Akio Toyoda kétségkívül a világ egyik legismertebb és legelismertebb autóipari szakembere, akinek környezettudatosság iránti elkötelezettségét és vizionárius, jövőbe tekintő gondolkodásmódját Elon Muskéhoz szokták hasonlítani, azzal, hogy Akio esetében mindehhez tiszteletet ébresztő szerénység és emberközeliség társul. Ráadásul Akio Toyoda, a cégalapító Sakichi Toyoda dédunokája egyszerre zöld, fenntartható jövő feltétel nélküli híve és egyszerre az autózás szerelmese, aki maga is mesterpilóta, olyasvalaki, akit mindenki jó érzéssel lát a világ legnagyobb és legprofitábilisabb autógyártójának élén, akiről elhisszük, hogy sikerrel mutat utat az egész iparágnak és vezet át bennünket a zéró emissziós jövőbe.

“Akio Toyoda a Toyota karizmatikus elnök-vezérigazgatója, aki már évek óta sikeresen dolgozik vállalata átformálásán. 2020-ban a vezetése alatt a Toyota még a koronavírus-járvány ellenére is nyereséges maradt, számos munkahelyet mentve meg ezzel világszerte. A CASE (hálózatba kapcsolt, önvezető, megosztott és elektromos) korszakban sikerült megőriznie a Toyota lendületes tempóját, és elkezdte felépíteni Woven Cityt, a jövő városának izgalmas, valódi prototípusát. Mindemellett pilótaként maga is aktív szereplője a motorsportnak” – áll a World Car Awards Akio Toyodát méltató közleményében.

“A Toyota Csapat minden tagja, azaz világszerte 360.000 ember nevében szeretném megköszönni ezt a hatalmas megtiszteltetést. Ám ha nem bánják, szívesen megváltoztatnám a díj nevét az ’Év Autóipari Szakemberéről’ az ’Év Autóipari Szakembereire’, hiszen összes munkatársunk, viszonteladónk és beszállítónk közös erőfeszítésének köszönhetően vált a Toyota olyanná, amilyennek ma ismerjük. Én egy vagyok közülük, és mi tagadás: nem is lehetnék szerencsésebb vagy hálásabb vezérigazgató” – fogalmaz Akio Toyoda a tőle megszokott szerénységgel.

“Mi a Toyotánál rendkívül szerencsések vagyunk, hogy a világjárvány idején is meg tudtuk védeni csapatunk tagjainak munkahelyeit, és folytatni munkánkat, hogy felkészüljünk az iparágunkra váró kihívásokra. Vállalatunk elkötelezetten dolgozik azon, hogy új megoldásokat teremtsen bolygónk és a rajta élő emberek jóllétének elősegítéséhez. Nehéz időszak ez a világ történetében. Ám arra emlékeztet minket, hogy az emberek mindennél fontosabbak. És ha a Toyotánál segíthetünk valamelyest boldogabbá tenni az életüket, azzal közelebb kerülhetünk életcélom megvalósításához, ami pontosan erről szól.” – teszi hozzá, elismerve és megköszönve a teljes autóipar hozzájárulását.

Akio Toyoda 1984-ben lépett be a Toyotához, miután jogászként végzett a Keio Egyetemen, és elvégezte az amerikai Babson College vállalatirányítási mesterképzését. Miután a vállalat számos különböző részlegén dolgozott Japánban és külföldön, 2000-ban helyet kapott a Toyota igazgatótanácsában. Ezt követően további vezető és ügyvezető alelnöki pozíciókat töltött be, mielőtt 2009-ben ő lett a Toyota világszintű elnöke, épp abban az évben, amelyben a világválságot követően a Toyota elkönyvelhette fennállásának első veszteséges évét.

A kormányrudat frissen átvevő Akio Toyoda elkötelezte magát a vállalat profitabilitáshoz való visszatérése, és az akkor már több mint egy évtizede a környezetbarát részben vagy teljesen elektromos meghajtások vezető fejlesztőjeként ismert Toyota teljes zöld átállásának felgyorsítása mellett. A Toyota már a következő évben komoly profitot ért el és azóta is stabilan a világ legnyereségesebb autógyártója, ezt a kimagasló profitot pedig Akio vezetése alatt a vállalat valóban a vállalat környezeti lábnyomának drasztikus csökkentésére és a jelen és a jövő (nem egyszer az autóiparon túlmutató jelentőségű) zöld technológiáinak fejlesztésére fordítja.

