Márky Gábor társasági jogi és M&A szakértő, jelentős tapasztalattal rendelkezik hazai és határon átnyúló tranzakciók terén.

A CERHA HEMPEL-hez 2024-ben csatlakozott, ezt megelőzően egy vezető nemzetközi ügyvédi iroda partnereként dolgozott Budapesten. Széleskörű tapasztalattal bír nemzetközi vállalati felvásárlások és egyesülések területén, számos nemzetközi tranzakcióban vett részt, emellett jártas a társasági jog, az energiajog, a feltörekvő technológiák és a szabályozási megfelelés területén is. Pályafutása során az autóipar, az FMCG, a légi közlekedés, valamint a private equity és venture capital szektor szereplőinek nyújtott tanácsadást.

Rajkai Bence (nyitó képünkön) 2014 óta erősíti az irodát, és kiemelkedő szakmai elismertséget szerzett az építési jog, a kereskedelmi jog és a vitarendezés területén. Összetett építési és autóipari projektekben nyújt tanácsadást, különös tekintettel a követeléskezelésre és a jogviták megelőzését célzó stratégiákra. Szakmai elismerései közé tartozik, hogy 2026-ban is a The Legal 500 a vitarendezési területen a vezető magyar ügyvédek közé sorolta. Ügyfélmunkája mellett a Construction Papers társszerkesztője, valamint rendszeres előadó nemzetközi konferenciákon, többek között az European Society of Construction Law rendezvényein.

„Ezek az előléptetések jól tükrözik az iroda elkötelezettségét alapvető praxisai megerősítése, valamint a következő generáció támogatása iránt” – mondta Polauf Tamás managing partner.

Az iroda új partnere közel 8 évet töltött a Gazdasági Versenyhivatalnál és az Európai Bizottságnál, majd 2015-ben csatlakozott az irodához, ahol Polauf Tamással közösen építették fel az ország egyik legnagyobb versenyjogi csapatát. A versenyjogász 2020 óta a versenyjogi csoport vezetője, mely praxis időközben a fogyasztóvédelmi jogterülettel és általános compliance kompetenciákkal is bővült.

Az általa vezetett csapat számos versenyügyben képviseli az iroda nemzetközi és magyar ügyfeleit a versenyjog és fogyasztóvédelem szinte minden területén, legyen szó összefonódásokról, GVH előtti kartell-, antitröszt- vagy fogyasztóvédelmi eljárásokról, illetve egyéb megfelelőségi kérdésekről.

„Az új partner személyében olyan taggal bővül az iroda partneri közössége, aki nem csak szakmailag tartozik az élmezőnybe, de üzletfejlesztési és ügyfélkezelési képessége is kimagasló, amit ügyfeleink is rendszeresen megerősítenek” – mondta el Polauf Tamás, az iroda managing partnere.

„Végtelenül hálás vagyok az iroda partnereinek és különösen vezetésének a támogatásért, nem csak a partneri kinevezés kapcsán, hanem a korábbi évek során belém vetett rendületlen bizalomért is. Büszke vagyok a versenyjogi csoportunk kollégáira is, hiszen ez a kinevezés kemény munkánk elismerése, és így a csapat közös sikere. Egy olyan erős csapatot vezetek, akik a versenyjog minden területén rendelkeznek szaktudással és tapasztalattal, így remélem, továbbra is az ügyfelek megelégedésére folytathatjuk a munkát. Természetesen a fő érdem ügyfeleinké, akik hosszú évek óta megtisztelnek minket a bizalmukkal, és lehetővé teszik a növekedésünket. Köszönjük nekik!” – nyilatkozta kinevezése alkalmából Kocsis Márton.

Mit nem szabad mondani egy gyerekeknek szóló reklámban?

