„Azt mondhatjuk, hogy január a 2013 előtti időszakhoz hasonlóan lassú volt (az elmúlt bő 10 évre nem jellemzően), de február közepére élénkülést tapasztaltunk, a kereslet megnövekedett, főként az egyhálós, új építésű lakások iránt a IX. és XIII. kerületben” – kezdi Ben-Ezra Orran, a Central Home szakértője. Az ingatlanközvetítő cég statisztikái szerint ezen ingatlanok árai már az év elején 10%-kal meghaladták a decemberi szinteket.

A Central Home szakértői szerint a 2025-ös év az előzőnél erősebb forgalmat hozhat. „Becsléseink szerint az idei lakáseladások száma megközelítheti majd a 2022-es év adatait, ez azt jelenti, hogy nagyjából 138-140 ezer lakáseladás várható.  A KSH statisztikái szerint 2024 harmadik negyedévéig 80 ezer lakás kelt el, és ha ezt az egész éves számokra vetítjük, akkor ez azt mutathatja, hogy összességében 10%-os vagy annál nagyobb növekedésre is számíthatunk az előző évhez képest” – mondta Ben-Ezra Orran.

A belvárosi piacon kevés a frissen felújított lakás, ennek egyik oka a magas felújítási költségek. „Az elmúlt öt-hat évben a felújítások költsége jelentősen megugrott, emiatt sok tulajdonos inkább eladja az ingatlant, minthogy beruházzon a korszerűsítésbe” – emelte ki a szakértő. Az új építések terén is lassulás figyelhető meg, amelyet a KSH adatok is megerősítenek: az év első három negyedévében az új építésű lakások az összes eladás csupán 4%-át tették ki.

A prémium lakások piaca: további áremelkedés várható

„Az utóbbi 3-4 évben folyamatos volt az áremelkedés, különösen a Duna-parti, vagy a nagyobb terekre néző, vagy egyéb lenyűgöző városi kilátással rendelkező lakások esetében”  – teszi hozzá Ben-Ezra Orran. Ez a trend 2024-ben is folytatódhat, hiszen a befektetői kereslet folyamatosan fenntartja az áremelkedést ebben a szegmensben.

A belvárosi ingatlanpiac tehát idén élénkebb évet zárhat, a kereslet különösen az új építésű és prémium lakások esetében marad erős. Ugyanakkor a kínálat visszafogottsága miatt az áremelkedés is folytatódhat. „Az ingatlanpiac folyamatosan változik, de jelenleg a jelek arra utalnak, hogy 2025-ben a belvárosi lakások iránti kereslet erős marad, miközben az árak tovább emelkednek” – összegzi a szakértő.

„Ami biztos: a belvárosi ingatlanpiac 2025-ben jelentős változásokkal néz szembe” – kezdi a belvárosi ingatlanok specialistája. „Az AirBnB-re vonatkozó korlátozások bevezetése különösen érinti majd azokat a tulajdonosokat, akik eddig főként rövid távú kiadásból termeltek jövedelmet. Ez a szegmens teljes átrendeződését vonhatja maga után, miközben az állam által meghirdetett új lakáshitel-programok lendületet adhatnak a fiatal vásárlóknak és a családoknak, akik eddig halogatták a lakásvásárlást.”

A szakértő szerint az államkötvényekből felszabaduló jelentős tőke szintén pozitív hatással lehet a piacra, hiszen ezek a források valószínűleg az ingatlanpiacra ömlenek, mivel az ingatlan stabil befektetési lehetőségnek számít, különösen egy bizonytalan gazdasági helyzetben.

„Sok ingatlanpiaci szereplő számított az aranyvízum programra, ami a 200 millió körüli ingatlanok szegmensét érintette volna” – teszi hozzá Ben-Ezra Orran. „Ebben a szegmensben robbanásszerű áremelkedést prognosztizáltunk, azonban jelenleg úgy néz ki, hogy ez a lehetőség már nincsen meg. Így ezen piaci szegmens szereplőinek újra kell gondolnia a 2025-ös stratégiáját.”

