Szintén most csatlakozik a CBRE európai csapatába Martin Vejražkát is, aki Steffennel szorosan együttműködve az európai energia- és szén-dioxid modellezési igazgatói, valamint a csehországi ESG és fenntarthatósági részleg vezetői pozícióját fogja ellátni. Mindketten a Ludovic Chambe által vezetett európai ESG és fenntarthatósági részleget erősítik a jövőben.

„Izgatottan várom, hogy a CBRE-csapatának tagjaként lehetőséget kapjak az ingatlan szcéna fenntarthatósági törekvéseinek további fejlesztésére” – mondta Steffen Walvius, a cég európai energia- és szén-dioxid-kibocsátásért felelős vezetője. Steffen Walvius több mint tízéves nemzetközi tapasztalattal rendelkezik az építőipar, az energia- és az ingatlanszektor területén, mialatt számos befektetővel, fejlesztővel, tulajdonossal és menedzserrel dolgozott együtt a vállalati ESG, a portfólió fenntarthatóságának javítása és a zöld épületekkel kapcsolatos tanácsadás terén. Steffen aktív tagja az RICS Europe fenntarthatósági munkacsoportjának, és a CRREM (Carbon Risk Real Estate Monitor) bizottságnak.

„Egy erős alapokon nyugvó csapatot veszek át, amely képes eligazítani az ügyfeleket a nemzetközileg elismert tanúsítványok széles skálájának bonyolult folyamatain, a BREEAM-től a LEED-en át a WELL-ig. Ezekre a szilárd alapokra építve szeretnénk tovább bővíteni a szolgáltatásainkat” – mondta az új feladatai kapcsán Martin Vejražka.

Martin Vejražka mellett az energia- és szén-dioxid modellezési csapatot erősíti Kopányi Attila senior fenntarthatósági mérnök és Nagy Dániel fenntarthatósági mérnök is.

Fotó: Steffen Walvius és Martin Vejrazka

A nemzetközi adatok alapján folyamatosan nő a célzottan diákszállónak épített komplexumok (PBSA-k) iránti kereslet Európában. A növekedés fő mozgatórugói közé tartozik az angol nyelvű programok emelkedő száma, a magas színvonalú oktatás és az alacsony tandíj, melyek miatt az EU-n kívüli hallgatók számára egyre vonzóbbá válnak az uniós egyetemek.

Bár 2022-ben több mint 11,5 milliárd eurót fektettek Európában kifejezetten diákok számára épülő szállások fejlesztésébe a CBRE globális ingatlan-tanácsadó cég adatai szerint, ez mindössze a kereslet 15 százalékának befogadására lesz elegendő. A megugró keresletnövekedés jelentős bérletdíj-növekedést is eredményezett európai szinten, ezért több ország kormányzati intézkedésekkel is igyekszik ezeket a fejlesztéseket támogatni.

Magyarországon 10 000 férőhelyre lenne szükség

„Úgy látjuk, Magyarországon a PBSA-piac fejlődésére még várni kell néhány évet. Azoknak, akik ilyen típusú szállást szeretnének, egyelőre a magánbérleti piacon kell megoldást találniuk. Pedig a kereslet már most megmutatkozik: Budapesten 5-10 000 szobára lenne szükség ebben a kategóriában, és Debrecenben is megjelent már az igény a speciálisan diákoknak kialakított szobák iránt. Ráadásul az egyetemek vonzerejét is megnövelnék az ilyen típusú szállások mind a hazai, mind a külföldi hallgatók számára” – mondja Tóth Csaba, a CBRE magyarországi hotel üzletág igazgatója.

És bár a kereslet már megmutatkozott a hazai piacon, a magas építési árak, valamint a hosszabb távú kiadásra vonatkozó bérleti díjak kedvezőtlen, 27 százalékos forgalmi adózása egyelőre óvatosságra inti a fejlesztőket és a befektetőket is Magyarországon.

„Biztató, hogy a professzionális, nemzetközi szereplők már keresik a lehetőségeket Budapesten és érezhető, hogy a lakásbérlés piaca is átalakulóban van Magyarországon. Ez az időszak 2-3 évet vehet igénybe, amíg ezek az új szegmensek kialakulnak és beérnek” – tette hozzá Tóth Csaba.

