A magyar gazdaság a visszafogott idei teljesítmény után fokozatosan gyorsuló pályára állhat a Coface nemzetközi hitelbiztosító friss elemzése szerint. A magyar GDP az idén várható 0,5 százalékos éves bővülés után 2026-ben 2 százalék körüli fejlődést érhet el.

A gazdasági környezetet több, egymást erősítő kihívás formálja. Az Európai Bizottság mintegy 20 milliárd euró – a GDP 9,7 százalékának megfelelő – uniós forrás kifizetését tartja vissza, ami fékezi a beruházásokat. A források pótlására a kormány piaci és kétoldalú finanszírozást vett igénybe, ám ezek nem helyettesítik teljesen a vissza nem térítendő támogatásokat.

Sérülékeny növekedési modell, hitelminősítési kockázat

Magyarország jelenlegi gazdasági gyengesége az euróövezeti üzleti ciklusra való érzékenységét és az EU-forrásokhoz való hozzáférés függőségét mutatja. Az elmúlt évtizedben a növekedés az expanzív fiskális politikára, az uniós transzferekre és a forint leértékelésére épült, amely megőrizte az exportőrök versenyképességét. Ez a modell stabil időszakokban működött, de külső sokkok idején sérülékenységeket tárt fel.

A 2022-es energiaár-robbanás és az inflációs sokk rávilágított az ország külső finanszírozási függőségére és súlyosbította a fiskális egyensúlytalanságokat. Az érdemi fiskális konszolidáció hiánya kockázatot jelent a magyar gazdaság hitelminősítése és a kilátások szempontjából. A Coface az országokat a gazdasági helyzet, a kilátások és az üzleti szféra teljesítménye alapján minősíti; Magyarország jelenleg az A4-es, azaz elfogadható kategóriában van, de a sérülékeny szerkezet miatt a jövőbeni pálya nagyban függ a fiskális politika és a külső környezet alakulásától.

Költségvetés, infláció, kamatok

A Coface várakozásai szerint a költségvetési hiány 2025-ben és 2026-ban is a GDP mintegy 5 százaléka körül alakulhat. A 2026-os költségvetés 4 százalékos növekedéssel számol, miközben az államadósság aránya 2024-ben 75,3 százalék volt, a közép-kelet-európai régió egyik legmagasabb szintjeként. A kamatkiadások 2024-ben a GDP 4,9 százalékát tették ki, és bár az inflációkövető kötvények alacsonyabb kamata mérsékelheti ezt a terhet, az érték továbbra is magas uniós összevetésben.

A 2023 februárjában mért, 25,4 százalékos rekordinflációra reagálva a Magyar Nemzeti Bank 13 százalékra emelte az alapkamatot. Az infláció 2025 októberére 4,3 százalékra csökkent, ami még kissé meghaladja a jegybank 3 százalék plusz/mínusz 1 százalékpontos célsávját, ezért az alapkamat jelenleg 6,5 százalékos szinten van. Ez támogatja a forint stabilitását, ugyanakkor fékezi a magánberuházásokat és a belföldi keresletet. A Coface szerint a fiskális és monetáris politika összehangolása kulcsfontosságú a makrogazdasági hitelesség szempontjából.

Külső függés és ipari beruházások

A külső környezetben kihívást jelent Magyarország erős függősége a német ipartól és az európai kereskedelemtől. A Németországba irányuló export a teljes kivitel több mint 25 százalékát, az autóipar az export 22 százalékát adja, miközben az ipari termelés 2022 óta a járvány előtti szint alatt marad.

Ugyanakkor a jelentés kiemeli a kínai beruházások gyors beáramlását a magyar autóiparba és akkumulátorgyártásba, köztük a CATL 7,3 milliárd eurós projektjét és a BYD európai terjeszkedéséhez kapcsolódó fejlesztéseket. Mivel a kínai közvetlen tőkebefektetések nagy része Európában az elektromobilitáshoz kapcsolódik, ezek a projektek felgyorsíthatják Magyarország technológiai fejlődését, vonzhatják a stratégiai beszállítókat és támogathatják a szakképzett munkahelyek létrejöttét a fő ipari régiókban.

Növekedési potenciál és kiút

A Coface rámutat: a korábbi, fogyasztásra és EU-forrásokra épülő növekedési modell kimerülőben van, ezért a termelékenységre és az innovációra épülő pálya felé kell elmozdulni. A munkaerő-termelékenység mintegy 20 százalékkal elmarad az euróövezeti átlagtól, a hazai magánberuházások a GDP 22 százalékán stagnálnak, szemben a szomszédos országok 30 százalékot meghaladó értékével.

A Coface számításai szerint a növekedési potenciál középtávon 2,5 százalék körüli szintre térhet vissza, ha erősödnek az innovációt, a műszaki képzést és a helyi beszállítói hálózatok integrációját támogató politikák. A jelenlegi A4-es besorolás fenntartása, illetve a későbbi javulás szempontjából meghatározó lesz, hogy a válságkezelő lépések mellett mennyire sikerül mérsékelni a fiskális sérülékenységet és csökkenteni a külső függőséget.

A 2022–2023-as sokkhatásokat követően 2024 törékeny fellendülést hozott: az infláció jelentősen csökkent – átlagosan 10 százalékról 3 százalékra egy éven belül –, a gazdasági növekedés mégis mérsékelt és egyenetlen maradt, átlagosan 2 százalékos ütemmel. A régió vállalati vezetői agilis válaszokat adtak, stratégiáikat úgy alakították, hogy a kedvezőtlen külső körülmények ellenére is fenntartsák a lendületet. 2024-ben a közép- és kelet-európai régió gazdasági kilábalását az infláció éles csökkenése és a monetáris politika fokozatos lazítása határozta meg, némi enyhülést hozva az elmúlt évek magas kamatkörnyezetét követően. Miközben a GDP-növekedés átlagosan a 2 százalékos szint körül stabilizálódott, a régió ötszáz legnagyobb vállalatának összesített árbevétele 3,7 százalékkal csökkent, elsősorban a petrolkémiai szektor visszaesése miatt. Ennek ellenére az érintett cégek átlagos árbevétele 3,1 százalékkal nőtt, jelezve, hogy a Top 500 listára történő bekerülés küszöbértéke is magasabb lett. A pozitív trend ellenére a profitabilitás nyomás alá került. A nettó nyereséghányad 4 százalékról 3,2 százalékra csökkent, mivel a növekvő munkabérköltségek és a magasabb finanszírozási kiadások rontották a vállalati eredményeket. A lakosság fogyasztásának erősödése és az EU-s támogatások hulláma kedvező hatást gyakorolt, ugyanakkor a külső kihívások – különösen Németország tartós stagnálása és a globális kereskedelmi feszültségek fokozódása – továbbra is bizonytalanságot jelentenek – derül ki a Coface hitelbiztosító CEE Top 500 című átfogó elemzéséből, amely a tavalyi régiós gazdasági trendeket mutatja be és felsorolja a térség ötszáz legjelentősebb vállalatát is.

Blokkoló hatás Magyarországon

Ficsor Dezső, a Coface elemzője a magyarországi helyzetről azt mondta: “Az ipari termelés gyengélkedése Magyarországon több tényező együttes negatív hatásának volt köszönhető 2024-ben. A lakossági fogyasztást az infláció okozta magas kamatlábak blokkolták, a GDP szempontjából szignifikáns építőipar továbbra sem tudott jelentősen elmozdulni a mélypontról. Ugyan az energiaárak konszolidálódtak, azonban az EU-ban és különösen Magyarországon kevésbé versenyképesek, mint más régiókban.”
A szakember szerint az EU orosz energiáról való leválási törekvése szintén nem vetít előre jövőbeni enyhülést. Több ipari szektorban a kereslet még 2025 első félévében is régóta nem látott alacsony szinten volt, miközben a termékek előállítási költsége magas maradt, így az értékesítésből elérhető haszonkulcs nem fedezte az állandó működési költségeket. Véleménye szerint, a 2024-es év gyengélkedő piacok mellett, inkább a költségek lehetőség szerinti lefaragásáról szólt.