A gyermekeknek szánt reklám közzététele önmagában nem tilos, ugyanakkor arra ügyelni kell, hogy a reklám nem szólíthatja meg, motiválhatja közvetlenül a gyermeket adott termék vagy szolgáltatás megvásárlására, igénybevételére. Szintén tilos a gyerekeket arra buzdítani, hogy győzzék meg szüleiket, hogy vásárolják meg számunkra a reklámozott terméket. Alapvető elvárás tehát, hogy a gyerekreklámokban kerülni kell a szerezd meg / gyűjtsd össze / keresd / vedd meg, vagy hasonló kifejezések alkalmazását. A fenti szabályokat be nem tartó gyerekreklámok a törvény értelmében annak vizsgálata nélkül minősülnek jogsértőnek, hogy az eljáró hatóság (legtöbb esetben a GVH) értékelné, hogy a reklám milyen szerepet játszhatott a gyermek (vagy szülője) vásárlási döntésében. Ezen – úgynevezett feketelistás – törvényi tényállás értelmében a 14 év alatti személyek minősülnek gyermekkorúnak, de a GVH a 14 és 18 év alatti korosztályt is sérülékeny, a reklámok befolyására különösen fogékony fogyasztói körnek tekinti és szigorúbb mércét alkalmaz a nekik szóló reklámok értékelésekor.

A Bayer Hungária Kft., a WALMARK Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. és a Béres Gyógyszergyár Zrt. vállalkozásokkal szemben összesen 78 millió Ft bírsággal végződő eljárásokban a GVH a vállalkozások által gyártott, ajándéktárgyakkal összecsomagolt gyermekvitaminokat (Actival Kid, Marslakócska, Supradyn Kids) népszerűsítő egyes reklámokat találta jogsértőnek. A vizsgált reklámokat gyermekcsatornákon sugározták; a hirdetések felszólító módú, tegeződő kifejezéseket használtak és azok képi világa is alkalmas volt a gyermekek figyelmének felkeltésére. Ezen szempontok együttes értékeléséből a GVH arra jutott, hogy a reklám a gyermekkorúakat közvetlenül igyekezett motiválni a vitaminok és a hozzá tartozó ajándékok megszerzésére.

Irányt mutat a GVH

A fenti ügyek lezárásával közel egyidőben, 2020 év elején a GVH közzétette a gyermeknek szóló reklámokkal kapcsolatos iránymutatását. A szakmai anyag célja, hogy a piaci szereplőknek elmagyarázza, hogy a GVH milyen körülményeket vesz figyelembe, mikor azt vizsgálja, hogy egy adott reklám gyermekkorúakat célzott-e, vagy elérte-e a gyerekeket. Ez ugyanis a jogsértés megállapításának egyik feltétele. Az iránymutatás arra is kitér, hogy milyen szempontokat vizsgál a GVH, amikor azt értékeli, hogy a reklám tartalmazott-e közvetlen felszólítását adott termék megszerzésére vagy szolgáltatás igénybevételére. Ez utóbbi körülményt a GVH-nak szintén bizonyítania kell a jogsértés megállapításához. „A gyermekeket célzó reklámokat megjelenésük előtt nem csak abból a szempontból érdemes vizsgálni, hogy a tervezett marketingkommunikációk megfelelnek-e a gyermekreklámokra vonatkozó összetett törvényi feltételeknek, hanem figyelemmel kell lenni a GVH esetjogára és iránymutatásaira is” – mondta Priskin Boglárka, a CERHA HEMPEL versenyjogi szakértője.

Kérdezd Bongót

A GVH legutóbb a Bongo ügyben állapította meg, hogy a Global AQA Pty Ltd. nevű, Ausztráliában bejegyzett vállalkozás jogsértő módon, közvetlenül szólította fel a kamasz korosztály tagjait, hogy vegyék igénybe az eljárás során vizsgált „Ask Bongo” fantázianevű kérdezz-felek játékot. A GVH megállapította a döntésében, hogy a Bongo szolgáltatást olyan csatornákon (Középsuli Youtube sorozatban, TikTokon és Instagramon közzétett influenszer hirdetések stb.) népszerűsítették, amelyeken a kamasz korosztályhoz könnyen eljuthatott. A vloggerek és influenszerek által közzétett tartalmak különösen meggyőzőek, hatásosak lehetnek adott szolgáltatás népszerűsítésére a kamasz korosztályban. A GVH megfogalmazta azt is, milyen elvárásokat támaszt a vállalkozásokkal szemben annak megakadályozására, hogy adott szolgálatás közvetlen igénybevételét célzó reklámok ne jussanak el gyermekhez (pl YouTube-on targetálás, gyermekcsatornák kizárása). A vizsgált hirdetések a közvetlen felszólításnak minősülő „swipe up”, „küldd el” kifejezéseket tartalmazták, melyek a kamaszokat arra motiválták, hogy kérdéseket tegyenek fel Bongonak (emelt díjas) SMS-en keresztül, miközben még személyes adataikat is megküldték az üzemeltetőnek. A Bongót népszerűsítő influenszer hirdetésekkel még az is probléma volt, hogy – ellentétben a GVH által elvártakkal – nem derült ki a posztokból, hogy a véleményvezér ellenszolgáltatás fejében népszerűsíti a játékot. A hirdetések nem tartalmazták a szolgáltatás árát és az adatok kezelésének legfontosabb jellemzőit sem, amelyek a játékban történő részvétellel kapcsolatos döntés meghozatalában fontos szempontot kellett volna, hogy játszanak.

