Laboratóriumi vizsgálatok szerint a cinket vagy ónt tartalmazó fogkrémek, illetve a cetil-piridinium-klorid (CPC) tartalmú szájvizek 99.9%-ban semlegesítik a COVID-19-et okozó vírust. A vizsgálatok a Colgate kutatási program részét képezik, amely keretén belül megfertőződött embereken végeztek klinikai vizsgálatokat, hogy felmérjék a szájápolási termékek hatékonyságát a szájban megtalálható vírus mennyiségének csökkentésében, amely hozzájárulhat a COVID-19-et okozó vírus terjedésének lassításához.

A laboratóriumi vizsgálatokban – amelyekben elsőként vizsgáltak fogkrémet – a Colgate Total és a meridol fogkrémek 2 perc után semlegesítették a vírus 99.9%-át. A Colgate Plax és Total[1] szájvizek már 30 másodperc után hasonlóan hatékonynak bizonyultak a vírus semlegesítésében. Az októberben befejezett vizsgálatokat a Rutgers New Jersey Medical School (NJMS) Közegészségügyi Kutató Intézetével és a Regionális Biológiai Biztonsági Laboratóriumokkal együttműködve végezték.

Az eredmények azt mutatják, hogy egyes fogkrémek és szájvizek segíthetnek csökkenteni a SARS-CoV-2 vírust, amely a COVID-19 megbetegedéseket okozza, azáltal, hogy ideiglenesen csökkentik a szájban található vírus mennyiségét. Az Egyesült Államok Betegségmegelőzési és Járványügyi Központja szerint a vírus cseppfertőzés útján terjed, tehát amikor egy fertőzött személy köhög, tüsszent, énekel, beszél vagy levegőt vesz.

“Klinikai vizsgálataink korai szakaszában járunk, de az előzetes laboratóriumi és klinikai eredményeink nagyon ígéretesek – mondta Dr. Maria Ryan, a Colgate klinikai igazgatója. – Jóllehet, a fogmosás és a szájvizes öblögetés nem számítanak kezelésnek, illetve nem nyújtanak teljes körű védelmet, segíthetnek a vírus továbbadásának csökkentésében és terjedésének lassításában, kiegészítve a maszkviselés, szociális távolságtartás és a gyakori kézmosás által biztosított védelmet.”

Dr. David Alland, a Fertőző Betegségek divízió vezetője és a COVID-19 Elhárítási és Pandémiás Felkészültségi Központ (CCRP2) igazgatója, aki Dr. Pradeep Kumar és Dr. Riccardo Russo orvos kollégáival a Rutgers NJMS tanulmányt vezette, a következőket mondta: “Tekintettel arra, hogy a nyál olyan mennyiségű vírust tartalmazhat, mint ami az orrban és a torokban található, valószínűsíthető, hogy a szájból származó SARS-CoV-2 vírus hozzájárul a betegség továbbadásához, főként tünetmentes fertőzött személyeknél, akik nem köhögnek. Ez alapján a szájban lévő vírus mennyiségének csökkentése segíthet megakadályozni a vírus továbbadását a szájápolási termékek hatástartama alatt.”

A laboratóriumi vizsgálattal párhuzamosan a Colgate szponzorált egy további klinikai vizsgálatot is, amelyben mintegy 50 fő COVID-19 fertőzött, kórházban ápolt személy vett részt. Ez a tanulmány kimutatta, hogy a Colgate Total (CPC-vel és cinkkel), a Colgate Peroxyl és a Colgate PerioGard szájvizek** átmenetileg jelentősen csökkentik a vírus mennyiségét a szájban. A kutatók decemberben tervezik megosztani eredményeiket. További, a Colgate által támogatott klinikai kutatások a fogkrémről és a szájvízről folynak a Rutgers-ben, a brazíliai Sao Paulo-i Albert Einstein Intézetben, az Észak-Karolinai Egyetemen és a Chapel Hill Adams Fogorvosi Iskolában, mintegy 260 fő COVID- 19 fertőzött bevonásával.

„A Colgate világszerte számos kutatóval együttműködve végez klinikai kutatásokat, vizsgálva a szájápolási termékek szerepét a szájüregben található vírusmennyiség csökkentésében. Úgy gondoljuk, hogy az egyéb megelőző intézkedések mellett a szájápolás jelentős szerepet játszik a járvány elleni küzdelemben.” – mondta Dr. Ryan.

