Miért fontos az új Közlemény?

Az Európai Unió tagállamaiban még mindig nagy különbség érzékelhető a UCP Irányelvet átültető jogszabályok egyes rendelkezéseinek értelmezésében, illetve a szankciók súlyosságában annak ellenére, hogy az Irányelv a maximális harmonizáció elvére épül.

„A frissített Közlemény – amely tartalmazza a kiadásának napjáig a UCP Irányelv értelmezéséhez kapcsolódó legújabb európai bírósági esetjogot, illetve néhány tagállami esetet is bemutat – egy jó eszköze lesz annak, hogy a tagállamokban működő hatóságokat segítse az Irányelv, illetve az azt átültető nemzeti jogszabályok immár valóban egységes értelmezésében” – fejtette ki Kocsis Márton, a CERHA HEMPEL Versenyjogi csoportjának vezetője.

Mi számít ügyleti döntésnek?

A fogyasztóvédelmi hatóságok egy adott kereskedelmi gyakorlat jogsértőnek minősítésekor azt vizsgálják, hogy az alkalmas-e arra, hogy a fogyasztó ügyleti döntését torzítsa. Az ügyleti döntés fogalmát eddig is nagyon tágan értelmezték a fogyasztóvédelemmel foglalkozó hatóságok, a Közlemény révén ugyanakkor e szigorú jogértelmezés (ti. hogy akár egy weblap felkeresése is minősülhet ügyleti döntésnek) további megerősítést látszik nyerni. A Bizottság a dokumentumban – ami ugyanakkor nem minősül jogszabálynak, így az nem köti a tagállami hatóságokat, bíróságokat – úgy foglal állást ugyanis, hogy egy online reklámra vagy linkre kattintás, valamint egy internetes felületen történő további böngészés vagy legörgetés is minősülhet ügyleti döntésnek. A dokumentum bár részletesen bemutatja az egyes online térben előforduló kereskedelmi gyakorlatokat, amelyek az Irányelv hatálya alá tartoznak, adós maradt annak kimondásával, hogy az internetet használó átlagfogyasztót célzó reklámok esetén a fogyasztók tudatossága magasabb. Ugyanis megtanulták alkalmazni például az ár-összehasonlító oldalakat, vagy tisztában vannak azzal, hogy egy kattintással elhagyhatják a nekik nem tetsző oldalakat.

„Ilyen formán meglátásunk szerint az ügyleti döntés tág értelmezése nincs figyelemmel a megváltozott élethelyzetekre, társadalmi viszonyokra” – magyarázza Kocsis Márton.

A Közleményben ugyanakkor kifejti a Bizottság, hogy a digitális környezet alkalmasabb arra, hogy a vállalkozások az általuk gyűjtött vagy megszerzett adatokból olyan személyre szabott eladást ösztönző technikákat fejlesszenek ki, amelyek segítségével adott fogyasztót az élethelyzetére figyelemmel könnyebben manipulálják. Olyan adatoknak eladásösztönző célra történő felhasználása, amelyekből következtetés vonatható le egy-egy fogyasztói csoport sérülékenységére, akár agresszív kereskedelmi gyakorlatnak is minősülhet.

Mik azok a sötét mintázatok?

A sötét mintázatok (ún.,,dark pattern”) alatt különböző manipulálásra alkalmas módszereket értünk, amelyekkel például úgy hoznak létre egy felhasználói felület, hogy a felhasználók – a sötét mintázat befolyásoló hatására – olyan lépéseket tegyenek meg, amit egyébként nem tennének. Ilyen lehet például egy honlap kialakítása akként, hogy a ,,vásárlás” gomb nagyon feltűnően jól látható, de a gomb, amivel vissza lehetne lépni a tranzakciótól, már kevésbé; vagy annak a gyakorlata, hogy a megrendelés folyamatában az igen és a nem válaszgombok elhelyezkedését félúton tudatosan úgy cserélik fel, hogy a felhasználó nagy valószínűséggel félrenyomjon.

