A Chery Group megbízásából készült felmérés alapján ugyanis a hazai sofőrök közel fele nevezte el már autóját. A válaszadók 26 százaléka minden egyes járművével így tesz, további 20 százalék pedig egy-egy autóhoz kötődött annyira érzelmileg, hogy becenevet is adjon neki. Érdekesség, hogy a legnagyobb arányban a 30-39 éves korosztályba tartozók adnak nevet járműveiknek, 39 százalékuk jelezte azt, hogy eddig minden autójának volt beceneve.

A jármű és a sofőr közötti érzelmi kötődést mutatja az is, hogy mennyire törekszik a tulajdonos arra, hogy saját egyéniségének megfelelően alakítsa át az autó megjelenését. Nos, a relatív többség ezzel egyáltalán nem foglalkozik, a válaszadók 48 százaléka semmit nem tesz azért, hogy „testre szabja” járművét. A második legnagyobb tábort azok képezik, akik egy-két személyes tárggyal, díszítéssel vagy matricával dobják fel a gépkocsi megjelenését, a megkérdezettek közel harmada válaszolta ezt.

A válaszadók majdnem ötöde az utastérben és/vagy az autó külsején is csináltatott néhány kisebb változtatást. Öt százalék azok aránya, akik komolyan törekednek arra, hogy az autójuk is tükrözze a személyiségüket, ők az utastérben és/vagy a külső megjelenésen is rajta hagyták a „kézjegyüket”. A női válaszadókra inkább jellemző, hogy valamilyen módon díszítik az autót, mint a férfiakra. A hölgyek harmada egy-két személyes tárggyal, díszítéssel dobja fel a dizájnt, 20 százalékuk pedig mind az autója belterében, mind a külsején hajtott végre módosításokat.

Csak az autósok harmada mossa havonta járművét

A névadáson, valamint az egyéniséget tükröző díszítéseken kívül az is sokat elárul arról, hogyan viszonyul egy sofőr az autójához, hogy mennyire tartja tisztán azt. Nos, ebben a vonatkozásban még van hova fejlődniük a hazai autósoknak, hiszen mindössze egyharmaduk mossa le otthon vagy autómosóban legalább havonta egyszer a gépkocsiját. A járműtulajdonosok kicsit több mint negyede csak akkor mossa le az autóját, ha számára fontos helyre, vagy emberekhez utazik vele, 22 százaléka pedig csak abban az esetben, ha már nagyon koszos. A válaszadók ötöde évente pár alkalommal mossa le autóját.

A járművek belső tisztaságáról való gondoskodás esetében valamivel kedvezőbb a helyzet, hiszen a megkérdezettek 35 százaléka havonta legalább egyszer kitakarítja autóját. A Chery Group megbízásából készült kutatás során a válaszadók 30 százaléka jelezte, hogy évente pár alkalommal cselekszik így, míg egyötödük csak akkor, ha számára fontos helyre, vagy személyhez látogat el. Azok aránya, akik csak akkor veszik rá magukat az autó belsejének kitakarítására, amikor már nagyon koszos, 14 százalékot tesznek ki.

Photo by Samuele Errico Piccarini on Unsplash

Az OMODA 5 gyártója, a Chery Group megbízásából készült felmérés során megkérdezett több mint 800 hazai járműtulajdonos közel fele jelezte, hogy teljes mértékben téliesíti az autós eszközkészletét a hideg idő beköszöntével. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy többek között jégkaparó, jégoldó spray, hólánc és lapát is kerül a járműbe. A válaszadók további 30 százaléka csak részben készül fel a téli útviszonyokra, ami az esetükben meleg pokrócot és termoszban meleg folyadékot jelent. A hazai sofőrök mintegy negyede ugyanakkor semmilyen extrával nem készül, ha itt a hideg, ugyanolyan felszereléssel indul el, mint jó időben.

Csúszós élmények

Azt, hogy milyen fontos lehet váratlan téli helyzetekre felszereléssel készülni, a hóban már legalább egyszer elakadt magyar autósok aránya világítja meg. A válaszadók 23 százalékával ez mindössze egyszer fordult elő és sikerült gyorsan kiszabadulniuk, 6 százalékuk viszont órákra a hó fogságába esett, 3 százalékuk pedig többször is járt úgy, hogy nem tudta folytatni utazását a hó miatt. A többség azonban egyelőre szerencsés, hiszen a megkérdezettek kétharmadának még nem okozott ilyen gondot a nagy hó.