Lengyel fölény az “ötszázak” között

Lengyelország továbbra is a közép-kelet-európai régió gazdasági motorja, 178 vállalattal szerepel a Top 500 rangsorban, több mint 1,2 millió munkavállalóval. Ugyanakkor részesedése enyhén csökkent, és az árbevétel-növekedés stagnált, ami a zloty erősödésének és a munkaerőhiánynak tudható be. A listára 71 céget delegáló Csehország növelte jelenlétét a rangsorban, amit a belföldi kereslet élénkülése és a monetáris enyhítés korai megkezdése segített elő.

Összesen 61 magyar cég kapott helyet a listán, amelyek több mint 305 ezer embernek adnak munkát. Összesített árbevételük majdnem 132 milliárd eurót tett ki, a nettó profitjuk pedig több mint 4,4 milliárd euróra rúgott.

Románia – bár a régió második legnagyobb gazdasága – továbbra is alulreprezentált az ötszázas rangsorban 56 vállalattal, elsősorban strukturális problémák és kihívások miatt.

Régiós és magyar óriások

A 2024-es rangsor a stabilitás és a változás együttes jelenlétét mutatja. Az Orlen ismét megőrizte vezető pozícióját, piaci dominanciáját a bevételcsökkenés ellenére is megőrizve.

A cseh Škoda Auto A.S. megtartotta második helyét, árbevételét és nyereségét is növelve, miközben az európai autóipar jelentős kihívásokkal szembesült. A friss listán a Jeronimo Martins Polska, Lengyelország legnagyobb üzletláncának üzemeltetője lett a harmadik. Ez azt jelenti, hogy megelőzte az egy évvel még korábban harmadik helyen lévő magyar olajcéget, a Molt, amely most a negyedik lett. Ez a változás egyrészt az olaj és petrolkémiai ipar korábbi kiemelkedő éveit követő normalizálódást, másrészt a kiskereskedelmi szektor dinamizmusát tükrözi. A legnagyobb előrelépést a lengyel Lidl érte el, az előző listán még 14. helyen állt, míg az új rangsorban már a 9. pozíciót szerezte meg. A tíz legnagyobb régiós cég közé tartozik a magyar vállalatok közül az MVM, amely a nyolcadik, valamint a tizedik helyet megszerző Audi Hungaria.

A magyar listát ez a három cég vezeti, de a tízben szerepel még például a Robert Bosch Kft., a kecskeméti gyárat működtető Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft., a Szerencsejáték Zrt., az Országos Dohányboltellátó Kft., valamint a Lidl Magyarország, amely egy évvel korábban még nem volt benne a tízes elitligában.

Ipari dominancia stagnáló környezetben

A különböző ágazatok teljesítményét értékelve a Coface szakemberei közöték, a rangsor árnyalt képet fest. Az ipari szektor – különösen az ásványi anyagok, vegyipar, kőolaj, műanyag és gyógyszeripar, valamint az autóipar és szállítás – továbbra is domináns, ugyanakkor külső nyomás és strukturális függőségek miatt stagnálás jellemző rájuk.

Ezzel szemben a vegyes termékkörű kereskedelmi szektor a növekedés motorjává vált, amit a lakossági fogyasztás élénkülése és a bérek által vezérelt vásárlóerő-növekedés támogatott. Az ICT és elektromos berendezések szektora kettős pályát mutatott: míg a digitális szolgáltatások jól teljesítettek, a gyártási szegmens lemaradt. A közművek és közszolgáltatások visszaesést mutattak, ahogy az energiapiacok a válság után stabilizálódtak. Az agrár-élelmiszeripar stabil maradt, amit a tartós kereslet és az EU támogatása segített. A fémipari szereplők globális árzuhanással és az EU szigorodó klímaszabályozásával szembesültek. Ezek az eltérő trendek a régió ipari függőségtől a fogyasztás- és innovációvezérelt növekedés felé történő átmenetét jelzik, kiemelve a stratégiai diverzifikáció és a célzott szakpolitikai támogatás szükségességét.

Bizonytalanság jellemzi a jövőt

Bár a régió kilátásai óvatosan optimistának tekinthetőek, ugyanakkor továbbra is bizonytalanság övezi őket.

Mateusz Dadej, a Coface közép- és kelet-európai régiójának regionális közgazdásza szerint: „A GDP-növekedés várhatóan mérsékelt ütemben folytatódik, amit a belföldi fogyasztás és az EU által finanszírozott beruházások hajtanak, miközben a monetáris enyhítés további támogatást nyújt. Ugyanakkor Németország – a régió kulcsfontosságú kereskedelmi partnerének – tartós gyengesége és a globális kereskedelmi zavarok lehetősége késleltetheti vagy akár meg is hiúsíthatja a kilábalást.”

Jaroslaw Jaworski, a Coface közép- és kelet-európai régiójának vezérigazgatója kiemelte: „A Coface CEE Top 500 rangsor rávilágít a régió legnagyobb vállalatainak rugalmasságára és ellenállóképességére. Bár a kihívások továbbra is fennállnak, a régió vállalati éllovasai új növekedési hajtóerőket keresnek, és aktívan alakítják a gazdasági jövőt. Ahogy a régió a fogyasztásvezérelt és innovációközpontú növekedés felé halad, a digitalizációba, zöld technológiákba és munkaerő-fejlesztésbe történő stratégiai beruházások kulcsfontosságúak lesznek a lendület fenntartásához és a globális bizonytalanság közepette való eligazodáshoz.”

„Magyarországon 2025-ben elmaradt a mindenki által várt élénkülés, a szolgáltatások és a lakossági fogyasztás tudta némileg ellensúlyozni és javítani a termelés és a fogyasztási mutatókat. A fentebb említett autóipari dominanciának köszönhetően, a frissen átadott nagy beruházások az idei évi GDP bővülésben bár már valószínűleg nem töltenek be szignifikáns szerepet, de lendületet adhatnak a jövő évi 2-3 százalék közötti GDP-bővülést valószínűsítő várakozásoknak.” – mondta el Ficsor Dezső, a Coface magyarországi elemzője.

Az elemzésről

A Coface CEE Top 500 rangsor 17. kiadása átfogó képet nyújt arról, hogyan navigálnak Közép- és Kelet-Európa legnagyobb vállalatai egy összetett és folyamatosan változó gazdasági környezetben. A Coface által évente publikált CEE Top 500 tanulmány egyedülálló betekintést nyújt ezekbe a folyamatokba: a régió 500 legnagyobb vállalatát rangsorolja árbevétel alapján, és további mutatókat is elemez, mint például a foglalkoztatotti létszám, az üzleti környezet, az ágazati megoszlás, valamint a Coface hitelkockázati értékelései. Az idei eredmények nem csupán teljesítményt tükröznek, hanem iránymutatást is adnak a régió jövőjét alakító gazdasági erők megértéséhez. Ezek eredményeként a Coface CEE Top 500 elemzés részletes betekintést nyújt az adatokba, trendekbe és történtekbe, amelyek a főbb számok mögött húzódnak. Mely vállalatok tekinthetők feltörekvő szereplőknek? Hogyan formálják át az ágazatok működésüket a jövő kihívásaihoz igazodva? Milyen tanulságokat vonhatnak le az európai és nemzetközi vállalkozások?

