A baby boomerek (60–69 évesek) vezetnek a megtakarítások terén: 38 százalékuknak van annyi félretett pénze, hogy egy váratlan, sok százezres anyagi teherrel járó helyzettel is szembenézzen. E generáció kétharmada a szüleitől ellesett bölcsességeket követi, amelyek mértékletességre, takarékosságra és észszerű gazdálkodásra tanították őket. Ennek köszönhetően a baby boomerek felének folyamatosan van legalább 3 havi megélhetéshez szükséges vésztartaléka – ez a magyarok csupán egyharmadára igaz. Minél fiatalabb generációról beszélünk, annál inkább jellemző, hogy a nem feltétlenül létszükséglet nagyobb kiadásokat csak plusz munka vállalásával tudnák finanszírozni.

Spórolás kontra a pillanat megélése

A kutatás adataiból jól látszik: bár mind a négy generáció állítja, hogy a megtakarításaihoz csak végszükség esetén nyúlna hozzá, úgy tűnik, a Z generáció már másképp gondolkodik a pénzről. 42 százalékuk vallja, hogy megenged magának extra kiadásokat, mert az életet most kell élni, sőt gyakrabban még többet is költenek, mint ami beleférne a keretbe. Ezek az attitűdök háttérbe szorulnak az X generációnál (45–59 évesek) – ők a jövedelmükből a legtöbbet lakhatásra költik.

Mit tanítottak a szülők a pénzügyekről?

„Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér”, illetve „sok kicsi sokra megy” – szól a baby boomerek és az X-esek első számú útravalóként kapott intelme. A magyarok 46 százaléka azt tanulta, hogy a pénzért keményen meg kell dolgozni, azonban már csak az Y-onok negyede és a Z-k ötöde adná tovább ezt a mentalitást saját gyermekének. A korral párhuzamosan a hitelfelvétellel kapcsolatos szkeptikusság is csökken, a Z generációnak csupán 19 százaléka kapta azt az útmutatást a szüleitől, hogy kerülni kell a kölcsönöket.

Tudatosabbak azok, akik zsebpénzt kaptak

A zsebpénz generációkon átívelő, jól bevált módszer a gyerekek pénzügyi nevelésére, a többség kapott is gyerekkorában – akik nem kaptak, a mai napig kevésbé tudatosan állnak a pénzhez. Ez a különbség még azonos jövedelmi csoporton belül is megfigyelhető. A zsebpénz rendszeres fizetésének kezdetében tapasztalható némi változás: a baby boomerek inkább 12 éves kortól kaptak, míg a későbbi generációk már inkább 10-11 évesen, a saját gyerekeiknek pedig átlagosan 9 éves kortól adnak rendszeresen.

Válságtanítások

Az elmúlt évek válságai is hoztak változásokat a magyarok pénzügyi tudatosságában, leginkább az Y és a Z generációra hatottak. Utóbbiak saját bevallásuk szerint ennek hatására tanultak meg fontos dolgokat: rugalmas alkalmazkodás a váratlan pénzügyi helyzetekhez (31%), értékálló befektetések fontossága (20%), több lábon állni a pénzügyi források bővítése érdekében (18%).

Apró kis füllentések

A magyaroknál a napi kiadások és az infláció a leggyakoribb pénzügyi beszédtéma, amely a lakosság felénél legalább hetente szóba kerül, ám az Y és a Z generációt kevésbé foglalkoztatja az infláció. A Cofidis Hitel Monitor kutatásból az is kiderül, hogy a magyarok 58 százaléka füllentett már szeretteinek a valós költéseiről, átlagosan 43 ezer forintot nem vallott be; ebben nincs is érzékelhető különbség a generációk között. Az azonban egyáltalán nem jellemző, hogy dugipénzük legyen, amit eltitkolnak a párjuk vagy a családtagjaik elől, ez csupán 15 százalékukra igaz.

Photo by bruce mars on Unsplash

Az aktuális felmérés során a pénzügyek miatti aggodalommal való megküzdés módszerei voltak fókuszban. Úgy tűnik, a magyar lakosság megtanult együtt élni a változásokkal, és beosztani a pénzt. A Cofidis családi kassza hangulatindex februárhoz képest csupán enyhe, 4 pontos visszaesése jelzi: az emberek hétköznapjaiban nincsenek újabb jelentős átalakulások.