A vásárló-fogyasztó megszégyenítése

A Közlemény ezen túl megemlíti az ún. ,,confirmshaming” esetét is, amikor a kereskedő valamilyen módon megszégyeníti a felhasználót, ha nem neki kedvező döntést hoz. Ezen gyakorlatok kapcsán a Közlemény leszögezi, hogy amennyiben azok az ügyleti döntés torzítására alkalmasak – az adott mintázat sajátosságaira figyelemmel (például megtévesztő vagy sürgető, agresszív) tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősülhetnek. Az előre bepipált ,,boxok” kapcsán a Közlemény rögzíti azt is, hogy ha például azok további szolgáltatás igénybevételére irányulnak nemcsak az adatvédelmi szabályokat sérthetik meg, hanem az UCP Irányelv rendelkezéseit is.

A Bizottság is felfigyelt a véleményvezérekre

A Bizottság a korábbi anyagaiban nem tárgyalta az ,,influenszer marketing” témáját, azonban a most megjelent Közleményében világossá teszi, hogy nagyon sok esetben megtévesztő kereskedelmi gyakorlatnak minősülhetnek a véleményvezérek terméket/szolgáltatást népszerűsítő tartalmai. A Bizottság kiemeli ugyanis, hogy ahhoz, hogy egy tartalom kereskedelmi aspektussal rendelkezzen, vagyis ,,fizetett hirdetés”-nek minősüljön, nem szükséges, hogy azért az influenszernek pénzbeli juttatás járjon, hanem az bármilyen ellenszolgáltatás (így még a nem kért ajándékok) esetén is megvalósul. A jogsértés elkerüléséhez feltétlenül szükséges, hogy az influenszer tartalmak kereskedelmi eleme / jellege kellően kiemelkedő módon fel legyen tüntetve, figyelemmel a kontextusra, elhelyezkedésre, időzítésre, hosszúságra, nyelvezetre, célközönségre stb., és hogy mindez minden egyes kereskedelmi kommunikációt tartalmazó tartalomnál érvényesüljön.

„A Közleményben ugyanakkor számunkra meglepő és talán túl szigorú újdonság, hogy a Bizottság álláspontja szerint az influenszer marketing egyes esetekben agresszív kereskedelmi gyakorlatnak is minősülhet, annál fogva, hogy a véleményvezér-közönség reláció a bizalomra és a személyes kapcsolatra épül. Továbbá – szerintünk helyesen – különösen igaz ez, a sérülékeny fogyasztói csoportok esetén, mint például a gyermekeknél, akiknek szóló reklámozásra (gyerekreklámok) még szigorúbb követelmények vonatkoznak” – fejtette ki a CERHA HEMPEL fogyasztóvédelmi szakértője.

A játékokra vonatkozó megállapítások

Szigorú megközelítést alkalmaz a Bizottság a játékok (videó-, telefonos-, online játékok) kapcsán is. A Bizottság álláspontja szerint, az Irányelv értelmében a játékok forgalmazói megtévesztő vagy agresszív kereskedelmi gyakorlatot is megvalósíthatnak, ha a játékon belüli promóciók, hirdetések a játékosok számára nem elég világosan, és a játéktól megkülönböztethető módon jelennek meg. Ehhez hozzátartozik például az is, hogy a virtuális pénzzel megvásárolható virtuális termékek árát valós valutában is fel kell tüntetni, továbbá, hogy a vásárlás akkor sem történhet a játékos kifejezett beleegyezése nélkül, ha a fizetési mód egyébként alapértelmezett beállításként mentett. A megfelelő tájékoztatáshoz hozzátartozik immár az is, hogy a még fejlesztés alatt álló játékok árusításakor egyértelműen közölni kell, hogy a fejlesztéstől mit várhat a játékos. Ehhez kapcsolódóan, egy játék csak abban az esetben tüntethető fel jogszerűen ingyenesként, ha azt a játékosok olyan módon játszhatják alkalmazáson belüli vásárlások nélkül is, ami észszerűen elvárható, illetve megfelelő „játék-élményt” nyújt. Azon kereskedelmi gyakorlatok, amelyek a játék kritikus pontjain a játékost ún. mikrovásárlásokra (alacsony összegű vásárlásokra) hívják fel, agresszív kereskedelmi gyakorlatnak minősülhetnek. Ha pedig egy játék szerencsejáték elemeket is tartalmaz (pl. szerencsekerék, zsákmánydoboz stb.), azokat szintén világos és megkülönböztethető módon fel kell tüntetni annak magyarázatával együtt, hogy milyen valószínűséggel kaphat a játékos egy-egy (véletlenszerű) elemet.