Külföldi befektetők és gyengülő forint

Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a forint gyengülése külföldi befektetők számára mindig vonzóvá tette a magyar piacot. A számunkra kedvezőtlen árfolyamoknak köszönhetően 2025-ben is számítani lehet a nemzetközi vásárlók fokozott jelenlétére. Ez nemcsak az ingatlanárakat, hanem a kereslet általános szintjét is jelentősen befolyásolhatja.

Pozitív és negatív hatások egyensúlya

Ben-Ezra Orran szerint, bár számos pozitív élénkítő hatásra lehet számítani, a gazdaság lassulásának jelei is megmutatkoznak majd. Ez az ár-bummal kapcsolatos várakozásokat is árnyalhatja. Ennek ellenére a várakozásai optimisták: véleménye szerint 2025-ben a belvárosi ingatlanpiac forgalmának több mint 10%-os növekedése várható.

„Általában is elmondható, hogy 2025-ben a kereslet jelentősen növekedni fog az idei évhez képest” – mondja a szakértő. „Az ingatlanpiacra érkező friss források – legyen szó állami támogatásokról, külföldi befektetőkről vagy az aranyvízumok nyomán érkező tőkéről – erőteljes lendületet adhatnak a piacnak. A belváros kínálati oldalát viszont ezek a tendenciák alaposan megterhelhetik, hiszen a kereslet növekedése árfolyam-növekedéssel járhat.”

A szakértő véleménye szerint az év során a piacot a következő főbb tényezők befolyásolták:

• Gazdasági bizonytalanság: Az államháztartási hiány, a magas alapkamatok és az építőipari költségek növekedése kihívás elé állították az ingatlanpiaci szereplőket.
• Forint gyengülése: Az előző években tapasztalt erősödés után 2024-ben 7–10%-os gyengülést regisztráltak, ami kedvezett a külföldi befektetők számára.
• Befektetői aktivitás: Az ázsiai, ezen belül is a vietnámi, kínai, valamint izraeli befektetők továbbra is jelentős keresletet támasztottak, amit a júliusban bevezetett „vendégbefektetői státusz” szabályozás is erősített.

A külföldi befektetők, elsősorban az ázsiai országokból érkezők, Budapest belvárosi ingatlanpiacának kiemelt célcsoportjai maradtak. A „vendégbefektetői státusz” a következő időszakban lehetővé teszi számukra, hogy 500 000 eurós ingatlanvásárlással tízéves tartózkodási engedélyt szerezzenek, amit leginkább a luxusminőségű, tágas, központi elhelyezkedésű ingatlanokra használnak ki.

A bérbeadási piac szintén növekedett, amit a turizmus fellendülése és a diákok megnövekedett lakhatási igénye eredményezett. Az albérleti díjak 2024 nyarára 5%-kal emelkedtek az előző évhez képest, és a kereslet továbbra is meghaladta a kínálatot. Az átlagos bérleti díjak idén így alakultak.

• Stúdiólakások: 140 000–160 000 Ft/hó
• Nappali egy hálóval: 180 000 Ft/hó felett
• Kétszobás lakások: 230 000 Ft/hó felett

Az eladó ingatlanok piacán sem volt kevésbé eseménytelen a 2024-es év. Az  V. kerületben és a VI. kerület Andrássy úti szakaszán az ingatlanárak 2 000 000 Ft/m² felett mozogtak, míg a VII. és VIII. kerületekben, valamint Újlipótvárosban az árak 1 200 000–1 500 000 Ft/m² között ingadoztak. A piaci dinamika az év második felében is folytatódott, az érdeklődők leginkább az AirBnB-re alkalmas, felújított, központi lakások iránt mutattak keresletet.

A belvárosi ingatlanok piacán az alku mértéke jelentősen különbözött az ingatlanok állapota és elhelyezkedése alapján:

• Felújított, prémium lakások: Az alkulehetőség kevesebb mint 5%, az értékesítési idő rövid.
• Átlagos állapotú lakások: Az alkuérték akár 15% is lehetett, az értékesítési idő pedig hosszabb, mivel a magas felújítási költségek visszatartották a vevőket.

