A Brexit, és ezzel együtt a globális kereskedelmi és vámháborúk miatt már 2019 végére jelentősen visszaesett az autók iránti kereslet, ami mellett a kínai piac csökkenése, és az onnan érkező alkatrészek hiánya is nagy kárt okozott. További fordulatot jelentett a 2020. január 1-jétől érvényes WLTP-szabályozás is, ami alapján a gyártók autóinak flottaszinten kilométerenként 95 grammos CO₂-kibocsátásnak kell megfelelniük, különben súlyos adókat szabnak ki rájuk. Gyors változtatásokat kellett eszközölniük a vállalatoknak ahhoz, hogy továbbra is piacképesek maradhassanak, az EU szabvány azonban rákényszerítette őket arra, hogy az újonnan piacra kerülő személygépjárművek károsanyag-kibocsátását csökkentsék, és ezzel az elektromos autók fejlesztése megkerülhetetlenné vált számukra.

„Az autóipari válság és a már-már kötelező szemléletváltás miatt az önvezető autók fejlesztése háttérbe szorult, amit tetézett a koronavírus-járvány kirobbanása is. A gyártók nem tudják tovább finanszírozni a fejlesztő startupok tevékenységeit, így 2020 közepére csak azoknál a vállalatoknál folytatódott aktívan a munka, ahol az önvezető rendszer kiépítése és az autógyártás is egy kézben van.” – mondta el Michaletzky Bálint, a GreenGo ügyvezető igazgatója. Kiemelte azonban, hogy a hangsúlyt sok helyen át kellett helyezni a teljesen önvezető járművekről a vezetés automatizáló és a részleges önvezető rendszerekre, amik biztonságát igyekeznek a gyártók kiépíteni, továbbá megfizethetővé tenni. Emiatt az eddig 2030-ra jósolt[1], forgalomban is megjelenő önvezető autók bevezetése az IDTechEx tanulmánya[2] szerint várhatóan 2040-re lesz megvalósítható.

A fent említett teljesen automata rendszer fejlesztése kevés gyártónál maradt továbbra is célkitűzés, zászlóshajóként a Tesla vagy a Baidu említhető. Előbbi autógyártó a napokban bejelentette, hogy nagyon közel jár az úgynevezett ötödik szintű, vagyis emberi beavatkozást egyáltalán nem igénylő, teljesen önvezető technológia kifejlesztéséhez. Ha nem csupán hírverés és tényleg beérnek a számításaik, még idén bemutatják az önvezetésre képes autót.  A Baidu, a kínai Google-ként is emlegetett vállalat a járványhelyzet alatt közúti forgalomban is tesztelte a négyes szintű önvezető flottáját. Autóik szabályozott területen belül, sofőr nélkül is képesek voltak működni. A Kínában üzemelő járművek kiemelt szerepet játszottak az érintésmentes időszak alatt: a Baidu flottája gyógyszer-, élelmiszer- és személyszállításban segédkezett, amik alapesetben mind a városlakók napi rutinjának részét képezik, az önvezető járművek azonban egy sokkal higiénikusabb megoldást biztosítottak ezek elvégzésére a kritikus időszak alatt.

Magyarországon az önvezető autózás még messze van a közúti forgalmi használattól és attól, hogy a mindennapi élet szerves részévé váljon. A küszöbön álló válság várhatóan még messzebbre tolja ennek bevezetését, a carsharing szolgáltatókkal viszont egy lépéssel előrébb jár már a főváros. A GreenGonál továbbra is úgy gondolják, hogy a carsharing az önvezető autókkal még nagyobb kényelmet jelenthet a majd felhasználóknak, hiszen egy pillanat alatt háztól-házig szolgáltatássá bővülhetnek, és megszűnhetnek a jelenlegi területi korlátok. Ez azonban a mostani állás szerint sokkal inkább a következő évtized zenéje.

