<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:wfw="http://wellformedweb.org/CommentAPI/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
	xmlns:slash="http://purl.org/rss/1.0/modules/slash/"
	>

<channel>
	<title></title>
	<atom:link href="https://markamonitor.hu/tag/cee-smart-cities-mobility-sprint/feed/" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>https://markamonitor.hu</link>
	<description></description>
	<lastBuildDate>Sun, 22 Nov 2026 10:34:52 +0000</lastBuildDate>
	<language>hu</language>
	<sy:updatePeriod>
	hourly	</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>
	1	</sy:updateFrequency>
	<generator>https://wordpress.org/?v=7.1.5</generator>

<image>
	<url>https://markamonitor.hu/wp-content/uploads/2018/07/cropped-favicon-32x32.png</url>
	<title>Márkamonitor</title>
	<link>https://markamonitor.hu</link>
	<width>32</width>
	<height>32</height>
</image> 
	<item>
		<title>Forráshiány fékezi a fenntartható városi mobilitás fejlesztését</title>
		<link>https://markamonitor.hu/forrashiany-fekezi-a-fenntarthato-varosi-mobilitas-fejleszteset/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Tokaji Tamás]]></dc:creator>
		<pubDate>Sun, 22 Nov 2026 10:34:52 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Hírek]]></category>
		<category><![CDATA[CEE Smart Cities Mobility Sprint]]></category>
		<category><![CDATA[Hannibál Zsolt]]></category>
		<category><![CDATA[Mezei Szabolcs]]></category>
		<category><![CDATA[PwC Magyarország]]></category>
		<category><![CDATA[SUMP]]></category>
		<category><![CDATA[Sustainability Urban Mobility Plan]]></category>
		<category><![CDATA[városi mobilitás]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://markamonitor.hu/?p=74771</guid>

					<description><![CDATA[A Budapestet is vizsgáló PwC CEE Smart Cities Mobility Sprint 2026 szerint a régiós városok 83%-a rendelkezik fenntartható mobilitási tervvel vagy intelligens mobilitási ütemtervvel, miközben mindössze 17%-uk biztosít külön költségvetést a megvalósításra. A városok közel háromnegyede továbbra is elsősorban uniós forrásokra építi mobilitási fejlesztéseit. Budapesten már láthatók a fenntarthatóbb közlekedés irányába tett lépések: a budapestiek [&#8230;]]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p><strong>A Budapestet is vizsgáló </strong><a href="https://cee.pwc.com/cee-smart-cities-mobility-sprint-2026.html" target="_blank" rel="noopener"><strong>PwC CEE Smart Cities Mobility Sprint 2026</strong></a><strong> szerint a régiós városok 83%-a rendelkezik fenntartható mobilitási tervvel vagy intelligens mobilitási ütemtervvel, miközben mindössze 17%-uk biztosít külön költségvetést a megvalósításra. A városok közel háromnegyede továbbra is elsősorban uniós forrásokra építi mobilitási fejlesztéseit. Budapesten már láthatók a fenntarthatóbb közlekedés irányába tett lépések: a budapestiek mintegy 20-22%-a ül kerékpárra legalább hetente egyszer, és a kerékpározás részaránya becslések szerint körülbelül 2%-ról 5%-ra emelkedett az utóbbi időszakban.</strong></p>
<p>&nbsp;</p>
<p><strong>A mobilitási tervezés a legtöbb városban már alap</strong></p>
<p>A fenntartható városi mobilitási tervek (Sustainability Urban Mobility Plan, SUMP) szerepe jelentősen felértékelődött az elmúlt években. A kutatásban részt vevő városok 67%-a hosszú távú városfejlesztési és fenntarthatósági eszközként tekint ezekre, 5%-uk a jelenlegi mobilitási problémák megoldására és a teljesítmény javítására, 28%-uk pedig mindkét célra használja.</p>
<p>A szabályozási környezet szintén ebbe az irányba tereli a városokat. A módosított TEN-T, vagyis a Transzeurópai Közlekedési Hálózatról szóló rendelet alapján 2027 végéig 431 európai városi csomópontnak kell fenntartható városi mobilitási tervvel rendelkeznie. A városoknak emellett a 2030-ra életbe lépő szigorúbb levegőminőségi követelményekre is fel kell készülniük.</p>