Olvassa el a teljes elemzést, és ismerje meg azokat az összefüggéseket, amelyek a régió gazdasági jövőjét formálják: https://www.coface.hu/hirek-es-publikaciok/cee-top-500-vallalati-rangsor-2025

A kedvezőtlen gazdasági környezet eredményeként a térség GDP-je a 2022-es 4 százalékos növekedés után 2023-ban mindössze 0,5 százalékkal emelkedett. Ez pedig 2000 óta a legrosszabb eredmény, leszámítva a 2008-ban elmélyülő globális válság miatt bekövetkezett 2009-es zuhanást és a koronavírus-járványból adódó 2020-as visszaesést. A régiós országok közül Magyarország mellett Csehországban, Észtországban, Lettországban és Litvániában csökkent a GDP – ez jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az összesített régiós eredmény csak minimális bővülést mutat.

A fizetésképtelenségek alakulása a KKE régióban

A közép- és kelet-európai régióban 2022-ről 2023-ra 38,6 százalékkal nőtt a fizetésképtelenségi – azaz csőd- és felszámolási – eljárások száma, ami újabb két számjegyű emelkedést jelent. „Ezt a növekedést olyan belső és külső tényezők – különösen a geopolitikai feszültségek és az inflációs nyomás – együttállása táplálta, amelyek felerősítették a régió vállalatai előtt álló kihívásokat, s zavaros vizekre sodorták a cégeket.” – nyilatkozta Grzegorz Sielewicz, a Coface közép- és kelet-európai régiójának vezető közgazdásza.

Oroszország ukrajnai inváziójának következményei – nem utolsósorban a földrajzi közelség miatt – az egész régióban éreztették hatásukat, zavarokat okozva az ellátási láncokban és hozzájárulva az energiahordozók árának ugrásszerű növekedéséhez. Ezek a külső hatások, valamint az olyan belső kihívások, mint a munkaerőhiány és a növekvő inputköltségek súlyos terhet róttak a vállalkozásokra, ami a fizetésképtelenségek jelentős növekedéséhez vezetett. Különösen az építőipari és a kereskedelmi ágazat viselte a fizetésképtelenségi hullám negatív hatásait, egyszerre küzdve a munkaerőhiánnyal, bérnyomással és a lassuló kereslettel.

Két és félszeres emelkedés Magyarországon

A Coface elemzése kiemeli azt is, hogy Magyarországon tavaly több mint 20 ezer fizetésképtelenségi eljárás indult, ez két és félszerese az egy évvel korábbinak.
A megindított felszámolási eljárások ágazati bontását tekintve az eljárások száma szinte minden iparágban növekedett. A Coface szakértői ismét rangsorolták a különböző magyar ágazatokat a felszámolási eljárások száma alapján, és a tavalyi év eredményeihez hasonlóan, továbbra is ugyanaz a hat szektor a legveszélyeztetettebb.

A listát most is az építőipar vezeti, amelyben 6073 felszámolási eljárás indult, szemben az egy évvel korábbi 2526-tal. Utána következik a vállalatoknak szolgáltatásokat nyújtó alágazat: itt 2807 eljárás indult a múlt évben, szemben az egy évvel korábbi 985-tel. A harmadik helyen az autóipar áll 1777 eljárással, ami több mint a duplája a 2022-es évben mért 795 eljárásnak. Szintén kockázatosnak tekinthető a tavalyi ágazatok alapján a háztartásoknak szolgáltatásokat nyújtó alszektor, a vegyes termékkörű kereskedelem, valamint a szállítmányozás. A hitelbiztosító szakértői szerint a legkevésbé veszélyeztett vállalatok között vannak a kőolajat és szénhidrogéneket, üveget és kerámiát, bőrt, papírt és ásványi termékeket gyártó cégek. Ugyanakkor utóbbiaknál is megháromszorozódott az eljárások száma a 2022-es évhez képest.

„A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2023 végén több mint 150 ezer cég működött az építőipari ágazatban. Itt figyelhető meg a legtöbb felszámolási eljárás, nemcsak a számuk, hanem az összes eljáráshoz viszonyított, közel 30%-os arányuk alapján is. A mezőgazdaság volt az egyik legkevésbé érintett ágazat a felszámolások tekintetében, de kiemelendő, hogy az ebben a szektorban a legnagyobb számban jelen lévő családi gazdaságok, őstermelők, egyéni vállalkozók száma jelentősen csökkent a 2023-as év végére” – értékelte az adatokat Suszter Andrea, a Coface magyarországi céginformációs csoportvezetője.

A fellendüléshez vezető út rögösnek tűnik

A régiós kilátásokról Jarosław Jaworski, a Coface közép- és kelet-európai régiójának vezérigazgatója így nyilatkozott: „2024-ben a fizetésképtelenségek számának további növekedésével számolunk, bár az előző évinél alacsonyabb mértékben. Összességében a vállalatok továbbra sem fogják elérni teljes gazdasági növekedési potenciáljukat az üzleti tevékenységük során felmerülő kihívások következtében.

A 2024-es üzleti környezetet korlátozott forgalomnövekedés, csökkenő árrés és az exporttevékenységet folytató vállalatok folyamatos kihívásai jellemzik majd a visszafogott nemzetközi kereslet miatt – különösen Németország irányából. Vannak ugyanakkor jelei annak, hogy a lakossági fogyasztás fellendül, különösen a napi fogyasztási cikkek terén, mely elősegíti a gazdasági tevékenységet a teljes közép- és kelet-európai régióban.

A Coface szakértői ugyanakkor figyelmeztetnek arra, hogy a vállalatokra egyre nagyobb nyomás nehezedik az emelkedő nyersanyagárak és a bérköltségek miatt, beleértve a minimálbérek emelési tendenciáját Közép-Kelet-Európa országaiban.

Photo by Trent Erwin on Unsplash

Bár Európa-szerte az egyik legjobb eredményt érte el a vállalati hitelezésben, a bizonytalanabbá váló gazdasági környezet miatt komoly kihívásokkal kell számolniuk a visegrádi országok cégeinek – áll a Coface nemzetközi hitelbiztosító elemzésében, amely azt vizsgálta, hogy milyen lehetősége van a vállalkozásoknak arra, hogy egy ennyire kiszámíthatatlan piaci környezetben is talpon tudjanak maradni.

Finanszírozási igények a vállalati szegmensben[1]

1.ábra: A vállalati hitelek éves növekedési üteme és a GDP-arányos hitelállomány nemzetközi összehasonlításban

Forrás: EKB, MNB

A hazai vállalati hiteldinamika 10,7 százalékos növekedési ütemmel uniós összehasonlításban is a harmadik legmagasabb. 2021 negyedik negyedévében a visegrádi országok mindegyikében jelentősen gyorsult a vállalati hitelállomány éves növekedési üteme. Az EKB adatai alapján a keresletnövekedés oka elsősorban már nem a koronavírus-járvány hatására bevezetett és programokhoz kötött hitelekhez kapcsolódott, ami arra utal, hogy a gazdasági kilábalással párhuzamosan nemzetközi szinten is folytatódott a hitelezés piaci alapokra történő visszatérése.

Mi lesz a szigorításokkal?

Magyarországon ez a mutató a támogatott hitel- és garanciaprogramok mellett a moratórium hatását is tükrözi, azonban a hitelállomány GDP-arányosan – a visegrádi országokéhoz hasonlóan – továbbra is alacsony nemzetközi összehasonlításban, így szignifikáns tér van a vállalati hitelpiac bővülésére. Másrészről, a tavalyi évben a hitelezési feltételek szűkkörű enyhítése jellemezte a bankok hitelezési tevékenységét: az orosz-ukrán háború kirobbanása előtt még a magyar jegybank felmérése szerint bankok mindössze 1 százaléka tervezte a hitelezési feltételek szigorítását.

