A történet egy színészházaspárról szól, akik fél évvel az esküvő után kezdenek elhidegülni egymástól. A férj úgy érzi, hogy felesége, az ünnepelt Színésznő már nem szereti őt, és alkalomadtán képes lenne őt megcsalni. Gyanúja nem hagyja nyugodni, ezért elhatározza, hogy próbára teszi felesége hűségét. Színészként adott a terv: magát testőrnek kiadva, parókába és egyenruhába bújva elkezd udvarolni saját nejének.  Élete legjobb alakítása megmentheti, de akár tönkre is teheti a házasságát.

Tanulságos az az anekdota, amelyben a felismerés dilemmáját magával a szerzővel próbálták egyértelművé tetetni. Amikor valaki megkérdezte Molnár Ferenctől, lehetséges-e, hogy a Színésznő nem ismerte fel a jelmezben a férjét, ő állítólag ezt válaszolta: „A színház létezése a hazugság – kivéve a lényeget. Ha a néző egy darab festett vászonról elhiszi, hogy az egy erdő, akkor ezt is el fogja hinni. El fogja hinni, hogy a feleség nem ismerte fel saját férjét, mivel én azt állítom, hogy nem.”

Molnár Ferenc vígjátékainak varázsa abban rejlik, hogy képesek egyszerre szórakoztatni és gondolatébresztők lenni. A testőr is pontosan ezt az eleganciát és finom iróniát hordozza magában: az összekuszálódott szerelmi szálak és a színpadi bonyodalmak garantáltan felkavarják a közönség érzelmeit. „Komédiások szerelme és szerelmesek komédiája.” – jellemezte a darabot A Hét című folyóirat munkatársa az 1910-es vígszínházi ősbemutató idején.

„Molnár Ferenc A testőr című zseniális darabja egyrészt elképesztő poénözön, hatalmas brillírozási lehetőség színészi szempontból, ugyanakkor alapvető igazságokat pendít meg az érzéki vágyak, a vonzások és választások, sőt a hosszabbtávú párkapcsolati működés tárgykörében is. Az idő komoly tényező ebben a darabban, kétszer is üt az óra nyílt színen, ami feltétlenül rámutat arra, hogy az egyes jelenetek akkor váltják be a fentieket, ha olajozott, finom szerkezetként, pontosan, mondatról mondatra, jó ritmusban működnek – persze a könnyed természetesség látszatát keltve. Ez hálás lehetőség, ugyanakkor komoly kihívás. Az persze segít, hogy a szereposztás – korabeli jelzővel, illetve – parádés. Az idővel függ össze az is, hogy némi anakronizmussal ezt a történetet a tízes években még csak szárnyait bontogató art-decoba és a jazz korszakba csúsztattuk, hogy karakteresen elkülönüljön a Centrál Színházban hatalmas sikerrel futó másik Molnár darabtól, a Játék a kastélyban című előadástól. Így remélem, hogy ebben a szokatlan, újszerű megjelenésében is elkápráztat, szórakoztat és elvarázsol mindenkit majd az előadás, miközben rádöbbenünk, hogy ez is – mint minden Molnár darab – bizony rólunk szól…” – mondta Ujj Mészáros Károly.

Molnár Ferenc klasszikusát Ujj Mészáros Károly rendezésében Balsai Móni és Schmied Zoltán, a Büszkeség és balítéletet évek óta sziporkázó sikerrel játszó párosa kelti életre a nagyszínpadon, olyan remek játszótársak segítségével, mint Györgyi Anna, Kaszás Gergő, Papp János, Szabó Éva és Gats Éva. A díszlettervező Bagossy Levente, a jelmeztervező Kárpáti Enikő.