„Úgy összegezném, hogy egy sikeres, de kihívásokkal teli évet zárunk – jelentette ki Ben-Ezra Orran. – 2024-ben a budapesti belvárosi ingatlanpiac továbbra is vonzó maradt mind a hazai, mind a külföldi befektetők számára. Az év során növekvő árak, erősödő kereslet és élénk bérbeadási piac jellemezte a szektort, miközben a gazdasági bizonytalanságok és a szigorodó szabályozások kihívást jelentettek. A piac rugalmasan reagált az év során, és bár az alku továbbra is jelen volt, a jó minőségű, központi lakások kapósak maradtak. A 2024-es év tapasztalatai alapján kijelenthető, hogy a belvárosi ingatlanpiac stabilitása és vonzereje továbbra is meghatározó Budapest gazdasági és ingatlanpiaci életében.”

„Természetesen nem csupán Budapesten sokallnak be a lakók olykor az AirBnB-től” – kezdi Ben-Ezra Orran, a Central Home ügyvezetője. „Több európai város központjában is, ahol az AirBnB elterjedt, a lakók számára csaknem élhetetlenné vált a környék. Ilyen például Barcelona, Amszterdam vagy Párizs is. Ennek az egyik fő oka, hogy elsősorban a fiatalok preferálják ezt a fajta szálláslehetőséget, részben mert olcsóbb, illetve egy helyen tudnak sokan együtt tartózkodni, ráadásul ezeknek az ingatlanoknak többsége minden városban a bulinegyedek közelében van. Így könnyen előfordul, hogy a jól sikerült esti programok megzavarhatják a környék lakóinak nyugalmát.”

Az ingatlanpiacon felmerülő legelső kérdés, hogy vajon milyen rövid- illetve hosszútávú hatások várhatóak. A rendelet ugyan csak 2026-ban lép életbe, de kérdés, hogy miként gondolkodnak az ingatlanok üzemeltetői. A szakértő úgy véli, hogy hasonlóan a Covid első hullámát követő időhöz, nem várható hirtelen eladási bumm, mivel a legtöbb befektető amúgy is hosszú távon gondolkodott, így várhatóan a kiadás módját fogják csak megváltoztatni.

„Jelenleg az albérleti piac dinamikusan erősödik, mert jóval nagyobb a kereslet, mint a kínálat” – folytatja Ben-Ezra Orran. „Amikor a döntés hatályos lesz, belép az albérletpiacra valamennyi jelenlegi rövidtávon kínált lakás. Ez egy átrendeződési idő lesz a kiadási piacon, ezt nagyjából 6 hónapra taksáljuk, így a lakástulajdonosok egy részének azért számítaniuk kell néhány hónap üresjáratra. Ez egészen addig fog tartani, amíg a város külső kerületeiből nem költöznek beljebb azok az emberek, akik örömmel választanák majd a jobb lokációjú albérleteket, de az eddigi helyzet miatt nem volt rá lehetőségük.”

A szakértő szerint tehát a bérbeadási piac az elmúlt évben olyan erős volt, hogy ez valószínűleg egyensúlyozni fogja a hirtelen megjelenő túlkínálatot. Az AirBnB lakások egyébként általában magasabb színvonalúak az egyéb hosszú távra kiadó lakásoknál, így várhatóan nem lesz szükség a beköltözésnél költséges átalakításokra.

„Nem igazán találkoztunk olyan külföldi befektetővel, aki csak és kizárólag az AirBnB miatt vásárolt volna ingatlant” – mondja a Central Home szakértője. „A külföldi befektetők azért előzetesen feltérképezik a magyarországi lehetőségeket, több szempontot is mérlegelnek, összehasonlítják a paramétereke más országokkal. Ez ugyanúgy zajlik akkor is, ha valaki inkább vidéki ingatlanokat vásárol és akkor is, ha a Belváros a célpontja. Úgyhogy azt gondolom, hogy ez nem fogja a budapesti ingatlanpiacra már belépett szereplőket eltántorítani, inkább kivárnak, és a tevékenységüket módosítják majd. Terézváros és vele együtt az összes belső kerület továbbra is kiemelt ingatlanbefektetési terület marad, ez nem kérdés.”

Ben-Ezra Orran elképzelhetőnek tartja, hogy az átmenet évében, azaz 2025-ben lesz ennek a döntésnek visszatartó hatása, elmaradhatnak a VI. kerületben egyes vevőcsoportok és ezáltal a kereslet is csökkenni fog, de a Central Home jelenlegi tapasztalatai alapján értékcsökkenés nem fog bekövetkezni. A szakértő felhívja a figyelmet arra, hogy például az V. kerületben eddig is nagyon kevés lehetőség nyílt a rövidtávú kiadásra, a kereslet ettől még ugyanolyan magas volt, erre számítanak a VI. kerületben is.