“A járványhelyzet idején minél többet tudunk a vírusról, annál hatékonyabban tudjuk felvenni ellene a küzdelmet, ezért nagyon örülök, hogy a Colgate egy ilyen lenyűgöző kutatási programot folytat. Folytatnunk kell az egészségügyi hatóságok által ajánlott óvintézkedések betartását, azonban ezekkel a tanulmányokkal további módszereket is alkalmazhatunk a fertőzés továbbadásának megelőzése érdekében olyan szituációkban, ahol elkerülhetetlen a személyes kontaktus, például fogorvosi vizsgálatok során.” – mondta Dr. Mark Wolff, a Pennsylvaniai Egyetem fogorvosi karának dékánja.

[1]A Colgate Total szájvíz Magyarországon nincs kereskedelmi forgalomban.

** A Colgate Total, Colgate Peroxyl és a Colgate PerioGard szájvizek Magyarországon nincsenek kereskedelmi forgalomban.

A fogyasztók közel háromnegyedét (74%) foglalkoztatja, milyen hatással vannak a termékek az egészségükre és a bolygóra. A lehető legkevesebb összetevőt tartalmazó Smile for Good fogkrém ezért a Colgate fogkrémek közül elsőként közérthetően elmagyarázza, mire szolgálnak a fogkrém egyes alkotóelemei.

A 99,7%-ban természetes összetevőket a fogkrém egyes funkcióihoz célirányosan választották ki. Jelenleg két formula létezik, a Smile for Good Protection és a fehérítő hatású szódabikarbónát tartalmazó Smile for Good Whitening. A paszta nem tartalmaz nátrium-laurét-szulfátot, titán-dioxidot és szacharint. A Vegan Society, a Forest Stewardship Council (FSC), illetve az EcoCert tanúsítványa igazolja, hogy felelősségteljesen készült, és az összetevők nagy része természetes forrásokból származik.

Újrahasznosítható tubus – a Colgate fogkrémek között elsőként

Az emberek többsége – az Egyesült Királyságban csaknem kétharmaduk – nem tudja, hogy a fogkrémes tubusok nem újrahasznosíthatók. A mai tubusok többsége műanyag laminált lemezekből készül – általában különféle műanyagok kombinációjából –, vékony alumíniumréteggel körbevéve, így az anyagok keveredése miatt hagyományos módszerekkel nem alkalmas az újrahasznosításra. A Smile for Good viszont a tejes- és más műanyagpalackokhoz használt műanyagot, nagy sűrűségű polietilént (HDPE) alkalmaz, amely széles körben újrahasznosítható.

Korábban úgy gondolták, hogy a HDPE túl merev a sajtolható fogkrémtubus létrehozásához. A Colgate mérnökei kidolgozták, miként lehet a különféle minőségű és vastagságú HDPE-lemezeket laminálni és ötvözni úgy, hogy a tubus megóvja és kényelmesen nyomhatóvá tegye a fogkrémet, miközben megfelel az újrahasznosítási előírásoknak és a gyors gyártási igényeknek is. A tubust nemrégiben az Észak-Amerikában és Európában újrahasznosíthatósági normákat meghatározó két szervezet – a műanyag-újrahasznosítókat tömörítő APR és a csomagolás újrahasznosíthatóságának javítását célzó kezdeményezés, a RecyClass – is elismerte.

A Colgate folyamatosan azon dolgozik, hogy segítsen fogyasztóinak a fenntarthatósághoz vezető apró lépésekben. Ennek eredménye a 100 százalékban biológiailag lebomló bambuszból készült Colgate Charcoal Bamboo fogkefe és a Smile for Good fogkrém is. A vállalat célja, hogy 2025-re termékei csomagolása 100 százalékban újrahasznosítható legyen.

Évente körülbelül 20 milliárd tubus fogkrém fogy világszerte. A Colgate pedig elkötelezett az egyik legszélesebb körben használt műanyag csomagolás újrahasznosíthatóvá tételében, ezért megosztja innovatív technológiáját a versenytársaival is.