Augusztus 5. és 10. között esténként 20.30-as kezdéssel Molnár Ferenc egyik leghíresebb, de biztosan legsikeresebb darabja, a Játék a kastélyban lesz látható Alföldi Róbert, László Zsolt, Balla Eszter, Puskás Samu és Schmied Zoltán főszereplésével, Puskás Tamás rendezésében. Mit tehet egy színműíró, ha fiatal zeneszerző barátjával együtt in flagranti kapja annak menyasszonyát? A bizonyossal kell szembeszállnia, a fikcióhoz kell alakítania a valóságot. Komoly kihívás ez Turai úrnak, a híres drámaírónak is, aki bravúros megoldással és sziporkázó humorral menti meg a fiatalok jegyességét.”

„Molnár Ferenc színházi pályája csúcsán, 48 évesen, már világhírű szerzőként írta ezt a darabot, mely vallomás a színház hatalmáról. Banálisnak tűnhet ez az édes játék, azonban túlzás nélkül állítom, hogy a darab finoman csiszolt gyémánt. Arról mesél, hogy a színház ugyan nem tudja megváltoztatni az életünket de képes elhitetni velünk egy szebb valóságot” – vallja az előadás rendezője, Puskás Tamás.

Augusztus 13-án 20.30 órakor pedig A testőr premierje lesz Szigligeten. Az ismert színésznő egy fess testőrtisztre vágyik. A színésznő férje tudja, ha egy ilyen érzéki asszonynak egy testőrre támad gusztusa, akkor az a testőr előbb utóbb besétál az ajtón. Ha viszont besétál, és a férj viseli azt az egyenruhát, az nemcsak a férj színészi képességeit és felesége hűségét teszi próbára, de a közönség rekeszizmait is. Molnár Ferenc klasszikusát Balsai Móni és Schmied Zoltán, a Büszkeség és balítéletet évek óta sziporkázó sikerrel játszó párosa kelti életre a nagyszínpadon, olyan remek játszótársak segítségével, mint Györgyi Anna, Kaszás Gergő, Papp János, Szabó Éva és Gats Éva, Ujj Mészáros Károly rendezésében.

„Molnár Ferenc A testőr című zseniális darabja egyrészt elképesztő poénözön, hatalmas brillírozási lehetőség színészi szempontból, ugyanakkor alapvető igazságokat pendít meg az érzéki vágyak, a vonzások és választások, sőt a hosszabbtávú párkapcsolati működés tárgykörében is. Némi anakronizmussal ezt a történetet a tízes években még csak szárnyait bontogató art-decoba és a jazz korszakba csúsztattuk, hogy karakteresen elkülönüljön a Centrál Színházban hatalmas sikerrel futó másik Molnár darabtól, A játék a kastélyban című előadástól. Így remélem, hogy ebben a szokatlan, újszerű megjelenésében is elkápráztat, szórakoztat és elvarázsol mindenkit majd az előadás, miközben rádöbbenünk, hogy ez is – mint minden Molnár darab – bizony rólunk szól…” – mondta Ujj Mészáros Károly. Az előadást a budapesti bemutató előtt augusztus 13-20. között a Szigliget Várudvaron láthatja először a közönség.

Az első estre 2025. március 24. 19.30 órakor kerül sor a Centrál kisszínpadán. Nyáry Krisztián író és Papp János színművész vezetésével indulunk útra, hogy ismert és kevésbé ismert versek, levelek és történetek révén nyerjünk bepillantást Juhász Gyula, Babits Mihály és Kosztolányi Dezső szerelmi lírájába és múzsáik sorsába. Sok humorral, néha meglepő fordulatokkal, olykor pedig a nyomdafestéket alig tűrő anekdotákon keresztül kelnek életre a költők. Az első est vendége Karafiáth Orsolya. A verseket: Mészáros Piroska, Rada Bálint és Papp János, a Centrál színészei tolmácsolják. A szövegeket válogatta és szerkesztette: Horváth Panna és Papp János.

„A hatvanas hetvenes években az volt, ma nem divat a költészet. Akkor sok tízezres példányban fogyott Latinovits József Attila lemeze, a költői estek akár az Egyetemi Színpadon, akár a Fészekben, a Fáklya klubban tömve voltak. Nagy László, Weöres Sándor, Pilinszky, Petri szent emberek voltak, megszólalásaikhoz igazodni kellett. Ma búvópatak, túlvilági folyó a költészet, pedig merítkezni benne ma is csodatevő. Egy kísérletet biztosan megér!”– ajánlja Puskás Tamás, a Centrál igazgatója újdonságukat.

