Az MI és a generatív MI globális gazdasági hatása becslések szerint évente 2,6–4,4 billió dollár többletbevételt hozhat a felhasználási esetek teljes skáláján.

A gazdasági következményeket figyelembe véve a SAS és a kutatást végző vállalat 1600 döntéshozót kérdezett meg a legfontosabb globális piacokon. A válaszadók számos iparágban dolgoznak, beleértve a bankszektort, a biztosítást, az állami szektort, az élettudományokat, az egészségügyet, a távközlést, a feldolgozóipart, a kiskereskedelmet, az energia- és közműszolgáltatást, valamint a szakmai szolgáltatásokat. A felmérésben szereplő legkisebb vállalatok 500–999 főt, a legnagyobbak 10 000+ főt foglalkoztatnak.

„Bármely új technológiával kapcsolatban érvényes, hogy a vállalatoknak át kell lépniük egy felfedezési fázison, amely elválasztja a felfokozott elvárásokat a valóságtól, hogy megértsék a valós vállalati megvalósítások összetettségét. A generatív MI-vel elértük ezt a pillanatot” – állapította meg Bryan Harris, a SAS ügyvezető alelnöke és technológiai igazgatója. „A felfokozott elvárások csúcspontján túl mostantól a generatív MI célirányos alkalmazása és a megismételhető, megbízható üzleti eredmények elérése a tét.”

A generatív MI teljes körű használata és a vállalati folyamatokba való beépítése tekintetében Észak-Amerika részesedése 20%, az Ázsia-Csendes-óceáni térségé 10%, Latin-Amerikáé 8%, Európáé 7%.

A következő régiók vezettek be a generatív MI használatára vonatkozó szabályozást: Ázsia–Csendes-óceáni térség: 71%, Észak-Amerika: 63%, Európa: 59%, Latin-Amerika: 52%.

Az Ázsia–Csendes-óceáni térség vállalatainak 94%-a rendelkezik dedikált költségvetéssel a jövő évi generatív MI fejlesztések finanszírozására. Európában ez az arány 91%, Észak-Amerikában 89% és Latin-Amerikában 84%.

Az adatok iparági szegmensekre bontva azt mutatják, hogy a banki és a biztosítási szektor számos mutató tekintetében vezet a mesterséges intelligencia napi üzleti műveletekbe történő beépítése terén. A bankszektorban ennek aránya 17%, a távközlésben 15%, a biztosítások területén 11%, az élettudományokban, a szakmai szolgáltatások területén egyaránt 11%, a kiskereskedelemben 10%, az állami szektorban és az egészségügyben csak 9%, míg a feldolgozóiparban 7% valamint az energia és közműszolgáltatásokban 6%.

A következő iparágak jelezték, hogy máris napi szinten és milyen mértékben használják a generatív MI-t: a távközlésben 29%, a kiskereskedelemben 27%, a bankszektorban 23%, a szakmai szolgáltatások területén 23%, a biztosítások szektorában 22%, az élettudományok területén 19%, az egészségügyben 17%, az energia és a közműszolgáltatásokban 17%, a feldolgozóiparban 16%, az állami szektorban pedig 13%.

Arra kérdésre, hogy mely szervezeti egységek használják, vagy tervezik használni a generatív MI-t, a válaszok megoszlása a következő volt: értékesítés 86%, marketing 85%, információtechnológia 81%, pénzügy 75%, termelés 75%.

A globális felmérés adatai szerint a generatív MI rutinszerű alkalmazásával kapcsolatban a vállalatok előtt álló kihívások listáján az első helyen a világos stratégia hiánya áll.

A felmérésre válaszoló vezetők mindössze 9%-a nyilatkozott úgy, hogy rendkívül tájékozott a generatív mesterséges intelligencia vállalati bevezetésével kapcsolatban. Azon válaszadók közül, akiknek a vállalata már teljes mértékben bevezette a generatív MI-t, csak 25% nyilatkozott úgy, hogy rendkívül jól ismeri a vállalata stratégiáját a generatív MI bevezetésére vonatkozóan. Még a technológiai beruházási döntésekért felelős vezetők sem ismerik kellőképpen az MI-t – azoknál a szervezeteknél sem, amelyek az elfogadási görbe előtt járnak.

Tízből kilenc vezető technológiai döntéshozó összességében elismeri, hogy nem érti teljesen a generatív MI-t és annak az üzleti folyamatokra gyakorolt potenciális hatását. A technológiai vezetők mindössze 36%-a állítja, hogy teljesen képben van.

Ennek ellenére a legtöbb szervezet (75%) azt állítja, hogy a következő pénzügyi évben az MI-be való befektetésre elkülönített költségvetést tervez készíteni.

Kép: joel-filipe-VuwAfoHpxgs-unsplash