Miért más, mint egy kollégium?

A PBSA jóval több mint egy kollégium és túlmutat a hagyományos szállásokon, inkább nevezhető szolgáltatásnak, ahol a diákok lakhatnak, dolgozhatnak, tanulhatnak, szocializálódhatnak és szórakozhatnak. A PBSA-k üzemeltetői egyaránt kiemelt figyelmet fordítanak a szolgáltatásokra és a vonzó terek kialakítására. A befektetők számára is vonzó megoldás, hiszen a bérleti szerződések hosszabb távra, minimum 10-12 hónapra szólnak, és amennyiben az adott lakásbérleti piac magas bérleti díjakkal bír, a PBSA mindenképpen egy nagyon keresett és fenntartható termékké tud válni a szakértők szerint.

„Andreas Ridder irányítása alatt kiemelkedő eredményeket értünk el a közép-kelet-európai régióban, azonban a piac dinamikájának változásával szükségessé vált a szervezeti struktúra átszervezése. Hisszük, hogy Daniel egy olyan vezető, aki a régió sajátosságait ismerve a következő szintre emeli a CBRE ügyfélélményt” – mondta Marco Hekman, a CBRE Tanácsadó Üzletágának Kontinentális Európai Elnöke.

Daniel Bienias 2010 óta dolgozik a CBRE-nél, 2015 óta a lengyel leányvállalat ügyvezető igazgatója. Irányítása alatt a CBRE Lengyelország több mint 500 tanácsadóból álló csapatával piacvezetővé nőtte ki magát, miközben a vállalat következetesen bővítette szolgáltatásait az ellátási láncokkal kapcsolatos tanácsadástól az ingatlanfinanszírozáson át az ESG üzletágig.

A CBRE-hez való csatlakozása előtt Daniel a CA Immo Marketing- és Bérbeadási Vezetőjeként a marketing- és üzleti stratégiák fejlesztéséért és kivitelezéséért volt felelős. A Szczecini Egyetemen szerzett diplomát, majd posztgraduális képzésben vett részt a Varsói Műszaki Egyetemen, a Sheffield Hallam Egyetemen és a Harvard Business Schoolon.

 „Elsődleges célom a régióban működő lokális irodáink közötti együttműködés további erősítése. Az egységes megközelítés az egyetlen módja annak, hogy ügyfeleinknek még jobb, megoldásvezérelt élményt nyújtsunk. A helyi sajátosságokat figyelembe vevő jelenlét a többdimenziós szemlélettel és a nemzetközi színvonalú szakértelemmel kombinálva képezik versenyelőnyünket a régióban” – nyilatkozta Daniel Bienias, a CBRE Közép-Kelet-Európa és Lengyelország ügyvezető igazgatója.

A rendelkezésre álló eszközök alacsony szintje korlátozza a bérlőknek felajánlható egységek számát, így a tulajdonosok számos igényt nem tudnak kiszolgálni. A lassabb negyedév ellenére az év végéig a bérbeadás 2022 harmadik negyedévében 19,56 millió négyzetmétert tett ki. Ez 2,2 százalékos csökkenést jelent a tavalyi év azonos időszakához képest, amikor a kihasználtság elérte a 20 millió négyzetmétert, ami azt mutatja, hogy a kereslet továbbra is erős, különösen a termelési és feldolgozóipari ágazatokban.

A kereslet és a kínálat közötti egyensúlyhiány továbbra is nyomást gyakorol a bérleti díjakra, és a harmadik negyedévben több helyen is további emelkedésről számoltak be a prémium bérleti díjak tekintetében. 2021 harmadik negyedévéhez képest Amszterdamban 25 százalékkal nőttek ebben a kategóriában a bérleti díjak, Lyonban 13 százalékos, Bristolban 12 százalékos, Koppenhágában pedig 8 százalékos emelkedés volt tapasztalható.

„Európa számos helyszínén történelmi mélyponton van az üresedés, a kínálati választ pedig a magas hitelfelvételi költségek, a növekvő építési költségek és a magasabb kilépési hozamok akadályozzák” ­– fejtette ki Simon Blake, a CBRE EMEA ipari és logisztikai üzletágának vezetője. „Ezek a tényezők együttesen ideiglenesen ellehetetlenítenek bizonyos fejlesztéseket, és mind a bérleti díjak növekedésén, mind az indexálláson keresztül magasabb bérköltségeket eredményeznek.”