„Hetven éve is van, hogy rabul ejtett a költészet. Mi leszel, ha nagy leszel? – kérdezték. Költő! – hangzott a válasz. De nem ám akkora, mint a Petőfi – nagyobbnak gondoltam. Nem lettem költő, de színészként hamar megértettem, hogy minden vers dráma, tragédiától a komédiáig. Ez ihlette a Lehet egy költővel több? című előadássorozat tervét, melyre minden verskedvelőt szeretettel várok! – tette hozzá Papp János, az est ötlet- és házigazdája.

„Játszunk – így száll énekünk fel, játszunk szavainkkal és életünkkel, mert, jaj, csak az vagyunk, aminek látszunk.” (Illyés Gyula)

A kripli cselekménye az írországi Inishmaan parányi szigetén játszódik 1934-ben. Itt él a tizenhét éves, kacskakezű-lábú árva gyerek, Billy, akit két nagynénje nevel. Mikor a fiú megtudja, hogy a szomszéd szigeten hollywoodi filmforgatás készül, ő is felkerekedik, hogy meneküljön a szegénységtől és a falubeliek gúnyolódásától. Ő is filmsztár szeretne lenni…

Puskás Dávid bemutatkozó rendezésében édesanyja, Básti Juli és Mucsi Zoltán először szerepelnek együtt. A címszerepet Szécsi Bence alakítja, a további szerepekben olyan nagyszerű színészeket láthatunk majd, mint Magyar Attila, Szabó-Kimmel Tamás, Hermányi Mariann, Pálfi Kata, Mészáros András és Lukács Ádám. A díszlettervező Bagossy Levente, a jelmeztervező Kovács Andrea, az előadás zenéjét pedig a rendező, Puskás Dávid komponálja.

Martin McDonagh a kortárs dráma csodagyereke. 1970-ben született Londonban, ahol máig is él. 16 éves korában abbahagyta az iskolát és tévénézéssel valamint rádiójátékok írásával foglalatoskodott, amelyekből huszonkettőt visszautasított a BBC. Első darabját, a Leenane szépét 1996-ban nyolc nap alatt írta. A kripli szintén ebben az évben született. Csak Shakespeare-nek sikerült előtte, ami Martin McDonaghnak: 1997-ben egyszerre négy darabja futott Londonban.

“A kripli világa borús, az életre kevéssé alkalmas szigeti világ, ahol minden nehézség dacára, emberek élnek, és mint minden ember, ők is a boldogságot keresik. Ez az ellentét valamint Martin McDonagh sötét és brilliáns humora, a számkivetettség témája fogott meg leginkább a darabban, melynek színpadra viteléhez elképesztő csapat verbuválódott. Ajánlom az előadást mindenkinek, aki szeret nevetni, aki érezte már magát egyedül, vagy akár csak szeretné látni Básti Julit és Mucsi Zoltánt együtt a színpadon” – nyilatkozta az előadás rendezője, Puskás Dávid.

A Nemzeti Színházban megsérült Horváth Lajos Ottó és Szász Júlia ismét együtt áll színpadra, apa-lánya párost alakítanak. Az apa zseniális matematikus volt, akinek az elméje utolsó éveire elborult. Idősebbik lánya, Claire New Yorkban csinált karriert, a fiatalabb, Catherine pedig otthon maradt, hogy egyre nehezebben kezelhető apját ápolja. A színpadi történet az apa halála után kezdődik.