Az eljárásban vizsgált influenszer hirdetések esetén a gyermekreklámokkal, valamint a szerkesztői tartalomnak álcázott reklámmal kapcsolatos jogsértések tekintetében nem csak a Global AQA Pty Ltd. felelősségét állapította meg a GVH, hanem a posztok közvetítésében, kidolgozásában és megvalósításában résztvevő marketingügynökségekét is. A törvény rendelkezései szerint a reklámok kialakításában, megjelentetésében közreműködő vállalkozások (ügynökségek) felelőssége akkor állapítható meg, ha a reklám megjelenítése önmagában is jogsértő. Mentesülhet a felelősség alól az ügynökség, ha bizonyítani tudja, hogy mindenben csak a megrendelő (reklámozó) utasításait követte. A GVH a marketingügynökségek felelősségét azért is látta megállapíthatónak, mert az ügynökségeknek lehetőségük lett volna a gyermekhez eljutatott tartalmak, felhívások szűrésére, hiszen ők választották ki az influenszereket, a megjelenési csatornákat, velük egyezették a posztok/videók tartalmát, grafikai megjelenítését. Jelen ügyben az ügynökségek ugyanakkor mégsem tettek a tartalmak szűrésére vonatkozó lépéseket. Az eljárás alá vont hat marketingügynökség közül négy vállalkozást marasztalt el a GVH és kötelezte a vállalkozásokat, hogy dolgozzanak ki megfelelési szabályzatokat a jövőbeni jogsértések elkerülése végett.

„Az egyik vállalkozás, amellyel szemben a GVH az eljárást megszüntette, a vizsgálati jelentésre adott észrevételeiben rámutatott arra, hogy a jelentésben bemutatott influenszer hirdetések nem köthetőek a vállalkozásához, ezért a jogsértésért nem vonható felelősségre a GVH rendelkezésére álló adatok alapján. A GVH egyetértett ügyfelünk érvelésével és vele szemben megszüntette az eljárást – mondja Priskin Boglárka. – Fentiekkel kapcsolatban fontos tehát látni, hogy a GVH kiemelten vizsgálja a marketingügynökségeket, és cselekvő, aktív magatartását vár el tőlük a fogyasztóvédelmi jogsértések elkerülése érdekében. Minden ügynökségnek tehát kiemelt erőfeszítéseket kell tennie, hogy reklámjaik nemcsak a törvény betűjének, de a GVH esetjogának is megfeleljenek.”

Fókuszban a fogyasztóvédelem

Emlékeznek még a tavaly karácsony körüli híradásokra? A versenyhatóság munkájának ismerőit kevéssé lepte meg, de a GVH berkeiben kevésbé jártas újságolvasók csak kapkodták a fejüket: rekordbírság a Facebookra ingyenesség állítása miatt, milliárdos bírság a Vodafone-ra (a GVH szerint nem övék Európa legnagyobb 4G hálózata), az előzőeket is meghaladó bírság a Telenorra, mivel a 0 forintos készülék nincs is ingyen? Hogy mi ezekben az ügyekben a közös? Egyiket sem klasszikus versenyjogi jogsértés, kartellezés vagy erőfölénnyel való visszaélés miatt osztotta ki a Hivatal, hanem azért, mert a vállalkozások megsértették a fogyasztóvédelmi szabályokat

„Meglehetősen komoly fókusz van Európában jelenleg a fogyasztóvédelmen, mint jogterületen” – nyilatkozta lapunknak dr. Kocsis Márton, a CERHA HEMPEL Dezső és Társai Ügyvédi Iroda versenyjogi és compliance csoportjának a vezetője. A szakember emlékeztetett, hogy a Bizottság már 2018-ban meghirdette a „New Deal for Consumers” (szabad fordításban: Új megállapodás a fogyasztói jogokért) politikáját, a Bizottság vezetői pedig többször hangoztatták, hogy jelenleg a fogyasztóvédelmi jogsértéseket szankcionálni hivatott bírságok nem bírnak kellő elrettentő erővel.