„Az elmúlt két évben számos rekordot jelentő negyedévet láttunk, és nem számítottunk arra, hogy ez a rendkívüli tendencia megmarad” – tette hozzá Joerg Kreindl, a CBRE EMEA ipari és logisztikai üzletág bérlői részlegének vezetője. „A logisztika iránti kereslet alapjai még mindig jobb helyzetben vannak, mint más európai kereskedelmi ingatlanágazatoké, de a makrogazdasági háttér miatt kezdünk némi óvatosságot látni a bérlők részéről.”

„A harmadik negyedévben a hazai ipari és logisztikai piacon a bérlői kereslet rekordmagasságba emelkedett, amit legnagyobb részben a főváros környéki ingatlanok iránti igények töretlen bővülése okozott. A fejlesztői aktivitás is erős, az elmúlt negyedévekben tapasztalt csúszások miatt az év második felében tetőzik az új kínálat szintje” – tette hozzá a magyarországi piac vonatkozásában Borbély Gábor, a CBRE kutatási igazgatója „Az idei évben a 3 millió négyzetméteres budapesti piacon félmillió négyzetméter fölött lesz mind a bérbeadási, mind az építési volumen, ami erősödést jelent az előző évhez képest. 2023-ra vonatkozóan óvatosabb a becslésünk, de a jelenlegi 5 százalék alatti kihasználatlansági szint bizalomra ad okot, a bérleti díjak pedig reálértékben is tartják magukat, ami más szektorról nem elmondható.”

Fotó: CHUTTERSNAP/unsplash.com

„Az online vásárlások aránya a közép- és kelet-európai régióban évek óta rendszeresen növekszik. A világjárvány által okozott impulzusnak köszönhetően a növekedés tovább gyorsult, és ez várhatóan a következő években is meghatározza majd a növekedés ütemét. Az online vásárolt áruk legnépszerűbb kategóriái közé tartoznak az elektronikai cikkek 14 százalékos piaci részesedéssel, valamint a ruházatok és lábbelik az összes vásárlás 10 százalékával. Fontos hozzátenni, hogy a 2020-as évet leszámítva az offline vásárlás is növekszik, és az előrejelzések erre a piacra vonatkozóan is optimisták. A hagyományos kiskereskedelmi üzletekben vásárolt áruk legnagyobb kategóriája az élelmiszer. Ennek részesedése a közép-kelet-európai régióban jelenleg 59 százalék, és az egyik leggyorsabban növekvő kategória az elektronikai cikkek, valamint az egészség és szépségápolás mellett” – mondta Carmen Ravon, a CBRE CEE kiskereskedelmi üzletágának vezetője.

A kereskedelemi szegmensben az online tér Közép- és Kelet-Európában jelenleg 15 százalékot fed le, a fennmaradó 85 százalékot az offline vásárlás teszi ki. 2016 és 2021 között az e-kereskedelem részesedése 9 százalékponttal 6-ról 15 százalékra nőtt, és a CBRE becslései szerint 2026-ra akár a kiskereskedelmi szektor egyötödét is lefedheti. A növekedés szinte minden termékkategóriában megfigyelhető: az elmúlt 5 évben azonban az élelmiszerek és italok értékesítése nőtt a leggyorsabban, korábban ezen termékek e-kereskedelemi aránya nem volt számottevő, ezzel szemben 2021 végére már 5 százalékra nőtt a piaci aránya. A játékok és a háztartási cikkek eladásai is fellendültek, jelenleg az összes vásárlás 1-2 százalékát teszik ki.

A csehek és a lengyelek főleg online vásárolnak

A régió országai közül Csehország és Lengyelország emelkedik ki leginkább az online vásárlás tekintetében, ezen országok esetében az e-kereskedelem aránya magasabb, mint a közép-kelet-európai átlag. A CBRE előrejelzései szerint 2026-ra ez az arány Csehországban elérheti a 24 százalékot, Lengyelországban pedig a 23 százalékot. Az e-kereskedelem leglassabb növekedési ütemét Magyarországon regisztrálták.