Ősz van Chicagóban, a magára maradt lány egyedül iszik az elárvult ház teraszán, és képzeletben halott apjával beszélget. A házban egy fiatal matematikus, az elhunyt tanítványa próbálja átnézni, rendszerezni mestere utolsó feljegyzéseit, hátha akad még köztük valami addig nem látott, értékes anyag. A temetésre hamarosan hazaérkezik az idősebbik lány. Innen indul a konfliktusok sorozata, és súlyos kérdések kerülnek elő. Miért volt olyan feszült az apa és Catherine kapcsolata? Valóban megőrült az öreg? Alkotott valami értékeset néhány hónapig tartó világos időszakában? Miért akart elmenni Catherine, és miért maradna mégis apja halála után? Claire miért akarja magával vinni húgát New Yorkba? Mi fűzi össze valójában a magányos lányt és a fiatal matematikust? Ki tudnak-e lépni az egyes szereplők a magány és a bizalmatlanság sűrű hálójából?

Szász Júlia hatalmasat alakít a magányos, bizonytalan, önmagában is kételkedő Catherine szerepében. Mit érhet el saját erejéből a zseniális apa árnyékában? Hisz-e egyáltalán magában, és hisznek-e neki mások? Hisz-e abban, hogy hihet neki valaki?

Horváth Lajos Ottó kiváló az elviselhetetlen, önző, de saját elviselhetetlenségén időnként mégis túllépő apa szerepében.

Balla Eszter is remekül hozza a racionálisnak látszó, valójában nem kevés lelkifurdalástól gyötrődő nővér figuráját. A legkevésbé hálás szerep Puskás Dávidé, aki hitelesen alakítja a visszafogott, szerelmes tudóst, aki végül ki tudja húzni magára erőltetett páncéljából a boldogtalan Catherine-t.

A Puskás Tamás rendezésében bemutatott nagyszerű előadás valószínűleg hosszú, sikeres szériát fog teljesíteni a Centrál Színház Kisszínpadán.

Fotó: Réti Dóra

David Auburn Pulitzer- és Tony-díjas drámájában egy új matematikai felfedezés alapvető kérdéseket vet fel. Ki az őrült és ki a zseni? Kiben bízhatunk? A darab – melyből John Madden készített filmet Sir Anthony Hopkins és Gwyneth Paltrow főszereplésével – , a XXI. század legtöbbet játszott Broadway-előadása volt. Egyszerre szól a felnőtté válásról, a női emancipációról és a szerelemről. Puskás Tamás rendezésében Balla Esztert és Puskás Dávidot is színpadon láthatja majd a közönség.

„Kihívás ez a szerep számomra, ugyanakkor nagy öröm megküzdeni vele. Korábban nem igazán játszottam hasonló előadásban, ami ennyire színészközpontú volt. Nagyon jó hangulatban telnek a próbák, ahol a színész is alkotótársként vesz részt a próbafolyamatban, valódi közös munka folyik. Ilyen szeretetteljes légkörben igazán hatékonyan, kreatívan és termékenyen lehet dolgozni.” – nyilatkozta az új szerep kapcsán Szász Júlia.

„Puskás Tamás hatalmas felkészültséggel, csillogó örömmel és szenvedéllyel adja át nekünk ezt a szép, drámai történetet. Ha csak a felét sikerül ennek a lelkesedésnek átültetni belénk, már van értelme megnézni ezt az előadást! Nagyon hasznos nekünk, színészeknek, mikor olyan rendezővel dolgozhatunk, mint Tamás, aki ilyen erős hátszelet tud fúj a vitorlánkba, hogy aztán hasíthassuk a vizet. Az pedig külön öröm a számomra, hogy ismét együtt dolgozhatok Julikával.” – tette hozzá Horváth Lajos Ottó.

Hatalmas szülő árnyékában hogyan bizonyíthat a gyerek? Csak bizalmat kérhet. Ahogy a szerelem se lát a jövőbe, csak a bizalom táplálja. Ez ad esélyt minden kezdőnek. Catherine éveken át gondját viselte ragyogó szellemű, de labilis apjának, a zseniális matematikusnak. A halála után egyedül marad fájdalmával, apja jegyzeteivel és a kérdéssel: mit kezdjen önmagával. Nővére, Claire úgy érzi, kezébe kell vennie húga sorsának irányítását, és feltűnik Tom, az apa egykori tanítványa, aki az öreg jegyzeteit tanulmányozza. Miközben Catherine egyre jobban megismeri Tomot, és megtudja Claire terveit, a lehető legnyugtalanítóbb problémával kell megküzdenie: vajon mennyit örökölt apja őrültségéből vagy éppen zsenialitásából?