„Sőt még azt is el tudjuk képzelni, hogy ez a negatívnak tűnő hatás átfordulhat pozitív irányba is, és az emberek érdeklődése még inkább felélénkülhet a terézvárosi ingatlanok iránt, mert nincs a környéken AirBnB” – mondja. „Amennyiben pedig a VI. kerület bevételei nem sínyli meg nagyon az AirBnB elmaradását, nem zárnak be tömegesen éttermek, kávézók, akkor elképzelhető, hogy előbb-utóbb mindegyik belvárosi kerület követi majd a terézvárosiak példáját. Egy biztos, a külföldi befektetők budapesti vásárlási szándékát ez nem fogja alapjaiban megingatni.”

A 20. század elején lett felkapott a Király utca és a Nagymező utca, ezek egyébként a színházakkal, szórakozóhelyekkel, éttermekkel ma is ugyanúgy a kulturális élet központjainak számítanak, ehhez zárkózott fel az 1990-es évektől a Liszt Ferenc tér, kávézóival, éttermeivel és persze a Zeneakadémia közelségével, valamint a Kazinczy utca a romkocsmákkal, fiatalok által gyakran látogatott szórakozóhelyeivel. A mai budapesti életben érdekes színfolt még Budán a Bartók Béla út, ahol számos galéria, kávézó és étterem nyílt az utóbbi években, és szintén nagyon közkedvelt a Ráday utca, ahová a gasztronómia szerelmeseinek is van miért ellátogatniuk a helyi és a nemzetközi konyha tesztelésére.

Ezek tehát a város állandó lakói és vendégként érkező látogatói számára a legizgalmasabb utcák. De vajon minek alapján alakul a legnépszerűbb belvárosi utcák toplistája?

„A fenti szempontok természetesen az ingatlanpiacon is ugyanúgy jelen vannak” – mondja Ben-Ezra Orran, a belvárosi ingatlanok specialistája, a Central Home szakértője. „A lokáció nagyon fontos, a könnyen, akár gyalogosan, akár tömegközlekedéssel jól megközelíthető ingatlanok mindig keresettebbek. Sokaknak fontos szempont a parkolási lehetőség is, ami ugye a Belvárosban nem egyszerű feladat, de a bejelentett lakosok részére az önkormányzat biztosítja a díjmentes vagy nagyon kedvezményes parkolókártyát. A látnivalók közelsége, a Duna, a menő éttermek, kávézók, múzeumok, galériák környéke is mindig nagyon népszerű.”

A belvárosi ingatlanpiacon, amely hat budapesti kerületet érint, jelenleg ezek a legnépszerűbb környékek, utcák, ahol néha a kereslet nagyobb, mint a kínálat.

V. kerület

a Parlament és a Kossuth Lajos tér környéke

Duna-parti, dunai panorámás ingatlanok

Erzsébet tér és a Szabadság tér és a környező utcák

VI. kerület

Andrássy út és a Király utca közötti szakasz

VII. kerület

a Gozsdu-udvar környéke

a Klauzál tér (élénkülő érdeklődés a felújítások miatt)

VIII. kerület

a Nemzeti Múzeum környéke, a Palotanegyed

Bródy Sándor utca

Szentkirályi utca

IX. kerület

Ráday utca

Ferenc tér környéke

XIII. kerület

Pozsonyi út

Szent István Park – utóbbiaknál mindig kiemelkedően nagy a kereslet

„A pandémia előtti nagy pezsgés azért még csak részben tért vissza” – kezdi Ben-Ezra Orran, a Central Home szakértője. „Abban nincs különösebb változás, hogy a korábbi időszakhoz hasonlóan most is az ázsiai, főleg kínai és vietnámi befektetők vannak jelen a belvárosi ingatlanpiacon. A háborús helyzetek befolyásolták ugyan az orosz és ugyanúgy az izraeli befektetők jelenlétét is, de még ők sem tűntek el teljesen a piacról.”