Más a helyzet a jegesedéssel, a felmérés alapján ugyanis a hazai autósok több mint 80 százaléka csúszott már meg a jeges úton. Túlnyomó többségük – az összes válaszadó kétharmada – meg tudta oldani a problémát és nem lett belőle semmilyen baja. A megkérdezettek valamivel több mint tizede jelezte, hogy volt már olyan helyzetben, amikor nem tudta kimanőverezni a megcsúszást, azonban szerencsére sem sérülés, sem kár nem történt. Az összes válaszadó mindössze 4 százaléka járt úgy, hogy a jeges úton megcsúszott és összetörte az autóját.

A Chery Group kutatása során arra is rákérdeztek, hogyan indulnak útnak a magyar autósok a hideg, téli reggeleken. A válaszadók 40 százaléka a tervezett elindulás előtt már 10 perccel beindítja a motort és járatja, hogy felmelegítse az utasteret. A legnagyobb arányban azok vannak (47 százalék), akik beindítják a motort és fél percen belül indulnak is, megelégedve azzal, hogy majd útközben felmelegszik a járművük. A hazai sofőrök mindössze 5 százaléka szereltetett be álló helyzeti fűtést autójába, 8 százalékuknak pedig nincs szüksége extra praktikákra, mert garázsban tartja járművét.

Photo by Anne Nygård on Unsplash

A felmérés során megkérdezett több mint nyolcszáz járműtulajdonos többsége nem igazán viszi túlzásba az autója műszaki felkészítését. A válaszadók 37 százaléka saját maga ellenőriz mindent, esetleg családi vagy baráti segítséget kér ehhez. További 26 százalék számára a járműve felkészítése a hideg érkezésére kimerül a fagyálló ellenőrzésében és a szélvédőmosó télire történő lecserélésében. Ugyanilyen arányban vannak azonban azok, akik komolyabban veszik a tél közeledését és szervizbe viszik autójukat, hogy műszakilag is megfeleljen a megváltozott körülményeknek. Az ugyanakkor mindenképpen biztató, hogy a megkérdezett autósok kevesebb mint egytizede jelezte azt, hogy egyáltalán nem készül a hidegebb időszakra, mivel úgy véli, hogy ráér akkor reagálni, ha valami miatt mindenképpen szükséges.

A téli útviszonyokra ritkán készülünk, a rutinjukban bíznak sokan

Az autó felkészítése mellett a sofőröknek is érdemes legalább átgondolniuk, hogy télen milyen helyzetekre lehet számítani az utakon és azokat hogyan kell lereagálni. A Chery Group kutatása alapján többségben vannak azok, akik tudatosan készülnek a hideg érkezésére. A válaszadók 26 százaléka tájékozódik autószerelőnél, szakembernél, és ugyanilyen arányban vannak azok, akik családtagoktól, a párjuktól, esetleg barátoktól kérnek tanácsokat a téli vezetéssel kapcsolatban. A megkérdezettek valamivel több mint tizede az interneten tájékozódik szakmai cikkekből, videókból. A felmérésben résztvevők kicsit több mint harmada jelezte, hogy annyira rutinos sofőrnek tartja magát, hogy nincs szüksége arra, hogy külön készüljön a téli autózásra. Meglepő módon, ha rendkívül kevesen is – a válaszadók mindössze 3 százaléka –, de voltak olyanok is, akik a felkínált válaszlehetőségek közül azt jelölték meg, hogy télre leteszik az autót és csak tavasszal kezdik újra használni.

Kulcskérdés a gumiabroncs, amire figyelünk is

A járművek műszaki felkészítése kapcsán talán az egyik legfontosabb kérdés, hogy milyen abronccsal futnak neki az autósok a télnek. A kutatás során a megkérdezettek 68 százaléka jelezte azt, hogy minden évben nyáriról téli gumira vált a hideg érkezésével. A válaszadók kicsit több mint ötöde használ négyévszakos gumit, valamivel kevesebb mint tizede pedig egész évben téli gumival jár.

Minimális azok aránya, akik a nyári gumit hagyják fent egész évben, az összes megkérdezett 3 százaléka válaszolta ezt. Az ő esetükben a relatív többség (45 százalék) azért dönt így, mert anyagilag nem engedheti meg magának a váltást, vagy nem tudja hol tárolni a lecserélt abroncsokat. A megkérdezettek negyede jelezte azt, hogy annyira jól vezet, hogy számára a téli útviszonyok nyári gumival sem okoznak problémát. A nyári-téli gumiváltást kihagyók között ugyanilyen arányban vannak azok, akik azért nem cserélnek, mert amióta ennyire enyhék a telek, nem foglalkoznak ezzel a dologgal.