David Auburn darabja a New Brunswick-i George Street Playhouse felkérésére, színházi fejlesztés eredményeként született. A premier 2000-ban az Off Broadway-on volt, ahonnan hamarosan átkerült a Broadway-re. Ott 917-szer adták elő, így jelenleg ez a XXI. század legtöbbet játszott Broadway előadása. A mű 2001-ben a legjobb drámának járó Pulitzer- és Tony-díjat is elnyerte. A darabot John Madden vitte filmre 2005-ben Bizonyítás (Proof) címmel Sir Anthony Hopkins és Gwyneth Paltrow főszereplésével.

Az Egy bizonyítás körvonalai premierje február 8-án lesz a budapesti Centrál Színházban Puskás Tamás rendezésében, Szász Júlia, Horváth Lajos Ottó, Balla Eszter és Puskás Dávid főszereplésével. A díszlettervező Bagossy Levente, a jelmeztervező Kovács Andrea, a világítástervező pedig Friedrich Gergely.

Hatalmas szülő árnyékában hogyan bizonyíthat a gyerek? Csak bizalmat kérhet. Ahogy a szerelem se lát a jövőbe, csak a bizalom táplálja. Ez ad esélyt minden kezdőnek. Catherine éveken át gondját viselte ragyogó szellemű, de labilis apjának, a zseniális matematikusnak. A halála után egyedül marad fájdalmával, apja jegyzeteivel és a kérdéssel: mit kezdjen önmagával. Nővére, Claire úgy érzi, kezébe kell vennie húga sorsának irányítását és feltűnik Tom, az apa egykori tanítványa, aki az öreg jegyzeteit tanulmányozza. Miközben Catherine egyre jobban megismeri Tomot, és megtudja Claire terveit, a lehető legnyugtalanítóbb problémával kell megküzdenie: vajon mennyit örökölt apja őrültségéből vagy éppen zsenialitásából?

„A darab nekem a bizalomról szól. Metaforikusan úgy is mondhatnám, hogy a felénk áradó bizalom nekünk olyan, mint a növényeknek a napfény, enélkül nem tudunk élni. Kisgyermekként mindenki csupán ígéret és rászorul arra, hogy a felnőttek elhiggyék: egyszer ő is hasznos és sikeres tagja lesz a közösségnek. Egy barátság vagy szerelem kezdetén is bizalmunkkal ajándékozzuk meg a másikat. Ez a darab a bizalom iránti hatalmas igényünket és a hiányából fakadó fájdalmunkat tudja megszólítani.” – mondta a rendező, Puskás Tamás.

David Auburn darabja a New Brunswick-i George Street Playhouse felkérésre, színházi fejlesztés eredményeként született. A premier 2000-ban az Off Broadwayn volt, ahonnan hamarosan átkerült a Broadwayre. Ott 917-szer adták elő, így jelenleg ez a XXI. század legtöbbet játszott Broadway-előadása. A mű 2001-ben a legjobb drámának járó Pulitzer- és Tony-díjat is elnyerte. A darabot John Madden vitte filmre 2005-ben Bizonyítás (Proof) címmel Sir Anthony Hopkins és Gwyneth Paltrow főszereplésével.

Az Egy bizonyítás körvonalai premierje február 8-án lesz a budapesti Centrál Színházban Puskás Tamás rendezésében, Szász Júlia, Horváth Lajos Ottó, Balla Eszter és Puskás Dávid főszereplésével. A díszlettervező Bagossy Levente, a jelmeztervező Kovács Andrea, a világítástervező pedig Friedrich Gergely.