A szakértő szerint a magyar befektetők is kezdik kiheverni a nehezebb időszakot és folyamatosan térnek vissza érdeklődőként, aktív vásárlóként. Ha megvizsgáljuk az előző év hasonló időszakát, egyértelműen az látszik, hogy nőtt a dinamika, egyre aktívabb lett a piac, úgy a kereslet-kínálat arányát, mind a teljes befektetői állományt tekintve is. Ha számokban kellene ezt kifejezni, akkor a jelenlegi adatok szerint nagyjából 30-40 %-kal nagyobb mozgást érzékelt a Central Home.

„Természetesen mindig megvannak a legkedveltebb budapesti célpontok, azok a területek, városrészek, esetleg utcák, ahol a szokásosnál élénkebb az érdeklődés” – folytatja Ben-Ezra Orran. „Az V. kerület mindig a toplisták élén van, és továbbra is nagyon keresett az Andrássy út és környéke. Fellendülést tapasztaltunk a legutóbbi elemzésünkhöz képest a VII. kerületi területen is, a Gozsdu udvar és a Király utca környéke ismét jobban pezseg. Az átlagos, külföldi befektetői keresések 90 millió Ft körül mozognak, többnyire az 1-2 hálószobás, jó minőségben felújított, AirBnB-re alkalmas lakásokra irányulnak.”

A rövidtávú kiadás ugyanakkor sok esetben kockázatos lehet. A szóban forgó kerületek önkormányzatai, vezetése szinte mindenhol szigorításokra készülnek. Az új jogszabályok pedig jelentősen befolyásolhatják majd a belvárosi kerületekben értékesítésre kínált és a befektetők által jelenleg vonzónak tartott lakások piacát – írják.

„Az vitán felül áll, hogy a világ minden nagyvárosában általánosan a belvárosi ingatlanokat tartják az emberek a legbiztonságosabb befektetési formának” – kezdi Ben-Ezra Orran, a belvárosi ingatlanok specialistája, a Central Home szakértője. „Ez elsősorban azért alakult így, mert hosszú távon megőrzik értéküket ezek az ingatlanok, sőt általában a különleges lokáció miatt az értékük hosszútávon is a legmarkánsabban emelkedik. Nem utolsósorban pedig az a fő szempont, hogy ezek az ingatlanok az üzleti világ centralizálódása, a turizmus soha nem látott mértékű növekedése miatt biztonsággal bérbe adhatóak, így az ebből származó átlagos bevétel garantált.”

A szakértő hangsúlyozza, hogy a belvárosban ingatlanértékesítéssel foglalkozni azért is lényegesen más, mint például az agglomerációs övezetekben, mert a lakossági kereslet mellett folyamatosan jelen vannak külföldi befektetők is a piacon, ami bizonyos időszakokban jelentősen fel tudják pörgetni a forgalmat.

„Természetesen a lakossági kereslet és a különböző befektetői kereslet között markáns különbségek vannak” – folytatja Ben-Ezra Orran. „Az évek tapasztalatai azt mutatják, hogy minden egyes vevőcsoportra más marketinget és más munkastratégiát kell alkotnia minden piaci szereplőnek. Mivel a Central Home kifejezetten a belvárosi ingatlanpiacra koncentrál, ezért ez a működésünk alappillérének része, hogy minden szegmens megfelelő kiszolgálását kontrolláljuk. Viszont mi kiemelten tudunk erre a területre összpontosítani, ellentétben azokkal a hálózatokkal, cégekkel, akiknek az agglomerációs piacra is fókuszálni kell.”

A szakértő példaként említ egy aktuális jelenséget. Évek óta tudjuk, hogy a legnagyobb érdeklődés a belvárosi ingatlanok irányába az Ázsiából érkező vevőcsoporttól, kínai, vietnámi vevőktől tapasztalható. Viszont ezt a vevőcsoportot is két részre lehet osztani: az egyik részük a belvárosi kislakások és az AirBnB-lehetőségek iránt érdeklődők, vannak viszont azok is, akik tartózkodási program keretében vásárolnak ingatlant, nekik természetesen más preferenciáik vannak az ingatlanjuk kiválasztásánál. Ezeknek a vevőcsoportoknak teljesen más típusú szolgáltatást kell nyújtani a sikeres tranzakció megvalósításához.

