A bizonytalanabbá váló tavalyi gazdasági helyzetet jól tükrözi az üzleti szféra finanszírozási helyzete. Magyarországon 2022-ben összesen 8 111 felszámolási eljárás indult, ami majdnem a duplája a 2021-es 4 359 eljárásnak – közölte a Coface, a világ egyik vezető hitelbiztosítója. A számok eltérő időbeli eloszlást mutatnak. Az összes 2022-ben indult eljárás közel hatvan százaléka az év utolsó harmadában kezdődött. Az év első nyolc hónapjában havonta átlagosan 403 eljárás indult, miközben szeptembertől kezdve a több mint kétszeresére emelkedett a felszámolások száma. „Így az idei év egyik nagy kérdése lesz, hogy ez a trend kitart-e és mikorra térhet vissza a korábbi években megszokott havi 400-450 eljárás. A másik fontos kérdés, hogy az új vállalkozások alapítása mennyire tudja kompenzálni a felszámolásokat” – mondta Kiss Henrietta, a Coface Magyarország elemzője.

Rizikós ágazatok

Az elemzés a fizetésképtelenség, ezen keresztül a felszámolás kockázata szempontjából veszi górcső alá a különböző szektorokat. Az ágazatok közül továbbra is az építőipar emelkedik ki a kockázatok szempontjából: messze a legtöbb felszámolást az építőiparban kezdeményezték: ebben a szektorban az elmúlt évben 2 526 eljárás indult szemben az egy évvel korábbi 1 280-nal.

Az autóipari vállalatok körében 795 felszámolást kezdeményeztek 2022-ben, míg 2021-ben csak 324-et. A magyar autóipar nehéz éveken van túl: az ágazatot sújtotta a chiphiány, az beszállítói láncok szakadozása, a beszerzési árak emelkedése és a devizaárfolyamok negatív változása. Az autógyártók a nehézségek miatt kevesebb autót állítottak elő, mint korábban, ám profitjuk jól alakult. Az ágazat igazi vesztesei részben az úgynevezett első körös, általában nemzetközi cégcsoporthoz tartozó, ezáltal védettebb beszállítók, de még inkább a második körös, gyakran önálló alkatrészszállítók – áll a Coface-elemzésben. A háztartások részére végzett szolgáltatások szektorában érdekelt vállalkozások közül 522 cég ellen indult felszámolás 2022-ben, ami 64 százalékos emelkedést jelent. A vegyes termékkörű kereskedelemben 90 százalékkal 485-re, a szállítási szektorban pedig 67 százalékkal 371-re nőtt a felszámolási eljárások száma.

Végletek Magyarországon, egyik oldalon az agráriummal

A legkevésbé veszélyeztetett ágazatok közé tartozik például a bőripar, amelyben tavaly mindössze két felszámolás indult, miközben 2021-ben egyáltalán nem indult eljárás. A bányászatban és az egyéb járműipari szegmensekben érdekelt cégek körében szintén mindössze egy-két felszámolási eljárást kezdeményeztek.

„Szintén kedvező helyzetben van a mezőgazdaság, amely a felszámolási eljárások, így a fizetésképtelenséget tekintve legkevésbé érintett ágazatok közé tartozik. A kockázatok szempontjából az egyik végletet az építőipar jelenti, a másikat pedig az agrárium” – tette hozzá a szakember. Példaként elmondta: A mezőgazdasági termelői árak az elmúlt év első három negyedévében 49 százalékkal nőttek, a költségek 46 százalékkal emelkedtek, főként a folyó kiadások növekedése miatt. Ezek közé tartoztak az ellátási zavarok, az energiaárak emelkedése és a kedvezőtlen időjárás. Ezzel szemben az építőiparban a termelői árak növekedése a 30 százalékot sem érte el, miközben például az ellátási zavarok és az energiaárak kiugró emelkedése ezt az ágazatot is komolyan sújtotta.”

A teljes tanulmány ezen a linken érhető el.