2. ábra: A teljes vállalati és a kkv-szektor hitelállományának növekedési üteme

Forrás: MNB

Majd jött a háború és minden borult…

Fontos tényező, hogy az energia- és alapanyagárak emelkedése már jóval korábban elkezdődött, a háború pedig akkor robbant ki, amikor már amúgy is megnövekedett a cashflow-finanszírozási igény. Ezt tovább erősítette az, hogy az árak növekedése sohasem látott méreteket öltött. Az orosz-ukrán háború miatt azonnal az egekbe szöktek az energiaárak, mivel Európa továbbra is függ az orosz olaj-, földgáz- és szénimporttól. Emellett mindkét ország számos mezőgazdasági termék jelentős termelője és exportőre, miközben az élelmiszer-termelést a műtrágya árának a földgáz-áremelkedés miatti drasztikus megugrása is nehezíti. A kelet-közép-európai régió függ az Oroszországból és Fehéroroszországból importálható műtrágyáktól is.

Ezenkívül, a háború miatti magasabb globális piaci árak és alapanyaghiány tovább súlyosbította az ellátási láncok zavarait is. Az elemzés példaként ismerteti, hogy Magyarország GDP-termelésében kiemelkedő szerepet játszó gépjárműipar, melyet kimondottan érzékenyen érint az Ukrajnában gyártott alkatrészek hiánya, ami így még rátett egy lapáttal a szektort sújtó ellátási nehézségekre.

3. ábra: Az infláció alakulása a V4 országaiban

Forrás: Coface

…és érkezett a jegybanki válasz is

A megugrott inflációval szembesülve a kelet-közép-európai központi bankok változtattak a korábbi laza monetáris politikájukon, amelynek célja a gazdaság támogatása volt a világjárvány első szakaszában. 2021 közepén a cseh és a magyar jegybank is megkezdte a kamatemelést, a lengyel központi bank pedig néhány hónappal később állt be a sorba. Azóta ezek a jegybankok egyenként legalább 500 bázisponttal emelték a kamatot. Magyarországon a jegybanki alapkamat 2022 januárban 2,9 százalék volt, majd több lépcsőben ugyan, de júliusra elérte a 9,75 százalékot. A Coface elemzői úgy vélik, mivel a kelet-közép-európai régióban az árak megugrását elsősorban a mezőgazdasági és energiatermékek okozzák, amelyek árait többnyire globális piacokon jegyzik, az egyes országok központi bankjai monetáris politikájukon keresztül csak korlátozott hatást gyakorolnak erre az inflációs komponensre. Ennek ellenére a maginfláció, azaz az élelmiszer- és energiaáraktól megtisztított áremelkedés is növekszik a régióban. Magyarországon júliusban elérte a 11,7 százalékot, ami azt mutatja, hogy a belső áremelési nyomás is erős. Ezt támasztja alá a javuló munkaerőpiac, a munkanélküliségi ráta csökkenése, a növekvő munkaerőhiány és a részben ebből adódó szárnyaló bérnövekedés is. Ez utóbbi pedig nemcsak hogy tovább erősítheti az inflációt, hanem már magával hozhatja az ár-bér spirált is.

4.ábra: Irányadó kamatok a kiválasztott kelet-közép-európai országokban (%)

Forrás: Coface

Sokk 400 forint felett: 416

Az euró árfolyama 2022 júniusában meghaladta a 400 forintos történelmi szintet, majd néhány héttel később a 410 forint mellett is elsuhant: a háború kitörése óta a magyar deviza több, mint 8 százalékot gyengült az euróval szemben, miközben a lengyel zloty és a cseh korona gyakorlatilag alig változott.

A forint euróhoz mért árfolyamának alakulása további árfelhajtó és inflációt gerjesztő hatással bír, hiszen azok az importőrök, akik eddig csak az energia- és alapanyagár, illetve a szállítási költségek emelkedését árazták be a termékeikbe, hamarosan az árfolyamveszteséget is belekalkulálják áraikba. Az újabb áremelések pedig újabb inflációs nyomást gyakorolnak a gazdaságra, csökkentik a vásárlóerőt és a szigorodó jegybanki politika mellett növelik a recesszió valószínűségét.

5. ábra: A régió devizaárfolyamainak EUR szembeni alakulása

Forrás: TeleTrader Software GmbH

De ha drága a hitel, drága az alapanyag, drága az EUR, akkor hogyan lehet még biztonságosan, fenntartható módon működtetni a vállalkozásokat?

A vállalatok működésének és finanszírozásának egyik legfontosabb forrása – a bankrendszer mellett – a szállítói hitelezés: a B2B üzleti világ jellemzően halasztott fizetéses konstrukcióban, ezáltal kényszerből hitelezőként működik, sok esetben egyenként is akár nagy összegben.

Ahogy azt elemzésünkben részleteztük, a jelenlegi kedvezőtlen piaci környezetben a vállalkozások lehetőségei rendkívül megdrágultak, így a halasztott fizetés gyakorlata egyre inkább felértékelődik. Ugyanakkor, mivel a soha nem látott kihívások számos vállalkozás stabilitását jelentősen megingatták, a vevőportfólió folyamatos nyomon követése, valamint a halasztott fizetésű számlák biztosítása[2] elengedhetetlen, az esetleges nemfizetések megelőzése, vagy – rosszabb esetben – kártérítése érdekében. A vevők nyomon követése mellett, a gyártó cégek számára a beszállítók monitoringozása is kiemelt fontosságú lett a termelés folyamatos fenntartása érdekében, hiszen az ellátási láncok zavarai már a koronavírus járvány első hulláma óta problémát jelentenek a vállalkozásoknak, a háború hatásai pedig csak tovább súlyosbították ezeket.

A kialakult gazdasági helyzet tehát fokozottan fontossá teszi a tudatos és proaktív kockázatkezelést, amit a legjobban olyan szolgáltatók termékeivel lehet megoldani, akik a követeléskezelési és fizetési nehézségekkel kapcsolatos naprakész adatokkal felvértezett információkat képesek biztosítani partnereik számára.

A hazai piacon a Coface az egyetlen szolgáltató, amely céginformációs, kereskedelmi hitelbiztosítási és követeléskezelési szolgáltatása révén a teljes vevői (hitelezési) kockázatmenedzsment folyamatot lefedi. Ezáltal nemcsak teljes körű szolgáltatást tudunk nyújtani partnereinknek, hanem olyan fizetőképességi és kárkezelési információkkal is rendelkezünk a vállalatokról, melyek más szolgáltatónál nem elérhetőek, és a jelenlegi, volatilis környezetben elengedhetetlenek a biztonságos működéshez.

[1] A tanulmány lezárásakor rendelkezésre álló adatok alapján.

[2] A kereskedelmi hitelbiztosítás fő funkciója, hogy a szállítói hitelezésből adódó kockázatot megossza egy azt átvállaló féllel, amely üzleti, piaci alapon képes biztonságosabbá, kiszámíthatóbbá tenni a vállalatok követelés-állományát és professzionális kockázatkezelői eszköztárral alkalmas nagy tömegben és akár nagy összegekben is átvállalni a vevők nemfizetéséből eredő károkat. A szállítók ezáltal biztonságban tudhatják pénzforgalmukat, miközben kedvező fizetési feltételeket tudnak biztosítani vevőiknek.

Felborította a koronavírus-járványból lassú kilábalásban lévő globális gazdasági folyamatokat az orosz-ukrán válság, amelynek eredményeként teljesen át kell írni a korábbi előrejelzéseket és várakozásokat a Coface hitelbiztosító friss elemzése szerint.