Ezt jól mutatja, hogy míg a világ első hibrid autója, a Toyota Prius 1997-es bemutatása és 2009 között eltelt 12 évben a Toyota és a Lexus világszerte  2,25 millió hibridet értékesített, addig Akio elnöksége alatt, a 2009 és 2021 között eltelt 12 évben 15,6 millió Toyota és Lexus hibrid talált gazdára világszerte, a totál darabszám így közelíti a 18 milliót. Míg 2009-ben a Toyota és a Lexus világszerte 15 részben vagy teljesen elektromos autót kínált, addig ma ez a szám meghaladja az 50-et, és gyakorlatilag nincs olyan személyautó szegmens, ahol a gyártónak ne kínálna zöld alternatívát. Mára a Toyota világszintű értékesítéseinek 20%-át (Európában 55%-ot) tesznek ki a részben vagy teljesen elektromos autók (öntöltő hibrid elektromos, hálózatról is tölthető hibrid elektromos, akkumulátoros elektromos, hidrogén üzemanyagcellás elektromos), 2025-re pedig ez a szám a tervek szerint eléri majd az 50%-ot (ebből 1 millió zéró emissziós autóval), és a Toyota és a Lexus egyetlen olyan modellt sem kínál majd, amely ne lenne elérhető részben vagy teljesen elektromos hajtással.

A részben vagy teljesen elektromos meghajtások és az akkumulátorok (különös tekintettel a szilárdtest-akkumulátorokra) fejlesztése területén megszerzett vezető szerep mellett a Toyota élen jár a robotika, a mesterséges intelligencia és az ezekre épülő önvezető autózás, az autó-autó és az autó-infrastruktúra kommunikáció területén is. Akio vezénylete alatt emellett a Toyota példátlan autóipari és zöld energetikai összefogást szorgalmaz, alapító tagja és egyik vezető szereplője a Hidrogén Tanácsnak, és jó példával élen járva mintegy 24.000 a hibrid, és 5.700 az abszolút zöld, melléktermékként tiszta vizet kibocsátó hidrogén üzemanyagcellás elektromos technológiával kapcsolatos szabadalmat osztott meg ingyenesen a versenytársaival.

Az Év Autós Személyisége díjat 2018-ban alapították, hogy ezzel ismerjék el és ünnepeljék meg azokat az embereket, akik a megelőző évben jelentős mértékben hozzájárultak a globális autóipar fejlődéséhez. Ez a cím az egyik abból a hat díjból, amelyeket a 2003 óta működő World Car Awards oszt ki minden évben.

A Toyota, a Hino és az Isuzu bejelentette, hogy megállapodtak egy új partnerség létrehozásáról a haszongépjárműveket illetően. A három vállalat célja ötvözni a Toyota CASE technológiáit az Isuzu és Hino által alkalmazott haszongépjármű alapokkal. Az együttműködéssel az a céljuk, hogy felgyorsítsák a CASE technológiák és szolgáltatások elterjedését és alkalmazását a társadalom egészében, illetve hozzájáruljanak a fuvarozási szektort érintő problémák orvoslásához és a karbonsemleges társadalom létrehozásához.

A három cég azt tervezi, hogy közösen dolgoznak majd az akkumulátoros elektromos járművek (BEV), a hidrogén üzemanyagcellás elektromos járművek (FCEV), az önvezető technológiák és a kis haszongépjárművek fejlesztésén és bevezetésén. A BEV-k és FCEV-k költségcsökkentését célzó közös munka során a három vállalat arra is ügyel, hogy népszerűsítsék ezeket a járműveket (például az FCEV teherautók próbaüzeme nyilvános lesz a japán Fukushima Prefektúra területén), akárcsak arra, hogy lendületet adjanak az ilyen autók elterjesztését szolgáló kezdeményezéseknek.  Mindemellett az Isuzu, a Hino és a Toyota arra törekszik, hogy összekössék technológiai platformjaikat, létrehozva egy hálózatba kapcsolt haszongépjárműveket kiszolgáló platformot, ami segít majd megoldani az ügyfelek problémáit. E platform révén különböző logisztikai megoldásokat kínálnak majd, amelyek nem csupán a haszongépjárművek üzemeltetését teszik hatékonyabbá, hanem hozzájárulnak a CO₂-kibocsátás mérsékléséhez is.

A fenti partnerség működtetése érdekében az Isuzu, a Hino és a Toyota létrehozzák a Commercial Japan Partnership Technologies Corporation nevű céget, ami a CASE technológiák és szolgáltatások tervezését végzi majd a három alapító cég közti egyeztetések alapján. A jövőben az Isuzu, a Hino és a Toyota arra törekednek, hogy elmélyítsék együttműködésüket, miközben további, hasonló elképzeléseket követő partnerek csatlakozására is számítanak.

