„15 év ügynökségi tapasztalata megmutatta, hogy nem elég gyorsan dolgozni, hanem elég időt is kell szánni a feladatoknak, illetve a problémáknak a megoldására. BTL-ből egy business development és transzformációs reklámügynökséggé nőttük ki magunkat, amely minden esetben minőségi időt szán az ügyfeleire. Ezt fejezi ki az új név és a szervezeti átalakulás egyaránt. A közel 20 fős ügynökségi csapatot egy háromfős board vezeti. Kaufmann Bernadett, stratégiai vezető és Mátyás Kitti client service director mellé egy kreatív igazgatót szerződtettünk, akinek a kiléte egyelőre még nem publikus” – mondta el a bejelentés kapcsán Kollmann Áron tulajdonos-ügyvezető.

Az ügynökség újrapozicionálását egy mélyinterjús, az ügyfelek aktív közreműködésével megvalósított kutatás és egy design workshop előzte meg. Az átalakuló 2Republic 15 éves fennállása során olyan márkák gyakran komplex, több divízión átívelő kihívásain dolgozik/dolgozott, mint az E.ON, a PPG Trilak, az Ooops!, a Bayer Hungária, az Artisjus, a Metropolitan Egyetem, az Allianz, a SMEG, a Chevrolet, az Opel, a Ferrero vagy a Borsodi.

„Sokkal komplexebb megoldásokra van szüksége ennek a szakmának és az ügyfeleinknek.

A ti:me a probléma feltárásától a kreatív megvalósításig hosszú távú együttműködésre, sőt együtt gondolkodásra és növekedési célok elérésére hívja partnereit.

Közülük sokan 10-15 éve dolgoznak velünk, hiszen a komplex, stratégiai gondolkodást és kompetenciákat igénylő problémák feltérképezését és megoldását, amit egy általános kreatív ügynökséggel nem tudnának” – tette hozzá Mátyás Kitti client service director.

„Ezért nyúltunk a stratégiai megközelítéshez, és ezért döntöttünk úgy, hogy inkább üzleti problémákból indulunk ki, és arra építjük a kreatív megoldásainkat.

Működésünk túlmutat a hagyományos reklámügynökségi formákon, hiszen a problémára szabjuk a megoldást, ezáltal a marketingcsapatot holisztikusan tudjuk támogatni.

Az üzleti problémából indulunk ki, és nem félünk közben kérdezni, összefüggéseket feltárni, szükség esetén pedig szakértőt bevonni és hozzányúlni a régi struktúrákhoz” – egészítette ki Kaufmann Bernadett stratégiai vezető.

A futball-vb és az Európa-bajnokság közötti űrt az egyre népszerűbb női labdarúgó világbajnokság tölti ki, és erre néhány márka is ráharapott.

Az 1991-ben indult női nemzetközi torna a FIFA becslése szerint mára mintegy 30 millió játékost és 300 millió szurkolót szólít meg. A bajnokság különösen népszerű azokban az államokban, ahol a csapat a legjobbak közé jutott: Nagy-Britanniában például a BBCvalamennyi meccset közvetíti.

A FIFA egyik fő szponzora, a focimarketingben mindig nagyon aktív Adidas a #BeTheDifference kampány keretében két termékét népszerűsíti. Az Instagramon a kanadai Jonelle Filigno és a német Melanie Leupolz a kampány arcai, míg a Twitteren csapatképeket posztolnak. (Az Adidas 2020-ig szóló stratégiájának egyik fókusza, hogy a futball-termékvonal a piacit megelőző mértékű növekedéssel megőrizze vezető pozícióját a kategóriában. Ehhez két új focicipő termékvonalat is bevezettek X és ACE néven.)

A szintén FIFA-támogató Coca-Cola Kanadában roadshow-t szervezett a trófeának, amellyel így a rajongók is testközelbe kerülhettek.

Az angol csapatot szponzoráló Continental Tyres a bajnokságot megelőzően négy játékossal készített erőteljes, érzelmektől sem mentes videóinterjúkat.