A röghöz kötés tilalma

A Bizottság Közleményében külön cím alatt említi meg a ,,consumer lock-in” jelenségét, vagyis a fogyasztók szolgáltatók közötti váltásának nehézségét és a váltás lehetőségének korlátozását, ami a digitális eszközök korlátozott interoperabilitásából (vagyis egymás közötti korlátozott átjárhatóságából) fakad. A Bizottság rámutat arra, hogy agresszív kereskedelmi gyakorlatnak minősülhet bármely súlyos vagy aránytalan (nem szerződéses) akadály, amelyet a kereskedő támaszt a fogyasztóval szemben, amikor egy másik termékhez vagy másik kereskedőhöz való áttérésnek a jogát kívánná gyakorolni. A fogyasztók arra irányuló előzetes tájékoztatásával ugyanakkor, hogy adott digitális eszköz milyen más eszközökkel kompatibilis, meg lehet előzni az ilyen és ehhez hasonló jogsértéseket is. Habár a consumer lock-in, tehát a fogyasztók „röghöz kötése”, mint jelenség újonnan került bele a Közleménybe, a Bizottság már korábban is foglalkozott vele a Digital Markets Act és Digital Content Directive kapcsán.

Hazai tapasztalatok

Fontos megjegyezni, hogy a hazai jogalkalmazó, a GVH gyakorlata előremutató abban a tekintetben, hogy számos olyan döntést hozott már, amelyekben az Omnibusz Irányelv átültetése nyomán 2022. május 28-ától feketelistás tényállásként minősülő magatartásokat is vizsgált a jelenleg hatályos jogszabályi keretek között. Ilyen például a napokban született Viagogo döntésben vizsgált automatikus jegyértékesítéssel kapcsolatos gyakorlat vagy a Hermina Bau ügyben értékelt fogyasztói vélemények moderálásával kapcsolatos magatartás is. Az előbbi, és a fent ismertetett digitális szektorban megvalósított kereskedelmi gyakorlatok fogyasztóvédelmi megfelelés szempontjából történő értékelése a Közleménybe iktatott új fejezetek segítségével várhatóan könnyebb lesz. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy az ügyfeleknek könnyebb dolguk lesz megfelelni a szigorúbb elvárásoknak.

„Amennyiben azonban beteljesülnek reményeink és az EU célkitűzésével egyezően egységesül az UCP Irányelv értelmezése a gyakorlatban, úgy a Közlemény megfelelő ismerete mind a hazai, mind a több tagállamban jelenlévő vállalkozásoknak segítséget nyújthat az önkéntes jogkövetéshez, ami egyben az egyre nagyobb összegű fogyasztóvédelmi bírságok elkerülését is jelentheti.” – zárta Kocsis Márton.

Fókuszban az építőipar

2022-ben a szokásos örökzöld ellenőrzési fókuszpontok – mint például a szavatossági, jótállási igények intézése, az online kereskedelem szabályszerűsége, az árubemutatók, a karácsonyi és húsvéti, szezonális fogyasztóvédelmi ellenőrzések, a cigaretták káros-anyag hozamának és a kozmetikai termékek laboratóriumi vizsgálata – mellé idén prioritásként bekerült az építőipar, széles spektrumban. Új témavizsgálatként köszönthetjük az EVP 16. pontját, amely „az építőanyag kereskedelem” fogyasztóvédelmi ellenőrzését deklarálja, mintegy kiegészítve a tavalyról már jól ismert 35. pont szerinti, „az építési termékek piacfelügyeleti ellenőrzése” című célellenőrzéseket. Érdemes hozzáigazítani a teljesítménynyilatkozatok és termékdokumentációk tartalmát a 2021. július 16. napjával hatályba lépő uniós és hazai piacfelügyeleti elvárásokhoz.  Sőt, 2022-ben a fogyasztóvédelmi hatóságok generálisan ellenőrzik a magyar nyelvű használati útmutatók meglétét is.