„A Colgate azon dolgozik, hogy a tubus a körforgásos gazdaság részévé váljon, vagyis a műanyag maradjon a termelési körforgásban, és így megszűnjön a hulladék. Ha a cégek között szabványosítani tudjuk az újrahasznosítható tubust, azzal mindenki nyer – mondta Noel Wallace, a Colgate-Palmolive elnök-vezérigazgatója. –  Azt akarjuk, hogy minden fogkrémes – vagy bármilyen más – tubus ugyanazoknak a független felek által meghatározott újrahasznosítási szabványoknak feleljen meg, mint amelyeknek nekünk sikerült. Össze tudjuk hangolni a tubusokra vonatkozó közös szabványokat, a versengést pedig folytathatjuk azzal, ami a tubuson belül van.”

Wallace szerint a gyártási technológia szabad megosztására vonatkozó döntés összhangban áll a vállalat értékeivel és fenntarthatósági céljaival. Ezenkívül hozzájárul a Colgate munkájához az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak, illetve az Ellen MacArthur Alapítvány új műanyaggazdasággal kapcsolatos globális elkötelezettségének támogatásában. Az Alapítvány küldetése a körforgásos gazdaságra való áttérés felgyorsítása.

Az Interbrand legértékesebb globális márkákat tartalmazó 2016-os rangsora földrengésszerű változásokat nem tükröz, de néhány izgalmas jelenségre rávilágít. Aki nem tud megújulni, a versenytársak közül kitűnni, az még a csúcsszektorokban is lemarad.

A 2016. évi listán szereplő márkák összértéke 1.796 milliárd dollár, ami tavalyhoz képest 4,8 százalékos növekedésnek felel meg. Figyelembe véve a világgazdaság renyheségét, márkákat építeni még mindig kifizetődő üzletnek tűnik.

A dobogó nem változott az elmúlt két évhez képest: a három legértékesebb márka az Apple, a Google és a Coca-Cola. Itt inkább csak a változás iránya és üteme érdekes: míg a Google két éve stabilan 10% felett növekszik, az Apple a 2015-ös 43%-os ugrást követően idén – feltehetően a forradalmi újdonságok hiánya miatt – „csak” 5 százalékot tudott hozni, a márkák nagy öregje, a Coca-Cola értéke viszont évek óta lassan erodálódik. Utóbbi esetében érdekes lesz látni, hogy az idén megújult kommunikációs platform hatása érzékelhető lesz-e a jövő évi rangsorban.

A top 10-ben történtek még kisebb átrendeződések: az 5-6. helyen helyet cserélt a Toyota és az IBM, a GE két helyet rontva idén a 10., a tavalyi 9. McDonald’s idén csak 12., míg az Amazon két helyet javítva 8., a Mercedes-Benz pedig 3 helyezést erősítve a 9. lett. Az Amazon egyébként a lista második legnagyobb értéknövekedést elkönyvelő márkája, a tavaly 54, idén további 48%-ot erősödő Facebook után. 20 százalékot vagy annál többet egyébként meglehetősen változatos szektorok képviselői tudtak erősödni: a tech-szektorból még az Adobe, az autók közül a Nissan, a LEGO, valamint a Starbucks. Az autógyártók egyébként sem panaszkodhatnak: 18-18 százalékkal nőtt a MINI, a Porsche és a Mercedes-Benz értéke is, 10% felett pedig további 6 brand izmosodott.

A másik végletet nézve, a top 100-ból 28 márka értéke csökkent, közülük hété legalább 10%-kal. A negatív toplistát az IBM vezeti (-19%), második a Shell (-17%), majd 12-12%-kal a Prada, a Xerox és a Ralph Lauren következik. 10-10 százalékot bukott a Gillette és az HSBC. A Volkswagen tavalyhoz hasonlóan idén is veszített 9%-ot az értékéből, és hasonlóan rossz idők járnak két médiamárkára, az MTV-re és a Discoveryre is. Valószínűleg a megújulás hiánya magyarázza, hogy az FMCG márkák közül a Kellogg’s, a Sprite, a Colgate is gyengült, míg a luxuspiacon a Tiffany, a Cartier és – némi meglepetésre – a Burberry is lemaradt a konkurensek mögött. A technológiai szektor vesztesei még az eBay, Oracle, Canon, Lenovo és Panasonic is. (A tavalyi 18. helyezett HP idén már két cégként, a vállalati üzletágat leválasztva szerepel a listán, de együttes értékük is 7%-kal csökkent tavalyhoz képest.) A Johnnie Walker és a Smirnoff gyengülését az alkoholtermékek elfogadottságának csökkenése magyarázhatja – bár a könnyedebb italok közül a Budweiser és a Heineken, a drágábbak közül pedig a Moët & Chandon köszöni, jól van.