„A Belváros esetében semmiképpen sem lehet megkerülni a bérbeadás témáját sem” – mondja Ben-Ezra Orran. „Értelemszerűen a bérbeadási piacon is vannak eltérések az agglomerációhoz képest, ugyanis a Belvárosban a különböző igényű piaci szereplők jelenléte és az ebből adódó magasabb bérleti díjak miatt  ez egy alapvetően erősebb befektetési lehetőség az agglomerációval szemben. Ennek különösebb kockázata nincsen, azonban a belépési összeg, tehát maga az ingatlanok ár itt jóval magasabb, így ez nem mindenki számára elérhető.”

„Nyilván egy nagyváros közepén kicsit másképp értelmezzük a fenntartható ingatlan fogalmát” – kezdi Ben-Ezra Orran, a belvárosi ingatlanok specialistája, a Central Home szakértője. „Értelemszerűen itt kevésbé beszélhetünk zöld energiaforrásokról, nemigen tudunk napelemekkel vagy szélerőművekkel kalkulálni egy belvárosi ingatlan felújításánál, egyelőre igen ritka, hogy napkollektor kerüljön egy belvárosi társasház tetejére, bár a jövőben talán ezt is lehetséges lesz. Ugyanakkor a 2022-ben kezdődött energiaválság már felhívta a figyelmet arra, hogy nagyon nem mindegy, milyen energiafelhasználása van az adott ingatlannak, így megnőtt az érdeklődés a magasabb fokú energiatanúsítvánnyal rendelkező lakások iránt.”

Az egyik fontos szempont, amelyet a vevők szinte elsőként néznek, az energiatakarékos nyílászárók kérdése. Szinte minden vevő rögtön kipróbálja, teszteli, hogy miként nyílnak és záródnak az ablakok, a modern, többrétegű, jól záródó ablakokat részesítik előnyben. Ugyancsak fontos a falak és a tetőszerkezet szigetelése, hiszen ez is nagyon sokat jelenthet a fűtési költségekben. Ez utóbbinál a gázzal kapcsolatos kockázat miatt ma már többnyire az elektromos fűtéseket részesítik a vevők előnyben, a hatékony fűtő-hűtő klímák, okosvezérlésű rendszerek mindenképpen erénynek számítanak egy ingatlan megtekintése során, ugyanúgy ahogyan a víztakarékos rendszerek is. A belvárosi ingatlanokban gyakran kisebb a víznyomás, ezért fontos lehet olyan eszközöket választani, amelyek kevesebb vizet használnak.

„Nem véletlenül ugrottak meg a belvárosi ingatlanok esetében a felújítási költségek sem” – mondja a Central Home szakértője. „A befektetők különösen nem, de a privát lakásvásárlók sem szeretnek ma már kompromisszumokat kötni: a magas minőség szinte természetes elvárás a lakások felújításával kapcsolatban. Ide számítom azt például, hogy környezetbarát, fenntartható forrásból származó anyagokat használjanak egy-egy adott lakásnál.”

A lakás elhelyezkedése is nagyon fontos szempont lehet a fenntarthatóság szempontjából. Sokan keresnek olyan ingatlanokat, amelyek a tömegközlekedési lehetőségekhez, kerékpárutakhoz, sétálóövezetekhez közel vannak, ahol a környéken könnyedén meg lehet vásárolni az alapvető élelmiszereket és egyéb fogyasztási cikkeket, gyalogosan is el lehet érni különböző szolgáltatásokat. Ily módon minimalizálni lehet az autóhasználatot, és ezáltal csökkenteni a környezetre gyakorolt káros hatást.

A modern ingatlanpiac tehát egyre inkább figyelembe veszi ezeket a fenntarthatósági szempontokat, és egyre több ingatlanfejlesztő és építtető törekszik zöld, fenntartható lakó- és munkakörnyezetek létrehozására.

„Egyértelműen észrevehető, hogy az állam által tavaly és idén elindított program kellően felpezsdítette a belvárosi ingatlanpiacot” – kezdi Ben-Ezra Orran. „Nem lehet figyelmen kívül hagyni a tényt, hogy a program lehetőséget biztosít olyan külföldi befektetőknek, akik legalább 70 000 000 Ft értékű ingatlant vásárolnak, hogy cserébe tartózkodási engedélyt kapjanak az országban. A gyors ütemű döntéshozatal érdekében viszont mindössze 90 nap áll rendelkezésre az ingatlan megvásárlására. Hogy ezeket a feltételeket tartani lehessen, több olyan cég is felbukkant az ingatlanpiacon, amelyek szakosodtak az ilyen érdekű vevőcsoportok kiszolgálására.”