Ennek az iránynak az eredményeképpen a tagállami hatóságok mind komolyabban és komolyabban kezdték venni a kérdéskört, egyre nagyobb és nagyobb bírságokat kiszabva a fogyasztóvédelmi jogszabályokat megszegő, a fogyasztókat félrevezető vállalkozásokra. A fogyasztóvédelemben is megváltozott fókusz pedig azt eredményezte, hogy a hatóságok szokásos „ügyfélköre” (rákgyógyító csodadoktorok, azonnali fogyást ígérő készítmények, piaci hozam fölötti bevételt ígérő befektetési tanácsadók stb.) is átalakult: mindinkább a milliárdos reklámköltésekkel dolgozó, kiterjed compliance rendszereket működtető multik kerültek a célkeresztbe.

Mindezzel párhuzamosan a versenyhatóságok klasszikus tevékenysége is visszaszorulóban van. No nem a szigor lanyhulása, hanem az elrettentő mértékű bírságok nyomán kialakuló tudatosság miatt: a technológia fejlődésével a nagyvállalatok egyrészt sokkal biztonságosabban el tudják rejteni a súlyos versenyjogi jogsértések nyomait, másrészt kiterjedt tudatosságnövelő oktatások, compliance programok működtetésével elejét tudják venni annak, hogy azok egyáltalán megtörténjenek.

De mit követett el a Booking.com?

A GVH sajtóközleménye – jelen írás születésekor a döntés még nem elérhető a Hatóság honlapján – szerint a Booking.com megsértette a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tilalmáról szóló törvényt, félrevezette a fogyasztóit, mégpedig a következő magatartásaival:

• Ingyenes lemondhatóság: az ingyenesség ígéretét egyre szigorúbban veszi a GVH, a Facebook és a Telenor is azért kapott gigabírságot a hatóságtól, mert ingyenesnek állítottak be olyan szolgáltatásokat, amiért vagy az adatainkkal, vagy más díjtételekbe bekalkulálva kellett fizetni. Az online szállásközvetítő esetében azt kifogásolta a hatóság, hogy az ingyenesen lemondható szállásokért többet kellett fizetni, mint ugyanazért a szálláshelyért lemondhatóság nélkül, így az ingyenes lemondhatóságot a cég árképzése során tulajdonképpen belekalkulálta a szállásért fizetendő díjba. dr. Kocsis Márton fontosnak tartotta kiemelni, hogy önmagában az ingyenes lemondhatóságért pénzt kérni nem minősül jogsértésnek: a fogyasztók hiteles tájékoztatása esetén az megengedett lehet, a fogyasztóvédelmi szabályok azt nem tiltják. Az ügyvéd szakértő úgy látja, a jövőre nézve ilyen esetekben célszerűbb – és vélhetőleg kisebb kockázattal jár – a lemondás (biztosítás, visszatérítés stb.) díját külön feltüntetni, így a fogyasztó pontosabb döntést hozhat a tekintetben, hogy a lemondhatóság mennyit ér meg neki.

• Fogyasztók sürgetése: Minden olvasó számára ismerős lehet az a meglehetősen zavaró jelenség, amikor egyes weboldalakon figyelmeztető üzenetek villannak fel vásárlás során: „siess, utolsó darab”, „jelenleg 40 másik ember nézi ezt a terméket, dönts gyorsan!”. Nos, a GVH szerint a Booking.com hasonló gyakorlata tisztességtelennek minősül, hiszen olyan döntés meghozatalára készteti a fogyasztót, amit lehet, hogy sürgetés nélkül nem hozott volna meg. Példa nélküli, hogy a GVH ún. „agresszív kereskedelmi gyakorlat” miatt marasztal multinacionális vállalkozást. „Az agresszív kereskedelmi gyakorlat azért tilos, mert valós információkat – tehát lehet, hogy egyszerre tényleg 40 fogyasztó nézi ugyanazt a szállodai szobát – olyan módon tálal a fogyasztó számára, ami befolyásolja az ügyleti döntést, és így a fogyasztót rábírhatja arra, hogy olyasmit is vásároljon, amire adott esetben nincs is szüksége. Ez eddig a teleshopok és egyéb közismerten kétes hátterű vállalkozások esetében volt elterjedt, most a GVH már nagy cégek esetében is számon kéri” – mondta el Kocsis Márton.

