A felmérés során tíz uniós tagország (valamint Norvégia, Svájc és az Egyesült Királyság) közel 300 vállalatvezetőjét kérdezték meg arról, hogy cégeik milyen választ adnak az uniós Green Dealre. A Green Deal célja az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba történő beruházások ösztönzése, az energiahatékonyság növelése és a kibocsátásmentes energiaforrásokra való áttérés, valamint a természeti erőforrások fogyasztásának csökkentése és a természeti élőhelyek jobb védelme.

Bozsik Balázs, a PwC Magyarország fenntarthatósági és ESG üzleti szolgáltatások vezetője szerint a felmérésben a Green Deallel kapcsolatos ismeretek hiánya azt mutatja, hogy a vállalatok többsége még nem rendelkezik összehangolt cselekvési tervvel arra vonatkozóan, hogy a lehető leghatékonyabban alkalmazkodjon a közelgő változásokhoz. A fenntarthatósági kezdeményezésekkel kapcsolatos lépéseket a legtöbb vállalat apránként, egy hosszú távú program mentén teszi meg. A megkérdezett vezetők számára pedig az jelenti a kihívást, hogy a Green Deal valamennyi dimenzióját megértsék és kezeljék, vállalatuk egészére nézve.

A Green Deal talán legösszetettebb aspektusa a betervezett új adók és a kapcsolódó intézkedések száma, ami várhatóan meghaladja az ezret, és amelyek célja az ambiciózus program költségeinek finanszírozása és az éghajlatváltozási intézkedések ösztönzése.

„Nem meglepő, hogy azok a nagyobb vállalatok, amelyek adó- és pénzügyi szakemberekkel, valamint jól ellátott K+F és fenntarthatósági részlegekkel rendelkeznek, úgy érzik, hogy tájékozottabbak és felkészültebbek az elkövetkező kihívásokra. Ugyanakkor még a nagyobb vállalatok vezetői is azt mondják, hogy még mindig a kezdeti szakaszban vannak a Green Deal megértésében” – mondja Horváth Detre, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának vezető menedzsere.

A javaslatok közül a vállalkozásokra a legnagyobb hatást várhatóan az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM) gyakorolja majd, amely bizonyos szén-dioxid-intenzív behozatalokra vonatkozik. A CBAM célja, hogy megakadályozza a kibocsátásáthelyezést, azaz a szén-dioxid-intenzív termelés Európán kívülre történő áttelepítését. A felmérés szerint a válaszadók mintegy fele (51%) szándékozik rövid távon áthelyezni ellátási láncának kulcsfontosságú helyszíneit, és a túlnyomó többség (79%) azt állította, hogy az áthelyezés az EU-ba vagy azon belül történne.

A felmérés szerint a vállalatok többsége lépéseket tesz a fenntarthatóbbá válás érdekében: kétharmaduk már elkülönített anyagi erőforrásokat a következő három-öt évben a fenntarthatóságot elősegítő beruházásokra. A beruházásokat azonban inkább ad hoc jelleggel, mintsem egy integrált terv részeként hajtják végre. A megkérdezett vállalatok prioritásai között szerepel a tiszta energiaforrások nagyobb arányú felhasználása (78%), az energiafogyasztás csökkentése (60%), a hulladék és a műanyag-felhasználás csökkentése (59%), valamint a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése (59%).

A felmérésben szereplő gyártó, forgalmazó és beszerző vállalatok termelik a legnagyobb kibocsátást, és jó hír, hogy jelentős részük fenntarthatósági fejlesztéseket hajt végre az épületek, berendezések és gyártási folyamatok tekintetében. Ebbe beletartozik azon vállalatok 70%-a, amelyek „méretarányosan” tiszta energiát használnak a működésükhöz. Emellett a válaszadók közel fele azt mondta, hogy vállalata aktívan dolgozik a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésén, és egyharmaduk azt állította, hogy fenntarthatósági kezdeményezésekkel kompenzálja szén-dioxid-kibocsátását.

Gyengébben teljesítő terület a közlekedés, ahol a válaszadóknak csak 28%-a mondta, hogy vállalkozása „méretarányosan” tiszta üzemanyagforrásokat használ.

Horváth Detre szerint a felmérés rávilágít arra, hogy a vállalatoknak kapacitást és szakértelmet kell kiépíteniük ahhoz, hogy teljes mértékben megértsék a Green Deal széles körű követelményeit, és ehhez igazítsák a működésüket. A Green Deal révén az adózási és támogatási csoportok többé már nem költségközpontok vagy támogató funkciók lesznek, hanem a szervezet teljes értékláncának szerves részévé és fontos értéknövelő tényezőjévé válnak.