A 2025-ben számos közép- és kelet-európai ország jelentős politikai és gazdasági kihívás elé néz. Lengyelország EU elnöksége alatt az európai biztonság megerősítésére helyezi a hangsúlyt. Románia gazdasági nehézségek és egyre erősödő nacionalista retorika közepette készül elnökválasztásának megismétlésére. Szerbia amerikai szankciókkal és széleskörű tiltakozásokkal szembesül, amelyek az uralkodó politikai elit iránti elégedetlenséget tükrözik. Ezek a fejlemények egy viharos évet vetítenek előre, amelyben a gazdasági nehézségek és a politikai instabilitás kerülnek a figyelem középpontjába.

A régió biztonságát és gazdasági helyzetét jelentősen befolyásoló tényező az orosz-ukrán háború jövője. Az USA külpolitikai fordulata tükrében – különös tekintettel a Fehér Házban történt eseményekre – egyre csökken a realitása annak, hogy a háború potenciális lezárása tényleges biztonsági garanciákat fog hordozni Ukrajna számára. Ezzel párhuzamosan Marco Rubio amerikai külügyminiszter kezdeti tárgyalásai a NATO-szövetségesekkel a védelmi kiadások növelésére összpontosítottak. Ezek a fejlemények aggodalmat keltettek az európai szövetségesek körében, és jelentős fegyverkezési hullámot idézhetnek elő a kontinensen.

„A kormány számára a pártrendszer átalakulása komoly kihívást jelent. A Fidesz dominanciáját és a TISZA párt erősödését figyelembe véve a jövőbeli választások eredményei egyre inkább a gazdasági helyzet és az EU-val való viszony függvényében dőlhetnek el. Trump visszatérésével a Fehér Házba Magyarország politikai mozgástere jelentősen bővült – főként identitáspolitikai intézkedések terén. Orbán Viktor a globális politikai színtéren a béke szószólójaként és a ‘globalista világrend’ ellenállójaként kíván szerepet vállalni. Korábban a kormánynak ambíciója volt, hogy a Trump-adminisztrációval és Oroszországgal való kapcsolatait kihasználva mediátori szerepet vállaljon az Ukrajna elleni háború lezárására irányuló tárgyalásokban. A Budapest és Kijev közötti feszültségek miatt viszont valószínűtlen, hogy Magyarország aktívan részt vegyen a folyamatban.” – egészíti ki a jelentést Märcz Samu, a Grayling Hungary PA divíziójának vezetője.

Mindezek hatására a Grayling közép- és kelet-európai Public Affairs (PA) csapatai részletes elemzést készítettek, és megosztották perspektíváikat 2025-re, és azon túl. A jelentésben bemutatják, milyen kihívásokkal szembesülhetnek a vállalatok ebben a folyamatosan változó környezetben, és milyen stratégiákkal érdemes készülni a következő időszakra.

A 2025-ös CEE Outlook kiadvány betekintést nyújt Bulgária, Horvátország, Csehország, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szlovénia helyzetébe. A jelentés emellett kitér az Európai Unió tagjelöltországaira, valamint Szerbia és Ukrajna perspektíváit is tartalmazza. Figyelembe véve a teljes kontextust és Donald Trump elnökválasztásának jelentőségét, a Grayling amerikai szakértői egy külön elemzést is készítettek az Egyesült Államok politikájáról és annak lehetséges hatásairól a közép- és kelet-európai piacokra.

A mai kiszámíthatatlan gazdasági és politikai környezetben az átgondolt döntéshozatal elengedhetetlen. Legfrissebb CEE Outlook jelentésünk olyan szükséges információkat nyújt, amelyek segíthetnek a döntések meghozatalában.

További információért a teljes jelentés innen tölthető le.