Az e-carsharing szolgáltató így továbbra is a megosztási modell népszerűsítését tűzte ki célul a következő időszakra. „Ahhoz, hogy évek múltán az emberek biztonságban és nyugodtan üljenek be egy önvezető autóba, az kell, hogy most, egy szintén még gyerekcipőben járó szolgáltatási modellt is mindennapiként kezeljenek. Ha sikerül a carsharinget elérhetővé és érthetővé tennünk, illetve széles körben integrálni tudjuk az utazók rutinjába, akkor az önvezető autó innovatív technológiájához is bizakodva fordulnak majd az emberek és mi is örömmel vágunk majd bele az újításba.” – mondta el az ügyvezető.

[1] James Arbib és Tony Seba tanulmánya – https://static1.squarespace.com/static/585c3439be65942f022bbf9b/t/591a2e4be6f2e1c13df930c5/1494888038959/RethinkX+Report_051517.pdf

[2] IDTechEx tanulmánya – https://www.idtechex.com/en/research-report/autonomous-cars-and-robotaxis-2020-2040-players-technologies-and-market-forecast/701

Veszélybe kerülhet a klímastratégiai egyezmény

A koronavírus-járvány elmúlt hónapjai alatt az európai nagyvárosokban, köztük Budapesten is csökkent a zaj- és légszennyezettség. Milánóban már a lezárások után négy héttel ötödével alacsonyabb nitrogén-dioxid koncentrációt mértek, Barcelonában pedig 55%-kal csökkent a szennyezettség 2019 hasonló időszakához képest *. Ezek a jelentős visszaesések mind azt bizonyítják, hogy a kevesebb autó nem csak nekünk, de környezetünknek is fellélegzésre ad okot. Ha sikerül ezt fenntartanunk, az európai és az országos klímastratégiai célok sem tűnnek elérhetetlennek.

Hazánkban a közlekedési szektor felel az üvegházhatású gázok kibocsátásának egyötödéért, aminek legnagyobb részéért itthon is a közúti közlekedés okolható. „A magyar utakon közlekedő gépjárművek átlagéletkora jelenleg 14 év **, az elöregedő járművek több mint 80%-a benzin- vagy dízelüzemű ***. Ezeket a számokat nem tudjuk egy éjszaka alatt csökkenteni, viszont most lehetőségünk van arra – közlekedési szolgáltatóknak és az utazó lakosságnak – hogy környezetbarát, fenntartható módon indítsuk újra a városi közlekedést” – mondja Michaletzky Bálint, a GreenGo, Budapest első e-carsharing szolgáltatójának ügyvezető igazgatója.

Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága szerint félő, hogy a járvány hatására többen fognak újra autóba ülni, hiszen ez jelenti számukra a legjobban kontrollálható, biztonságos közeget. Ezzel viszont veszélybe kerül az országok klímaegyezményben foglalt céljainak teljesítése. Magyarországon 2050-re tűzték ki a karbonsemlegesség elérését, aminek megvalósításához a Klíma- és Természetvédelmi Akciótervben megfogalmazott törekvéseket igyekeznek bevezetni. Ennek közlekedésre vonatkozó elemei az e-autó vásárlás támogatása, amelynek első lépéseit az utóbbi hetekben hozták nyilvánosságra. Emellett pedig szabályozzák a 25 ezer főnél nagyobb városok autóbusz közlekedését is: 2022-től csak elektromos buszt lehet üzembe helyezni ezeken a településeken. Ahhoz, hogy a járművek fenntartható módon működjenek, nem mehetünk el a töltők kérdése mellett. „Felhasználóinkat edukáljuk, és rendszeres kedvezményekkel ösztönözzük arra, hogy használják például a dedikált GreenGo töltőket Budapest belvárosában és a reptér közelében, hiszen ezekkel megújuló energiaforrásból tölthetik a GreenGokat. Ezzel az e-autó használat egy újabb lépését tehetjük zöldebbé.” – tette hozzá az ügyvezető.