A régió más országaihoz hasonlóan a lengyelek és a csehek is általában online vásárolnak elektronikai cikkeket. A második legnépszerűbb termékcsoport Csehországban az élelmiszerek és italok, Lengyelországban pedig a ruházati cikkek és a lábbelik.

Továbbra is személyesen megyünk el a boltokba

Az “omnichannel” trendnek megfelelően az online kiskereskedelmi csatornák növekedése együtt jár a hagyományos üzletek számának növekedésével. A 2020-as évet leszámítva – amikor a piacoknak a legnagyobb mértékben zárva kellett tartaniuk – az ágazat folyamatosan növekedett, túlélte a legnehezebb időszakot, és a boltok megnyitása után a látogatók magas száma azt mutatta, hogy a fogyasztók offline is szeretnének vásárolni. A CBRE előrejelzései szerint 2026-ra ez a piaci szektor 10 százalékos növekedést érhet el.

„Az offline és az online értékesítés nemcsak a fogyasztók, hanem a kiskereskedelmi láncok szempontjából is kiegészítik egymást. A különböző csatornák, valamint az értékesítési és visszaküldési módszerek kombinálásával nemcsak piaci előnyre tehetnek szert – a kényelem és az egyéni megközelítés biztosításával vásárlóik számára – hanem többek között a raktárterületüket is hatékonyabban használhatják ki, a hagyományos üzletekbe történő rendelések és az egyéni vásárlók által online megrendelt termékek kiszállítására egyaránt” – mondta Joanna Sinkiewicz, a CBRE ipari és logisztikai területének közép-kelet-európai vezetője.

A CBRE-ról

A dallasi székhelyű CBRE Group (NYSE: CBRE) a világ legnagyobb kereskedelmi ingatlan- és befektetési vállalata (a 2021-es bevétel alapján), a Fortune 500 lista, valamint a S&P 500 index szereplője. A cég több mint 105 000 alkalmazottat foglalkoztat (a leányvállalatokat nem számítva), és több mint 100 országban nyújt megoldásokat ingatlanbefektetőknek és -bérlőknek. A CBRE integrált szolgáltatások széles skáláját kínálja, beleértve létesítmények, tranzakciók és projektek menedzsmentjét, az ingatlanvagyon-kezelést, a befektetési menedzsmentet, az elbírálást és értékelést, az ingatlanbérlést, a stratégiai tanácsadást, az ingatlanértékesítést, valamint a jelzálog- és a fejlesztési szolgáltatásokat is. A CBRE magyarországi partnerei közt szerepel a CPI Property Group, az Immofinanz, az Adventum, a NEPI Rockcastle, ügyfele többek közt a HBO, az ExxonMobil, a Sloggi és a Raiffeisen Bank is. További információ: www.cbre.hu

A kihívások ellenére a vártnál gyorsabb helyreállási tendenciát mutat a turisztikai szegmens

2021-ben a kelet-közép-európai régióban 20 és 25 százalék közötti visszaesés volt tapasztalható a járvány előtti utolsó, 2019-es évhez viszonyítva, azonban a legfrissebb adatok bizakodásra adnak okot a szegmens helyreállását illetően. Bár 2021 őszi és téli időszakában régiós szinten a telítettség tekintetében nem volt nagy mértékű fellendülés, azonban ez nem a kínálat hiányából, hanem a fennálló utazási korlátozásokból adódott.

2022 első negyedéves adatai ezzel szemben pozitív tendenciát mutatnak, a CBRE előrejelzései szerint a főszezon végéig folyamatos növekedés várható a szegmensben. A javuló tendenciáknak köszönhetően a korábbi prognózisokkal ellentétben már 2023 végére elérheti a hotelszegmens a járvány előtti, 2019-es szinteket. „A tavalyi évben még egyértelműen az volt az uralkodó prognózis, hogy a járvány előtti szintek eléréséhez két, akár három évre is szükség lehet, a jelenlegi tendenciák azonban ennél optimistább becslésekre adnak okot” – részletezte Tóth Csaba, a CBRE Hotel divíziójának vezetője. „Ez többek között annak tudható be, hogy az embereknek két évnyi bezártságot követően elegük lett az otthonlétből, és az utazásokkal kapcsolatos igényeik a prioritási listák élére kerültek, a rendelkezésre álló anyagi keretükből inkább a Balatonra, vagy a tengerhez szeretnének eljutni.