<p><em>„A régió városai sokat fejlődtek az elmúlt időszakban a tudatos, perspektivikus víziókat megfogalmazó stratégiai tervezés tekintetében. A következő feladat, hogy a mobilitási célok mögé hosszú távon működő finanszírozási és irányítási modellek kerüljenek. A közlekedési, környezetvédelmi és városfejlesztési tervek összehangolása különösen fontos lesz a szigorodó európai előírások teljesítéséhez, melyek tulajdonképpeni célja az, hogy valóban élhető városi környezetben tölthessük a következő évtizedeket”</em> – hangsúlyozta Hannibál Zsolt, a PwC Magyarország szakértője.</p>
<p>&nbsp;</p>
<p><strong>Sok az adat, de kevés hozzá az integrált városi adatplatform</strong></p>
<p>A városok többsége már adatvezérelt működésre készül: 89% használ vagy tervez alkalmazni intelligens városi és mobilitási mutatószámokat, 82% pedig mesterséges intelligenciára, fejlett adatelemzésre vagy digitális ikermodellekre (digital twin) épülő megoldásokat tervez. A digitális ikrek a városi rendszerek virtuális másai, amelyekkel a fejlesztések és a közlekedésszervezési intézkedések hatása modellezhető. Valós adatokkal folyamatosan frissül, így a tényleges működést követi.</p>
<p>A technológiai háttér ugyanakkor egyelőre csak részben áll rendelkezésre: működő vagy fejlett központi adatplatformja a városok 44%-ának van, a mobilitási adatok elemzéséhez 39% használ rendszeresen mesterséges intelligenciát, digitális ikermegoldásokat pedig csak 28% alkalmaz.</p>
<p><em>„Az adatvezérelt működést lehetővé tévő megoldásokat létrehozni képes kompetencia nem szerezhető meg egy projekt eredményeképpen, hanem jelentős és folyamatos belső kompetenciafejlesztést igényel. Ebbe a városoknak nyilvánvalóan invesztálniuk kell. A kihívást az jelenti, hogy ezt, a napi problémákhoz képest halaszthatónak tűnő feladatot hogyan tudják a prioritások között tartani&#8221;</em> – emelte ki Mezei Szabolcs, a PwC Magyarország közszolgálati tanácsadásért felelős cégtársa.</p>
<p>A digitális integráció ugyanakkor a városhatárokon is túlmutat. A felhasználók részéről egyre erősebb az elvárás, hogy a mobilitási alkalmazások országosan is használhatók legyenek, és egységes felületet alkossanak. Erre jó példa a BudapestGO, amelyben ma már a hazai települések többségének helyi és helyközi jegyei, bérletei is megvásárolhatók. Így vált a nagyvárosi platform országos léptékű, összekapcsolt mobilitási szolgáltatás alapjává.</p>
<p>&nbsp;</p>
<p><strong>Tízből hét város uniós forrásokra építi mobilitási fejlesztéseit</strong></p>
<p><strong> </strong>A mobilitási fejlesztések megvalósítását a régióban elsősorban a finanszírozás bizonytalansága nehezíti. A vizsgált városok 72%-a stratégiai forrásként számol az uniós támogatásokkal a mobilitási rendszerek finanszírozásában. Dedikált pénzügyi eszközökkel (mint például a PPP-konstrukciók, zöld kötvények, magánbefektetések vagy speciális hitelkeretek) mindössze 24%-uk rendelkezik, külön költségvetést pedig 17%-uk biztosít a fenntartható mobilitási tervek végrehajtására.</p>
<p>A forráshiány mellett az intézményi környezet is korlátot jelent: a válaszadók 45%-a elégtelennek tartja a nemzeti szintű támogatást a fenntartható városi mobilitási tervek és az intelligens mobilitási programok megvalósításához.</p>
<p><em>„A régió városai ma még jellemzően az uniós forrásokra építik mobilitási fejlesztéseiket.  A hosszú távú programok finanszírozását viszont érdemes több forrásra építeni: az uniós, önkormányzati, állami és piaci források együtt tudják csökkenteni a kiszolgáltatottságot, és kiszámíthatóbbá tenni a többéves beruházásokat”</em> – mutatott rá Mezei Szabolcs.</p>
<p>&nbsp;</p>
<p><strong>A levegőminőségi célokhoz kevés a járműcsere</strong></p>
<p><strong> </strong>A közlekedésből származó légszennyezés mérséklését célzó intézkedések 71%-a a közösségi közlekedési járműállomány megújítására és elektrifikációjára épül. Emellett a városok 61%-a ösztönzi az aktív mobilitást, beleértve a kerékpározást, a gyaloglást, a közbringarendszereket és a gyalogos övezetek kialakítását. Egyre több helyen jelennek meg továbbá parkolási, hozzáférés-szabályozási és forgalomkereslet-kezelési intézkedések is. A kutatás szerint ugyanakkor a városok 44%-a még mindig nem rendelkezik az új európai levegőminőségi előírásoknak megfelelő ütemtervvel.</p>