A jó ár miatt messzebbre is elmennek

Több dolgot is megtesznek az élelmes magyarok a spórolás érdekében. A tavalyi év ugyanezen időszakához képest 84 százalékuk alaposabban megtervezi, mi kerül majd a kosarába, ugyanennyien pedig intenzíven vadásznak az akciós ajánlatokra. Népszerűek lettek a saját márkás termékek: a fogyasztók közel háromnegyede nyugodt szívvel emeli le ezeket a polcokról, 70 százalékuk pedig vásárlás előtt már az interneten tájékozódik arról, melyik kereskedőnél találja a legolcsóbb ajánlatot. Az emberek több mint fele a kedvező árak miatt az otthonától messzebb lévő üzletekbe is hajlandó elmenni.

Napi limit a költőpénznél

A magyarok 32 százaléka tervez idén nyaralást. A kikapcsolódás idén a válaszadók több mint felének (57 százalék) nagyobb anyagi terhet jelent, mint korábban. Azonban sokaknak így is nagyon fontos az utazás, nem akarnak lemondani róla, ezért a magyarok 38 százaléka gyűjt külön erre a célra. 15 százalékuk úgy tervezi, hogy az idei nagyobb pihenés költségeit részben vagy egészében pénzintézeti hitelből vagy a rokonoktól kapott kölcsönből fedezi. Pontos kalkuláció készül a vakáció idejére is: az utazók 60 százaléka előre behatárolja a teljes, nyaralásra fordítható összeget, 35 százalékuk még az egy napra jutó költőpénzt is. A kiegészítő szolgáltatásokra, mint az utas- és poggyászbiztosítás, a külföldre utazók fele gondol előre, és csaknem ugyanennyien kiváltják az Európai Egészségbiztosítási Kártyát.

A magyarok negyede senkire sem számíthat anyagilag

A tudatosság és a spórolás ellenére csupán a magyarok 26 százaléka állítja, hogy kényelmesen kijön a jövedelméből, a válaszadók háromnegyedének pedig hiányos a családi kasszája. Ez a hiány a többségnek havi szinten mintegy 200 000 forintot jelent – ennyi kellene még pluszban a kényelmes élethez. A magyarok 47 százaléka szerint az elmúlt egy évben gyakrabban fordult elő vele valamilyen anyagi nehézség: mínuszba került a bankszámlán, késett a számlák befizetésével, kölcsön kellett kérnie a hónap végén, vagy hozzá kellett nyúlnia a megtakarításaihoz. Akik nem jönnének ki a hónap végén a pénzükből, azoknak mintegy harmada a szüleitől, nagyszüleitől kérne támogatást, a magyarok negyede viszont azt vallotta, senkije sincs, aki pénzügyi vészhelyzet esetén segítségére lehetne.

Család, hobbi, énidő

Az anyagi kihívásokkal való küzdelem jelentős hatással van a magyarok lelkiállapotára. Kétharmaduk többet aggódik a pénzügyei miatt, és kimerültebb mint egy évvel ezelőtt, közel felük pedig frusztráltabb, türelmetlenebb és rosszabbul alszik.

A háztartások jövedelmétől függetlenül 78 százalékuk szerint aktívan kell keresni a megoldást pénzügyi nehézségek idején. A mindennapi stresszel való megküzdésben leginkább a családjukra számítanak a magyarok, közel felük ezért mindig időt szakít arra, hogy együtt lehessen a szeretteivel. Harmaduk szerint a hobbijukban tudnak igazán feltöltődni, ugyanennyien pedig arra törekszenek, hogy énidő megteremtésével szakadjanak ki rövid időre a napi hajtásból.

Fotó: Christine Roy/unsplash.com

A Cofidis Hitel Monitor idei második negyedéves felmérése során az elmúlt két évben lakásfelújítást végzők tapasztalatai, valamint a következő évben lakásfelújítást tervezők várakozásai voltak fókuszban.