Masszív drágulás az alapanyag- és energiapiacon

Oroszország a világ harmadik legnagyobb olajkitermelője és a második legnagyobb földgázkitermelő, valamint az első ötben szerepel az acél, a nikkel és az alumínium esetében is. Emellett pedig a világ legnagyobb búzaexportőre, hiszen a globális kereskedelem majdnem 20 százalékát biztosítja. Ukrajna a napraforgó-termelést nézve világelső, emellett a hatodik legjelentősebb kukoricatermelő, a búzapiacon pedig a hetedik helyen áll, de az első tízben szerepel a cukorrépa, az árpa, a szója és a repce esetében is. Az invázió első napján a pénzügyi piacok zuhanásnak indultak, az olaj, a földgáz, a fémek, és az élelmiszer termékek ára pedig az egekbe szökött. A további fejlemények hatására a Brent olaj hordónkénti ára 2014 óta először átlépte a 100 dollárt, majd utána tovább drágult, március elején 120 dollár felett is megfordult az árfolyam. Közben az európai gáztőzsdén TTF) március 4 -én 192 eurós árfolyammal rekordot döntött a gázár. Azzal együtt, hogy a magas alapanyagárak már korábban is jelentős kockázatot jelentettek a gazdasági fellendülésre nézve, a krízis eszkalálódása jelentősen növeli az esélyét annak, hogy az árak sokkal tovább magasak maradnak. Ez pedig növeli az esélyét a hosszantartó inflációnak, ami pedig emeli a stagfláció és a társadalmi elégedetlenség kockázatát a fejlett és a fejlődő országokban is. – áll a Coface elemzésében.

Az autógyártás, a szállítmányozás és a vegyipar a legsebezhetőbb

A válság nyilvánvalóan súlyosan érinti a már egyébként is megtépázott autógyártást az alapanyaghiány és az olyan speciális alapanyagok és nyersanyagok magas ára miatt, mint a fémek, félvezetők, kobalt, lítium, vagy a magnézium. Az ukrán autógyárak a nagy nyugat-európai márkáknak szállítanak be: közülük többen is bejelentették az európai gyárak leállítását, mások szerte a világban pedig a chiphiány miatti újabb és hosszabb kimaradásokra készülnek.

A légitársaságok és a tengeri szállítmányozók szintén a magas olajárak miatt fognak szenvedni – különösen a légitársaságok vannak veszélyben. Egyrészt esetükben az üzemanyag teszi ki a költségeik nagyjából egyharmadát, másrészt pedig az európai országok, az Egyesült Államok és Kanada megtiltotta az orosz légitársaságok részére a légtér használatát, amire Oroszország is hasonló szankciókkal válaszolt. Ez tovább növeli a költségeket, mivel a légitársaságoknak kerülőúton kell közlekedni. Végül pedig a légitársaságoknak kevés eszközük maradt a magas árak elleni védekezésre, mivel a járvány miatt továbbra is alacsonyabb forgalommal és bevétellel kell számolniuk.

A válság a vasúti szállításra is hatással lesz: az európai szállítók nem üzletelhetnek az orosz vasúttal, ami zavarokat okoz majd az Európa és Ázsia között Oroszországon keresztül történő szállításban.  A Coface-nál arra számítanak, hogy a vegyipari alapanyagok is drágulnak majd, az elszállt földgázárak pedig a műtrágyapiacra is hatással lesznek, ezen keresztül pedig az egész mezőgazdaságra és élelmiszeriparra.

 Mély recesszió felé tart az orosz gazdaság

Az orosz gazdaságra hatalmas nehézségek várnak 2022-ben és mély recesszióba süllyed majd. A Coface a március elején ismert gazdasági folyamatok alapján arra számít, hogy Oroszországban súlyos recesszió lesz, az orosz GDP 2022-ben 7,5 százalékkal csökkenhet az előző évi fellendülést követően. Ennek következtében az orosz országkockázati besorolást B-ről két lépésben D-re módosította a hitelbiztosító – ez azt jelenti, hogy nagyon magas kockázatúnak tartják az orosz gazdaságot, szemben a korábbi mérsékelt rizikóval.

A gazdasági szankciók kiemelt célpontjai a nagyobb orosz bankok, az orosz jegybank, az államadósság, bizonyos kormányzati tisztviselők és oligarchák, valamint a high-tech ipari termékek oroszországi exportja. A szankciók jelentős lefelé tartó spirálba lökték az orosz rubelt, aminek árfolyama a mélybe zuhant, ami a fogyasztói árak gyors emelkedéséhez vezet majd.

Oroszország viszonylag erős pénzügyi rendszert épített ki: alacsony a külső államadósság, folyamatos a folyó fizetési mérleg többlet és jelentősek a devizatartalékok, amelyek körülbelül 640 milliárd dollárra tehetőek. „Az úgynevezett letétes országok azonban befagyasztották a hozzáférést, ami megakadályozza az orosz jegybankot abban, hogy ezt a tartalékot felhasználja, ezzel jelentősen csökkentve a pénzügyi mozgásterét” – derül ki a Coface-elemzésből.

Az orosz gazdaságnak jól jön az alapanyagárak emelkedése, különösen az energiaexport miatt, az uniós országok azonban már bejelentették, hogy csökkenteni akarják az orosz importot. Az ipari termelésben a nyugati félvezetőkhöz, számítógépekhez, telekommunikációs eszközökhöz, automatizációs és információbiztonsági megoldásokhoz való hozzáférés korlátozása komoly károkat okoz majd, mivel az orosz bányászat és feldolgozóipar nagy mértékben épít ezekre.

Komoly kockázat Európában

Az orosz olajtól és gáztól való függés miatt a krízis leginkább az európai gazdaságokat érinti. Az orosz gáz helyettesítése rövid és középtávon sem lehetséges, a jelenlegi árak pedig nagyon komoly hatással lesznek az inflációra. A Coface várakozásai szerint átlagosan további 1,5 százalékpontos infláció várható 2022-ben, ami csökkenti majd a lakossági fogyasztást és a befektetések és az export várható visszaesésével együtt 1 százalékponttal kisebb GDP növekedéshez vezet majd.

Habár Németország, Olaszország vagy néhány kelet- és közép európai ország jobban függ az orosz gáztól, az eurózóna gazdaságainak összefonódása miatt a lassulás várhatóan általános lesz.

Ezen felül, amennyiben Európa esetlegesen orosz gáz nélkül maradna, az további 4 százalékpontos lassulást jelentene 2022-ben, ami a GDP növekedést nullához közelítheti, vagy, a keresletcsökkenést kezelő lépések függvényében akár negatívba is fordíthatná. A negatív következmények minden régióban érzékelhetőek lesznek, az importált infláció és a globális kereskedelemben kialakult problémák miatt.

A világ többi részén a válság gazdasági következményei elsősorban az alapanyagárak emelkedésében jelennek majd meg, ami tovább növeli az inflációs nyomást. Mint minden olyan esetben, amikor az alapanyagárak emelkednek, az energia- és élelmiszer-importőr gazdaságokra gyakorolt hatás jelentősebb lesz, a krízis még további eszkalálódása pedig a kínálat súlyos zavaraival fenyeget. Az európai kereslet csökkenése szintén visszafogja majd a globális kereskedelmet.

Fotó: Chandler Cruttenden, Unsplash

Gyorsan, látványos karriert futnak a nemzetközi, azon belül is az uniós autópiacon a villanyautók. Kérdés azonban, hogy a következő időszakban tudják-e tartani az eddigi tempót, az árak alakulása ugyanis beleszólhat a piaci folyamatokba – áll a Coface nemzetközi hitelbiztosító legfrissebb összeállíásában, amely a villanyautók és az azok gyártásához szükséges fémek árának változásának fényében vizsgálta az elektromos autók piacát valamint azt, hogy a várható trendek hogyan érinthetik a magyarországi autóipart.