A hosszas szervezés helyett az utolsó pillanatos foglalások váltak meghatározóvá

A pandémia a foglalásokkal kapcsolatos trendeket is átalakította: míg korábban az utazásokat jóval előre, akár hónapokkal korábban megtervezték, 2022-re az ad-hoc jellegű, azaz utolsó pillanatban szervezett utazások és foglalások váltak meghatározóvá. A magyarországi piac vonatkozásában márciusban a szállodák az előzetes foglalások alapján mindössze 20-25 százalékos telítettséggel tervezhettek, az utolsó pillanatos foglalások miatt azonban meghatározó részük 80 százalék fölött zárta a hónapot.

A foglalásokkal kapcsolatos átalakuló tendenciák az utazások hossza és célja kapcsán is érzékelhető: a pandémiát megelőzően az utazni vágyók jellemzően több hetes utazásokkal terveztek és a minél távolabbi (jellemzően tengeren túli) desztinációk voltak a legnépszerűbbek. A világjárvány kitörése óta sokkal népszerűbbé váltak a hétvégi utak, az úticélok pedig jellemzően a minél egyszerűbben és gyorsabban megközelíthető desztinációk lettek.

Növekvő befektetői lelkesedés, új eszköztípusok és konverziós megoldások

A befektetések terén kifejezetten élénkül a régiós piac: azon befektetők, akik Nyugat-Európát tekintették elsődleges befektetési piacnak, egyre inkább érdeklődnek a kelet-európai eszközök iránt, a már meglévő és az újonnan fejlesztendő szállodák vonatkozásában egyaránt. Az üzemeltetők piaca a pandémia ellenére egyáltalán nem változott, ugyanis óriási a kereslet a nemzetközi üzemeltetők és brandjeik által a budapesti, illetve a nagyvárosi hotelek iránt. Az üzemeltetők arra törekednek, hogy márkáikat hatékonyan tudják elhelyezni a piacon, mely új termékek belépése híján elég szűk.

A befektetők a szegmens átalakulásának eredményeként új lehetőségeket keresnek, ezek közé tartoznak az úgynevezett „konverziós megoldások”, az igény olyan eszközök iránt, melyek – abban az esetben, ha a műszaki paraméterek megfelelnek – átalakíthatók szálláshelyekké. „A módszer alkalmazása egy új irányzatot indíthat el a befektetési piacon, mivel az átalakítás kevesebb időt vesz igénybe, mint egy fejlesztés, egyúttal lényegesen alacsonyabb a kitettség a kivitelezési költségekkel és az anyagárakkal kapcsolatban” – magyarázta a szakember. „A járvány során megnövekedett kiadható területek reális alternatívát nyújthatnak a hotelszegmens számára, ami hosszútávon átalakíthatja a kivitelezési folyamatokat.”

A turisztikai szegmensben a szállodapiacon kívül is megfigyelhető számos változás: egyre népszerűbbek az új típusú termékek, melyek Magyarországon még nem jelentek meg, de a tendenciák alapján hamarosan erre is sor kerülhet. Ide sorolhatók a hosszú távra kiadott apartmanok is, melyek lényegesen kisebb veszteséggel élték át a világjárványt, a nagymértékű kereslet és a befektetési potenciál miatt a fejlesztők, üzemeltetők és befektetők körében egyaránt folyamatosan növekedik a népszerűségük. A „student hostelek” körül pedig egy komplett iparág alakult ki, azonban a magyar piacnak több idő kell ahhoz, hogy fel tudjon mutatni jelentősebb fejlesztéseket, mivel keresleti oldalon még nem jelent meg a profit termelésére alkalmas fizetőképesség. „Bár a kereslet már jelen van, az új típusú projektek esetén a megtérülés egy bizonyos szint elérése után következik. Ezen eszközök kapcsán a legfontosabb kérdés, hogy ezek a fejlesztések felérnek-e arra a szintre, melyet az ingatlanpiaci mozgások alapján körülbelül 2023-ra elérünk, és elindulnak-e a vonatkozó fejlesztések is” – fejtette ki a magyar piac vonatkozásában Tóth Csaba.