Connie (Gáspárfalvi Dorka) és Tristan (Fehér Tibor) arra vállalkoznak, hogy némi díjazás fejében részt vesznek egy antidepresszáns tesztelésében. Már az első napokban izzik közöttük a levegő, de gyötri őket a kétely, hogy bontakozó szerelmük valódi vonzalom-e vagy csak a kísérleti pirula mellékhatása. Az sem ismert, hogy melyikük kap esetleg placebót és melyikük valódi gyógyszert.

A helyzetet bonyolítja, hogy a vizsgálatot a zárkózott és labilis pszichiáternő, Lorna James (Botos Éva) vezeti, aki nem hiszi, hogy a depresszió pusztán tablettákkal gyógyítható lenne. Főnöke, Toby (Mertz Tibor) viszont azt vallja, hogy minden kémiai folyamatok eredménye bennünk, és a megfelelő összetételű gyógyszerrel minden gyógyítható. Míg Lorna a két fiatal heves érzelmeiben inkább az összeomlás veszélyétől tart, addig Toby e nem vár eredménytől nagy anyagi hasznot remél.

“A Mellékhatás története egy felkavaró vitaindító arról, hogy az egészségügy mennyire veszítette el a legősibb segítségnyújtás gesztusát. A gyógyszeripari kísérletek szélsőséges szituációi nem csak a morált, hanem a szenvedélyes szerelmet is próbára teszik” – nyilatkozta a darab rendezője, Horgas Ádám, aki egyben az előadás látványtervezője is.

A 43 éves Lucy Prebble a kortárs angol drámairodalom kiemelkedő alakja. Számos elismeréssel méltatták: három Primetime Emmy-díjat kapott, jelölték BAFTA-díjra, valamint két Laurence Olivier-díjra. A Mellékhatás (The Effect) című darabját 2012-ben hatalmas sikerrel mutatta be a Londoni Nemzeti Színház, és még abban az évben megnyerte a legjobb drámának járó kritikusok díját. A darab frissített formában 2023-ban a londoni Lyttelton Színházban újra bemutatták, idén pedig a New York-i The Shed tűzte műsorára.

John (Szabó Kimmel Tamás) sikeres egyetemi professzor és szerző. Egyik előadás után tanítványa, Carol (Hermányi Mariann) a segítségét kéri, mert rossz jegye nagyban befolyásolja továbbtanulási lehetőségeit. Carol hiába állítja, hogy a férfi tolmácsolásában rendre nem érti az órán elhangzottakat, John nem vállal felelősséget a lány sikertelen dolgozatáért. A beszélgetés végül vitába torkollik, majd Carol távozása után néhány nappal kiderül, hogy szexuális zaklatás vádjával feljelentette Johnt. Az áramütésszerű történet a kiváló professzor és fiatal tanítványának párharca, áthidalhatatlan származási különbségek háborúja.

„Ha itt a változás ideje, egy jól elmondott sztorinál nem kell jobb szikra. Mert mindig ott szabadul ki a szellem a palackból, mikor a sztori után beszélgetni kezdünk. Pár hangból pillanatok alatt lesz moraj és a tömeg jövőjéről a tömeg dönt. Az egyenjogúságról, ezen belül a társadalmi rétegek közt tátongó feneketlen szakadékról, meg a nemek harcáról írt darabot David Mamet. Iszonyatosan felbosszantott este, mikor először olvastam. Reggelre tudtam, hogy nagyon szeretem, nagyon fontos. Meg milyen más termőtalaja lehet a katarzisnak, mint az ekkora érzelmek, ekkora erkölcsi dilemmák. Igyekszem létrehozni egy olyan előadást, ami okítás helyett kérdez és hatásvadászat helyett az emberi hatás áldozatait láttatja. Mindnyájunknak jócskán van mit mondani ezekről a témákról, úgyhogy annyit szeretnék elérni, hogy mondjuk is. Egymásnak, bátran. Ez a gyökere a legnagyobb változásoknak” – nyilatkozta Puskás Samu.

