Idén május 10-én már harmadik alkalommal rendezték meg a Jászsági Gazdasági és Fejlesztési Konferenciát. Az eseményt szervező Jászsági Menedzser Klub Egyesület elnöke, dr. Rédei István köszöntő beszédében elmondta: három évvel ezelőtt hagyományteremtő szándékkal hozták létre a fórumot, hogy lehetőséget biztosítsanak a jászsági kistérség cégei, illetve települési vezetői számára, hogy a mindenkori kormányzati célokkal összhangban közösen alakíthassák ki gazdasági és területfejlesztési céljaikat. „Az, hogy ismételten nagy érdeklődés kíséri a konferenciát és a kistérség döntéshozói, valamint meghatározó vállalkozásainak vezetői egész nap jelen vannak, azt üzeni számunkra, hogy erre a párbeszédre valóban igény van” – tette hozzá.

„Jász-Nagykun-Szolnok megyén belül a Jászság meghatározó gazdasági térségnek számít” – mondta a konferenciát megnyitó beszédében dr. Berkó Attila, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott. Kiemelte: 1990 után a kistérségben a nyugati országrészben tapasztalthoz hasonló szintű gazdasági fejlődés bontakozott ki. A megye értékesítésének több mint felét, illetve exportjának háromnegyedét adja a Jászság, illetve a megyében előállított termékek harmada is itt keletkezik. A kistérségben 17 ezren dolgoznak, ami a megye foglalkoztatottsági mutatójának 10 százalékát teszi ki.

Jász-Nagykun-Szolnok megye gazdasági teljesítménye kapcsán úgy fogalmazott: folyamatos gazdasági erősödés tapasztalható, a feldolgozóipar országos viszonylatban is előkelő helyen áll. A megyében 164 ezren dolgoznak, ami 60 százalékos foglalkoztatottsági rátának felel meg. „A további fejlődés egyik kulcsát az újabb munkavállalók felkutatása jelenti. Jelenleg a megyében 14 ezren keresnek munkát, közülük a lehető legtöbb embert integrálni kell a munkaerőpiacra” – hangsúlyozta.

Pócs János, a Jászság országgyűlési képviselője elmondta: a Jászság gazdasági erejére hivatkozva Orbán Viktor kormányfővel folytatott tárgyalásán támogatást kapott arra a célkitűzésre, amely Jászárokszállás és az M3-as autópálya összekötésére vonatkozik, amit a kistérség jelentős kamionforgalma tesz indokolttá.

Szepesi Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára az ország gazdasági helyzetével kapcsolatban hangsúlyozta: aki jelenleg dolgozni akar, az talál munkát. Az utóbbi években zajló folyamatos bérnövekedéssel kapcsolatban elmondta, hogy szerinte a növekedés üteme fenntartható, de ezt a vállalkozásoknak a termelékenységi mutatóikban utol kell tudni érniük. „A cégeknek ugyanannyi munkaerővel kell több értéket előállítani. Emiatt kiemelt fontossággal bír a saját innováció termékekbe történő beépítése, a technológia javítása” – tette hozzá.

A helyettes államtitkár rámutatott arra, hogy a digitális technológiák alkalmazásában a hazai kis- és középvállalkozások elmaradnak az uniós átlagtól. „Az a cég, amely kimarad a digitalizációból, nem tud megfelelően működni” – mondta. A felnőttképzés, a munkavállalói képességek megújításának fontosságát is hangsúlyozta. „Jelenleg kevés hazai cég képzi a munkavállalóit, a felnőttképzési rendszert gyökeresen át kell alakítani” – szögezte le.

Prof. dr. Chikán Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem akadémikusa előadásában azt emelte ki, hogy az elmúlt években a hazai gazdaság összteljesítménye javult, de ebben a kedvező nemzetközi környezet, illetve az országba áramló uniós támogatások nagy szerepet játszottak. „Az ország gazdasága fejlődik, azonban a térségbeli versenytársakénál lassabb ütemben” – tette hozzá.

