Az eredmények alapján az egyetemistáknál a dohányzás kevésbé elterjedt, mint az átlagnépességnél: a megkérdezettek 43,6 százaléka fogyasztott dohányterméket a megkérdezés előtti héten, 17,9 százalékuk napi rendszerességgel dohányzik. A naponta dohányzó magyarok átlagos aránya 24,5 százalék volt 2019-ben a KSH adatai szerint. Érdekesség, hogy az egyetemisták között még mindig a hagyományos cigaretta a népszerű; az e-cigarettát, illetve a hevített dohánytermékeket kevesebben kedvelik.

Kétszer annyit iszik egy egyetemista egy átlagos alkalommal, mint egy átlagfiatal

Ami az alkoholt illeti, a diákok egyharmada heti rendszerességgel fogyasztja, a heti ivás a fiúknál kétszer elterjedtebb, mint a lányoknál, ugyanakkor a fogyasztásuk több mint kétszerese a középiskolások által megivott mennyiségnek. A megkérdezettek 94 százaléka fogyasztott alkoholt a megelőző egy évben, 27%-uk havonta nagy mennyiséget. Kiderült az is, ha az egyetemisták isznak, akkor sokkal többet fogyasztanak, mint a felnőttek vagy a középiskolások: tisztaszeszre átszámítva több, mint kétszeresét a középiskolásoknál mért értékekhez képest.

A leggyakoribb ital a hallgatók körében a sör és a bor, a tömény nem dominál, és a középiskolásoktól eltérően jellemzően nem otthon, hanem kocsmákban, bárokban isznak. A kérdésre – tapasztaltak-e már másnaposságra utaló jelet – 41 százalék számolt be valamilyen gondról, ez az érték egy korábbi országos felnőtt mintán 10,3% volt. A budapesti és a természettudományi egyetemek hallgatói többször és többet isznak, mint a vidéki és a társadalomtudományokat oktató intézményeké.

„Egyik fontos célunk a magyarországi alkoholhelyzet feltárása, hiszen erről gyakran bizonytalanok az adatok. A fiatalok a legveszélyeztetettebbek ebből a szempontból, de sajnálatosan ritka az ilyen kutatás, ezért is hiánypótlóak a mostani eredmények” – hangsúlyozta Elekes Zsuzsanna, a Corvinus egyetemi tanára, a HUN-REN Társadalomepidemológiai Kutatócsoport vezetője.

Csaknem minden második egyetemista kipróbált már valamilyen drogot, a leggyakoribb a kannabisz (36,3%), az orvosi recept nélkül bevett altató vagy nyugtató (14,3%), valamint az Ectasy (8,2%) használata. Több mint negyedük többszöri használó, és a fiúk, illetve a Budapesten tanulók érintettebbek. A kannabisz több mint 3,5-szer elterjedtebb az egyetemisták körében a 18-34 éves korosztályhoz képest, és több mint kétszer a 9-10. évfolyamos korosztályhoz képest. Viszonylag elterjedtek még amfetaminok (6,6%), az orvosi javaslatba beszedett altató, nyugtató (6,1%), a gyógyszerre ivott alkohol (5%), a varázsgomba (4,8%), a kokain (4,4%), a hangulatjavításra használt fájdalomcsillapító (4,3%), a szintetikus kannabinoid (4,1%) és az LSD (3,4%) – a sor végén a heroin áll 0,2%-kal. Rizikófaktor a tanulmányok melletti munka: a jelenleg dolgozó egyetemisták nagyobb arányban próbáltak ki valamilyen drogot, mint akik nem dolgoznak.

Az egyetemistáknak naponta 6,6 órájuk online telik

A kutatócsoportban a Corvinus egy másik munkatársa, Kutrovátz Kitti azt kutatta, mivel töltik az egyetemisták szabadidejüket. Az eredmények szerint a legnépszerűbb szabadidős tevékenység az egyetemisták körében a barátokkal való találkozás, ezt követi a „csak úgy elvagyok otthon vagy máshol”, majd a hagyományos tévénézés; a sportolás egyharmadukra jellemző. A kérdést a nem is befolyásolja, a lányokra jellemzőbb a cél nélküli időtöltés, a fiúk gyakrabban sportolnak. A budapestiek szintén többször töltik idejüket sporttal. A hosszabb és gyakoribb online jelenlét a vidékiekre, a munkaerőpiaci szempontból inaktívakra és a párkapcsolat nélküliekre jellemzőbb.