• SZÉP-kártyás fizetés: A Booking.com a GVH szerint nem adott megfelelő tájékoztatást arról, milyen esetekben lehet SZÉP-kártyával fizetni adott szállásokon, ezzel pedig megsértette a törvényben elvárt, szakmai gondosság követelményét.

Új világ felé?

Mi következik tehát a Booking.com-ra és a korábban megbírságolt nagyvállalatokra vasszigorral lecsapó GVH megközelítéséből? A CERHA HEMPEL szakértője szerint a súlyosabb versenyjogi jogsértéseket elkövető vállalkozások sem nyugodhatnak meg: az európai versenyhatóságok továbbra is a legsúlyosabb jogsértésnek tartják a kartellezést. Ugyanakkor az is látszik, hogy a fogyasztóvédelem akár a versenyjog rovására is teret nyer. Nem véletlen, a GVH is a fogyasztók megfelelő tájékoztatásának fontosságáról adott ki először közleményt a koronavírus járvány berobbanását követően. Szintén fontos fejlemény, hogy a viselkedési közgazdaságtan szerepe is erősödhet az új technológiák elterjedésével a fogyasztóvédelmi eljárásokban is: mind a hatóság, mind a vállalkozások közgazdasági szakértők felhasználásával próbálhatják bizonyítani, milyen hatással van egy-egy marketingüzenet a fogyasztó döntéshozatalára. A jövőben pedig még az eddigieknél is sokkal fontosabb lesz, hogy egy-egy megfelelni törekvő nagyvállalat kiemelt figyelmet és erőforrásokat szenteljen a jogszabályi megfelelésnek. A jól működő compliance programok ugyanis alkalmasak lehetnek arra, hogy még a jogsértés megtörténtét megelőzően meggátolják az esetlegesen megtévesztő tartalmak publikálását. Az előzetes megfelelési erőfeszítések ráadásul bírságcsökkentő tényezőként minősülnek a GVH szemében, ezért akár külső tanácsadót, szakembert is érdemes lehet igénybe venni azok kidolgozásakor – tette hozzá dr. Kocsis Márton.

2015 és 2019 között a CHSH Dezső és Társai Ügyvédi Irodájának vezető szakértőjeként a versenyjogi csoport fejlesztését tűzte ki célul, dr. Polauf Tamás irodavezető-helyettes partnerrel közösen. Az építkezés sikerét többek között a Wolters Kluwer is honorálta, amikor a CHSH versenyjogi csoportját választotta 2017-ben az év versenyjogi csapatának. Ezen időszak alatt született meg az iroda munkatársainak gondozásában a versenyjogi kártérítési perekről szóló hiánypótló szakkönyv is. A Cerha Hempel magyarországi versenyjogi csoportja a nagy jogi minősítő intézetek rangsoraiban is előkelő helyet foglal el. Márton az elmúlt egy évben a MOL csoportszintű compliance vezetőjeként dolgozott, ahol értékes energiapiaci és nagyvállalati tapasztalatokra tett szert.

„Nagyon boldog és izgatott vagyok, hogy csatlakozhatom a régi kollégákhoz, immár a versenyjogi csoport vezetőjeként. A csoportunkat is magában foglaló nagyobb egységet vezető kollégámmal, Polauf Tamással azon fogunk dolgozni, hogy régi ügyfeleinknek a megszokott magas színvonalon és a megfelelő rugalmassággal nyújtsuk szolgáltatásainkat, leendő ügyfeleinknek pedig olyan innovatív jogi, illetve compliance termékeket és szolgáltatásokat tudjunk ajánlani, amelyek lehetőséget teremtenek nekik a minél magasabb szintű jogszabályi megfelelés eléréséhez” – nyilatkozta dr. Kocsis Márton.

