “Magyarországon is hozzávetőlegesen minden harmadik vállalat jutalmaz, azonban nálunk még nem az IT cégek vannak többségben, bár tény, hogy ez az iparág még mindig nem érte el teljesítőképességének csúcsát. Nálunk mindig is az értékesítő vagy projektvezető kollégák kapják a kiemelkedő bónuszt, ezt követően a gyártással foglalkozó területeket ismerik el” – tette hozzá Nagy Béla, a Comline Budapest tulajdonosa és vezető trénere.

Mennyi az annyi és mit kérnek cserébe

Hazánkban a leggyakoribb jutalmazási forma az extra szabadság és részesedés mellett az egyszeri pénzbeli juttatás, amelyet tizenharmadik havi fizetésként vagy pulykapénzként is szoktak emlegetni. “Az eddigi legmagasabb, motivációnak szánt év végi bónusz, amit munkánk során láttunk az vetekedett egy középkategóriájú, új autó árával. Persze a munkáltatók ilyenkor tűzik ki a jövő évi célokat is, hogy az öröm mellett ne maradjon el a teljesítmény sem.” Az egyéni célok mellett a csapatcélok is ilyenkor körvonalazódnak a következő évre, azonban az sem ritka, hogy ilyenkor, extra juttatásért cserébe erősebb teljesítmény az elvárt év végéig. “Ez a mentalitás is igen gyakori, hogy az év utolsó 3 hónapjában kapnak észbe a cégek, mivel eddig elmaradtak a számok, és nem szeretnék mínuszban zárni az évet. Ilyenkor jönnek az ígéretek” – tette hozzá Nagy Béla.

Fenntartható ez a rendszer?

Az év végi bónusz tehát nemcsak egy egyszerű pénzügyi tranzakció, hanem egy fontos eszköz a munkáltatók és munkavállalók közötti kapcsolat erősítésére és az ünnepi szezon hangulatának fokozására. “A jövőben is fontos szerepet fog játszani a munkahelyi juttatásokban a bónusz. Azonban a modern munkaerőpiac dinamikus változásokon megy keresztül, és a bónuszok formája és összege is változhat. Az előrelépő technológia, például a munkavégzés digitalizálása és a munkaerő rugalmasabbá válása új lehetőségeket teremthet a juttatások terén, például a kriptovaluták lehetővé tehetik az év végi bónuszok gyorsabb és hatékonyabb kifizetését” – egészítette ki Nagy Béla.

Fotó: Kenny Eliason/unsplash.com

A kis és középvállalatok egyik kihívása az, hogy megőrizzék értékesítési számaikat akkor is, amikor beköszönt az irodában a hőség, a partnerek pedig a dolgozókkal együtt nyári szabadságra vonulnak. Így is meg lehet őrizni a produktivitást, ami főként tervezés kérdése. Az igazi uborkaszezon megelőzéséhez három plusz egy tippet gyűjtöttek össze.

1. Uborkaszezon vagy lehetőség a fejlődésre: önképzés

Ha megérkezik az irodába is a nyári hangulat, negyedére csökken a kollégák száma és a partnerek is hirtelen inaktívvá válnak, akkor jön el az önképzés ideje. Az összes online kurzust elő lehet ilyenkor szedni a korábban bekönyvjelzőzött, félretett videók és oktatóanyagok ideje elérkezett! Az új tudásanyag az őszi időszakban vissza fogja hozni a befektetett munka árát, hiszen most van itt az ideje annak, hogy elmélyítsük a tudásunkat és amikor az év végi hajtás ideje jön el, hasznosítani tudjuk.

2. Amire sosem lehet elég időt szánni: kapcsolatépítés

A jól időzített kávézós találkozók vagy munka utáni események szervezésének ideje elérkezett. Persze a szabadságok miatt ezt érdemes előre megtervezni, hiszen ilyenkor van lehetőség azokat a találkozókat összehozni, amelyekre év közben szinte sosem jut elég idő. A kapcsolatok ápolása időigényes feladat, azonban a nyári időszakban ez akár élvezetes és gyümölcsöző is lehet, ha tudunk élni az alacsonyabb munkaterhelés adta lehetőségekkel.

3. Régóta gondolkodsz rajta, de sosem volt rá idő: szervezetfejlesztés

Minden fejlődésben lévő vállalat életében eljön az a pillanat, amikor a szervezet fejlesztése, átalakítása szükségessé és időszerűvé válik. Ennek a folyamatnak a kidolgozása meglehetősen sok energiát és időt vesz igénybe, amit sokan a nyári szezonban terveznek meg, a megvalósítást pedig az év végére időzítik. Érdemes a nyarat tehát bölcsen használni, és előkészíteni a szervezetfejlesztés alappilléreit.

+1. Értékesítési stratégia újragondolása

Az év végével az értékesítési számok kiértékelésekor sokan vissza szokták sírni a nyári uborkaszezont, amikor lehetett volna egy kis pluszt beletenni és nem hagyni, hogy ellaposodjon az értékesítés, csak azért, mert nyár van. Ezt is érdemes előre tervezni, nyári promócióknak, extra kedvezménynek, ajánlatoknak teret engedni, hogy a legtöbbet ki lehessen hozni a szezonból.

Fotó: Dylan Gillis/unsplash.com