<p>Budapest a riport egyik példája az aktív mobilitás fejlesztésére, ahol a kerékpáros közlekedés részaránya a becslések szerint 2021 és 2024 között körülbelül 2%-ról 5%-ra emelkedett célzott infrastruktúra-fejlesztések eredményeként.</p>
<p>&nbsp;</p>
<p><strong>A városi mobilitás nemcsak közlekedési kérdés, hanem a gazdaságfejlesztés része</strong></p>
<p><strong> </strong>A megkérdezett városok 83%-a törekszik arra, hogy a mobilitási tervezést összehangolja az építőipar, a logisztikai szolgáltatók és a stratégiai infrastruktúra-fejlesztések igényeivel. Az energiabiztonság szintén megjelent a közlekedési tervezésben: a városok 89%-a figyelembe veszi ezt a szempontot is.</p>
<p>Az összekapcsolódó digitális infrastruktúra egyben a kiberbiztonsági és működésbiztonsági kérdések jelentőségét is növeli. Mindez azt jelzi, hogy a városi mobilitás már nem kizárólag közlekedésszervezési feladat, hanem a városfejlesztés, a gazdasági működés és az infrastruktúra tervezésének része.</p>
<p><em>„A régióban számos olyan megoldás működik, amely más városok számára is hasznos tapasztalatot jelenthet. A következő évek fejlődéséhez nagyban hozzájárulhat, hogy ezek a jógyakorlatok milyen gyorsan és milyen formában kerülnek átültetésre, adaptációra, szükség esetén továbbfejlesztésre a térség más városaiban”</em> – érvelt Hannibál Zsolt.</p>
<p>Budapesten a megújult, elektromos rásegítésű közbringarendszer a szigetüzemű pilotokat követve példázza, hogyan lehet egy bevált megoldást a változó elvárásokhoz igazítani, korszerűsíteni. A hivatalos indulást követő hónapokban pedig a működési tapasztalatok folyamatos elemzést, esetleges korrekciót kívánnak, míg az új rendszer megbízhatóan működik. Győrben idén ősszel hasonló fejlettségű közbringarendszer indult, amelynek bérletei a fővárosban is érvényesek. A példa mutatja, hogy a bevált megoldások városok közötti átvétele és összekapcsolása az ingázók számára is valódi hozzáadott értéket teremthet.</p>
<p>Az új mobilitási eszközök elterjedése a szabályozási keretek megújítását is megköveteli. Az elektromos rollerekre vonatkozó KRESZ-módosítás és az arról indított társadalmi egyeztetés jól szemlélteti, hogy a fenntartható városi mobilitás hosszú távú sikeréhez a kiszámítható szabályozás és a közlekedésbiztonság megteremtése is elengedhetetlen.</p>
<p>&nbsp;</p>
<p><strong>Öt városi kezdeményezés kapott kiemelt elismerést</strong></p>
<p>A CEE Smart Cities Mobility Sprint 2026 öt olyan városi kezdeményezést részesített külön elismerésben, amelyek a fenntartható mobilitási célok gyakorlati megvalósítására mutatnak követendő példát.</p>
<ul>
<li><strong>Rzeszów</strong> intelligens parkolási rendszere mintegy 2200 parkolóhelyet figyel valós időben 338 kamera és több mint 300 szenzor segítségével.</li>
<li><strong>Prágában</strong> a közösségi közlekedési infrastruktúra napelemekkel történt energiahatékonysági korszerűsítése várhatóan körülbelül 30%-kal csökkenti az érintett eszközök energiafelhasználását.</li>
<li><strong>Pozsony</strong> a teljes nagyvárosi térséget lefedő fenntartható városi mobilitási terven dolgozik, önkormányzati, regionális, országos, sőt határon átnyúló szereplők bevonásával.</li>
<li><strong>Ljubljana</strong> húszéves köz- és magánszféra közötti partnerség keretében 400 elektromos járműből, 400 parkolóhelyből és 160 töltőállomásból álló elektromosjármű-bérleti és autómegosztó rendszert hoz létre.</li>
<li><strong>Riga</strong> „Elpo, Rīga&#8221; („Lélegezz, Riga&#8221;) kampányában 2025 végén és 2026 elején 117 diák és ingázó hordozható szenzorokkal mérte a belvárosi szállópor-szennyezettséget. A több mint 696 ezer mérés a csúcsforgalmi órákban 9–10%-kal magasabb szennyezést mutatott, ami a célzott intézkedések alapja lehet.</li>
</ul>
<p>&nbsp;</p>
<p>&nbsp;</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
	</channel>
</rss>