A magyarok közel fele úgy gondolja, hogy érdemes most megvalósítani a lakásfelújítást, mert még drágább és nehezebb lesz később. Másik felük azonban óvatos álláspontot képvisel: szerintük jobb most várni, mert később talán olcsóbban és könnyebben megússzák. Az elmúlt két évben a saját vagy családjuk tulajdonában lévő lakásban élők 36 százaléka végzett valamilyen munkálatot. Idén azonban csökkent a felújítási kedv: míg az NRC felmérése szerint 2019-ben a lakosság 51 százaléka tervezett lakásfelújítást egy-két éven belül, most jóval kevesebben (17%) vannak azok, akiknél ez a téma napirenden van.

Mik a terveik a fűtési rendszerrel?

A legtipikusabb tervezett munkálat a festés, a mázolás és a tapétázás (59%), valamint a fürdőszobafelújítás (28%). A magyarok 20 százaléka tervezi a fűtési rendszer cseréjét vagy kiegészítését az elkövetkező egy évben. A legtöbben modernebb, környezetbarátabb megoldást keresnek. A fűtéskorszerűsítésen gondolkodók 16 százalékát pedig az motiválja, hogy biztosabban hozzáférhető energiaforrásra váltson.

Finanszírozás – átlagosan 700 ezer forinttal került többe a tervezettnél 

A munkálatok átlagosan 2,4 millió forintba kerültek az elmúlt két évben. A legtöbb felújítás drágább lett, átlagosan 700 ezer forinttal került többe, mint eredetileg tervezték. Jellemzően önerőből történtek a munkálatok: 73 százalék saját forrást, illetve megtakarítást is felhasznált, 11 százalék vett fel valamilyen pénzintézeti kölcsönt. Ehhez képest az idén felújításban gondolkodók kétharmada tervez meglévő, saját forrást is használni, 20 százalékuk pedig valamilyen pénzintézeti kölcsönt vesz igénybe.

A felújítással kapcsolatos megpróbáltatások

Akik idénre tervezik a munkálatokat, leginkább az áremelkedéssel kapcsolatos nehézségektől tartanak: 56 százalék attól, hogy drágább lesz az anyag, 41 százalék attól, hogy a munkadíj kerül majd többe, 37 százalék pedig attól, hogy nem lesz elég a pénze a munkálatok befejezéséhez.

Azok számára, akik már túl vannak a felújításon, a drágább alapanyagon túl a megfelelő szakember megtalálása, az elhúzódó felújítás és a kényelmetlenségek, kosz, zaj voltak a valódi megpróbáltatások.

A nehézségek ellenére a többség nem bánta meg, hogy belevágott. Ha mégis, akkor a legtöbben azt, hogy nem számoltak a munkálatok elhúzódásával, nem gyűjtöttek össze több pénzt előre, a feszültségeket egymáson vezették le partnerükkel, valamint azt, hogy a spórolás miatt végül nem azokat a dolgokat vásárolták meg, amelyek igazán tetszettek nekik.

Fotó: Nolan Issac/unsplash.com

Egy 4 fős vacsora árát költjük el egészséggel kapcsolatos termékekre havonta

A 18-69 éves magyarok háromnegyede szokott receptköteles gyógyszereket vásárolni, és kb. ugyanekkora arányban vásárolnak a recept nélkül is kapható készítményekből is. Kétharmaduk vesz fertőtlenítő szereket, védőmaszkot azonban csupán ötből hárman vásárolnak. Ennek oka feltehetően, hogy többen másoktól kapják, vagy maguk varrják otthon. Étrend-kiegészítőket és egészséget támogató készítményeket – csepp, vitamin, gyógytea – a lakosság közel fele vásárol patikában vagy a patikán kívül, míg gyógyászati segédeszközökre – mint pl. a talpbetét, inhalátor, vércukormérő csík – közel harmaduk költ. Egy átlagos hónapban egy személy összesen ~15 ezer forintot költ el egészséggel kapcsolatos termékekre, legnagyobb arányban receptre vagy anélkül kapható gyógyszerekre. Ez az összeg szinte teljesen független az életkortól és az anyagi helyzettől. Ennél valamivel magasabb összeget, 18-19 ezer forintot költenek például a gyermeket nevelők, a nyugdíjasok, a háztartásbeli foglalkoztatottak és a nem dolgozók.