Jelentős bővülés

Az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) adatai szerint az idei második negyedévben az uniós autópiacon eladott új autók 7,5 százaléka volt tisztán elektromos meghajtású, míg három éve, 2018-ban 2,7 százalékos volt a részesedésük. Az elektromos autók szegmense folyamatosan növekszik globális szinten is: 2020-ban 13 százalékos volt a részesedésük a 2019-es 8 százalékhoz képest.

Beszédesek a Nemzetközi Energia Ügynökség adatai is: a személyautók értékesítése 6 százalékkal esett vissza 2020-ban, miközben az elektromos autók értékesítése 41 százalékkal nőtt, elsősorban az európai keresletnek köszönhetően. Ráadásul 2021 első negyedévében az elektromos autók értékesítése 41 százalékkal nőtt 2020 első negyedévéhez képest és éves szinten 70 százalékos növekedés várható. A villanyautó-vásárlásokhoz sok ország ad állami támogatást, ez pedig fokozza a keresletet.

Méregdrágra alapanyagok

A Coface szakértői azonban kiemelik, hogy ezek a trendek mind jelentősen növelik az autók gyártásához szükséges olyan fémek iránti keresletet, mint a lítium, a kobalt, a grafit, a nikkel, a ritka földfémek, az aluminium, vagy a réz. Több tízkilónyi, vagy esetenként akár több száz kiló fém szükséges az akkumulátorok gyártásához, különösen alumínium, ami az akkumulátor tömegének a felét teszi ki, amit a réz, a grafit és a nikkel követ. Az alumíniumot nemcsak az akkumulátorok gyártásához használják, hanem az autó más részein is, mint a karosszéria váza, vagy a belső panelek, mivel kicsi a súlya és hatékony védelmet tud nyújtani egy ütközés esetén. A réz esete szintén érdekes: elengedhetetlen az akkumulátorok gyártásához, de elektronikai beszállítók is használják, akiknek új hálózatot kell építeniük, hogy alkalmazkodjanak az elektromos járművek által támasztott energiaigényhez. A Coface várakozásai szerint a nikkel, az alumínium és a réz ára sorrendben 34, 25 és 47 százalékkal növekedhet 2021-ben az előző évi szinthez képest, emellett a kereslet is jelentősen növekszik majd 2020 és 2050 között.

Az is tény, hogy a szóban forgó fémek magas beépítési költsége hozzájárul az alternatív technológiák fejlesztésének ösztönzéséhez. Ez a helyzet azonban hosszú távon változhat, mivel egyre élesebb a verseny azok között az országok között, amelyek szeretnének előnyhöz jutni a járművek új generációjának gyártásával. A jelenlegi tervek szerint elképzelhető, hogy a 2030-as évek közepén a belső égésű motorokkal szerelt autókat egyes piacokon, akár több európai országban betiltják, amivel megszűnik a versenyhelyzet.

Hogyan érinti Magyarországot?

A Coface magyar szakértői pedig azt emelték ki, hogy a villanyautók jelenleg még szerény, de fokozatosan növekvő piaci részesedése a magyar gazdaságra negatív hatást gyakorolhat, mivel a magyar GDP alakulása nagyban függ az autószektor teljesítményétől. Ennek a magyarázata a hitelbiztosító szakértői szerint, hogy a hagyományos, dízel- és benzinmotorral szerelt autók összeszerelése bonyolultabb, több alkatrészt és több humán erőforrást igényel. Ez a tényező nemcsak a magyarországi autógyárakat, hanem a teljes beszállítási láncot érinti. Ugyanakkor a másik oldlaról lehetőséget is jelenthet a magyar autóágazat számára a villanyautók térnyerése: új, magasabb hozzáadott értékű feladatokat igénylő munkahelyeket is teremthet a folyamat. Ezen túlmenően egyes vélemények szerint (melyet a szerző is oszt) idővel kiderülhet, hogy nem, vagy nem csak az elektromos autózás a jövő mobilitásának hajtóenergiája. Annyi azonban bizonyos, még ha hosszabb távon párhuzamosan más megoldások is születnek, hogy az elektromos autózásba már befektetett tőke és energia profittal együtt meg kell térüljön, ami mind az újrahasznosításra, mind az ártalmatlanításra fordított jövőbeni összegek rovására mehet.

Mi lesz az akkumulátorokkal?

A szóban forgó rendkívül keresett fémeknek a legfontosabb előállítói a Kongói Demokratikus Köztársaság, Ausztrália, Indonézia, Chile és Oroszország,  ezen országok kormányai  pedig elkezdték felülvizsgálni bányászati szabályozásukat, egyrészt, hogy nagyobb részt szerezzenek meg a keletkező profitból, másrészt, hogy a helyi közösségek védelme érdekében megerősítsék a környezetvédelmi szabályokat. A jövőben jelentős lesz a nyomás a bányászati és fémmegmunkáló vállalatokon, hogy a fenti trendekre reagálva növeljék a kibocsátást. A Coface elemzői jelentős tőkebefektetéseket várnak a növekedés elérése érdekében, azonban a szektorban működő vállalatoknak stabil nyereségességet kell felmutatniuk, ami rövid távon kihívást jelent.

Az akkumulátorgyártók és vásárlóik igyekeznek csökkenteni a kobalttól való függést és alternatív energiaforrásokat találni. Általában a hidrogént szokás említeni, mint jelentős alternatívát, ami képes csökkenteni az iparági költségeket és a környezetre nehezedő terhelést. A Coface várakozásai szerint azonban komoly állami ösztönzés nélkül a hidrogén ebben az évtizedben nem fogja felforgatni az iparágat.  Emellett az akkumulátorok előállítási láncának szereplői – ideértve a végső felhasználókat is, mint az autógyárak – várhatóan nem fogják előnyben részesíteni a hidrogént rövid távon, mivel jelentős összegeket fektettek a jelenlegi akkumulátorok gyártásába, megfelelve a hatóságok által hozott szigorú szabályozásnak. Az újrahasznosítás és a fenntartható gazdaság további megoldásokat kínál az egyre növekvő igény és a környezetre nehezedő terhelés csökkentésére. Több millió eladott elektromos autó után az újrahasznosítás központi kérdés lesz a következő években, számtalan vállalat máris gyors ütemben építi ki a működését ebben a szegmensben. A kobalt és a nikkel újrahaszonítása viszonylag fejlett, nagyjából 60 százalékos, a lítium újrahaszonsítási rátája azonban csak 1 százalék körüli. Van tehát nyomás a hatékonyság növelésére, különösen a hulladékkezelés terén.

A koronavírus-járvány másfél évvel ezelőtti megjelenése után a pandémia elleni harc főszereplői, az oltási programok nagyban meghatározzák a globális gazdaság teljesítményét és a kilátásokat. A világ egyik vezető hitelbiztosítója, a francia hátterű Coface legfrissebb elemzése a korábbinál derűlátóbb, azaz tempósabb növekedést vár a világgazdaságban.

Több lehet

Az előrejelzés szerint a mostani kilátásokat figyelembe véve az idén 5,6 százalékkal növekedhet a globális GDP a múlt évi eredményhez képest, szemben az előző Coface-előrejelzésben lévő, 5,1 százalékos bővülést valószínűsítő prognózissal. A kedvezőbb kilátások viszont nem a világgazdaság egészének köszönhetőek, sokkal inkább annak, hogy az amerikai gazdaság jobban szerepelhet a korábban vártnál.