Az amerikai csapatot autókkal ellátó Chevrolet színfalak mögötti videókat forgatott #AllGirlsPlay taggel, valamint a rajongók fotóit és kérdéseit is várták #AskUSSoccermegjelöléssel. A szakági szövetség szintén hashtageket használ: a nemzeti csapatot a #SheBelieves kampány keretében lehet bíztatni, amelyhez a Trident, a Ritz és a Chips Ahoy is csatlakozott.

A Nike „American Woman” reklámjában szerepeltette a csapatot, valamint amatőr sportolókat is:

(Forrás: WARC, Adidas; fotó: Adidas)

A videójátékok már régen nem csak a kisgyerekek szórakozását jelentik, rengeteg felnőtt is ezekkel kapcsolódik ki, akár a hagyományos médiumoktól vonva el az időt. A magas bevonódási faktor és a nehéz megkerülhetőség a hirdetők körében is egyre népszerűbbé teszi a játékokban elhelyezett reklámokat – különösen a népszerű, már-már történelemmel bíró sorozatok esetében.

A kizárólag Sony PlayStation-re kiadott, 1998 óta létező és már hatodik változatánál járó Gran Turismo széria épp megfelelő jelölt. A játék megalkotója, az iparág érdekében kifejtett tevékenységéért a 30. Nemzetközi Autófesztiválon, Párizsban Kreativitás nagydíjjal is kitüntetett Kazunori Yamauchi a Gran Turismo 15. évfordulója alkalmából számos autógyárat kért fel arra, hogy koncepciómodelleket tervezzenek a játék számára.

A koncepcióautók, mint a jövőbeli fejlesztések lehetséges irányait bemutató és tesztelő, vagy egyszerűen csak szép és izgalmas modellek hagyományosan az autószalonok sztárjai voltak, most azonban a virtuális térben is megjelennek. A designrészlegek nem takarékoskodtak, a pixel-kocsikat ugyanolyan gondossággal alkották meg, mint az „élő” koncepciómodelleket, specifikálva külső-belső tulajdonságaikat. Az új autókat idéző marketingtevékenység is épül a projekt köré: a gyártók beharangozó képeket, videókat jelentetnek meg, a kocsik valós, térbeli modelljeit rendezvényeken szerepeltetik, mint a Nissan, vagy akár önálló weboldalt is szentelnek a Vision Gran Turismo változatnak, mint a Volkswagen.

A projektben – érthető módon – részt vett számos japán autógyártó (Infiniti, Nissan, Mazda, Subaru, Toyota, Mitsubishi), Amerikából a Chevrolet – a régi sporttárs Chaparrallal közösen – és külön a Corvette, a luxusmárkák közül az Aston Martin, a kontinensről pedig a Volkswagen és a BMW. Utóbbi cégcsoport a korábbi M4-es modell mellett most újdonságként megjelentette a MINI Clubman Vision Gran Turismot is (a képen), amely a kisautó megújuló kombiváltozatát harangozza be, miközben a márka hagyományos és motorsportból vett designelemei mellett olyan jellegzetességeket is átad a játékosoknak, mint a MINI-k személyre szabható megjelenése.

A Millward Brown Optimor nyilvánosságra hozta a WPP megrendelésére készülő, a világ legértékesebb márkáit rangsoroló, 2014. évi BrandZ Top 100 Most Valuable Global Brand listáját. A sort három évig vezető Apple most átadta helyét a Google-nek, melynek piaci értéke 159 milliárd dollar – ez 40 százalékos emelkedést jelent a tavalyi évhez képest.

Ugyan az Apple továbbra is jól teljesít, kezd általánossá válni az a meggyőződés, hogy már nem diktálja a fogyasztói technológia változásának ütemét és irányát – amint azt a valódi áttörést jelentő új termékek hiánya is mutatja.

A világ vezető B2B márkája, az IBM továbbra is őrzi a lista harmadik helyét, 108 milliárd dolláros értékkel.