Az egyéni közlekedési eszközök térnyerése

A lakosok által használt közösségi közlekedési eszközök folyamatosan változnak. A járványidőszak kezdetén drasztikusan csökkent a tömegközlekedés kihasználtsága, mert az utazásra kényszerülők inkább választották az egyéni közlekedési eszközök valamelyikét, például a kerékpározást vagy a rollerezést. Ezeknél az előírt távolságot is biztonsággal tudták tartani, illetve a csökkent autós forgalom mellett könnyebben és kevesebb balesettel tudtak eljutni egyik helyről a másikra.

Bár a külföldi, torlódásokat elemző TomTom grafikonjain már látszik, hogy az autósok elkezdték bevenni a városokat, köztük Budapest utcáit is ****, folyamatosan nőtt a kerékpárosok és a gyalogosok száma is az utóbbi hónapokban. A budapesti kerékpáros forgalomszámlálók ***** adatai szerint 2020. májusában közel 286 ezer biciklis közlekedett a főváros kiemelt pontjain. Tavaly ez a szám 210 ezer volt.

„A változó igényekre mi is igyekszünk reagálni, és ahhoz, hogy a közlekedők kívánalmainak leginkább megfelelő mobilitási szolgáltatásban részesüljenek, több fővárosi szolgáltatóval együtt csatlakoztunk a MaaS4EU (Mobility as a Service) projekthez, aminek keretei között már teszteljük a közösségi közlekedés új formáját. A lényeg, hogy egy platformon keresztül tudja igénybe venni a felhasználó a számára éppen szükséges eszköz valamelyikét és költséghatékonyan tervezhesse utazásait.” – ismertette Michaletzky.

Az egyik kéz ad, a másik elvesz

A megváltozott közlekedési igényekhez próbálják igazítani a szabályozói környezetet is az országok, városok vezetői. Több európai nagyvárosban már megszülettek az erre vonatkozó tervek, köztük van és élen jár ebben a már korábban említett Milánó is. Az olasz város lakóinak 55 százaléka használja a tömegközlekedést – mivel a parkolóhelyek korlátozottak, nem engedhetik, hogy ez az arány csökkenjen a saját autó használatának javára. Ehelyett a gyalogos és kerékpáros közlekedés támogatására a belvárosban közel 35 kilométernyi útszakaszt ad vissza az így közlekedőknek a városvezetés. Azoknak a sofőröknek, akik mégis behajthatnak a központba, 30 km/órás sebességhatárt kell tartaniuk. Hasonlóan az olaszországi példához, Brüsszelben is a kerékpárosok élveznek előnyt a belvárosban, ott az autósok megengedett sebessége 20 km/óra. A kerékpársávok- és utak bővítéséhez London, Párizs és Budapest is csatlakozott az elmúlt hetekben.

Ahogy a TomTom riportja is megmutatta, az autósok száma folyamatosan emelkedni fog, mert az emberek elkerülik a tömegközlekedést. Viszont Budapesten sincs több hely, mint korábban, de a csúcsidei torlódást mégsem tudják kiváltani az utazók, mert (jelen körülmények között jogosan) bizalmatlanok egymással szemben a tömegközlekedési eszközökön. „A konkrét szabályzások mellett szerintünk lényeges eleme lehet az átállásnak egy városi kampány a mobilitási eszközök kipróbálására. És nem csak az autómegosztásra érvényes ez: az e-carsharing sem lesz soha megoldás mindenre, a lényeg, hogy az emberek felismerjék a különböző járművek és szolgáltatások előnyeit. Ezzel a korábban a tömegközlekedésre háruló zsúfoltság is megszűnhet” – nyilatkozott erről Michaletzky Bálint.