Dr. Rédei István, a Jászsági Menedzser Klub Egyesület elnöke az idén januárban megalapításának huszadik évfordulóját ünneplő, jászberényi központú CO-OP Star Zrt. elnök-vezérigazgatójaként előadást is tartott a fórumon. Kiemelte: egy adott cég növekedéséhez dinamikus szervezet és innováció szükséges. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte: „ma már természetesnek tekintünk olyan dolgokat, amelyek sok évvel ezelőtti bevezetése akkoriban innovációnak számított”. Példaként hozta fel a COOP Csoport törzsvásárlói, illetve különböző informatikai beruházásait. Továbbá ide sorolta azt is, hogy 2009-ben a CO-OP Star kezdeményezésére alapította meg a COOP Csoport a saját pénzügyi szolgáltató cégét, a CO-OP Hitel Zrt.-t, amelynek székhelye azóta is Jászberényben található.

„A Jászságban működő kkv-knek ki kell használni, hogy a kistérségben több nagyvállalat működik” – mondta Péterné Gerendeli Éva, a Samsung Electronics Magyar Zrt. igazgatója. Kiemelte: a Jászfényszarun 30 éve jelen lévő vállalat növelni szeretné a magyar beszállítóinak számát. A munkaerőpiaci helyzetről szólva rámutatott arra: „több kolléga nem lesz”, így a robotok fontos szerepet töltenek be a gyár működésében. Ezzel kapcsolatban a jászberényi Metálplaszt Kft. ügyvezetője, Fülöp Tibor is azt hangsúlyozta, hogy a 600 főt foglalkoztató cégük már nem tud behozni több új szakképzett embert a munkaerőpiacról, árbevételük növelését a jelenlegi állománylétszámmal kell megoldaniuk. Fülöp Tibor is kiemelte a robotizáció szükségességét. Szerinte az a cég, amely ezt nem teszi meg, rövid távon versenyhátrányba kerül, hosszú távon pedig nem biztos, hogy lesz jövője.

A konferenciának otthont adó Jászberény polgármestere, dr. Szabó Tamás a „Kisvárosok a versenyképes Magyarországért” kormányzati programtervezet ismertetésén keresztül azt mutatta be, hogy a középvárosi kategóriába tartozó Jászberény előtt 2020–2030 között milyen fejlesztési lehetőségek nyílhatnak meg, valamint a város saját eszközeivel miként tudja támogatni azok kiaknázását.

A Magyar Franchise Szövetség 13 éve alapította és ítéli oda tagjai között a legsikeresebbeknek járó elismeréseit, amelyeket minden év elején egy nagyszabású gálaesten ad át az arra érdemeseknek. Kezdetben két kategóriában – „Az Év Franchise Hálózata” és „Az „Év Franchise Átvevője” – osztották ki a díjakat, ám a halózatok által bemutatott eredményeknek köszönhetően kialakult az igény a sokrétűbb megmérettetésre, így bővült ki évről évre a díjazási rendszer további hálózati és átvevői kategóriákkal – mondta dr. Mandel Katalin. A Magyar Franchise Szövetség főtitkára hozzátette: „Az évek során növekvő pályázati részvétel alapján azt látjuk, hogy mint a biztos vállalkozás receptje számos vállalkozó bízik a franchise forma lehetőségeiben és azokat kiaknázva sikert tudnak elérni.”

A szövetség az idei gálaesten a tavalyi kiírás alapján immár 10 kategóriában osztotta ki szakmai elismeréseit, amelyek közül kettőben is a COOP aratott sikert. A COOP Gazdasági Csoport a hálózat hatékonyságának növelése érdekében az elmúlt években végrehajtott átfogó fejlesztéseit „Az Év Legdinamikusabban Fejlődő Franchise Hálózata” címmel ismerték el. Az előző évekhez képest két új átvevői kategória is megjelent: „Az Év Multi-unit Franchise Átvevője”, amely egy átvevő hálózatának bővítését díjazza, valamint „Az Év Multi-brand Franchise Átvevője” amely pedig több franchise brand átvételét és sikeres működtetését értékeli. Utóbbi átvevői kategóriában elsőként a CO-OP Star Zrt. vehetett át a díjat, a COOP és a Fornetti brand sikeres működtetésében elért eredményeiért.