Nick Cooper, a Millward Brown Optimor ügyvezetője a nyertes kapcsán elmondta: a Google igen innovatív volt az elmúlt év során, a Google Glass mellett a mesterséges intelligencia területén is, valamint az Android operációs rendszer új területeken, például gépkocsikban történő használatára irányuló partnerségeket is kötött.

David Roth, a WPP-hez tartozó The Store vezére úgy véli, az idei lista a válság végét jelzi, hiszen az értékelések a top100, az egyes kategóriák és a márkák szintjén is jelentősen növekedtek. Figyelemreméltónak tartja, hogy a kilábalást – az elmúlt évek gazdasági és technológiai változásai ellenére – az erős márkák vezették: a 2008-as százas listáról 71 márka 2014-ben is ott van az élmezőnyben. A top100 összesített értéke – 2,9 billió dollár – ma közel duplája az első lista összeállításakor, 2006-ban meghatározott értéknek, de még a válság kezdetekor, 2008-ban mért értéket is 49%-kal múlja felül.

A tízes toplista a következőképpen alakul:

Az idei jelentés legfontosabb megállapításait a szerzők a következő pontokba foglalták össze:

Szerep az életben: A sikeres márkák közül sok – Google, Facebook, Twitter, Tencent, LinkedIn – nem csupán eszköz, hanem az életünk részévé vált. Magukhoz ragadják a figyelmünket és a képzeletünket, miközben segítenek a kommunikációban, egyre több helyet követelnek az elménkben – gyakran a kategóriahatárok átlépésével. Ugyanez a helyzet a Nike esetében is, amely az alapvető funkcióján túli szolgáltatásokkal (mint a Nike+) válik egyre inkább az életünk részévé.

A nyereségen túli cél: Azok a márkák, amelyek a profiton túl is képesek egy nemesebb célt megfogalmazni – mint például a babák és mamák egészségét óvó Pampers, vagy a nők önképét óvó Dove – nagyobb eséllyel pályáznak a sikerre.

A Ruházat (Apparel) a leggyorsabban növekvő kategória: A 10 legnagyobb ruházati márka értéke összesítve 29 százalékkal, 100 milliárd dollár közelébe nőtt, gyorsabban, mint az Autók (17%) vagy a Kiskereskedelem (16%). Az Uniqlo, a Nike és az Adidas egyaránt kétszámjegyű növekedést könyvelhetett el.

A technológiai szolgáltatók tovább menetelnek: Nem csupán a lista első négy helyezettje technológiai cég, de a legnagyobb növekedést elérők közül is sokan ebből a szektorból kerültek ki. A Tencent 97%-kal, a Facebook 68%-kal növelte az értékét, míg a Twitter (71.) és a LinkedIn (78.) új szereplők a százas listán.

A nagyértékű márkák gyorsabban növekednek: Ha a BrandZ márkaértékeket részvényportfóliónak tekintjük, és összevetjük a S&P500 index teljesítményével, azt látjuk, hogy az elmúlt kilenc évben 1,1 százalékot emelkedtek, szemben a tőzsdei index 44,7 százalékával, vagyis elmondható, hogy az erős márkákat birtokló cégek a részvényeseik számára is jobb megtérülést biztosítanak.

Újra erősödőben a nyugati világ márkái: mind darabszámukat, mind az összesített értékből birtokolt részesedésüket tekintve megerősödtek a nyugati márkák 2014-ben. Ennek oka egyrészt a tradicionális brandek megmaradása, másrészt több új belépése a listára, ami a javuló gazdasági helyzettel áll összefüggésben. A fejlődő országok márkáinak összesített száma visszaesett. Kína vezet 11 márkával, két orosz brand, a Sberbank és az MTS továbbra is a listán található, míg Afrikát az MTN mobilszolgáltató képviseli, immár harmadik éve.

Érdemes egy pillantást vetni az egyes kategóriák fejleményeire is.