Tőkebefektetési partnerség az Isuzu és a Toyota között

A bejelentett együttműködés zökkenőmentes kialakítása és működtetése érdekében az Isuzu és a Toyota megállapodtak egy tőkebefektetési partnerségről is. Az Isuzu 39 millió darab saját részvényt ruház majd át a Toyotára, összesen 42,8 milliárd jen értékben (aminek eredményeként a Toyota az összes, 2020 szeptemberéig jegyzett Isuzu részvény 4,6 százalékával rendelkezik majd; ez 5,02 százalék szavazati aránnyal jár). Emellett az Isuzu ugyanilyen értékben tervezi Toyota-részvények megvásárlását tőkepiaci tranzakció révén.

A partnerség háttere

A CASE-forradalom során az autóipar évszázadonként egyszer tapasztalható, mélyreható átalakulási időszakon megy keresztül. Az Isuzu és a Hino már dolgoznak azon, hogy az elektromos hajtásra, illetve a hálózatba kapcsolt technológiákra és szolgáltatásokra fókuszálva kezeljék a CASE-átalakulást – figyelembe véve a haszongépjárművek egyedi jellemzőit is.A Toyota egy ideje már fokozza befektetéseit a CASE technológia területén, és partnerségeket alakít ki azzal a céllal, hogy mobilitási vállalattá alakuljon át. A vállalat átfogó technológiai fejlesztéseket végez a járművek elektromos meghajtása terén, és egyéb kezdeményezések mellett a hibrid járművek elterjesztése, valamint az FCEV járművek korai bevezetése révén előmozdítja az elektromos hajtás népszerűsítését.

A japán kormány tavaly hirdetette meg, hogy 2050-re karbonsemlegessé szeretné tenni a társadalmat, és a Toyota mindent megtesz azért, hogy a CO₂-kibocsátás mérséklésével hozzájáruljon ehhez. Éppen ezért az energiatakarékos technológiák alkalmazása mellett minden eddiginél fontosabb szerepet kap majd az elektromos hajtás elterjesztése mind a személygépjárműveknél, mind a haszongépjárműveknél, méghozzá az egyes régiók energiaellátásának megfelelő módon. Emellett a digitalizáció rohamos fejlődésével a fogyasztók egyre nagyobb mértékben várnak el olyan új technológiákat, amelyek a különféle információk és a járműadatok összekapcsolása által biztonságosabbá és boldogabbá teszik az emberek életét.

A CASE technológiák csak akkor tudnak segíteni a társadalom fejlődésében, ha széles körben elterjednek. A haszongépjárművek fontos szerepet játszhatnak ebben, hiszen nagy távolságokon közlekednek és sok időt töltenek az utakon, ezért praktikusan összekapcsolhatók az infrastruktúra új elemeivel. Emellett a fuvarozási szektorban – ahol a haszongépjárművek az emberek és áruk szállítását végzik – arra számítanak, hogy a hálózatba kapcsolt technológiákra és szolgáltatásokra fókuszáló CASE-átalakulás hatékonyabbá teszi majd a fuvarozást, megoldja a gépjárművezetők hiányát, a hosszú munkaidő problémáját és az ágazatban tapasztalt egyéb kihívásokat.

A fentiekhez hasonló társadalmi problémák megoldása nem olyasmi, amire egyetlen vállalat is képes lenne önmagában. Fontos lesz a sokféle, hasonló szemléletű partner bevonása, a partnerek eltérő erősségeinek kihasználása, és a közös munka a fuvarozás és a társadalom igényeinek kiszolgálása érdekében.  Mindezt figyelembe véve az Isuzu, a Hino és a Toyota arra a meggyőződésre jutottak, hogy ha szeretnék előmozdítani CASE támogatását a haszongépjárművek körében, akkor az Isuzu és a Hino vállalatoknak együtt kell működniük, a Toyotának pedig fel kell gyorsítania CASE technológiáinak alkalmazását az Isuzu és a Hino haszongépjárműveiben. Ezért határozta el a három vállalat egy új partnerség létrehozását a haszongépjármű üzletágban.

A két vezető japán vállalat, amely nemrégiben az elektromos autózást forradalmasító prizmatikus és szilárd test akkumulátorok fejlesztésére alapított vegyes vállalatot, a napokban aláírta azokat a megállapodásokat, amelyek eredményeként megalapíthatják városfejlesztéssel foglalkozó, új vegyesvállalatukat is.