A GreenGo ügyvivője elmondta azt is, hogy ahhoz, hogy egyszerre tudjuk érvényesíteni a klímastratégiában foglaltakat és a jelenlegi közlekedési problémákat is feloldjuk, a tiltás és a támogatás megfelelő kombinációja szükséges. A zéró emissziós carsharing támogatása (parkolási kedvezmény, sávhasználat, díjmentes dedikált töltőállomások), a járműmegosztó szolgáltatások egyre növekvő száma, illetve a fővárosi, megosztáson alapuló eszközök közös mobilitási pontja is arra mutat, hogy Magyarországon már folyamatban van az autók kiváltása. Örömmel fogadta a cég a budapesti kerékpársávok bővítését is, hiszen ahogyan említette az ügyvezető, a cél az, hogy a lakosok megtalálják az adott útjukhoz legmegfelelőbb járművet, és nagyon sokaknak ez most a kerékpár lett – egyéni közlekedési mód, ami nem mellesleg védi is a levegőnk minőségét. Ellenben a tiltás hazánkban még nem elterjedt művelet az élhetőbb levegő biztosítására. A jelenleg ideiglenesen érvényben lévő ingyenes parkolást szeretnék, ha mihamarabb visszaállítanák a korábbi fizetős konstrukcióra, emellett pedig a sebességhatárok csökkentése is a környezetvédelem lényeges eszköze lenne, így a cég lelkesen várja ennek bejelentését is.

* European Environment Agency közlemény – https://www.eea.europa.eu/highlights/air-pollution-goes-down-as

** ACEA, 10 point plan to help implement the European Green Deal – https://acea.be/uploads/publications/ACEA_10-point_plan_European_Green_Deal.pdf

*** Portfolio.hu – https://www.portfolio.hu/gazdasag/20200512/europa-bajnok-magyarorszag-sehol-nem-nott-ugy-az-elektromos-autok-eladas-mint-nalunk-431358

**** Budapest Traffic Data by TomTom – https://www.tomtom.com/en_gb/traffic-index/budapest-traffic/

***** Budapest kerékpáros forgalomszámlálók adatai – http://www.eco-public.com/ParcPublic/?id=809#

Pedig a számok azt igazolják, hogy ez jelenti a közlekedés jövőjét, legalábbis a nagyvárosokban. Budapesten jelenleg több mint 1000 carsharing autó vehető igénybe, a négy évvel ezelőtti számokhoz képest – amikor a GreenGo a piacon elsőként indította flottáját, akkor 45 elektromos autóval – a fejlődés megkérdőjelezhetetlen. Ám mégis elmaradunk a hasonló méretű Bécstől, ahol nagyjából másfélszer ennyi közösségi autó fut az utakon. Az elmúlt néhány hétben megtörtént Magyarország „digitális átállása”, a lakosság egy része már online intézi ügyeit. A kérdés az, hogy vajon a közlekedés átalakulására is számíthatunk-e a krízis időszaka alatt.

A magyarok negyede nem is ismeri

Ami biztos, hogy sokan még azt sem tudják idehaza, mi fán terem a carsharing. A K&H készített egy 500 fős felmérést, amiből kiderül, hogy a megkérdezettek 26 százaléka nem is érti pontosan, mire való az autómegosztás. Nagyon sokan vannak – messze 30 százalék felett – akik nem tartják reális megoldásnak a saját tulajdonú autó kiváltására, többen pedig úgy vélik, csak múló hóbort az egész. Mindössze 8 százalék volt jelentette ki, hogy feltétel nélkül bízik a carsharingben. Budapesten 30-60.000 főre becsülik a felhasználók számát, ami egyelőre még elmarad a közel azonos méretű Bécstől, ahol ez a szám 100.000 fő körül van. „A fővárosban még bőven van potenciál a fejlődésre.  Eddig a piaci verseny az árban, a területi lefedettségben és az autók számában jelentkezett. Jelenleg mindhárom szolgáltató arra fókuszál, hogy segítse biztonságban közlekedni a járványhelyzetben halaszthatatlan teendőket intézőket. Nálunk a GreenGonál ezt támogatja a szigorított fertőtlenítési protokoll – ami naponta az egész flottát érinti – és az a fejlesztésünk, hogy áprilistól az appban nyomon lehet követni, pontosan mikor fertőtlenítettünk egy adott járművet.  – foglalja össze Michaletzky Bálint, a GreenGo ügyvezetője.