A hitelbiztosító szakértői szerint a globális gazdaságot jellemző tényezők feszülnek egymásnak Magyarországon is és az infláció szempontjából kulcskérdés, hogy a fogyasztók, köztük a háztartások meddig hajlandóak megfizetni a magasabb árakat. Összességében azonban a kedvezőbb tényezők vannak többségben, ezért a Coface felminősítette a magyar gazdaságot, így az eddigi A4 helyett mostantól A3-as kategóriába tartozik, csakúgy, mint Szlovákia, Csehország vagy éppen Lengyelország.

Folytatódott a globális gazdaság talpra állása, a koronavírus-járvány okozta hanyatlás után az idei harmadik negyedévben. Nyugat-Európában és Észak-Amerikában többek között az oltási programok segítettek elkerülni a szigorú kijárási korlátozások új hullámát, és várhatóan megelőzhető lesz a tavalyi lezárások megismétlődése. Ennek ellenére a járvány még továbbra is kockázatot, bizonytalanságot okoz az alacsonyabb oltási arány miatt több fejlődő országban. Különösen az alacsonyabb jövedelemmel bíró országok tekintetében továbbra is fennáll annak a veszélye, hogy a jelenleg rendelkezésre álló oltóanyagokkal szemben ellenálló változatok jelennek meg, ez pedig visszafoghatja az ottani gazdasági fejlődést, s ezen keresztül a világgazdasági bővülésre is hatással lehet – olvasható a Coface hitelbiztosító legújabb, harmadik negyedéves világgazdasági elemzésében, amelyből kiderül, hogy a kedvezőbb tényezők túlsúlya miatt a cég felminősítette a magyar gazdaság országkockázati besorolását.

Ellentét a világgazdaságban

A globális gazdaság növekedést mutat, részben a feldolgozóipar élénkülése, az elektronikus eszközök és alapanyagok iránti kereslet felfutása miatt. Az ágazati tendenciákat tekintve azokban az országokban, ahol a legmagasabb az oltási arány, a korlátozások enyhítése magával hozta, hogy a lakossági fogyasztás olyan fizikai érintkezést igénylő szolgáltatások felé tolódik el, mint a kiskereskedelem, a vendéglátás és a szabadidős tevékenységek. A turisztikai ágazat ugyanakkor továbbra is jelentős kihívásokkal néz szembe.

Az elektronikai eszközök piacának bővülése elsősorban Dél-Koreának és Tajvannak kedvez. Szintén jó helyzetben vannak a kulcsfontosságú nyersanyagokat exportáló országok, köztük Oroszország, Ukrajna, Dél-Afrika, Chile, Algéria, amelyek a nyersanyagok globális drágulásából is hasznot húznak. Pont ez a drágulás, azaz a nyers- és alapanyagok árának jelentős emelkedése viszont a kínálati oldalon komoly kockázatot jelent a világgazdaság számára. A gazdagabb háztartások a pandémia első hullámainak lecsengése után megtakarításaikból vásárolni kezdtek, ez a lakossági fogyasztás gyors fellendülését eredményezte, ám a hirtelen megnőtt kereslet hiányt okozott a termelési és ellátási láncban, ami rontja az üzleti hatékonyságot. Az alapanyagokért és a termeléshez szükséges árukért folytatott verseny erős, globális szinten korlátozza az ipari termelést, és bizonyos esetekben hatással van az eladásokra is. Különösen igaz ez a félvezetőhiányra, amely a fejlett és a fejlődő gazdaságokban az iparágak széles skáláját érinti az autóipartól az információs és kommunikációs szektorig.

A globális szinten látható áremelkedés eredményeként világszerte felgyorsult az infláció. Az eurózónában 13 éve nem látott szintre, 3,4 százalékra nőtt, az Egyesült Államokban ugyancsak 13 éves szintre, 5,4 százalékra emelkedett az árindex. A Coface szakértői szerint a fejlett országokban várhatóan hamarosan a csúcsára ér az infláció, de a kockázatok várhatóan tovább növekednek majd. Az inflációs helyzetet bonyolíthatják a munkaerőhiányról szóló jelentések, mivel a vállalkozások kénytelenek magasabb fizetést kínálni az üres álláshelyek betöltésére, a munkaerőköltségek növekedése pedig további inflációs nyomást jelenthet. A hitelbiztosító elemzői úgy látják, hogy a költségvetési politika a fejlett országokban vállalkozásbarát marad, emellett a különböző országokban kormányzati programok támogatják a vállalkozásokat. Az Egyesült Államokban a további fiskális lépések még bizonytalanok, mivel Joe Biden elnök gazdasági menetrendjének kulcsfontosságú részeit a kongresszus még nem hagyta jóvá. A globális gazdaság szempontjából fontos, hogy Kína gazdasága 2021 második felére a lassulás jeleit mutatta. A harmadik negyedévben a GDP mindössze 4,9 százalékkal nőtt éves szinten, ez pedig a leglassabb ütem 2020 harmadik negyedéve óta. Negyedéves viszonylatban az aktivitás mindössze 0,2 százalékkal emelkedett és a Coface szerint továbbra is visszafogott marad a kínai gazdaság.