Fordítani tudott a trenden a GE (+2% a tavalyi -7 után), a Cisco (+4/-3), a Louis Vuitton (+8/-1), a Philips (+4/-8), a Gucci (+6/ -14), a Siemens (+10/-1), a régóta kihívásokkal küzdő Sony (+8/-5) és a hasonló cipőben járó Adidas (+16%/-8), a Thomson Reuters (+4/-12), és a számos versenytárs által szorongatott KFC (+2/-7).

A lista két új belépője idén a 89. helyen szereplő Dior és a bő négymilliárd dolláros értékkel a 100. helyet megcsípő innovátor, a Tesla.

A teljes jelentés az Interbrand oldalán letölthető, illetve háttérelemzések is elérhetők.

(Fotó: Apple)

A dm Kft. sajtótájékoztató keretében ismertette a nemzetközi konszern és a magyarországi cég szeptember végén zárult üzleti évének eredményeit, jövőbeni céljait, termékújdonságait és kampányterveit.

A konszern 3224 üzletében összesen 9,073 milliárd euró forgalmat ért el, ez bő 9 százalékos növekedés a megelőző évhez képest. Ehhez a 256 magyarországi üzlet 245 millió euróval járult hozzá (+9,9%). A bevétel túlnyomó részét (7,029 milliárd euró) természetesen az 1744 német üzlet adja, de a hazai adatokat érdemes összevetni egyrészt Ausztriával (388 üzletben 801 millió eurós forgalom, az egy üzletre eső bevétel a magyar érték közel 2,2-szerese), másrészt az egyéb társországokkal (Bosznia és Hercegovina, Bulgária, Csehország, Horvátország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia), ahol átlagban 20 százalékkal magasabb az egy boltra eső költés – igaz, az üzletek sűrűsége is kisebb. (Mennyiségi expanziót a cég elsősorban a déli, délkeleti régióban tervez, a mi térségünkben elsősorban minőségi váltásokban gondolkoznak. Új ország egyelőre nem kerül fel a térképre: a korábban fontolgatott Törökország és Ukrajna ma – az ügyvezető szavaival – „kevésbé szexi”. Az e-kereskedelem beindítását szintén „nem stresszelik túl”, bár a know-how a német és osztrák piac jóvoltából már adott.)

Balról jobbra:
Kanyó Roland marketing és PR menedzser,
Csoknyainé Horváth Gertrúd beszerzési és HR cégvezető,
Józsa Mariann beszerzési és marketing cégvezető,
Wolfgang Strasser ügyvezető igazgató

Az üzleti eredmények mindenesetre Magyarországon is biztatóak: a dm a Nielsenkiskereskedelmi mérései, valamint a mérlegadatok vizsgálata alapján is meg tudta őrizni vezető pozícióját a szegmensben – és súlyát a teljes kiskereskedelmen belül -, így folytatódhatnak a fejlesztések.

Jelenleg 2716 sajátmárkás cikkelem kapható a magyar dm-hálózatban. Az idén 25 éves Denkmit és 20 éves Balea mellett tavasszal érkezett a 25. dm private label, a dmBio, amely jelenleg 88 bioterméket foglal magában, de a tervek szerint tavaszig ez 250-re bővül, és akkor a termékvonal önálló kampányt is kap majd. Az alverde arcápolók Bach-virágkivonatos változatokkal, a Balea pedig Luxury termékekkel bővültek. Új márkák továbbá a polcokon a Visiomax olvasószemüvegek (egyelőre az üzletek mintegy felében), valamint a Fascíno harisnyák. Az állateledelek között a nemzetközi üzletpolitikát követve már csak sajátmárkás termékek találhatóak. A private labelek mellett hazai márkatermékek is bekerültek a szortimentbe, köztük a Pödör prémium olajok.

dm Kedvencek ajándékdoboz: 2990 forintért minimum kétszeres értékű meglepetés-terméket tartalmaz. Az 1000 darabos készletekre kéthavonta már mintegy 15.000 vásárló jelentkezik.