Intelligens vezetéstámogató technológiák

A felmérés alapján megállapítható, hogy a hazai autósok jelentős része saját magát és járművét is felkészíti a téli időszakra. Ezt érdemes még akkor is megtenni, ha a jármű olyan sok, a sofőrt támogató rendszerrel van felszerelve, mint a Chery Group OMODA 5 1,6-os benzines crossovere, amely már kapható Magyarországon.

Photo by Zac Ong on Unsplash

Bár az autók egyre erősebbek, gyorsabbak, nagyobbak és nehezebbek lesznek, ez mégsem állítja megoldhatatlan feladatok elé az abroncsokat, hiszen azok szerkezete és anyagösszetétele is folyamatosan fejlődik – bátran állíthatjuk, hogy egy helyesen kiválasztott és megfelelő állapotú abroncs ma nagyobb biztonsági és teljesítmény-tartalékokkal rendelkezik, mint pár évtizede. Ezzel együtt se gondoljuk, hogy gondozásmentes alkatrészről volna szó: az abroncs igényli, de meg is hálálja az odafigyelést. Ehhez adnak tanácsokat a Chery Group szakemberei.

Se túl kevés, se túl sok 

2014 óta kötelező tartozéka minden, Európában újonnan forgalomba helyezett autónak az abroncsnyomást ellenőrző rendszer, azaz a TPMS. Ez figyelmezteti a vezetőt, amennyiben valamelyik abroncsban az előírt érték alá esik a nyomás. Ez azonban nem helyettesíti a kerekek nyomásának rendszeres, havonkénti ellenőrzését és beállítását: a TPMS ugyanis a biztonságosnak tekinthető tartomány minimumánál riaszt, ez pedig jellemzően alacsonyabb, mint az optimális érték. A túl alacsony nyomás megemeli az üzemanyag-fogyasztást, valamint rontja az iránytartást. És ha már itt tartunk: a túl nagy nyomás sem jó, mert csökken a felfekvő felület, és ezzel a tapadás. Az abroncs kopását mindkét szélsőséges állapot felgyorsítja. Az tehát a legjobb, ha konzervatívan tartjuk magunkat az ajánláshoz: havonta egyszer fújjuk az összes kereket a típushoz ajánlott értékekre. A pótkerékről se feledkezzünk meg. Ez egyébként arra is alkalmat ad, hogy ellenőrizzük, nincs-e sérülés, túlzott kopás az abroncsokon.

Higgadtan haladni

Minden olyan erőhatás, ami túlmutat a normális használat határain, az abroncs gyors és egyenetlen kopását eredményezheti. A modern elektronikus szabályozó rendszereknek köszönhetően ma már nem kell tartani attól, hogy vészfékezéskor leblokkol, hirtelen gázadáskor elpörög a kerék. Nem árt azonban tudni, hogyha túl gyorsan veszünk be egy kanyart, a gumik csikorgása, az aszfaltra húzott fekete nyom, bravúros vezetési képességeink mellett, az abroncsok azonnali kopását is jelzik. Alattomosak lehetnek az abroncsra mért ütések: ha óvatlanul hajtunk kátyúba, annak hatására akár végzetesen sérülhet a gumi szerkezete. Szidhatjuk persze az útkezelőket, de hatékonyabb az elővigyázatosság: rossz minőségű úton csökkentsük a sebességet, és hagyjunk teret a manőverezésre.

Megálláskor meredeken 

Minden utazás véget ér egyszer, de parkoláskor is fontos, hogy szem előtt tartsuk az abroncsok épségét. Ha az útpadka mellett parkolunk, ügyeljünk, hogy ne kis szögben közelítsünk a szegélyhez: ilyenkor nagy a veszélye, hogy odapréseljük, lehorzsoljuk a gumi oldalfalát. Ha fel kell állnunk a járdára, ugyanez az alapelv érvényes: a padkát 45 fok körüli szögben közelítsük meg, és lassan hajtsunk fel rá. Mielőtt leállítanánk az autót, győződjünk meg arról, hogy mindegyik kerék teljes terjedelmével a talajra támaszkodjon: ha félig a levegőben van, ott nagyobb, ráadásul egyenetlen terhelést kap az abroncs szerkezete.