David Mamet forgatókönyvíró, rendező, író 1947-ben született Chicagóban. Pályafutását színészként és rendezőként kezdte, de aztán kedvet kapott az íráshoz. Három off-off-Brodaway darab szerzőjeként vált ismertté. Az 1984-es Glengarry Glen Rossért Pulitzer-díjat kapott. Sikerét nagyrészt szokatlan színpadi dialógusainak köszönheti: az ún. Mametspeak (Mametbeszéd) pattogó párbeszédekre és profán kifejezések használatára utal. Az Oleanna premierje 1992-ben volt, majd Mamet 1994-ben filmre vitte saját darabját. David Mamet filmes alkotóként is elismert. Ő írta többek között A postás mindig kétszer csenget, az Aki legyőzte Al Caponét és Az ítélet forgatókönyvét, utóbbiért 1982-ben Oscar-díjra jelölték.

Mit tehet egy színműíró, ha fiatal zeneszerző barátjával együtt in flagranti kapja annak menyasszonyát? A bizonyossal kell szembeszállnia, a fikcióhoz kell alakítania a valóságot. Komoly kihívás ez Turai úrnak, a híres drámaírónak is, aki bravúros megoldással és sziporkázó humorral menti meg a fiatalok jegyességét.

Molnár talán legszemélyesebb komédiáját 1926-ban írta, mikor Budapestet elhagyva Bécsbe ment, és feleségül vette a nála huszonnégy évvel fiatalabb Darvas Lili színésznőt, akivel a bécsi Hotel Imperialban laktak. A darab alaphelyzetét is az élet szülte: az újdonsült – harmadik – feleség németül tanult, és a némettanárának olvasott fel szerelmi vallomást gyakorlás céljából, amit a szomszéd szobában tartózkodó író és barátja meghallott.

Kosztolányi Dezső így írt Molnárról: „Darabjai egy kis ötlet mustármagjából sarjadzanak. Ez hirtelen hajtani, lombosodni, terebélyesedni kezd, alakok nőnek ki belőle, s ő kedvére elmulat velük. Erőssége nem a színpadi ezermesterség, mint sokan hiszik, hanem az a gyermeki kedvesség, amellyel oda tudja adni magát egy történetnek, az a gátlást nem ismerő bátorság, amellyel követni tudja ösztöneit. Egy költő erénye ez. Micsoda szabad, féktelenül szeretetreméltó szókimondás, a huncutság micsoda őszintesége, a tiszteletlenség micsoda üdesége.”

„Molnár Ferenc színházi pályája csúcsán, 48 évesen, már világhírű szerzőként írta ezt a darabot, mely vallomás a színház hatalmáról. Banálisnak tűnhet ez az édes játék, azonban túlzás nélkül állítom, hogy a darab finoman csiszolt gyémánt. Arról mesél, hogy a színház ugyan nem tudja megváltoztatni az életünket de képes elhitetni velünk egy szebb valóságot”– vallja a rendező, Puskás Tamás.

A Turait alakító Alföldi Róbert elmondta: „Én mindig zavarban vagyok Molnár Ferenccel, mert minden egyes alkalommal amikor találkozom vele, teljesen rájövök, hogy semmit sem tudok a színházról, ő meg mindent tud. Úgyhogy küzdünk egymással :-))))”.

A díva, Annie szerepében Balla Esztert láthatjuk, aki hozzátette: “Színésznőnek színésznőt játszani, szerepben szerepet alakítani igazán szórakoztató és izgalmas feladat. Mindig nagy rajongással olvastam vagy néztem Molnár Ferenc darabjait. Nagyon boldog vagyok, hogy most először magam is játszhatok az egyik leghíresebb vígjátékában és fantasztikus kollégákkal léphetek színpadra!”

A Játék a kastélyban rendezője Puskás Tamás, a főszereplői Alföldi Róbert, László Zsolt, Balla Eszter, Puskás Samu és Schmied Zoltán. A díszlettervező Bagossy Levente, a jelmeztervező Szakács Györgyi. Az előadásban a nézők Nino Rota zenéjét hallhatják a Budapest Bár tolmácsolásában.

Fotó: Centrál Színház, Horváth Judit