Felminősítés Magyarországnak

A Coface-elemzés szerint Magyarország tekintetében egyértelműen párhuzam vonható a világban látható pozitív és negatív tényezőkkel. A szinte egy időben zajló folyamatok is mutatják a világgazdaságra jelenleg jellemző hektikus kilengéseket. Továbbra is erősödő kereslet jellemző a gazdaságra, de a kínálati oldal ezzel sok területen nem tud lépést tartani – jó példa a járműipar. A világgazdaságban tapasztalható áremelkedés pedig a magyarországi inflációt is felpörgette, s  felfelé húzza az árindexet a munkaerőhiány, a béremelkedések, valamint az üzemanyagárak drasztikus drágulása.

A hitelbiztosító szakértői úgy vélik, hogy a nemzetközi energiaválság, amelynek eredményeként a gáz és a villamos energia ára rövid időn belül a többszörösére emelkedett, a legtöbb gyártó cég anyagköltségeit jelentősen megnövelte. Emiatt több cég akár azonnali leállásra is kényszerülhetett, amely első körben magában hordozhatja a késve fizetések elszaporodását, később pedig csődközeli helyzetekhez,  csődhullámhoz vezethet. „Egy biztos, aligha van olyan szektor, amelyet ne érintene, s ebben a helyzetben az ipari szereplők is, akár átmeneti támogatásra szorulhatnak. Az ellátási láncban kialakult problémákra a monetáris, azaz a jegybanki eszközök kevésbé hatékonyak, így szakmai egyeztetések szükségesek ahhoz, hogy továbbra is tempós növekedési pályán maradjon a magyar gazdaság” – mondta Ficsor Dezső, a Coface Magyarország vezető elemzője.  Hozzátette: A folyamatos növekedésnek tehát ára van, s, hogy ezt az árat a fogyasztók meddig hajlandóak, meddig tudják megfizetni, szintén kulcskérdése az elkövetkező időszaknak.

Összességében Magyarországon bár vannak kockázatok, a kedvezőbb tényezők vannak túlsúlyban, ezért a Coface felminősítette a magyar gazdaságot. Az eddigi A4 helyett mostantól már A3-as kategóriában tartja nyilván a hitelbiztosító Magyarországot. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a Coface elfogadhatónak tartja a magyar üzleti szférában lévő kockázatokat, míg az A4-es kategória alapján csak méltányolható volt ez a rizikó. Magyarország a felminősítés utáni A3-as osztályzatával ugyanabban a kategóriában van, mint a régiós versenytársak: Szlovákia, Csehország és Lengyelország szintén ilyen besorolást kapott a hitelbiztosítótól. A jobb kockázati besorolás segíti az üzletfelek egymás közötti szállítói hitelezéseit, jobb fedezeti arányokat biztosíthat a vállalatok belső és külső finanszírozási lehetőségeihez. A hitelbiztosító az országok minősítésénél a következő kategóriákat különbözteti meg: az A1-es osztályzat a legjobb, majd következnek a gyengébb osztályzatok, az A2-es, A3-as, A4-es. Majd jön a B, a C és a D kategória, utóbbi jelenti a leggyengébb eredményt egy-egy ország esetében. Fontos megjegyezni, hogy a Coface a nagy hitelminősítő cégeknél (S&P, Moody’s, Fitch) jóval szélesebb skálán mozgó osztályzatokat alkalmaz.