A két vállalat a Toyota által szorgalmazott mobilitási kezdeményezéseket a Panasonic életmódfejlesztő kezdeményezéseivel kívánja összefűzni. Az együttműködés érdekében vegyesvállalatot hoznak létre, hogy a városok számára új értéket teremtsenek. Hatalmas előrelépést jelenthet a fenntartható városok jövője szempontjából a Panasonic és a Toyota újabb együttműködése. A két saját területén vezető japán vállalat arra törekszik, hogy a városfejlesztésen keresztül ne csupán növekedést és előrelépést érjenek el, de az emberek életminőségét is javítsák.

A partnerek gyors fejlődésre számítanak ebben az üzletágban, egyrészt a háztartási kisgépek és nagy berendezések piacán megjelenő IoT (dolgok internete) technológiák, másrészt a mobilitás terén tapasztalt olyan evolúciós változások miatt, mint a CASE (csatlakoztatott, autonóm, megosztott, elektromos) vagy a MaaS (mobilitási szolgáltatások), amelyek a személyautók, közösségi közlekedési eszközök és egyéb közlekedési megoldások számítástechnikai alapon történő összekapcsolása révén biztosítanak újszerű mobilitási szolgáltatásokat. Az ingatlanpiacon – ahol a várakozások szerint egyre intenzívebb versenyre lehet számítani – a két vállalat ingatlanfejlesztési üzletágaik integrálása révén igyekszik megerősíteni vállalkozásai alapját.

„A jövőben a hardveren túl a technológiával támogatott, magasabb színvonalú szolgáltatások biztosítása is egyre fontosabb szerephez jut az ügyfelek és a helyi közösség számára értéket teremtő városgazdálkodásban” – avat be Kazuhiro Tsuga, a Panasonic elnöke. „A Toyota mindig is élen járt a mobilitás terén, a Panasonic pedig hosszú ideje szolgálja ki az emberek életmód jellegű szükségleteit. A két vállalat a maga erősségeit egyesítve igyekszik új értékekkel gyarapítani a mindennapi életet. Az új együttműködés keretében a Panasonic nem kisebb feladatot tűz ki maga elé, mint hogy tovább tökéletesítse városfejlesztő tevékenységét és minden egyes ügyfél számára ‘ideális életmód-megoldásokat’ biztosítson.”

„Mostantól információáramlás köti össze az emberek mindennapi életét támogató összes tárgyat és szolgáltatást, köszönhetően a CASE kifejlesztésének” – mutat rá Akio Toyoda, a Toyota elnöke. „Minden eddiginél fontosabb, hogy mindezt közösségi és társadalmi szempontból (más szóval a hálózatba kapcsolt városok koncepcióját követve) szemléljük, és ez magában foglalja a gépjárműveket is. Hogy ezt megvalósíthassuk, meggyőződésem szerint elengedhetetlen, hogy barátokkal és szövetségesekkel működjünk együtt, párbeszédet folytatva a jövőre vonatkozó elképzeléseinkről. Személyes küldetésemnek tekintem, hogy a mind jobb teljesítményre való törekvés szellemében újfajta életmódot valósítsunk meg, egymás mellé állítva a jármű- és csatlakoztatási iparágakban tevékenykedő Toyota, illetve a háztartási berendezések, akkumulátorok, valamint IoT-üzletágak terén eredményes Panasonic képességeit és tudását. Így a két vállalat ingatlanpiaci üzletágaiból kiindulva együttes erővel tesszük még versenyképesebbé tevékenységeinket.”

A városfejlesztés terén a Panasonic (számos partnervállalatával közösen) élen járt annak a fenntartható okosváros (SST) városfejlesztési modellnek a kidolgozásában, amely Japánban és nemzetközi szinten egyaránt komoly elismerésben részesült mint az élvonalbeli városfejlesztés sikeres példája. Ezzel párhuzamosan a Toyota egy „mobilitási szolgáltatási platform” (MSPF) kidolgozásán fáradozott, amely a csatlakoztatott autók folytonos fejlesztésével együtt létrehozhat egy mindenki számára elérhető, korlátok nélküli, biztonságos és kényelmes mobilitású társadalmat, valamint elősegítheti az ügyfeleknek és a társadalomnak egyaránt javára váló Big Data kezdeményezések megvalósítását. Ezen túlmenően a Toyota számos japán és nemzetközi vállalattal együttműködve dolgozik új mobilitási szolgáltatások létrehozásán. A vegyesvállalat megalapításával a két cég – a Panasonic tudását és digitális életmód-technológiáit, illetve a Toyota mobilitási szakértelmét kiaknázva – kölcsönösen hozzájárul a vonzóbb városok létrejöttéhez.