„Óriási megtiszteltetés a franchise partnereinknek és magának a CO-OP Hungary Zrt.-nek is ez a hálózati elismerés. Tagjaink sokat tettek azért, hogy fenntartsák hálózatunk dinamikáját és növekedését, amellyel az állandóan változó fogyasztói szokások és kereskedelmi viszonyok közepette is meg tudtuk őrizni meghatározó piaci szerepünket. Úgy gondolom, ez a díj ennek a munkának az elismerése” – fogalmazott Tóth Géza. A CO-OP Hungary Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy az üzletláncnál 2012 után, az az utóbbi években elindult egy ismételt boltmegújítási program, amely sokkal több arculati megújulásnál, leginkább az üzletek belső tereinek átalakítását, valamint energiahatékonysági (napelemek, hűtőpultok stb.) és technológiai fejlesztéseket jelenti. A vezérigazgató emellett külön kiemelte a megváltozott fogyasztói igényekhez igazodó választékpolitikát, a merchandising tevékenység optimalizálását, valamint a logisztikai beruházásokat, mellyel hatékonyabbá vált az üzletek áruellátása, a választék kialakítása és megjelenítése.

„Nagyszerű látni, hogy egy hazai vállalatcsoport, amelynek gyökerei és múltja olyan régre nyúlnak vissza, mint a COOP-nak, időről időre képes megújulni és eredményeket elérni” – hangsúlyozta Vidács Gyula, a Magyar Franchise Szövetség elnöke, majd kifejtette: „A dinamikus fejlődést nemcsak az elmúlt időszak alapján értékelte a zsűri, nagyon fontos, hogy jövőbe mutató is legyen. A bemutatott pályázatban látható a hálózat elköteleződése és a potenciál a megkezdett munka folytatására, vagyis a fenntarthatóság.”

A multi-brand díj értéke pedig az elnök szerint annak a több mint tízéves együttműködésnek a kiteljesedése, amelynek eredményeként mára csaknem 121 CO-OP Star üzletben működik a Fornetti franchise. Az átvevői elismerés kapcsán dr. Rédei István, a CO-OP Star elnök-vezérigazgatója úgy fogalmazott: „A COOP franchise tagjaiként egy hazai termelői és összefogott kereskedelmi munkának vagyunk a láncszemei, amely bennünket is épít. A Fornettivel mint egy már működő franchise-zal folytatott együttműködésünkkel szélesítettük pékárukínálatunkat, de hasonló kapcsolatok kiaknázásával további termékköröket is erősíthetünk. Ez a díj tehát azt jelenti számunkra, hogy minden hazai franchise-rendszernek vannak értékei, amelyek hasznosíthatók a már meglévő tevékenység színvonalának emeléséhez.

Kiemelkedő elismerésekben részesült a COOP Gazdasági Csoport több dolgozója is abból az alkalomból, hogy idén tizennegyedik alkalommal rendezték meg az Európai Kereskedelem Napját, a kereskedelmi szektor legjelentősebb ünnepét. Az esemény minden évben a kereskedelmet mint a gazdaság egyik legfontosabb szektorát állítja a fókuszba, ahol hagyományosan rangos szakmai elismerésekkel díjazzák az ágazatban dolgozó munkavállalókat.

Klauzál Gábor Elismerő Oklevelet vehetett át Pásztor Istvánné az Unió-Coop Zrt. kereskedelmi igazgatója, valamint Szabó László, a Tó-Coop Zrt. elnök-vezérigazgatója, az ÁFEOSZ-COOP Szövetség felügyelőbizottságának elnöke. A rendezvényen Magyar Kereskedelemért Nagydíjat Kiszella Andrásné, a Nyírzem Zrt. boltvezetője, Kovács Orsolya, a CO-OP Star Zrt. boltvezetője, valamint Rapi Zsolt, az Alföld Pro-COOP Zrt. raktárvezetője kapott. Előbbi elismerés a kereskedelem legrangosabb díja, utóbbi értékét pedig az adja, hogy azt a boltokban dolgozó kétkezi feladatokat kiválóan végző munkatársak kaphatják meg.