A szakértő elmondta, hogy az ázsiai, vietnámi és kínai származású vevők körében kifejezetten népszerűek a kétszobás, emeleti, jó elosztású ingatlanok, amelyeknél a fő kritérium az, hogy az ingatlan optimális elosztással rendelkezzen, előnyös lokációban. Elsősorban a VI., VII. és VIII. kerületek kínálnak megfelelő lehetőségeket a keresett kritériumoknak megfelelő ingatlanok területé.

„Bár a jelenlegi vevőszámok nem érik el az 2006 és 2017 közötti első államkötvény programban tapasztalt külföldi befektetőszámokat, az idei év januárjában tapasztalt növekedés azt mutatja, hogy a külföldi vevők érdeklődése erősödik” – véli Ben-Ezra Orran. „A Central Home által szervezett megtekintések és az ingatlanpiaci aktivitás növekedése ebben mindenképpen szerepet játszik, és a szakértők szerint ez a tendencia tovább erősödhet a következő időszakban.”

„Az idei év eleje egyenes folytatása volt a 2022-es év zárásának” – kezdi az elemzést Ben-Ezra Orran, a Central Home szakértője, a belvárosi ingatlanok specialistája. – „Az árak stagnáltak, továbbra sem lehetett a korábbi árakhoz hasonló értékesítéseket eszközölni a belvárosi ingatlanpiacon. És míg az első három hónap még el-eldöcögött, még talán némi növekedést is tapasztaltunk, április közepétől közel három hónapig mélypontot éltünk meg, nagyon kevés adásvétel történt ebben az időszakban, közel 30 %-kal kevesebb tranzakció volt, ami komoly kihívást jelentett a piaci szereplők számára. Ez a három hónap azért alapjaiban határozta meg az egész év mérlegét.”

Nyár közepén kezdődött némi fellendülés, minden piaci szegmensben javuló tendencia mutatkozott. A belvárosi ingatlanok iránti kereslet növekedése és a tranzakciók számának emelkedése pozitív irányba terelte a piacot. A visszaesés után a szereplők újra megtalálták bizalmukat, és az ingatlanpiac dinamikusabbá vált. Az őszi időszakban pedig egyértelműen jellemző volt, hogy a belvárosi ingatlanpiacon ismét felbukkantak a külföldi érdeklődők, mintegy 40 %-kal többen, mint az előző időszakokban: a vietnami és a kínai vevőcsoportok mellett orosz és amerikai vevők is. A Central Home adatbázisa szerint ebben az időszakban mintegy 5 %-os átlagos ingatlanérték növekedés mérhető. Ez azonban hiába hangzik pozitív értékként, az infláció mértéke mellett sajnos reál csökkenést jelent.

„Most, hogy az év utolsó szakaszába léptünk, némiképp déja vu érzésünk van” – folytatja Ben-Ezra Orran. – „Hasonló jelenséget tapasztalunk, mint a tavalyi év végefelé, erősödik az aktivitás a keresleti és a kínálati oldalon is, mintha sokan már egy új döntés kíséretében szeretnének átlépni a következő évbe. Az aktivitás mind a keresleti, mind a kínálati oldalon megnőtt, és a tranzakciók száma is fellendült, így az év végi időszakban a belvárosi ingatlanpiac felélénkült.”

Az adásvételek volumene évek óta hullámzó, az előző évhez képest közel 10 %-os visszaesés volt tapasztalható az eladások terén. Ezzel szemben viszont a kiadási piac egész évben erős volt, mind a hosszútávú bérbeadások, mind pedig az AirBnB jól teljesített. A szakértő szerint viszont, ami az igazi kihívást jelenti az az, hogy rugalmas megoldásokat tudjanak kínálni az ügyfeleik számára, hogy a magas belvárosi ingatlanárak és a hitelkamatok ellenére érdekeltté tudjanak válni a vásárlási folyamatban.