„Védőfaktor a párkapcsolati státusz és a munka: a problémás internet- és közösségioldal-használat rizikója kisebb azok körében, akiknek stabil párkapcsolata van. Akik dolgoznak a tanulmányaik mellett, azok több kulturális eseményen vesznek részt” – mondta Kutrovátz Kitti, a Corvinus Egyetem munkatársa.

Az egyetemisták az online térben leginkább a közösségi médiát használják, zenét hallgatnak, illetve videókat és filmeket néznek. A megkérdezettek körében napi 6,6 óra a képernyő előtt átlagosan eltöltött idő. A fiúk körében gyakoribb az online játék, míg a lányokra jellemzőbb a csetelés, és a közösségi oldalak használata. Az egyetemisták körülbelül egynegyedére jellemző a problémás internethasználat, de a közösségi médiát csak 6 százalékuk használja aggályos módon.

Photo by Kelsey Chance on Unsplash

Mennyit szív?

Szakértők szerint 10, úgynevezett csomagév számít olyan mennyiségnek, amely már indokolja, hogy rendszeresen alávessük magunkat az orvosi vizsgálatnak. Ezt napi egy doboz cigarettával számolják, tehát napi 20 szál cigaretta 10 éven át már indokolja, hogy kivizsgáltassuk magunkat. Ezt a gondolatmenetet követve, ha valaki napi 2 csomaggal szív, akkor már 5 év után érdemes szakorvoshoz fordulnia – hangsúlyozza dr. Ungár Anna.

Mi történhet a dohányosokkal?

A dohányosokat fenyegető két leggyakoribb tüdőbetegség a tüdőrák és a COPD. Hazánk vezető helyen szerepel a világ országaiban a tüdőrák gyakoriságát tekintve, ráadásul a tüdőrák a daganat okozta halálozások közel egyharmadáért tehető felelőssé. A dohányosok körében a másik leggyakoribb a COPD néven emlegetett krónikus betegség, mely hurutos köhögéssel és terheléskor jelentkező nehézlégzéssel jár. Mindemellett persze azt is szem előtt kell tartani, hogy a dohányzás hatására a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata is nő.

A COPD fő tünetei a fokozódó nehézlégzés és hurutos köhögés, a tüdőben lévő légutak fokozatos beszűkülése, és a pusztuló tüdőszövet következtében. A COPD rendkívül lassan, alattomosan kialakuló betegség, melynek felismerését nehezíti, hogy a dohányzók sokszor életkorukkal vagy hízással magyarázzák a terheléskor jelentkező fulladást. Fontos mielőbb szakorvoshoz fordulni, mert ha hagyjuk, hogy kifejlődjön ez a súlyos kórkép, visszafordítani már nem lehet. A korai felismeréssel viszont megelőzhető a betegség súlyosbodása, és tehetünk ellene, hogy a beteg állapota a súlyos légzésrokkantságig fokozódjon. A légzéskárosodás mértéke egy egyszerű vizsgálattal, spirométerrel (légzésfunkciós készülékkel) mérhető, 1-2 percet vesz igénybe, és nem jár kellemetlenséggel a páciens számára. A Duna Medical Centerben szükség esetén úgynevezett pletizmográfia is végezhető, mely a COPD által okozott károsodás még precízebb mérésére is alkalmas.

Miért ismerhető fel olyan nehezen a tüdőrák?

Részben azért, mert a kezdeti stádiumban nem okoz panaszokat. A betegség sok esetben csak akkor ad jelt magáról, ha eléri a mellhártyát, és ilyenkor már fájdalmat okoz. Ennél a fázisnál azonban a végleges gyógyulást jelentő műtét elvégzésére legtöbbször már nincs esély. Ha a daganat egy hörgő közelében növekszik és betör a hörgőbe, akkor makacs köhögést, vérköpést okozhat. A betegek általában csak ekkor fordulnak orvoshoz. Fontos szem előtt tartani, hogy a panaszmentes betegekben felismert tüdőrák sokkal több esetben operálható. Ma már elérhető olyan röntgen-technikai módszer, mely nagy biztonsággal kimutatja a kezdődő és ez által operálható rákot. Az alacsony sugárdózissal végzett mellkasi CT-vizsgálat elérhető ma Magyarországon, és az ilyen módszerrel kiszűrt tüdőrák túlnyomó részben operálható!

Dr. Ungár Anna arra figyelmeztet, hogy a leszokás önmagában nem szünteti meg, csupán csökkenti a tüdőrák kialakulásának kockázatát. A legveszélyeztetettebbek az ötvenévesnél idősebb dohányzók és korábbi dohányosok.