A kommunikáció is fejlődik: az üzletekben L’Oréal Makeup Genius applikáció segít a sminkválasztásban, illetve videóképernyők mutatják be az elektromos fogkefék működését. Az új üzletek nyitását egyhetes programsorozat kíséri, melynek sztárja a beöltöztetett Saubär-maci, de év végétől a többi munkatárs is új, kék-fehér munkaruházatot kap.
Október 29-től új szlogent kap a dm és ezt kampánnyal is támogatják: a „Minden, ami MI vagyunk” gondolatot valós személyek filmre vitt történetei közvetítik majd. Az osztrák példa szerint valahogy így:

Vásárlói kutatások szerint a dm egyik legfőbb megkülönböztető ereje – a sajátmárkák mellett –a törzsvásárlói program: az Active Beauty programhoz már 1,32 millió vásárló csatlakozott, míg a Bababónusz programba az újszülöttek több mint 40 százalékát regisztrálják. A klubtagok nyugtáin immár az éves összes megtakarításukat is feltüntetik. Árak tekintetében egyébként a heti akciók helyett a legalább négyhónapos, tartós árcsökkentést választották, ezt a Mindig megéri kampányban kommunikálják.

Gyűjthető, évszaknak megfelelő ajándékok a klubtagoknak: a tavalyi bögrék és az idei, cserélhető előlapos határidőnapló, a Life Book

A termékek rendezvényeken is megjelennek: a nyári triatlon- és ironman-versenyeket a SunDance naptejekkel támogatták, de a Decathlon FittArénán már a dmBio márka is feltűnik majd. A közösségi médiában a saját felületek mellett 56 bloggerrel is partnerséget ápolnak, főleg szépség- és gasztrovonalon.

A reklámkommunikáció mellett a dm CSR-programja 4 pilléren áll: az Együtt a babákért a Katolikus Karitásszal, az általános iskolák alsó tagozatosait célzó Mosolygó fogacskák a Colgate-tel közös program, míg az óvodásoknak szóló A Nap gyermekei saját projekt, az Egy nap másokért önkéntes program pedig dolgozói kezdeményezéseken alapul. A Randstadfelmérése szerint munkaadóként is kiemelt helyzetben van a drogérialánc, ugyanis a felmért kiskereskedelmi cégek közül egyedüliként helyezkedik el a térkép „vonzó” mezőjében. Ennek érdekében támogatják a rugalmas és részmunkaidőt és hivatalosan is Családbarát munkahelyként ismerik el őket (az alkalmazottak közel 10 százaléka GYES-en van), segítik a generációk együttműködését, valamint a belső képzések mellett a duális szakképzésben is részt vesznek, illetve idén először megjelentek a HVG Állásbörzén is.

A Kantar Worldpanel globális rangsorát továbbra is az üdítőital-márka vezeti, de néhány háztartásicikk-gyártó komoly kihívóként lépett fel.

A kutatócég Brand Footprint tanulmánya szerint a Coca-Cola már harmadik éve vezeti az 50 leggyakrabban választott FMCG márka nemzetközi listáját. Az üdítőital érte el a legmagasabb értéket a Consumer Reach Points (CRPs, Fogyasztóelérési pontszám) mutatóban, amely a márka elterjedtségét és vásárlási gyakoriságát méri 35 ország fogyasztóinak 250 milliárd vásárlási alkalma alapján.

Ugyanakkor, ha a penetrációt önmagában vizsgáljuk, a második helyezett Colgate vezeti a listát. Ez az egyetlen márka, amelyet a világ háztartásainak több mint fele (64,6 százaléka) vásárol, és ezzel jócskán megelőzi a Coca-Colát, amely 43,3 százalékot ért el.

A Colgate tavaly 19 millió új háztartásba jutott el, melyek fele indiai. A másik nagy nyertes a tízes élbolyba először bekerülő Dove, amely 14 millió új vásárlóval büszkélkedhet. A legnagyobb bővülést a P&G Downy (nálunk Lenor) márkája érte el, amely 23 százalékkal növelte CRP-jét. A növekedési ranglista további helyezettjei a Vim, Sunsilk, Doritos és a Yakult, de az ötvenes listán kívül is akadnak gyorsan bővülő márkák, melyek közül a Kantar a Dettolt, az Oral-B-t és a Pringlest emelte ki.

A Kantar Worldpanel igazgatója, Alison Martin szerint az elérés növelésének kulcsa a disztribúció bővítése és a hatékony kommunikáció – beleértve a digitális csatornákat is.