Glutén- és laktózmentes állítások és a greenwashing

A megtévesztő jelölések kiszűrése érdekében, ahogyan tavaly, idén is hatósági fókuszba kerülnek az étrend-kiegészítők, és új célpontként a gluténmentes és laktózmentes termékek, sőt, az előre csomagolt termékek nettó tömege is megmérettetik. Tavalyról idénre „áthozott” témavizsgálatok is akadnak bőven, mint például az interneten kapható, csodát ígérő termékeket árusító webáruházak, az online értékesítés, és a komoly kockázatokat rejtő ún. „zöldre festés”. Ráadásul zöld-marketing témában a vállalkozások akár a GVH figyelmét is kivívhatják, hiszen a hatásköri szabályok miatt, amennyiben fennáll a verseny érdemi érintettsége, akkor a fogyasztókat megtévesztő „zöld” fogyasztói tájékoztatásokért nem a kormányhivatalok, hanem a Versenyhatóság előtt fognak felelni – emeli ki dr. Nagy Andrea Magdolna.

Továbbra is érdekes a használtautó piac és a telekommunikáció

Ahogyan 2021-ben, a fogyasztóvédelmi hatóságok 2022-ben is ellenőrzik a használtautók értékesítését, az elektronikus hírközlési szolgáltatók és a közszolgáltatók telefonos eléréssel működtetett ügyfélszolgálatait és weboldalait,  panaszkezelési gyakorlatát. Valamint bőven lesznek megismételt termékbiztonsági fókuszú vizsgálatok is: a vidámparkok, kalandparkok, kondiparkok, aquaparkok és játszótéri eszközök biztonságosságát, a 100%-os pamuttartalmúnak mondott textiltermékeket, napszemüvegeket és iskolaszereket idén is ellenőrzik.

Ventilátorok, hoverboardok, elektromos rollerek – különös figyelem

Új színfoltként, termékbiztonsági hangsúllyal kerülnek górcső alá 2022-ben a ventilátorok, a hordozható kézi bozótvágókhoz való, cséphadaró típusú vágófeltétek és az önegyensúlyozó személyszállító eszközök közül a hoverboardok, egykerekűek és elektromos rollerek. A tavalyi év laboratóriumi vizsgálatainak szomorú statisztikái miatt pedig, 2022-ben régi-új címzettként a játékok, és kiemelten a bébijátékok forgalmazói számíthatnak egész éven át tartó, mintavétellel egybekötött célvizsgálatokra, online és hagyományos bolti értékesítéskor egyaránt. A fehér falfestékek összehasonlító laboratóriumi vizsgálatára is, valamint a powerbankok és akkumulátorok névleges kapacitásának ellenőrzésére és az univerzális akkumulátortöltők laboratóriumi vizsgálatára is sor kerül idén.

Végül, de nem utolsó sorban a kettős minőség feltárása is cél idén.  2022. május 28. napjától ugyanis tilosnak, megtévesztőnek fog minősülni az olyan kereskedelmi gyakorlat, amelynek keretében egy árut az egyik tagállamban akként forgalmaznak, hogy az megegyezik egy másik tagállamban forgalmazott áruval, miközben az utóbbi áru összetételében vagy jellemzőiben jelentős eltérések vannak. Vagyis tilalmazott lesz az ún. „kettős minőség”. Kivétel, ha az eltérést jogszerű és objektív tényezők indokolják. Az EVP 40. pontjában szereplő témavizsgálat A kettős minőség tilalmának hatósági eljárását megalapozó laboratóriumi és összehasonlító vizsgálatok a háztartási-vegyipari és kozmetikai termékek tekintetében címet viseli, vagyis az említett termék-körök forgalmazói jobb, ha ilyen tárgyú ellenőrzésre is felkészülnek. „Hazánk fogyasztóvédelme az egyik legaktívabb az Unióban, a harmadik legaktívabb a veszélyes termékek kiszűrésében. Ennek az eredménynek a fenntartása komoly hatósági aktivitást igényel, miközben a közelmúlt fogyasztóvédelmi tárgyú jogszabályváltozásai szintén indokolttá teszik az ellenőrzéseket” – zárja az összegzést a CERHA HEMPEL Dezső és Társai Iroda fogyasztóvédelmi praxisvezetője.