Fotó: Pietro de Grandi, Unsplash

Kisebb konferencia, nagyobb optimizmus

A pandémia miatt 2020-ban elmaradt az ingatlanpiac legnagyobb régiós eseménye, az Expo Real. Bár hosszú ideig bizonytalanság volt az idei rendezvény megrendezésével kapcsolatban, a müncheni konferencia kisebb területen és kevesebb résztvevővel, de rendkívül pozitív hangulatban zajlott a CBRE kutatási igazgatója szerint. „Számos kiállító és látogató az utolsó pillanatban döntött a részvétel mellett, ezért a kiállítást a korábbi évekhez képest jobban meghatározta a spontaneitás, de az érdeklődés és az optimizmus sokkal nagyobb volt, mint arra pár hónappal ezelőtt számítani mertünk volna” ­– nyilatkozta Borbély Gábor a konferenciával kapcsolatban. A kiállításon érezhetően domináns volt a német jelenlét, ezzel párhuzamosan a Brexitből adódóan jóval kisebb volt az Egyesült Királyságból érkező befektetők és kiállítók aránya. A rendezvényen két tematika túlsúlya volt szembeötlő: a német régiók és városok bemutatkozása és az ipari fejlesztők és befektetők standjainak térnyerése.

Németország globális viszonylatban második közvetlenül az Egyesült Államok mögött

Németország a pandémia alatt az Egyesült Államok után a második legnagyobb ingatlanbefektetési piaccá nőtte ki magát, nem kis részben az Egyesült Királyság regionális szerepének csökkenése miatt. A német befektetési forgalom októberig elérte a 60 milliárd EUR-t, és év végéig átlépheti a 100 milliárd eurós határt is, feltéve, hogy lesz elég eladó termék. A forgalmat elsősorban ipari ingatlanok és a bérlakás-befektetések iránti növekedésnek hajtja. „A német piac durván 60 százalékát adják a hazai befektetők, a maradék 40 százalékon pedig elsősorban a svájci, brit, francia és olasz befektetők osztoznak – persze sok más nemzet mellett. A német tőke külföldön is meghatározó és aktív, mind eszközosztályban, mind földrajzilag jelentősen diverzifikált, és hihetetlenül növelte aktivitását az elmúlt 12-18 hónapban. ­- mondta Borbély Gábor.

Az ipari szegmens intenzíven növekedik

Az ipari ingatlanfejlesztők és befektetők a korábban megszokott kisebb standok helyett hatalmas terekkel jelentek meg, amit indokolt a szegmens iránti hatalmas érdeklődés. A befektetési hangulatot remekül tükrözi a vásárlásokkal kapcsolatos megnövekedett igény: a befektetők kész fejlesztéseket és fejleszthető földterületeket egyaránt vásárolnának.  „Az eladói oldal sokkal szűkebb, mint a vevői, ami az árak további emelkedéséhez vezet. A fejlettebb nyugat-európai piacokon az ipari ingatlanok árazása összeért a belvárosi irodákéval, ami pár éve még elképzelhetetlen lett volna. Németországban a prémium lokációkban az ipari ingatlanok hozama lassan 3 százalék körülire olvad, annyira sokan akarnak vásárolni, hiszen a hosszútávú kamatok még mindig a 0 százalék környékén vannak.” A szegmens növekedése betudható a pandémia okozta felhalmozódott pénzügyi kereteknek, mivel számos befektető nem tudta realizálni a befektetési volument. A hozamelvárás csökkenése a régió más országaiban is megfigyelhető, Csehországban és Lengyelországban egyaránt 5 százalék alatt van, és várhatóan hamarosan Magyarországon is 6 százalék alá esik az az ipari ingatlanok minimumhozama.