A világgazdasági növekedéssel párhuzamosan a globális kereskedelem ledolgozhatja a pandémiás helyzetből adódó hátrányát –  a Coface-szakértők szerint a múlt évi 5 százalékos csökkenést ebben az évben 11 százalékos emelkedés követheti.

Számos kockázat látható

A prognózis az optimistább kilátások mellett a kockázatokra is rávilágít. Az elemzők úgy látják, hogy az oltási folyamat gyorsabban halad Észak -Amerikában és Európában, mint a világ többi részén. Ezeknek az oltási kampányoknak a felgyorsítása, a tavaszi korlátozások hatásaival együtt az új fertőzések számának csökkenéséhez vezetett az ominózus térségekben, az ottani hatóságok ezért már a nyár beköszönte előtt újra „kinyithatták a gazdaságot”. Ugyanakkor kockázatot jelent, hogy a beoltottak számának tavasszal látható jelentős emelkedése lelassult a nyári hónapokra, az oltási hajlandóság alábbhagyott, ez pedig késlelteti a biztonságot jelentő nyájimmunitás elérését. Ráadásul az új vírusvariánsok megjelenése miatt több európai országban már berobbant a járvány negyedik hulláma, ami jelenleg is erős bizonytalanságot feltételez a rövid távú gazdasági teljesítmények és előrejelzések tekintetében. Magyarország azonban jelenleg jó úton halad az oltással – július 28-án a lakosság 56%-a volt teljesen beoltva a koronavírus ellen (jóval meghaladva az EU 47,4% -os átlagát), és a legtöbb mobilitási korlátozást megszüntették.

További kockázatot jelent a globális gazdaság teljesítményére az infláció gyorsulása, amely a jegybankokat szigorításokra készteti, ez pedig visszafoghatja az országok belföldi keresletének élénkülését a dráguló import miatt. A Coface elemzői Kínát hozzák fel példaként, ahol egyelőre még visszafogott, alig több mint 1 százalékos az infláció, ám a termelői árak meredek emelkedést mutatnak, 9 százalékkal nőttek, ami 12 éves csúcsot jelent és az infláció gyorsulását vetíti előre.  Az inflációs kockázatok világszerte jelen vannak, ez pedig a politikai kockázatokat is fokozhatja globálisan, de különösen a feltörekvő piaci országokban.

Bár a német gazdaság – amellett, hogy a tavalyi 29,1 milliárd euró értékű export alapján  Magyarország egyik legfontosabb külkereskedelmi partnere – a legmasszívabb szereplők közé tartozik a globális porondon, a koronavírus-járvány problémákat okozhat ott is – derül ki a Coface hitelbiztosító legújabb elemzéséből, amely a fizetésképtelenségi eljárások alapján vizsgálta a német és a magyar gazdaságot.

Kevés fizetésképtelen cég, de óriási a kárigény

Első látásra jónak tűnnek a friss németországi adatok: annak ellenére, hogy a német gazdaság 2009 óta a legsúlyosabb recessziót könyvelhette el 2020-ban, mindössze 15 840 ottani vállalat vált fizetésképtelenné. Legutóbb 1993-ban volt hasonlóan kevés fizetésképtelen cégre példa, 2019-hez képest ez 15,5 százalékos csökkenést jelent. Ezek a kedvező eredmények az állami támogatásoknak köszönhetőek a Coface elemzői szerint.

A Coface szakértői szerint a fizetésképtelenné vált német cégek számának jelentős csökkenése mellett aggasztó a lehet a tényleges kár mértéke. A német vállalatok fizetésképtelenségéből adódó kárigény – 2019-hez képest drasztikus mértékben – 65 százalékkal 44,1 milliárd euróra növekedett 2020-ban. Hasonlóan magas értékre pedig 2009 óta nem volt példa, amikor a 2008-ban elmélyülő világgazdasági válság vetette vissza a német gazdaságot.

A kárigények eltérően alakultak a különböző német ágazatokban, amelyek közül néhány különösen rossz eredménnyel zárt a múlt évet. Az információs és kommunikációs technológiai (ICT) szektorban éves szinten 2767 százalékkal emelkedett a kárigény az egyik gyógyszer-előjegyzéseket kezelő szereplő (AvP) fizetésképtelensége miatt, amellyel számos gyógyszertár dolgozott. A vendéglátóiparban 383 százalékkal, a kereskedelemi és a kiskereskedelemi szektorban 116 százalékkal, , a pénzügyi és biztosítási ágazatban pedig 124 százalékkal növekedtek.

A magyar szál

A Coface-elemzésből kiderül az is, hogy Magyarország szempontjából az egyik legfontosabb német ágazatban, az autóiparban az állami támogatásokat nem tudta minden szereplő igénybe venni. A dotációhoz ugyanis a társaságoknak bizonyítaniuk kellett a működőképességüket, vagyis azt,  hogy 2019 decemberében még rendben folytatták a tevékenységüket, ám a német fémipar mellett az ottani autóipar 2018 óta problémákkal küzd, ezért több vállalkozás nem tudta teljesíteni az állami támogatáshoz szükséges kritériumokat. Ennek eredményeként a német autóiparban a fizetésképtelenségek száma 32 százalékkal nőtt.

A hitelbiztosító szakértői szerint a németországihoz hasonló folyamatok zajlottak az üzleti szféra fizetésképtelenségi helyzetetét tekintve Magyarországon is. Ez pedig azért különösen fontos, mert két ország közötti gazdasági kapcsolat egyik főszereplője a járműipar, amely a magyar a gazdaság egyik alappillérének tekintendő, mind a foglalkoztatottság, mind a gazdaság teljesítményét figyelembe véve. A  Németországban zajló események így közvetlenül is hatással vannak magyar gazdaság alakulására.

Mi lesz a válságszámlával?

A Coface szakértői szerint egyelőre sem a németországi, sem a magyarországi fizetésképtelenségi adatok nem a valós helyzetet tükrözik. A magyar kormány is próbál a problémák elébe menni, a fizetésképtelenséget megelőző eljárás bevezetésével. Ez a csődeljárás helyett egy hatékonyabb szerkezetátalakítási program lehetne, amely egyébként eddig hiányzott is a magyar jogrendből, de segíthet a bajba jutott vállalatok talpraállításában. Ezen felül kedvező hatással lehet a magyarországi fizetésképtelenségi rátára a hiteltörlesztési moratórium esetleges – akár célzott – meghosszabbítása.

Összességében a Coface elemzői szerint, hiába süllyedt jelentősen Németországban a fizetésképtelenné vált cégek száma a múlt évben, a koronaválság vállalati számláját, azaz a fizetésképtelenné váló vállalatok miatt felmerülő károkat csak ezután kell még megfizetni, ami kockázatot jelent a jövőre nézve.

Fotó: Zachary Kadolph, Unsplash

A koronavírus-járvány okozta gazdasági válság vállalati csődöket és a fizetésképtelenségi eljárások számának növekedését vetítette előre,  ám a Magyarország fontos kereskedelmi partnerének számító euróövezet, meglepetéssel szolgált. A 2020-as fizetésképtelenségi tényadatok szerint nem romlott a helyzet, ám ez az eredmény csak első látásra tűnik kedvezőnek. Ugyanis még nem látható teljes egészében a járvány  tényleges hatása, többek között a szektorokon átgyűrűző folyamatok miatt – közölte a Coface. A világ egyik vezető hitelbiztosítója által készített kutatás szerint a vállalatok pénzügyi teljesítőképességének várható romlása és a fizetésképtelenségek száma közötti különbség nagyszámú „rejtett fizetésképtelenségre” utal. Azaz sok cég még nem került bajba, sikerült időben kitolniuk a fizetésképtelenséget, ám nem biztos, hogy végérvényesen meg tudják akadályozni: számos olyan vállalat van Európában, amely még nem ment csődbe, de valójában nem működőképes, és a következő időszakban valamilyen fizetésképtelenségi eljárás vár rá.