Szakember, szakértelem

Amennyiben keréktárcsára szerelve tároljuk azokat, elvileg nem okoz gondot otthon cserélni a téli és nyári abroncsokat. Mégis ajánlatos ezt a munkát szakemberre bízni. Egyrészt, mert vannak olyan karbantartási feladatok, amiket elegendő félévente, évente elvégezni, viszont egyszerűbb, ha profira bízzuk – ilyen például az időszakos forgatás, amikor a bal és jobb oldal, az első és hátsó tengely között cserélgetjük az abroncsokat, hogy egyenletesen kopjanak. Másrészt, mert ilyenkor kaphatunk egy áttekintést az abroncsok állapotáról. A szakember gyakorlott szeme gyorsan felismeri, ha a leszerelt, illetve frissen felrakott abroncsok egyenetlenül vagy túlzott mértékben kopnak, netán sérültek – ezek egyébként akár a futómű hibás beállítására is utalhatnak, így potenciálisan sokkal nagyobb baj előzhető meg, ha időben észlelik a tüneteket. Az igazán lelkiismeretes szakemberek egyébként kerek perec megtagadják az olyan abroncsok felszerelését, amelyekkel már nem közlekedhetünk biztonságosan.

A legfontosabb, hogy legyünk tisztában a helyzet súlyosságával. Akárhova utazunk, indulás előtt tájékozódjunk az aktuális lezárásokról, terelésekről. Ezek nem feltétlenül csak az árvíztől fenyegetett területeket jelentik: elképzelhető, hogy távolabb fekvő főutakat jelölnek ki mentesítő útvonalnak, vagy messziről érkező konvojoknak kell célhoz érniük segélycsomagokkal, homokzsákokkal, orvossággal vagy segítőkkel. Munkába se induljunk el anélkül, hogy rápillantanánk a legfrissebb hírekre.

Készüljünk a kényelmetlenségre

A legalaposabb utánajárással is előfordulhat, hogy nem tudunk tovább haladni, akár a hatóságok zárták le az utat, akár a víz vagy annak hordaléka tette járhatatlanná az adott szakaszt. Ha szerencsénk van, ilyenkor megfordulhatunk, és új útvonalat kereshetünk, de a 2013. március 15-i hóviharok példája mutatja, hogy könnyen kerülhet az ember olyan helyzetbe, ahonnan nincs kiút. Legalább ezekben a napokban legyen a kocsiban némi tartalék száraz, meleg ruha, enni- és innivaló, hordozható telefontöltő. Ne induljunk útnak alig feltöltött telefonnal, és főleg arra ügyeljünk, hogyha a városhatáron túl megyünk, legyen legalább félig az üzemanyagtartály (vagy az akkumulátor, ha villanyautóval járunk.) Ha hosszabb utazásra készülünk, feltétlenül értesítsünk valakit terveinkről. Ezek szélsőséges elővigyázatosságnak, túlzott óvatosságnak tűnhetnek, de ha ott ragadunk valahol az autóban, könnyebb lesz átvészelni a helyzetet, amíg meg nem érkezik a segítség.

Menjünk gyalog, de mi legyen az autóval?

Előfordulhat olyan helyzet, hogy magára kell hagynunk az autót – nem mindegy azonban, hogy hol és hogyan tesszük. Mindenképpen kerüljük a mélygarázsokat, hegyvidéken a meredek utcák alsó szakaszait – azok az esőzések, amelyektől megáradnak a folyók, a városban is váratlan helyzeteket okozhatnak. Húzódjunk minél inkább le az útról, de kerüljük a laza útpadkát, az árok szélét, ami a lezúduló víz hatására beomolhat az autó súlya alatt. Ne parkoljunk nagy lombú, öreg fák alá, amiket kidönthet a vihar.

Az autó nem hajó

Már csak pár száz méter választja el úti céljától, de víz öntötte el az utat? Nagy lehet a kísértés, hogy áthajtson az elárasztott szakaszon, de ne tegye. Nem tudhatja, mit hordott az útra a víz, megemelte-e a csatornafedeleket, beszakította-e a burkolatot az áradás ereje. Ha vészhelyzetben mégis kénytelen áthajtani a vízen, tartson be néhány létfontosságú szabályt. Egyenletes sebességgel, de lassan közlekedjen, a vízbe érve ne lassítson, ne gyorsítson, és ne kormányozzon. Ha túl gyorsan halad, a víz nyomása a ventilátort a hűtő lamelláiba préselve tönkreteheti a motor hűtőrendszerét. Ennél is nagyobb bajt okoz, ha a légszűrőn keresztül víz kerül a motorba: mivel a folyadék nem összenyomható, a nyomás szétvetheti a motorblokkot, elgörbítheti a hajtókarokat – az ilyen károk legtöbbször csak motorcserével orvosolhatók. Ezért, ha a víz mélyebb az autónk tengelyénél, semmiképpen ne kíséreljük meg az átkelést.