Pozitív régiós és magyarországi megítélés a befektetők körében

„A régió (és azon belül Magyarország) megítélése nagyon erős, a befektetők folyamatosan keresték a hazai kollégákat elsősorban az ipari és logisztikai befektetési lehetőségek kapcsán, de Budapest iránt más eszközosztályokban is mérhetően erősödött az érdeklődés, leginkább azok részéről, akik az elmúlt években fektettek hazai ingatlanba és igen erős hozamot realizáltak. A 7-8 százalék körüli gazdasági növekedésben bízva a hazai ingatlanok jövedelemtermelő képességének pozitív a megítélése, ezért növekvő tőkebeáramlásra számítunk itthon” – fejtette ki Borbély Gábor, a CBRE kutatási igazgatója. „2021 első három negyedévében a kereskedelmi ingatlanbefektetési forgalom 750 millió EUR volt, ami ugyan 5 százalékkal elmarad a tavalyi év azonos időszakában mért értéktől, de a folyamatban lévő tranzakciókkal a teljes éves volumen elérheti az 1.2-1.3 milliárd EUR-t, ami 20-30 százalékos növekedést jelent a tavalyi évhez képest, jövőre pedig a piac megcélozhatja a 2019-es szinteket, vagyis 1.5-1.7 milliárd euró környékére várjuk a volument.”

Itthon az irodai szegmens továbbra is az élen

„Továbbra is az iroda a legkedveltebb befektetési eszköz: az év eddigi forgalmának 85 százalékát ez az eszközosztály tette ki. Habár az ipari ingatlanok számítanak ma a legkeresettebbnek, az eladói oldal szűkössége miatt egyelőre csak kisebb értékű tranzakciókat regisztráltunk.” – mondta Borbély Gábor.

„Az elmúlt évek alatt munkatársaink létszámának dinamikus növekedése, illetve vállalatunk fenntarthatóság terén kiemelt elkötelezettsége és a mai modern munkahelyi környezet követelményeinek magas szintű megfelelése mind indokolja a változást. A költözéssel egy nagyon fontos törekvésünk is megvalósul, ezután egy helyen lesznek üzletágaink, funkcionális területeink és Schwarzkopf Professional Akadémiánk” – mondja Dr. Fábián Ágnes, a Henkel Magyarország ügyvezető igazgatója.

A Henkel partnere a magyarországi irodaház projektben a CBRE nemzetközi kereskedelmi ingatlantanácsadói ügynökség, valamint a TriGranit ingatlanfejlesztő vállalat.

„Talán nem túlzás igazi áttörésről beszélnünk, hiszen egy olyan nagy múltú, Magyarországon is régóta jelen lévő cég választotta a Millennium Gardens-t új székhelyéül, amely a környezettudatosságot, fenntarthatóságot és egy reprezentatív, modern épületet helyezett előtérbe irodakeresése során. Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy a Henkel vezetősége is nagyra értékeli a Millennium Gardens minőségét és elhelyezkedését. A Henkel úttörőként bizalmat szavazott a TriGranit által több mint tíz éve megálmodott Millennium City Center legnagyobb presztízzsel bíró és egyben azt lezáró fejlesztésének” – jegyezte meg Makk Károly Dömötör, a TriGranit Vezető Bérbeadási Menedzsere. – Az ügylet során a bérbeadót a Colliers International képviselte.”

„Nagy örömömre szolgál, hogy a mi csapatunk képviselhette a Henkelt a tranzakció során. A Millennium Gardens a Dél-pesti irodafolyosó igazi ékköve, méltó választás egy ilyen jelentős hazai múlttal rendelkező vállalat számára. A Henkelhez hasonló tranzakciók mutatják, hogy az irodapiac továbbra is aktív” – tette hozzá P. Kovács Anikó, a CBRE Magyarország Irodabérbeadási Igazgatója.

A Henkel Magyarország részéről a Millennium Gardens irodaházba való beköltözés a tervek szerint még ebben az évben megvalósul.

A CBRE hazai kiskereskedelmi bérbeadási üzletága 2012-ben jött létre. Csörgő Anita a kezdetek óta vezette a divíziót, amely az elmúlt években a hazai kiskereskedelmi piac meghatározó szereplőjévé nőtte ki magát. A szakember Garbutt-Pál Erikának adja át a vezetői pozíciót és a belvárosi üzlethelyiségek bérbeadási igazgatójaként folytatja.

