Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke elmondta: „Helyi lakosok és odalátogatók is jelezték nekünk, hogy amikor nincs autóforgalom a rakpartokon, óriási javulást tapasztalható a környezet állapotában, nem utolsósorban sokkal tisztább a levegő. Ha folytatja a rakpart hétvégi megnyitását a gyalogosoknak és a kerékpárosoknak, akkor a Fővárosi Önkormányzat ezzel is hozzájárulhat a járvány elleni küzdelemhez, hiszen a – téli fűtési időszakban megnövekedő – légszennyezés súlyosbítja a COVID-19 miatti megbetegedéseket. A koronavírus-járvány miatt pedig minden korábbinál nagyobb az igény az olyan közterületek iránt, ahol biztonságosan, a szociális távolságot megtartva, kellemes körülmények között lehet sétálni. Ezért minden lehetőséget ki kell használni, hogy minél több ilyen helyet biztosítsunk a főváros lakóinak.”

A levelet aláíró civil szervezetek annak idején örömmel fogadták, hogy megvalósult régi javaslatuk, és idén májustól minden hétvégén csak a gyalogosok és a kerékpárosok használhatták a rakpartot. Az intézkedés sikerét mutatja a Medián által végzett közvélemény-kutatás, amely szerint az autómentesített rakpartot a budapestiek többsége támogatta: „73 százalék egyetértett azzal, hogy hétvégeken szüntessék meg a gépkocsiforgalmat, de még a forgalom teljes megszüntetését is 59 százalék helyeselte”. A tapasztalatok azt is mutatják, hogy az őszi-téli időszakban is van igény az autómentes rakpartra: október 25-én, vasárnap, az eső és a 13 fokos hőmérséklet ellenére is birtokba vették a rakpartot a gyalogosok és a kerékpárosok (a csatolt fényképek ezen a napon készültek).

A válaszadók 73%-a döntött úgy idén, hogy adója 1%-át felajánlja valamilyen szervezetnek vagy alapítványnak. Akik nem tervezik, azok főleg arra hivatkoznak, hogy nem hisznek abban, hogy az összeg valóban célba ér. Néhányan úgy gondolják, hogy mivel kis összegről van szó, úgysem segítene a civil szervezeteknek, de sokan sajnos el is feledkeznek arról, hogy szabadon rendelkezhetnek adójuk 1%-ról – mutatja a Heim Pál Gyermekkórház Fejlesztéséért Alapítvány felmérése. Mindeközben a felajánlással élők elsöprő többségének pozitív élmény az adó 1%, a válaszadók 91%-a még sosem bánta meg, hogy valamelyik alapítványnak felajánlotta az összeget.

Visszajelzést várnak a felajánlók, a férfiakat jobban érdekli, hogy mire ment el az 1%

Bár az eredmények összességében nem mutattak nagy eltéréseket nemre és korra vonatkozóan, érdekes, hogy a válaszadók közül a 36 év feletti férfiak 24%-a utánanéz, hogy az általa kiválasztott szervezet mit vásárolt a felajánlott pénzből. A fiatalabb korosztályról ez nem mondható el, a 18-35 éves férfiak 15%-a követi nyomon, hogy mire használták fel a felajánlását. A nőket körében mind az idősebb, mind a fiatalabb korosztály kevésbé érdeklődik az iránt, hogy mire költik adója felajánlott 1%-át a kedvezményezettek.

Többet ér az 1%, bár kevesebben adják

A Heim Pál Gyermekkórház Fejlesztéséért Alapítvány felmérése szerint a válaszadók 35%-a minden évben ugyanannak a civil szervezetnek segít adója 1%-val, 25% általában egy-egy terület vagy téma kapcsán választ szervezetet. A válaszadók 29%-nál változó, hogy kinek adja az összeget, 11% pedig minden évben szándékosan másnak ajánlja fel.

Egészségügy, állatvédelem, oktatás az élvonalban, de nem számít a reklám?

A válaszadók 72%-a az egészségügyben tevékenykedő civil szervezetnek ajánlja fel az 1%-ot, 14% az állatvédelemmel, 6% pedig az oktatással kapcsolatos szervezetnek adja az összeget. A válaszadók továbbá sporttal, kultúrával, környezetvédelemmel, gyerekekkel és vallással kapcsolatos civil szervezeteknek nyújtanak segítséget az összeggel, és persze lehet átfedés is, hiszen vannak egészségüggyel foglalkozó gyermek alapítványok is. A felajánlással kapcsolatos hirdetések, reklámok és cikkek saját bevallásuk szerint nem befolyásolják a kitöltők nagy részét (75%), ez pedig elgondolkodásra késztetheti a szervezetek egy részét.

A kérdőív a Google űrlaprendszerén keresztül készült, amelyet 1050-en töltöttek ki. A válaszadók 92%-a nő, 8%-a pedig férfi. 41% vidéki kisvárosban vagy faluban, 31% vidéki nagyvárosban, 28% pedig Budapesten él. A kitöltők 31%-a 18-25 éves, 30%-a 26-35 éves, 29%-a 36-50 éves, 6%-a 51-60 éves, 4%-a pedig 60 év feletti. 52% középfokú, 39% felsőfokú, 9% pedig alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik.

A Heim Pál Gyermekkórház Fejlesztéséért Alapítványról

A Heim Pál Gyermekkórház Fejlesztéséért Alapítvány hosszú évek óta Magyarország egyik legsikeresebben működő szervezete. Az Alapítvány mindig szem előtt tartotta és tartja a gyermekek érdekeit, hiszen a beérkező adományokat teljes egészében a Heim Pál Kórház fejlesztésére fordítja, mely felhasználási területekről kimutatásokat is készít, amelyek mindenki számára elérhetőek. Az Alapítvány azzal a céllal jött létre, hogy támogassa a gyermekellátás körülményeinek javítását, melynek megvalósítása érdekében nagyobb összegeket fordít a Kórház épületeinek felújítására; új, korszerűbb műszerek, eszközök beszerzésére, valamint a dolgozók szakmai tudásának fejlesztésére.