(Forrás: WARC)

Az Interbrand nyilvánosságra hozta 2014. évi globális márkarangsorát. Az élen idén nem történtek drámai változások: a dobogón továbbra is az Apple, a Google és a Coca-Cola áll. A top tíznek a vége felé történtek az első helycserék: a Samsung egy helyet erősödve a hetedik, a Toyota két pozíciót javítva a nyolcadik, és még épp befért a tavalyi 11. Mercedes-Benz, miközben a korábbi hetedik McDonald’s kettő, a kilencedik Intel pedig három helyezést rontott.

A márkaértékek irányának alakulása és mértéke is hasonló volt a tavalyihoz: a nagy és szexi technológiai cégek és a vezető autógyárak jelentősen, gyakran kétszámjegyű százalékkal erősödtek, míg a régebbi mamutok értéknövekedése lassabb volt, adott esetben a változás egyenesen negatív irányt vett.

Az FMCG-márkákat vizsgálva a válság legnehezebb időszakán túllendültek: a tíz listázott brandből csak egynek (épp a legmagasabban jegyzett Gillette-nek) csökkent az értéke, a többi egyszámjegyű százalékkal erősödni tudott. Igaz, ez a pozíciók megtartásához gyakran nem volt elegendő: a Colgate maradt 50., a Nestlé az 56.-ról az 54.-re, a Johnson & Johnson a 81.-ről a 78. helyre jött fel, és egy-egy pozíciót javított a Duracell és a Kleenex is. A külön kategóriában szereplő italok (négy márka) hasonló eredményt nyújtottak.

A média vesszőfutása is a vége felé járhat: a Disney, a Discovery és az MTV is értékesebb lett az idén, egyedül a Thomson Reuters-re járnak továbbra is rossz napok.

A luxusmárkák már nem akkora sztárok, mint tavaly: értékük általában csekély mértékben javult, de ez sokszor pozícióvesztéssel járt a dinamikusabb brandekkel szemben. Több helyezést a Hermès (54-46), a Tiffany & Co. (75-71) és a Burberry (77-73) tudott javítani, míg a szektor legerősebb márkaneve, a Louis Vuitton értékéből 9%-ot, pozíciójából pedig kettőt veszített, így idén 22,5 milliárd dolláros értékeléssel a 19. a listán.

A nem-luxus ruházat pozíciói erősebbek, itt minden márka erősödött, és akad egy új belépő, a Boss is. A legértékesebb ruházati márka továbbra is a H&M, amely őrzi tavalyi, 21. pozícióját, miközben értéke 16%-kal, 21 milliárd dollár fölé nőtt.

A sportmárkák párharcát a Nike nyerte: 16%-ot erősödve, 19,9 milliárd dollárral a 22. (a tavalyi 24. és az azelőtti 26. hely után), míg az Adidas 2%-os csökkenéssel és 7,4 milliárd dolláros értékkel csupán az 59. (a tavalyi 55. pozíció után).

A kutatás kapcsán Stuart Green, Simon Bailey, Josh Feldmeth és Gonzalo Brujó, az Interbrand regionális irodáinak vezetői a következőkben foglalták össze a márkák előtt álló kihívásokat:

A technológia és a fogyasztók elvárásai is gyorsan változnak. A nagy hagyományokkal rendelkező márkák esetében a tradíció akár problémát is jelenthet, amennyiben félnek az innovációtól és nem képesek alapjaiban újragondolni létezésük célját és szerepüket a gazdasági környezetben. Pozitív példaként a fitnesz-alkalmazások és a crowdsourcing felé nyitó Nike-t említették.

A big data is kihívásokat jelent, különösen az alapvetően termeléssel foglalkozó vállalatok számára, amelyeknek lassan technológiai/szoftvercégekké is kell válniuk. Kérdés továbbá, hogyan lehet tényleg hatékonyan, a vásárlók igényeinek jobb kielégítésére használni az összegyűjtött adatokat.

Az európai piacon kiemelt figyelmet érdemel, hogy a meglévő üzleti modelleket keresztülhúzó új cégek-márkák, valamint az egyre individualistábbá váló fogyasztók is a régi, meggyökeresedett, de már rugalmatlanná vált vállalatok kárára virágozhatnak. A szakemberek meglátása szerint a fogyasztói út és a márkázott élmények összekapcsolása az öreg kontinensen továbbra is döcögősen halad. Jó példaként ezen a területen a Fnac és a Darty merült fel, amelyek hatékonyan ötvözik a fizikai és digitális üzleteik adta élményt.

(Fotó: Apple)