Garbutt-Pál Erika a hazai és nemzetközi kiskereskedelem terén szerzett közel 23 éves tapasztalatával csatlakozik a CBRE-hoz és vezeti az 5 főre bővülő csapatot. Erika korábban a szektor minden spektrumában végzett tanácsadási tevékenységet, amely magába foglalja fejlesztési stratégiák, hatástanulmányok és bérbeadási megbízások koordinálását a piacon fellelhető minden kiskereskedelemi ingatlantípusra vonatkozóan. Erika 18 évet dolgozott a JLL Kiskereskedelmi osztályán, ebből 12 évig vezette az ottani csapatot, majd a cég romániai részlegét is irányította egy ideig. Az elmúlt 5 évben független tanácsadóként Svájcból látta el feladatait, családjával tavaly nyáron költözött vissza Budapestre.

„Izgalmas időszakban csatlakozom a CBRE-hoz, ahol célom tovább fejleszteni a már most is nagyon hozzáértő és tehetséges csapatot. Azt gondolom, hogy az ügyfeleinknek jelenleg – jobban, mint valaha – szüksége van megbízható piaci ismeretekre, tanácsokra és mi itt vagyunk, hogy ebben a kihívásokkal teli időszakban is segítsünk nekik elérni a céljaikat” – nyilatkozta Garbutt-Pál Erika.

David M Johnston MRICS, a Tanácsadás és Tranzakciómenedzsment főigazgatója így köszöntötte a szakembert a vállalatnál: „Örömmel üdvözöljük Erikát a cégnél és teljes mértékben biztosak vagyunk abban, hogy stratégiai látásmódjával és megoldásorientált hozzáállásával a CBRE ügyfeleinek és partnereinek egy újabb szintre emelhetjük a szolgáltatásunkat” – mondta David M Johnston, aki a vállalaton belül az iroda, ipari és kiskereskedelmi bérbeadásokért felelős csapatokat fogja össze.

Kibédi Varga Lóránt MRICS, a CBRE Magyarország ügyvezetője hozzátette: „A kiskereskedelmi szektor mindig is kulcsfontosságú volt a számunkra és Erika kinevezésével biztosak vagyunk az üzletág hosszú távú sikerében.”

A világ vezető kereskedelmi ingatlan- és befektetési vállalata, a CBRE most betekintést ad öt, főváros szerte népszerű, a cég által menedzselt bevásárlóközpont ünnepi dekorációinak kulisszatitkaiba. Mint az az adatokból kiderül, az Arena Mall, a Campona, az Europeum, a KöKi Terminál, valamint a Pólus Center együtt összesen olyan mennyiségű fényfüzért használ, hogy az légvonalban akár Esztergomig is elérne. A 43 kilométer hosszúságú égősor több, mint 416 600 fénypontot számlál!

Az épületek a fénydekorációkon felül több száz álló és lógó dísszel is rendelkeznek. Az öt pláza összesen 303 dísszel tölti meg légtereit, és hozzávetőlegesen 43 darab földön álló dekorációt épít meg, hogy lenyűgözhessék látogatóikat. A légtéri díszek közel 40 százalékával a Pólus Center rendelkezik, míg az Arena Mall csupán alig 14 százalékával. Ennek oka, hogy a Kerepesi úti bevásárlóközpont méretéből adódóan jelentősen több dekorációval rendelkezik a többi komplexumhoz viszonyítva. Az Arena ugyanis több mint 23 kilométer hosszú fényfüzérrel díszíti épületét, amivel a Margit-sziget futópályáját akár négyszer is keretezhetnénk. A KöKi Terminál a légtéri elemek ugyancsak 13 százalékával rendelkezik, amelyeknek jelentős részét monumentális díszek képezik. Ezen felül a bevásárlóközpont nem kevesebb, mint 64 darab egyedi fényelemmel is dekorálja épületét. Bár fénydekorációját tekintve a Campona csak a képzeletbeli dobogó harmadik fokán helyezkedik el, azonban a légtéri díszelemek 34 százalékát tudhatja magáénak, amely nem kevesebb, mint 105 dekorációs elemet jelent. A sort az Europeum zárja, a mindössze 1 ki

lométer hosszúságú, homlokzati fényfüzérével, amely 12 800 LED fénypontból áll.

A plázákat övező karácsonyi hangulatot azonban nemcsak a díszeknek köszönhetjük, hanem az MK Hungaria szakembereinek is, akik gondoskodnak arról, hogy a bevásárlóközpontok ünnepi látványvilágát megteremtsék. Az öt említett pláza teljes feldíszítéséhez egyébként évente legalább 35 ember munkájára van szükség