„A 2015-ben kezdett közös építkezés folytatódik, és ehhez Mártonnál keresve sem találhattunk volna jobb szakembert. Az Irodánk életében mind hangsúlyosabb szerepet kapó versenyjogi megbízások, illetve ügyfeleink igényei új, compliance / megfelelés típusú szolgáltatások iránt az organikusan növekvő csoport élére egy tapasztalt vezetőt kívántak. Biztos vagyok benne, hogy csak tovább erősíti irodánkat az a nagyvállalati tudás, amit Márton az elmúlt egy évben elsajátított.” – osztotta meg dr. Polauf Tamás.

A Bizottság által vezetett CPC közleménye figyelmeztet arra a piaci jelenségre, hogy az utóbbi időben az új típusú koronavírus-járvány következtében az online platformokon olyan megtévesztő marketingtechnikák elterjedésé tapasztalható, melyek a fogyasztók félelmeinek kihasználása révén annak a hamis látszatát keltve reklámoznak termékeket, hogy azok megelőzhetik vagy gyógyíthatják a COVID-19 fertőzéseket. Ilyen termékek tipikusan a maszkok, fertőtlenítők, különböző „csodaszerek”, amelyek többsége élelmiszer – ezeket a hatályos uniós szabályozás alapján nem is lehetne gyógyhatás ígéretével népszerűsíteni.

A GVH március 19-20-a között vírusellenesnek hirdetett termékeket, illetve védőmaszkokat kínáló online üzletek gyakorlatát tekintette át internetes ellenőrzés, ún. sweep keretében. E körben – egyezően a CPC-vel – a GVH úgy találta, hogy legtipikusabban az alábbi problémák merülhetnek fel:

• Olyan állítások, melyek – akár a koronavírus kifejezett említése nélkül is – alkalmasak azt a látszatot kelteni, hogy adott termék gyógyítja vagy megelőzi a COVID-19 fertőzést. Mivel tudományos közmegegyezés jelenleg, hogy a koronavírus-fertőzésnek egyelőre nincs ellenszere, az ilyen állítások szinte sosem támaszthatóak alá tudományos bizonyítékokkal, és ezért megtévesztőek – figyelmeztetnek a hatóságok.
• Elszaporodtak az „agresszív kereskedelmi gyakorlatok”. Ezek elsősorban a fogyasztók sürgetésével („siessen, már csak 100 maszkunk maradt!”) igyekeznek elérni azt, hogy ne megfelelően átgondolt, tudatos döntést hozzanak.
• Magukat orvosnak kiadó személyek, vagy nem valóságos intézetek ajánlásaival azt a látszatot keltik, hogy a terméket valamilyen hatóság jóváhagyta, hatásosnak, biztonságosnak ítélte.
• Olyan mértékű árengedményeket hirdetnek, amik nem valós korábbi árakon alapulnak: egy egyszerű példával élve, egy ma, „kedvezményes áron” 1000 forintért hirdetett sebészeti szájmaszkot, amely a járvány elterjedése előtt, januárban 10 forintba került, nyilvánvalóan nem lehet 33%-os engedménnyel árulni.
• Nem világos, nem egyértelmű, hogy ki a termék gyártója, forgalmazója, milyen cég tartozik jótállni a termék eladásáért, tulajdonságaiért.

A Bizottság és a GVH is annak fontosságára hívja fel a figyelmet, hogy az uniós és magyar jogszabályok alapján is a különböző webáruházakat, online piactereket, platformokat üzemeltető vállalatoknak kiemelt felelőssége van jelen helyzetben: amikor észlelik, hogy az általuk üzemeltetett weboldalakon a fentiek szerint megtévesztő tartalmak tűnnek föl, intézkedniük kell azok eltávolításáról, máskülönben maguk a jogsértés részeseivé válhatnak. A Bizottság többek között erre is tekintettel hívta fel az óriás tech-cégek (mint a Google, az Ebay, az Alibaba stb.) figyelmét az együttműködés és a gyors cselekvés fontosságára. Mindezek miatt – figyelmeztetnek a CERHA HEMPEL szakértői – jelen helyzetben még az eddigieknél is fontosabb, hogy az online platformokat üzemeltető cégeknek hatékony compliance rendszerük működjön, hiszen jogsértést fentiek szerint akaratlanul, puszta figyelmetlenségből is el lehet követni. Fontos, hogy mások (adott esetben csalók) magatartásáért is a tartalomszolgáltató tartozik fogyasztóvédelmi felelősséggel, ezért ilyen helyzetekben mindenképpen indokolt szakemberhez fordulni.