Helyzetkép Európából – aggodalomra ad okot

A Magyarország egyik legnagyobb kereskedelmi partnerének számító Németországban a fizetésképtelenségi eljárások száma 15 százalékkal csökkent 2020-ban, pedig a járvány miatt korábban a 9 százalékos növekedés is elképzelhető lett volna. Az, hogy növekedés helyett végül csökkenés következett be, elsősorban a fizetésképtelenségi eljárásokra bevezetett ideiglenes moratóriumnak volt köszönhető, amely időt adott arra, hogy a gazdaságösztönző intézkedések beérjenek. A Coface-elemzés azonban rámutat arra is, hogy a járvány előtt már recesszióban lévő német fém- és gépjárműiparban romlott a fizetésképtelenségi helyzet a múlt évben. A hitelbiztosító összefoglalója szerint Franciaországban is egyenetlenül érintette az ágazatokat a koronaválság, ám ennek ellenére a fizetésképtelenségek száma eddig minden szektorban csökkent, beleértve azokat is, amelyek több hónapra leállni kényszerültek. A szakértők úgy látják, hogy a rejtett fizetésképtelenség 22 ezer franciaországi vállalkozást érinthet, és a 2022-ig tartó időszakban derülhet ki, hogy talpon tudnak-e maradni.

Magyarországi helyzet

A Coface-elemzésből kiderül az is, hogy a 2020 és 2021 első negyedévében indult felszámolási, végelszámolási és kényszertörlési eljárások alapján Magyarországon idén az építőipar mellett a szolgáltató szektorban és a kiskereskedelemben érintett cégek számítanak a legrizikósabbnak.

Szintén kockázatos szektor a ruhaipar, ebben az ágazatban egyetlen év alatt közel duplájára nőtt a felszámolási eljárások száma. Az újabb járványkorlátozások miatt pedig még rosszabb lehet a helyzet a következő időszakban. A Coface elemzői szerint ugyanakkor a magyar mezőgazdaság javított a korábbi eredményein, ebben a szektorban ugyanis csökkent az eljárások száma.

Mire lehet most számítani?

Bár a járvány harmadik hulláma miatt rendkívül bizonytalan a gazdasági helyzet szerte Európában, a Coface-elemzés azt valószínűsíti, hogy növekedni fog a fizetésképtelenségi eljárások száma az európai piacon, a pandémiához köthető korlátozások enyhítésével párhuzamosan. Az, hogy a szigorítások kivezetésére mikor kerül sor az egyes országokban, az oltási programok hatékonyságától függ.

A hitelbiztosító szakértői szerint a fizetésképtelenségek alakulását nagyban befolyásolhatja az is, hogy az egyes államok meddig hajlandóak extra támogatást nyújtani. Különösen úgy, hogy a vállalkozások döntő részének – sok országban, például a francia piacon – csak 2022-től kell megkezdeniük a kedvezményes kölcsönök törlesztését. Magyarországon az is meghatározó lesz, hogy a belföldi fogyasztás mellett az exportkereslet mikor kerül tartósan emelkedő pályára.

Sokkolta a világgazdaságot a koronavírus járvány: 2020-ban a második világháború óta az egyik legjelentősebb visszaesés következett be. A 2021-es évben viszont növekedés várható, a globális GDP 4,3 százalékos bővülésére lehet számítani. A világkereskedelem volumene pedig 6,7 százalékkal – derül ki a világ egyik vezető hitelbiztosítója, a Coface által készített ország- és szektorkockázati elemzésből, amely szerint a kilábalás azonban az országok, ágazatok között egyenlőtlen lesz. Miközben Kína és több ázsiai ország teljesítménye felfelé húzza a globális gazdasági növekedést, a legfejlettebb gazdaságok nem térnek vissza a válság előtti GDP-szintjükre ebben az évben.

Egyenlőtlen fejlődés jöhet

A Coface szakértői szerint az eltérő ütemű kilábalás a jövedelmi egyenlőtlenségek fokozódásával járhat, emiatt megvan a veszélye annak, hogy több országban növekedhet az elégedetlenség a kormányok járványkezelésével, gyakoribbak lehetnek a demonstrációk is.

Az elemzésből kiderül, hogy 2020-ban a vállalati csődök száma mérséklődött: világszerte 12 százalékkal, az eurózónában pedig 19 százalékkal, ez pedig a kormányzati támogatási programoknak köszönhető. A kormányzati támogatások ellenére a Coface várakozásai szerint a 2020-ban bekövetkezett sokkhatás miatt 2022-ben növekedni fog a vállalati fizetésképtelenségi eljárások száma, Németországban 2019-hez képest 6 százalékkal, míg Spanyolországban 16 százalékkal.

Mire számíthat Magyarország?

A Coface szakemberei elkészítették a magyar gazdaságra vonatkozó előrejelzésüket is, amely szerint a magyar gazdaság 2021-ben újra növekedési pályára állhat, a járvány okozta jelentős bizonytalanságot és visszaesést követően. Fokozatos fejlődésre számítanak, ahogy az egészségügyi helyzet javulásával enyhülnek a korlátozások. A háztartások fogyasztása várhatóan növekedik majd a lakossági megtakarítások és a fogyasztási hajlandóság emelkedésével, bár a lakosság számára nyújtott segítség szűkösebb volt a többi európai országgal összehasonlításban, korlátozott álláskeresési támogatással és a részmunkaidős foglalkoztatás ösztönzésével.

Magyarországon a válságkezelés legfőbb eszköze a háztartások és a vállalkozások számára nyújtott hiteltörlesztési moratórium volt, azonban a bevétel nélkül maradt vállalkozások esetében ez csak részben oldotta meg a gondokat. A kevésbé szigorú korlátozások ellenére a válság jelentős hatással volt a magyar gazdaságra, annak nyitottsága, az autóipartól való függése és a turizmus, valamint a szállítmányozás zsugorodása miatt.  A Coface-prognózis szerint 2021-ben a magyar gazdaság 4 százalékos növekedésre lehet képes. A növekedést pedig a világgazdaság újjáéledése, valamint az autóipar pozitív kilátásai segíthetik, ezen keresztül a magyarországi autógyárak kaphatnak fontos szerepet a kilábalásban.

A Coface szakértői egyúttal figyelmeztettek arra, hogy a befektetéseknél két, egymással ellentétes hatás feszülhet egymásnak. Egyrészről a vállalati befektetések várhatóan mérsékeltek maradnak, mivel a járvány miatt a gyártási kapacitások kihasználtsága csökkent és a vállalatok várhatóan szívesebben használják majd ki szabad kapacitásaikat további befektetések helyett. Ráadásul a bizonytalanság is a beruházások ellen szól. Másrészt viszont a gazdaságösztönző kormányzati lépések keretében várhatóan kedvező finanszírozást és egyéb kedvezményeket kaphatnak a vállalkozások, ez pedig a fejlesztések élénkülését eredményezheti.  A hitelbiztosító elemzői szerint a koronavírus járvány miatti látványos növekedést követően Magyarország államháztartás hiánya várhatóan csökkenni fog 2021-ben, mert valószínűleg nem lesz szükség olyan kiadásokra, amelyekre a járvány miatt rákényszerült az állam 2020-ban. Ebben az évben a Coface-prognózis szerint a magyarországi exportot élénkítheti a gazdaság versenyképessége, a javuló kereskedelmi kilátások és az autóiparban tapasztalható növekvő kereslet.