Rendkívüli kiadások: nem csak a műtétek drágák

Minden ötödik magyar emberre igaz, hogy az elmúlt 2 évben volt olyan nagyobb egészségi állapottal kapcsolatos kiadása – saját maga vagy a szűkebb családja számára –, ami meghaladta a szokásos havi kiadások keretét. ** Ezek a költések leggyakrabban (38%) nagyobb műtéti eljárást nem igénylő beavatkozásokat jelentettek, úgymint gyógyszerkiadás, vizsgálat, gyógyászati segédeszköz, speciális táplálkozás vagy rehabilitáció (szanatórium, kúra). Közel negyedüknek azonban nagyobb beavatkozások (műtét, szülés, kórházi kezelés) során keletkezett jelentősebb kiadása. Többségüknek (51%) ez 50.000 forintnál alacsonyabb összeget jelentett, 26 százalékuknak 20.000 forint alattit. Ugyanakkor a magasabb összegek sem ritkák, egy átlagos „rendkívüli” kiadás 142.000 forintra is rúghat. *** Akiknél felmerül ilyen nagyobb összegű kiadás, azok leggyakrabban az aktuális havi fizetésükből finanszírozzák. Negyedüknek viszont az általános célú megtakarításaihoz is muszáj hozzányúlnia. Nehéz helyzetben segítenek a családtagok és barátok, kölcsönnel (15%) vagy a beteg helyett a kezelés kifizetésével (10%). Háromnegyedük jellemzően csak egyetlen forrást vesz igénybe, de negyedük kettő, ill. három vagy annál több „zsebből” fedezi a kezeléshez szükséges összeget. Az egészségpénztári egyenlegből, vagy a biztosításból fizetett beavatkozások nem jellemzőek (3-4%), a hitelre történő kezelések pedig kifejezetten ritkák (1%).

A fogorvos a legnépszerűbb magándoki

A magyarok ~40 százaléka szokott legalább évente – ezen belül felük (18%) évente többször is – igénybe venni valamilyen magán-egészségügyi ellátást. Magánúton leggyakrabban (24%) fogorvoshoz jár a lakosság, de gyakori a nőgyógyászati, bőrgyógyászati és szemészorvosi látogatás is (5-13%). Magánorvoshoz jellemzően a magasabb jövedelműek (48%) és a felsőfokú végzettségűek (63%) járnak, ezen utóbbi csoport kb. negyede legalább félévente megy. Szakterülettől függetlenül a többség az elmúlt évben összesen legfeljebb 20.000 forintot fizetett ki magánrendeléseken. A pénztárcának jobban fájó költések miatt azonban a fogorvosi kezelések éves összege tavaly átlagosan 76.000 Ft volt, míg a nőgyógyászati, bőrgyógyászati és szemészorvosi szakrendelésekre átlagosan 30-40.000 Ft-ot költöttek.

Nem igazán rakunk félre: nem félünk egy esetleges betegségtől?

Az előre tervezés, az öngondoskodás mértékét mutatja, hogy mennyire tájékozott a lakosság az egészségügyi célú finanszírozási módokkal kapcsolatban. A magyarok közül tízből kilencen hallottak már az életbiztosításokról (és baleset- és betegségbiztosításról), kétharmaduk pedig legalább valamennyire ismeri is ezt a pénzügyi terméket. A túlnyomó többség (82-86%) hallott már az egészségpénztárról és az egészségbiztosításokról, azonban csak felük véli úgy, hogy ismeri is azokat, míg a lakosság 14-18 százaléka egyáltalán nem hallott még róluk. Az egészségügyi jellegű cafeteriáról kétharmad hallott már (69%), de csak ötből ketten ismerik legalább valamennyire (37%). Az egészséghitel a legkevésbé ismert alternatíva, amelyről a többség (61%) még nem is hallott, és a felmérésben résztvevők csak kevesebb mint ötöde mondja magáról, hogy valamelyest ismeri (19%). Az elmúlt 2 évben nagyobb összegű orvosi ellátást finanszírozó lakosok tájékozottabbak: az egészségügyi célú pénzügyi termékek ismertsége valamivel magasabb (6-10 százalékponttal) körükben.