Csak most, csak nálunk, csak ennyiért! Vagy mégsem?

A valótlan árkedvezményekre hivatkozni eddig is tilos volt, 2022 májusától azonban – egységesen az egész EU-ban – még szigorúbb szabályok fognak vonatkozni az „árcsökkentés” kommunikációjára a fogyasztók felé. Amit a jelen ügyben az eljárás alá vont vállalkozás csinált, azt azonban már eddig is „üldözte” a fogyasztóvédelmi területen mind szigorúbbá váló GVH: az Ékszer TV adásában pl. egy ún. „kéztisztító csomag” eredeti áraként 60 000 forintot tüntettek fel, a GVH vizsgálata azonban feltárta, hogy a valóságban ennyiért sosem értékesítették ezeket a termékeket.

Miért gond ez, hiszen a fogyasztó nem fizetett többet a termékért, mint amennyit a kedvezmény feltüntetése nélkül is fizetett volna – kérdezhetik sokan. Dr. Kocsis Márton felhívja rá a figyelmet: egy magas, de valótlan árkedvezmény, amit egy fiktív kiinduló ár segítségével lehet bemutatni, olyan ügyleti döntésre (valójában nem kívánt vásárlásra) késztetheti a fogyasztót, amit a valótlan kedvezmény (tehát a hamis „eredeti ár”) hiányában talán nem hozott volna meg. A fogyasztóvédelmi jog ezért szigorúan tiltja az ilyen gyakorlatokat. Az ügyvéd tanácsa tehát ez: mindig csak olyan árakat szabad a reklámokban, hirdetésekben feltüntetni, amiket valóban alkalmaztunk is már a múltban.

Siess, mert elfogy! Valóban?

A GVH azt is megállapította, hogy az Ékszer TV című műsor gyártója ún. agresszív kereskedelmi gyakorlatot valósított meg, amikor valótlan állításokkal sürgette a fogyasztóit, mielőbb vásároljanak, minél előbb (akár helyettesítő termékek felkutatását megelőzően) döntsenek az általa kínált termékek mellett. A műsorban elhangzott a GVH közlemény szerint például az is, hogy „Hiánycikk Európában, mi is a lehetetlennel küzdünk.” Ez az állítás utóbbi valótlannak bizonyult: a GVH vizsgálata felderítette – Kocsis Márton feltételezése szerint a beszerzési árak elemzése és a beszállítók megkeresése útján – hogy a marasztalt vállalkozás valójában a teljes járványhullám alatt azonos feltételekkel tudta beszerezni a termékeket, amiket ennek ellenére folyamatosan „utolsó darabokként” hirdetett.

Az agresszív kereskedelmi gyakorlatok az uniós fogyasztóvédelmi jog alapján szinte a legsúlyosabb jogsértéseknek minősülnek – mutat rá a CERHA HEMPEL versenyjogi csoportvezetője. Emlékeztetőül: többek között ilyen agresszív kereskedelmi gyakorlat miatt kapott 2,5 milliárd forintos bírságot a Booking.com a GVH-tól. A szállásfoglaló óriás ugyanis olyan módon hirdette szobáit, ami a fogyasztók sürgetésével („siess, utolsó darab ezen az áron!”) torzította az ügyleti döntésüket.

Mire érdemes figyelni tehát?