A ruházati márkákat – különösen a prémium brandeket – a főutcák és az online boltok forgalmának élénkülése is erősítette. A lista élén a Nike – 55%-os növekedéssel – megelőzte a Zarát. A top 10-ben új szereplő a Tommy Hilfiger, míg a legnagyobb növekedést a tízes lista egyetlen ázsiai szereplője, a japán olcsódivat-lánc Uniqlo tudhatja magáénak 58%-os plusszal, ami a negyedik helyre volt elég, közvetlenül a H&M után.

A luxuscikkek piacán nem történt érdemi átrendeződés az élmezőnyben, továbbra is a Louis Vuitton – Hermès – Gucci trió foglalja el a dobogót. A szektor átlagos értéknövekedése 16%, de a Cartier és a Burberry a 40%-ot is elérte.

A technológiai cégeket érintő legfontosabb fejleményekről már esett szó. Érdekesség még, hogy az Intel, értékéből 15%-ot veszítve, a 13.-ról a 18. helyre zuhant, valamint hogy huszadikként felkerült a listára az Ericsson.

Az autók közül továbbra is a Toyota, BMW, Mercedes-Benz triumvirátusé a dobogó. Az amerikai piacon érdekelt gyártók különösen sokat nyertek idén: a Ford 56%-ot erősödve a hetedikről az ötödik helyre jött fel, a Chevrolet (9.) pedig új a listán. Előbbi esetében az üzemanyagcellák felé történő nyitás is sokat dobott az értékelésen. A top 10-ben egyetlen márka, a Volkswagen szenvedett el értékcsökkenést 2013-hoz képest.

A kiskereskedelem élmezőnyében a helyezéseket tekintve nem történtek jelentős változások, ugyanakkor az értékek változása igen hektikus: míg az élen álló Amazon 41%-ot erősödött, a második helyezett, a tradicionális kereskedelem bástyája, a Wal-Mart 2%-ot gyengült. Az ötödikről a hatodik helyre visszaeső Tesco szintén vesztett értékéből, 9%-ot. Ugyanakkor az online fókusz sem jelentett biztonságot: az eBay (most 5., tavaly 4.) 12%-ot esett. A kategória legnagyobb nyertese a 4. (tavaly 6.) helyezett IKEA, 61%-os plusszal. A nálunk is aktív cégek közül az Aldi 8., 8%-os javulással, ami a tavalyihoz képest eggyel jobb helyezést jelentett.

A bankoknál továbbra is a regionális bankok az értékesebb márkák, a top 3 nem változott: Wells Fargo, ICBC, China Construction Bank. Ugyanakkor a top 10-ben 3 márkával is szereplő kínai bankok többségének értéke a mezőnyénél lassabban növekedett vagy egyenesen csökkent, az ország gazdaságának lassulása következtében. A globális játékosok mezőnyét továbbra is az HSBC és a Citi vezeti, harmadik pozícióba – az önálló Chase tavalyi helyére – a JP Morgan került.

A biztosítók között szintén dominálnak a kínai cégek: a listára mindössze 2011-ben felkerült Ping An idén már első a kategóriájában, követői a China Life és az AIA. A lista első nyugati szereplője a tavalyi 3., idei 4. helyezett amerikai State Farm, melyet az egyaránt 40% feletti mértékben értéket növelt AXA és Allianz követ.

A távközlési cégek rangsorában inkább csak helycserékről beszélhetünk: továbbra is vezet az AT&T, a dobogó másik két fokán azonban helyet cserélt a Verizon és a China Mobile. Előbbi 20%-ot erősödött, míg utóbbit a kínai gazdasági fejlemények 10%-kal meggyengítették tavalyhoz képest. Negyedik a Vodafone, ötödik a Deutsche Telekom, új szereplő a tízes listán a BT: 61%-os értéknövekedéssel a 8. helyet szerezte meg.

A részletes, szektorok és területek szerint lebontott listák a kutatás honlapján érhetőek el.

(Fotó: Google Glass Official)