Fontos gazdasági tényező

Mindennapos kapcsolata van az embernek a kereskedelemmel, ám a szektor nem csupán az életünkben, hanem a gazdaságban is komoly szerepet játszik – mondta el az eseményen Tolnay Tibor. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) elnöke kijelentette: a szektor a GDP 12 százalékát adja, jelentős foglalkoztatónak számít, a munkavállalóinak tevékenysége pedig az egyik legbonyolultabb, egyben legemberközelibb foglalkozás.

A kereskedelem kiemelkedő szerepet tölt be az európai gazdaságban, hiszen az Európai Unióban csaknem 30 millió embernek ad munkát, 5,4 millió cég dolgozik ebben a szektorban és kiemelt adóbefizetőnek számít – mondta el az eseményen megtartott beszédében Krisán László. A VOSZ kereskedelmi tagozatának elnöke kifejtette: a szektor ráadásul komoly növekedést él meg idehaza is. „Ez az év várhatóan csúcsév lesz a kereskedelemben, hiszen már eddig meghaladta a forgalom a 9 ezer milliárd forintot, és a karácsonyi szezon még hátravan. Idén várhatóan a kereskedelmi forgalom meghaladja majd a 11,5 ezer milliárd forintot” – tette hozzá.

Krisán László szerint a növekedés legkomolyabb nehézsége ugyanakkor a munkaerőhiány, miközben egyes szereplőknek nehéz kigazdálkodni az előírt béremeléseket is. A hazai kereskedelmi szereplőknek mindeközben fel kell készülniük a globalizációra és a digitalizációra. Előbbi esetében a nagyobb hálózatok eltérő kereskedelmi stratégiája jelenthet kihívást a kisebb üzleteknek. Az online kereskedelem pedig kiemelkedő mértékben bővül, hiszen öt év alatt a duplájára nőtt a forgalma az Európai Unióban.

Jövő és kereskedelem

Magyarország jövője a fejlődés és a növekedés, amelyben a kereskedelem rendkívül fontos szerepet kap – mondta el az eseményen Weingartner Balázs. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium fenntarthatóságért felelős államtitkára kifejtette: a kormány egymaga nem tudja elérni a 2030-ra kitűzött céljait, szüksége van a gazdasági szereplők együttműködésére, ebben pedig a gazdaság egyik legfontosabb szektora is komoly részt vállalhat. Ennek érdekében fontos a reálnövekedés fenntartása és az, hogy a kereskedelmi szektor lehetőségként, partnerként fogadja a szabályozási változásokat akár az EU-ból, akár a hazai jogalkotásból származnak. Példaként az államtitkár a műanyag zacskók használatának korlátozását említette.

Lehetőségek és kihívások

Az eseményen Pekó László, a CO-OP Hungary Zrt. Igazgatóságának elnöke kijelentette: „az Európai Kereskedelem Napja igazi ünnep, és büszke vagyok arra, hogy több munkatársunk is szép elismerést kapott.” A kereskedelmi szektor helyzetéről szólva elmondta: „a COOP számára is egyértelműen érezhető, hogy a lakosságnak egyre több az elkölthető jövedelme, amely a forgalom bővülésében ölt testet. Kihívást jelent ugyanakkor az, hogy a kisebb településeken is fenntartható legyen a kereskedelmi tevékenység.” Ezeken a településeken a lakosság összetétele más, sok a nyugdíjas és a közfoglalkoztatott, valamint jellemzően itt a bérek is alacsonyabbak. Ezekben a térségekben hathatós segítségre, járulékcsökkentésre, bér- illetve logisztikai támogatásra, valamint a boltmegújítási program támogatására lenne szükség – tette hozzá.

Az esemény szakmai kerekasztal-beszélgetéssel zárult, amelynek főtémája az online kereskedelem, valamint a szektorban tapasztalható egyik legégetőbb probléma, a munkaerőhiány volt. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a digitalizáció és a vásárlási szokások átalakulása elkerülhetetlen, ám az egyes területeken eltérő mértékben és formában zajlik a folyamat. Dr. Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ-COOP Szövetség elnöke ezzel kapcsolatban kijelentette: a kisebb településeken az online kereskedelem nem olyan égető probléma, itt inkább az a kérdés, hogy a kisebb boltokat fenn lehet-e tartani hosszabb távon.