Digitális ügyintézés: fifti-fifti

A 2018-as Cofidis Hitel Monitor eredményei szerint a magyarok háromnegyedét jellemzi a technológiai érettség, fontosnak tartva a digitális fejlődéssel való lépéstartást. Viszont a lakosság egyharmada értett egyet, azzal a vélekedéssel, hogy nem szeretne alkalmazkodni a digitális újdonságokhoz. 2019-ben, egy évvel későbbi kutatás szerint „digitális kényelmesség” lett úrrá rajtunk. Nyolcvan-kilencven százalékunk gondolta úgy, hogy a digitalizáció kényelmesebbé és jobbá teszi az élet számos területét: tájékozódást, kapcsolattartást, filmnézést, zenehallgatást, közlekedést, tanulást, banki-, hivatalos- és pénzügyek intézését. De majdnem ugyanekkora arányban volt, a bizalmatlanság is bennünk afelől, hogy a digitális fejlődés rengeteg veszélyt tartogat még.

A hibrid a nyerő

A friss, 2020 februári kutatás szerint a technológiai ismeretek szempontjából a lakosság körében kevésbé érettek táborában gyakori jelenség, hogy sokan nem elég magabiztosak, úgy érzik az új szolgáltatásokban sok még a kockázat, a hibalehetőség (46%). A felmerülő félelmeket tompítják az ún. „hibrid” megoldások, amelyeknél a személyes ügyintéző jelen van a digitális térben, végigkísérve a felhasználót a teljes folyamaton.  A felmérés alapján még a teljesen elutasítók is nyitnának az online hitelügyintézés irányába, ha tudnák, hogy kérdés, elakadás esetén bármikor kérhetik ügyintéző segítségét (54%).

Online hitelügyintézés: speciális terület

Pénzügyeink virtuális kezelése egy összetett folyamat, amelyben a digitális kompetenciák mellett magas bizalomra is szükség van. Valószínűleg ezzel magyarázható, hogy korábban az elutasítás mögött húzódó legerősebb ok, hogy a hitelfelvételt egyszerűen túl komoly dolognak tartjuk ahhoz, hogy online intézzük (68%). Sőt az online csatorna elutasítóinak többsége a telefonos ügyintézéstől is elzárkózott. Úgy tűnik tehát, hogy nem konkrétan az online felülettel van problémánk, hanem inkább bármilyen „nem személyes” ügyintézési móddal szemben érzünk így. „Mivel a koronavírus az online térbe kényszerítette a hitelügyintézést is, ezek az arányok várhatóan drasztikusan meg fognak változni az előttünk álló hónapokban, ugyanakkor ahhoz, hogy a digitalizáció szempontjából kevésbé érett emberek is jó tapasztalatokat szerezzenek, kiemelten fontos szerepe van tanácsadóinknak, akik igény esetén végigkísérik ügyfeleinket a teljes online folyamaton” – mondta el Holló Bence, a Cofidis Magyarországi Fióktelepének vezetője. „Véleményem szerint a mostani nagyon magas fokú digitális életforma nem tartható fenn hosszú távon, a járvány elmúltával az emberek részben vissza fognak állni az offline csatornák használatára, de az biztos, hogy nagyon meg fog nőni az online térbe vetett bizalom.” – tette hozzá az ügyvezető.

Új éra: globális változások küszöbén

A kutatásból kiderült, hogy a járvány előtt a magyarokat nem igazán hozták lázba a pénzügyi technológiai újdonságok. Kevesebb, mint egyötödünk (18%) szeretett volna első lenni új termék kipróbálásban. Ugyanakkor vannak területek, amelyekre a koronavírus előtt is pozitívan reagáltunk: ilyen például az elektronikus aláírás (59%), az pénzügyi ügyintézés nyomon követése online (58%) és a mobiltelefonnal történő érintős fizetés (57%). Az igazán innovatív fintech megoldások – mint a virtuális pénz, a tenyeres fizetés, a hangalapú, hanggal irányítható funkciók (keresés, vásárlás), valamint a chatbot vagy videóchat alapú ügyintézés – a lakosság kevesebb, mint negyven százalékát érdekelték februárban. Az ő arányuk egész biztosan nőni fog az előttünk álló hónapok során.