A gumiabroncsipar szereplői közül a Bridgestone költi a legtöbbet kutatás-fejlesztésre, ami kiemelten fontos az autógyártók számára. A Bridgestone abroncskínálatának minőségét és innovatív jellemzőit az autógyári beszállítások volumene igazolja vissza a legjobban, hiszen olyan neves gyártók autói kerülnek forgalomba a vállalat abroncsaival, mint a Toyota, a Mercedes és a Porsche.

Az új megrendelők mellett a Bridgestone továbbra is az Audi, a SEAT és a Skoda elsődleges beszállítója, valamint a Volkswagen Csoport stratégiai partnere. Az Audi számára szállított abroncsok mennyisége az elmúlt öt év során megkétszereződött. Emellett a Bridgestone erős pozícióba került a BMW-nél is, amelyet az is jelez, hogy a BMW 3-as, a BMW 7-es, a BMW X5/X7 és a BMW Z4 modelleket a Bridgestone abroncsok széles választékával felszerelve értékesíti a gyártó.

A gépjárműgyártók sokféle modellhez választották a Bridgestone abroncsokat eredeti gyári szerelésként. Ezek között megtalálhatók elektromos/hibrid modellek, mint például az Audio e-tron, a Toyota Corolla, az univerzális Audio A6 Allroad, a túraautók, mint az Opel Insignia, az innovatív BMW 8-as sorozat, valamint a Porsche Cayenne luxusmodell, illetve sportautók, beleértve a Renault Mégane RS és RS Trophy típusokat. Az abroncsok több mint 85 százalékát már 17” vagy annál nagyobb átmérőjű abroncsok tették ki.

Extra erőfeszítés

Az abroncsok fejlesztése és tervezése terén a Bridgestone a legjobbra törekszik. A vállalat szorosan együttműködik az autógyárakkal, amelyek igényeit újszerű, jövőbe mutató és kreatív megoldásokkal teljesíti. Az abroncsok kialakítása pontosan illeszkedik az adott gépjárműhöz, hogy annak teljesítményét támogassa. Ez lehetővé teszi a Bridgestone számára, hogy az abroncsokat a gyártó gördülési ellenállással, üzemanyag-fogyasztással, zajszinttel, vezetői komfortérzettel és vezetési élménnyel kapcsolatos elvárásainak megfelelően tervezze meg, és abba e jellemzőket célzottan támogató technológiákat építsen be.

Forradalmi technológia

Az olyan megoldásokkal, mint a B-Silent, a B-Seal, az Ologic és a továbbfejlesztett Run-Flat technológia, a Bridgestone folyamatosan fejleszti abroncsai technológiai jellemzőit. A Bridgestone abroncsok minden egyes elemét az autógyártók előírásainak megfelelően tervezik. Az élvonalbeli gumiabroncs-tervezési technológiák, például az alacsony kopást biztosító Nano Pro Tech, rendkívül egyenletesen eloszló szilika keverékek és az újonnan tervezett minták, az abroncsárkok alakjai és az optimalizált profilmélység, valamint az innovatív alapanyag-keverési eljárások lehetővé teszik, hogy a Bridgestone megtalálja a legjobb egyensúlyt az abroncsok jellemzői és a jármű kialakítása között.

Jövőbe mutató partnerkapcsolatok

Mark Tejedor, a Bridgestone EMEA régió eredeti gyári szerelés üzletágának alelnöke szerint a gyártók egyedi igényeihez igazodó megközelítés lehetővé teszi a Bridgestone számára, hogy bármilyen jármű egyedi karakterét optimalizálja. „Egy gyorsan átalakuló ágazatban, ahol a járművek egyre inkább a CASE (összekapcsolt, autonóm, megosztott és elektromos) modellt követik, a Bridgestone új megoldásokat és technológiákat biztosít, válaszul a gépjárműgyártók legnagyobb kihívásaira. Azok az abroncsok, amelyeket jelenleg fejlesztünk, már a következő kettő, illetve öt év során, továbbá az azt követően felmerülő igényeket elégítik ki.”

A partnerség és a közös tervezés túllép az egyszerű egyedi dizájnokon. „Számunkra lehetővé tette, hogy olyan új irányba induljuk el, amely az abroncsgyártás jövőjébe vezet” – mondta Tejedor. „Olyan új abroncsokat, illetve olyan új mobilitási megoldásokat és szolgáltatásokat hozunk létre, amelyek hatékonyabbak és minden eddiginél jobban adaptálhatóak a járművekhez, valamint az új járműipari fejlesztésekhez. Így gondoskodunk arról, hogy a vezetőket mozgásban tartsuk minden körülmények között.”