Kivezetik a füstösöket?

Az autómegosztással nem csak a közlekedő nyer, de a környezet is, hiszen egyetlen megosztott kocsi 5-6 saját járművet tud kiváltani. Az igazi környezetkímélés azonban majd az lesz, amikor minden szolgáltató elektromos kocsikat használ a flottájában. Idehaza egyelőre csak a GreenGonak van tisztán elektromos autóparkja.

A villanyautók városi közlekedésben sok szempontból jobbak, mint a belsőégésű motorral hajtott kocsik, noha a magánfelhasználók talán még tartanak tőlük. Pedig valójában még vezetni is egyszerűbb őket, nem kell megvárni, amíg bemelegszik a motor, télen azonnal van bennük fűtés és még sorolni lehetne az előnyöket. Az elektromos autók piaca egyre bővül, habár Kína például visszafogta a rájuk adott támogatás összegét, Európában azonban mindenhol igyekeznek rávenni az autósokat arra, hogy térjenek át áramra. Már csak azért is érdemes ezt megfontolni, mert sok országban már belátható távolságba került a dátum, amikor kivezetik a belsőégésű motorokat. Norvégia lesz az első, ők 2025-től szüntetik be a benzines és dízel autók forgalmazását. Öt évvel később csatlakozik hozzájuk Svédország, Dánia, Hollandia, Szlovénia és Írország is. Nagy-Britannia és Franciaország kicsit nehezebben mozdul, ők 2040-re ígérik a füstmentességet. A Boston Consulting Group legutóbbi előrejelzése szerint az e-autók eladási számai a vártnál gyorsabban fognak emelkedni: ezek az autók a 2025-re a piac 1/3-át, 2030-ra az 51 százalékát birtokolják majd. *

Meddig lesznek “benzines” autók?

Az elektromos autók ellen érvelőknek két fő fegyverük van: a kis hatótáv és a kevés töltőpont. Az elsővel lassan nem érdemes foglalkozni, egy új elektromos autó – legyen az akár egy Hyundai e-Kona vagy Renault Zoé – már gond nélkül meg tud tenni több mint 300 kilométert, ami lassan a belsőégésű motorral hajtott kocsik hatótávjának felel meg. A töltőpontokból valóban többre lenne szükség, a számítások szerint az Unióban 2030-ra 44 millió elektromos autó lesz, amiket 3 millió töltőoszlop tudna kiszolgálni. Jelenleg alig 200 ezer helyen lehet Európában villanyautót tölteni nyilvánosan. A töltők telepítése tehát igazából nem választható opció, hanem elkerülhetetlen következmény. „Szeretnénk elősegíteni, hogy a közösségi autózás beépüljön a budapesti közlekedők mindennapjaiba. Ennek egyik fontos feltétele, hogy a flotta mellett legyen elegendő töltő is. Ezért támogatjuk a töltők telepítését: 2019-ben átadtunk 12 új töltőpontot, hatot a 7. kerületben a Parkl-lel közösen és szintén ugyanennyit telepítettünk a reptéren is. A másik feltétel, hogy a felhasználóknál a töltés szokássá váljon. Itt lép be a közösség építő ereje, ahol a sofőrök egymást segítik és közben jól is járnak. Ugyanis, aki a 30% alatti töltöttségű GreenGót feltölti, az bónuszepercet kap” – tette hozzá Michaletzky Bálint ügyvezető.

Zöldülnek a rendszámok
Idehaza kicsit talán még mindig tartunk a villanyautóktól, vagy éppen a valóban hiányos infrastruktúrától, ami kell a működtetésükhöz. 2019-ben 6500 autó kapott zöld rendszámot, ezek 43,7 százaléka volt tisztán elektromos. Bár a darabszám nem túl nagy, az előző évhez képest ez mégis több mint 40 százalékos fejlődés, ám úgy tűnik, a tölthető hibrideket még mindig jobban szeretjük – nehezen szabadulunk a benzinmotor előnyeitől, amivel persze együtt jár annak összes nyűgje is. A jövő azonban kétségtelenül az elektromos autóké.