A jogász kiemeli, hogy mind az árkedvezmények, mind a készletinformáció fogyasztók felé történő kommunikációja megvalósítható jogszerű módon is. Arra kell ügyelni, hogy mind az állítások valóságtartalma (tehát milyen korábbi árat alkalmazott a vállalkozás a reklámot megelőzően, illetve milyen készletekkel rendelkezik), mind az üzenetek megjelenítése, kreatívja (vizualizáció, hang és fényhatások, betűszín és méret stb.) megfeleljen a hatályos fogyasztóvédelmi jogi előírásoknak. E körben célszerű szakértő segítségét igénybe venni, ugyanis az lényegesen kisebb költséggel jár, mint egy utólagos GVH vizsgálat és esetleges bírság.

Érdekesség, hogy a GVH annak ellenére szüntette meg az Ékszer TV műsorának otthont adó ATV ellen az eljárást, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tilalmáról szóló törvény alapján a „kereskedelmi kommunikáció megjelenítési módjával összefüggő okból eredő jogsértésért az is felel, aki a kereskedelmi kommunikációt az arra alkalmas eszközök segítségével megismerhetővé teszi, valamint aki önálló gazdasági tevékenysége körében a kereskedelmi kommunikációt megalkotja vagy ezzel összefüggésben egyéb szolgáltatást nyújt.” A műsorszolgáltató vállalkozások, illetve marketing ügynökségek a szigorú felelősségi szabályok alól csak akkor mentesülhetnek, ha tudják igazolni, hogy mindenben a megbízó (reklámozó, gyártó, kereskedő stb.) utasításai szerint jártak el. Érdemes tehát a reklámszakmában ott is jogi segítséget kérni, ahol mi magunk csak mint reklámipari szolgáltató járunk el.

Ugyan a GVH döntésének indokolása a nyilvánosság számára még nem érhető el, abból nyilván további tanulságok is kiolvashatóak lesznek majd a reklámozó vállalkozások számára, zárta a CERHA HEMPEL versenyjogi csoportvezetője.

Szerző: Dr. Nagy Andrea Magdolna ügyvéd, a CERHA HEMPEL Dezső és Társai Ügyvéi Iroda fogyasztóvédelmi praxisának vezetője.

A Gazdasági Versenyhivatal mindenesetre árkartellt gyanít, ezért külön vizsgálói csoportot állított fel a drasztikus áremelkedések okai feltárására, míg az általános fogyasztóvédelmi hatáskörrel rendelkező kormányhivatalok is nekiláttak – a saját hatásköri lehetőségeikhez mérten – az építőipari termékek forgalmazási körülményei alapos és átfogó ellenőrzésének. Utóbbi keretében a termékkör kiskereskedelmi forgalmazói számíthatnak az egész országban helyszíni ellenőrzésekre, melyek az árfeltüntetési és termékbiztonsági követelmények betartására fókuszálnak, vagyis – bár a megfelelés hiánya miatt kiszabásra kerülő bírságok a Magyar Államkincstár bevételeit gyarapítják majd – az említett áremelkedéssel kapcsolatos problémakör megoldására önmagukban aligha alkalmasak. A nem biztonságos építési termékeknek a hazai piacról történő kitakarítására viszont igen, sőt, mindenképp kiemelést érdemel, hogy a tárca az egyedi jogviták rendezésében ingyenesen közreműködő békéltető testületektől a beérkező megkeresések azonnali, közvetlen becsatornázását kérte, mondván, azok célzott hatósági intézkedéseket alapozhatnak meg.