Nem látványosság

Az ember kíváncsi lény, a katasztrófaturizmussal azonban nemcsak magunkat, de a mentést, az elhárítást végző szakembereket is veszélybe sodorhatjuk. Gyalog se keressük fel a vízzel elárasztott vagy fenyegetett területeket, autóval pedig fokozottan tilos ilyen helyekre behajtani. A természet erői itt már meghaladhatják a mérnöki felkészültséget és a józan ész ítélőképességét egyaránt: pár centiméteres víz is elsodorhat egy autót, és egy széllökés is kidönthet egy egészségesnek látszó fát.

A magyar autósok 43 százaléka munkába vagy iskolába járásra használja járművét, valamivel több mint ötöde pedig főként a bevásárlásoknál veszi hasznát. A két nemet vizsgálva azonban jókora eltéréseket láthatunk. Míg a férfiak 46 százaléka jelölte meg a munkába és iskolába járást elsődleges felhasználási célként, addig a nőknek csak 39 százaléka nyilatkozott így. A hölgyek 26 százaléka jelezte ugyanakkor, hogy elsősorban vásárláskor használja az autót, míg a férfiak esetében csak 18 százalék volt azok aránya, akik ezt válaszolták. További érdekesség, hogy az autót kiugróan magas arányban használják munkába és iskolába járásra a községekben élők, az ebbe a csoportba tartozók 51 százalékánál ez a jármű elsődleges funkciója.

A felmérés alapján a teljes, 16-59 éves népesség negyede vezet minden nap autót, további 15 százalék pedig hetente több alkalommal ül volán mögé. A mindennapos autóvezetés különösen a férfiak (32%) és a diplomások (31%) körében magasabb az átlagnál. A válaszadók több mint harmada jelezte ugyanakkor, hogy soha nem vezet.

A leggyakoribb időtöltés autózás közben a rádiózás (39%) és a saját lejátszási lista hallgatása (33%). Ez utóbbi tevékenység a fiatalabb autósokra a legjellemzőbb, az ő körükben a válaszadók fele jelölte meg ezt az opciót. Az autósok tizede hallgat podcastet, ez a lehetőség egyébként a férfiak körében jóval népszerűbb (14%), mint a hölgyeknél (4%). A megkérdezettek 11 százaléka viszont azt jelezte, hogy autózás közben csak a vezetésre összpontosít, semmi mással nem foglalkozik.

Ettől lesz komfortos egy autó a magyaroknak

Ha már autóba ülnek, természetesen szeretnek komfortosan utazni a magyarok. A két legfontosabb kényelmi szempont a kutatás során megkérdezettek számára a belső kialakítás (37%) és a kezelőszerverek könnyen elérhető, logikus elhelyezése (34%). A kényelmes belső kialakítás különösen a 40-49 éves korosztály számára döntő, 42 százalékuk emelte ki ezt a szempontot. Az intelligens vezetőtámogató rendszerek a válaszadók valamivel több mint egytizedének számítanak fontos kényelmi tényezőnek. Ugyanakkor az 50-59 évesek 16 százaléka, míg a legfeljebb 8 általánost végzettek több mint egy ötöde számára ezek kiemelten fontosak a komfortos vezetési élményhez.

A vezetéstámogató rendszereknek alapvetően pozitív a megítélése a magyarok körében, a válaszadók abszolút többsége (52%) minden olyan eszközt támogat, ami biztonságosabbá teszi a vezetést. Egyedül a megyei jogú városokban mérsékeltebb a lelkesedés, az ott élő autósok közel harmada szerint az autó dolga a figyelmeztetés, de a vezetőé kell, hogy legyen a végső döntés. A teljes népességet vizsgálva 21 százalék gondolkodik így. Mindössze 4 százalék azok aránya, akik nem szeretik ezeket a rendszereket, további 6 százalék pedig úgy nyilatkozott, hogy nem ismeri ezt a technológiát.

A Chery Group kutatása alapján az autóvezetők többsége évente egyszer (33%), vagy félévente (22%) szervizeli az autóját, vagyis összességében 55 százalék azok aránya, akik évente legalább egyszer felkeresnek járművükkel egy szervizt. A férfiak és a diplomások körében jellemzően gyakoribb a szervizelés: 63, illetve 68 százalékuk viszi legalább évente szervizbe járművét. Viszonylag sokan vannak azok, akik csak akkor mennek szervizbe, ha már nagyon fontos, a válaszadók 14 százaléka jelezte ezt.

Photo by why kei on Unsplash