Kapcsolatban a kocsival

A szakértők a jövő emberének közlekedését egy betűszóval írják le: ACES. Az angol rövidítés az automatizált-kapcsolatban lévő-elektromos-megosztott szavak kezdőbetűiből áll össze (automated, connected, electric, shared). Úgy vélik, néhány tíz éven belül elengedhetetlen lesz, hogy az autók képesek legyenek az önvezetésre, folyamatosan interaktív kapcsolatban állva a sofőrrel, tudósítva őt mindenről – nem csak menet közben, de akkor is, ha az ember nem is ül az autóban. Az elektromos hajtás nem is kérdéses, illetve úgy fest, hogy az autómegosztás is a jövő elkerülhetetlen útja.

Hiánypótló fedezet került a CHERRISK balesetbiztosításba: végre az AYCM SportPass is a biztosítás része – közölte a biztosítási platform. Az újítás közel 50 ezer aktív AYCM-tag kérdésére adhat gyors és egyszerű választ.

„Indulásunk óta ügyfeleink egyik leggyakoribb kérdése az volt, hogy mi történik sportbérletükkel, ha lesérülnek. Az All You Can Move ugyanis a naptári év végéig szóló sportbérletet nyújt , ezért cserébe viszont nagyon kedvezményes áron biztosít hozzáférést 800 sportlétesítményhez országszerte, az év 365 napján. Egy sérülésnél a kártya díját tovább kell fizetni, hiszen az év végéig tartó szerződésről van szó, ettől azonban sokan tartottak. Ennek szerencsére egy egyszerű biztosítással most vége lehet!” – mondta a vásárlói igényekről dr. Mihalik Zsuzsa, az AYCM társtulajdonosa.

Március 15-től, ha valakinek van CHERRISK-es baleset-biztosítása, akkor egy sérülésnél sem kell aggódnia a sportbérlete miatt. A biztosítás ugyanis két hónapra (és legfeljebb 20 ezer forintig) megtéríti az AYCM díját, ha valaki nem tudja használni a SportPasst balesetből eredő sérülés miatt. Ez természetesen nem csak a sportsérülésekre, hanem bármilyen más balesetre is vonatkozik.

„A CHERRISK-nek különösen fontos a folyamatos fejlődés és az, hogy gyorsan reagáljunk a jelenlegi és leendő ügyféligényekre. A sportbérletek biztosítása is egy ilyen igény volt, különösen, hogy úgy látjuk, hogy az AYCM és a CHERRISK célcsoportja között nagy átfedés van. Mindkét cég az aktív életet élőket szeretné segíteni, csak egy kicsit máshogy. Most azonban találtunk egy nagyon fontos közös pontot” – hangsúlyozta Kurtisz Krisztián, a CHERRISK ügyvezetője.

„Régóta gondolkodtunk már azon, hogyan oldhatnánk meg ezt a problémát, és most szerencsére megtaláltuk hozzá a tökéletes partnert. Azt gondolom, hogy ez a baleset-biztosítás sok ügyfelünk kérdésére adhat választ, és sokakat segíthet a sportolás elkezdésében vagy hatékonyabb folytatásában” – tette hozzá dr. Mihalik Zsuzsa.

A CHERRISK baleset-biztosítás eddig is kiváló ár-érték arányt képviselt a piacon. A felnőtteknek már havi 1101 forinttól elérhető termékben nem pusztán baleseti fedezetek szerepelnek, hanem rendhagyó módon a biztosítás bizonyos extrém sportokra (például hegymászásra, vadvízi evezésre, siklóernyőzésre) is kiterjed. Sőt, a termék része a carsharing önrész fedezet is: ha közösségi autóval kárt okoz a biztosított, akkor a felmerülő önrészt megtéríti a CHERRISK biztosítás. Az új, AYCM SportPassra vonatkozó fedezet ráadásul felár nélkül került be a termékbe, így még többet nyújt ugyanazon a díjon.