A békéltető testületekhez és a kormányhivatalokhoz érkező panaszbejelentések többségében a fogyasztók azt sérelmezik, hogy a kivitelezők, az építési vállalkozók az anyagköltségek áremelkedésére hivatkozva a szerződéskötést követően egyoldalúan és jelentős mértékben megnövelik áraikat, újabb fizetés nélkül pedig nem hajlandóak folytatni a munkát. Ilyen helyzetben nyilván sakk-mattot kap a fogyasztó, hiszen ha „befeszül”, félkész marad a terasz, a tető, stb., vagyis kénytelen ráfizetni az eredetileg megállapodott árra. Tehát addig, amíg az építési vállalkozó igyekszik az alapanyag vagy nyersanyag-áremelkedés dacára is pénzénél maradni, a fogyasztó helyzete szinte kilátástalan, ő fizet rá szó szerint és átvitt értelemben is, miközben elvileg főleg övé lenne az állami támogatás. A GVH tapasztalatai szintén elszomorító helyzetre utalnak: a vevői reklamáció lehetősége minimális, a minőségi kifogásokat mostanra nem kezelik jól, a hibás termékek cseréje ellehetetlenült.

Mindeközben joga persze van az embernek rengeteg dologhoz, és a már megkötött szerződéseket menet közben módosítani és egyoldalúan megemelni az ellenértéket, azzal az indokkal, hogy „vagy különben nem fejezzük be az építési, kivitelezési munkákat”, jogellenes, szerződésszegő magatartás is lehet, de mire a sérelmet szenvedett fogyasztó bírósági peres úton érvényt szerez saját jogainak, egyrészt eltelhet több év, másrészt perelni is pénzbe kerül, vagyis a végén még több pénze bánhatja, mint engedni az építési vállalkozó „zsarolásának”, aki az alapanyag- árak elszabadulásáért aligha tehet. A bírósági úton történő perlés kiváltása a békéltető testülethez fordulás révén pedig elméletben opció lehet, de a testületek keze erősen kötött, hiszen hiába van jogilag igaza a fogyasztónak, az eljárás végén a testület az olyan esetekben, amikor a bepanaszolt vállalkozás nem tesz alávetési nyilatkozatot – magyarul nem ismeri el a testületet olyannak, mint amely kötelező erővel bíró döntés meghozatalára jogosult lenne-, csak ajánlást hozhat, ami nem végrehajtható. A végrehajthatósághoz vagy egy bírósági ítéletre, vagy egy a békéltető testület által hozott határozatra van szüksége annak, akinek fogyasztóként igaza van.

Időközben a jogalkotó is hozott intézkedéseket: az építőipar szektoriális problémái miatt a GVH új jogkört kapott, így az ágazati vizsgálatot szorosabb határidőkkel, célzottabban, az érintett vállalkozásoktól gyorsabb reagálást elváró eljárási rend szerint folytathatja le. Másrészt várhatóan októbertől bizonyos termékkörökre kivitelezési korlátozás vonatkozik majd, biztosítandó, hogy a nélkülözhetetlen alapanyagokból megfelelő mennyiség álljon a hazai kereslet rendelkezésére.

Visszatérve a tárca közleményére, abban nem tértek ki arra, hogy a globális ellátási zavar felszámolása érdekében az ITM részéről pontosan milyen „célzott intézkedésekre” kerülhetne sor, de a jogszabályok adta lehetőségeket, vagyis az egyes hatóságok hatásköreinek tárházát végiggondolva még akár közérdekű keresetek megindítására is sor kerülhet az ITM részéről. Ilyen jogkörrel a GVH is rendelkezik, sőt, a tisztességtelen általános szerződési feltételekre a polgári ügyészség is és a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek is „lőhetnének”. Erre nem árt, ha az építési vállalkozók figyelnek, még akkor is, ha a közérdekű perlés időbe telik.  Tisztességtelen lehet ugyanis  – jogilag is, nem csupán a közerkölcs mércéjével mérve -, az olyan szerződéses kikötés, amely alapján a vállalkozás a szerződésben eredetileg előre meghatározott alapos ok nélkül utóbb egyoldalúan módosíthatja a szerződést, különösen, ha a megállapodott pénzbeli ellenszolgáltatás mértékét megemelheti.

Az, hogy a gyakorlatban a jogalkalmazó hatóságok közül melyiknek hogyan sikerül hathatósan az építkező fogyasztók védelmére kelni, most azonnal még nem, de a következő pár hónapban ki fog derülni és nem kizárt, hogy a jogalkotó is hoz még érdemi intézkedéseket.