<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:wfw="http://wellformedweb.org/CommentAPI/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
	xmlns:slash="http://purl.org/rss/1.0/modules/slash/"
	>

<channel>
	<title></title>
	<atom:link href="https://markamonitor.hu/tag/carlo-collodi/feed/" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>https://markamonitor.hu</link>
	<description></description>
	<lastBuildDate>Thu, 07 Dec 2023 19:48:57 +0000</lastBuildDate>
	<language>hu</language>
	<sy:updatePeriod>
	hourly	</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>
	1	</sy:updateFrequency>
	<generator>https://wordpress.org/?v=6.9.1</generator>

<image>
	<url>https://markamonitor.hu/wp-content/uploads/2018/07/cropped-favicon-32x32.png</url>
	<title>Márkamonitor</title>
	<link>https://markamonitor.hu</link>
	<width>32</width>
	<height>32</height>
</image> 
	<item>
		<title>Sztevanovity Dusán: „Pinokkió mindenhol ott van”</title>
		<link>https://markamonitor.hu/sztevanovity-dusan-pinokkio-mindenhol-ott-van/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Károly Kiss]]></dc:creator>
		<pubDate>Fri, 08 Dec 2023 05:05:55 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Hírek]]></category>
		<category><![CDATA[Kiemelt]]></category>
		<category><![CDATA[Carlo Collodi]]></category>
		<category><![CDATA[Keresztes Tamás]]></category>
		<category><![CDATA[Pinokkió]]></category>
		<category><![CDATA[Presser Gábor]]></category>
		<category><![CDATA[Sztevanovity Dusán]]></category>
		<category><![CDATA[Vígszínház]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://markamonitor.hu/?p=58248</guid>

					<description><![CDATA[A Pinokkió kalandjai az egyik legtöbb nyelvre lefordított, és legnagyobb példányszámban eladott szépirodalmi mű, amelyből számtalan mozgóképes és színházi feldolgozás is készült. Azt is hihetnénk, hogy a világ egyik leghíresebb kisfiújának, pontosabban fabábujának történetét mindenki jól ismeri, de az igazság az, hogy Carlo Collodi 1883-ban megjelent regényét ma már kevesen olvassák. &#160; Mindenki a feldolgozásokra [&#8230;]]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p><strong>A Pinokkió kalandjai az egyik legtöbb nyelvre lefordított, és legnagyobb példányszámban eladott szépirodalmi mű, amelyből számtalan mozgóképes és színházi feldolgozás is készült. Azt is hihetnénk, hogy a világ egyik leghíresebb kisfiújának, pontosabban fabábujának történetét mindenki jól ismeri, de az igazság az, hogy Carlo Collodi 1883-ban megjelent regényét ma már kevesen olvassák.</strong></p>
<p>&nbsp;</p>
<p>Mindenki a feldolgozásokra támaszkodik, pedig az eredeti mese hihetetlenül szórakoztató, fordulatos, humoros, és olykor kicsit ijesztő is. A Vígszínház új zenés változata arra vállalkozott, hogy minél többet megmutasson az eredeti történet csapongó fantáziájából, játékosságából és humorából. Az előadás szövegkönyvét Collodi-regénye alapján Benedek Albert, Keresztes Tamás és Kovács Krisztina írták, míg a dalokat Presser Gábor és Sztevanovity Dusán jegyzi.</p>
<p><em>„Pinokkió mindenhol ott van. A könyvespolcon, az altató mesét ismételgető anyukában, a filmekben és a színpadokon, és ott van minden fatörzsben, várva, hogy egy magányos öregember megtalálja, és életre keltse. Hogy legyen kivel veszekedni, legyen kit tanítani, legyen kiért aggódni. Hogy legyen kit szeretni”</em> – emeli ki Sztevanovity Dusán, aki A padlás óta először dolgozott újra együtt zenés darabon Presser Gáborral. <em>„Bár a Pinokkiót már rengetegen feldolgozták, nincs közöttük egy olyan zenés színházi mű sem, amit világszerte játszanának. Pedig ez a történet nem dobja le magáról a zenét. A karakterek és helyszínek sokféleségéből adódóan a dalok is sokfélék lehetnek, s ha jól csináljuk, a mi kis előadásunk érdekes lehet”</em> – teszi hozzá Presser Gábor.</p>
<p>Az emberek többségének Pinokkió-képe a Disney-feldolgozásokra épül. Collodi Pinokkiója azonban jóval szertelenebb, izgalmas kalandok sorozata. Olyan, mintha az író az álmaiból fogalmazta volna, a figurái pedig sokkal mélyebbek, gazdagabbak és igazabbak. <em>„Sajátos hangulatú világot szeretnénk teremteni. Vetítéssel, pimaszul egyszerű és könnyen mozgatható díszletekkel különös univerzumba repítjük a nézőket. Sokszor gyermekrajz-szerűen teremtődik meg egy-egy kép, és közben nem leplezzük azt sem, hogy az egész színházban zajlik. Megmutatjuk, mennyi ember munkájára van szükség, hogy egy ilyen gépezet működjön”</em> – meséli a rendező, Keresztes Tamás.</p>
<p>Pinokkió meséje igazi hazatalálás történet: a kíváncsi és a világra folyamatosan rácsodálkozó naiv fabábu hihetetlen és nehéz kalandok után hazatalál, pontosabban visszatalál az apukájához, Dzsepettóhoz. Az előadás címszerepét Dino Benjamin játssza. <em>„Pinokkió miután életre kel, szinte azonnal találkozik mindennel, gyorsan nagyon sok tapasztalatot szerez, és közben a legapróbb dolgokra is rácsodálkozik. Az a szépsége ennek a szerepnek, hogy újra gyerek lehetek, és felfedezhetek mindent. A próbák során elkezdtem azokat a dolgokat figyelni, amiket talán soha nem vennék észre: milyen egy ember szemébe nézni, milyen fantasztikus a lélegzet, vagy az éhség, ami egyébként benne is van az előadásban. Sokkal élesebbek lettek az érzékeim. A szövegben lévő csodálatos mondatok pedig segítenek abban, hogy ne csak mi, hanem a néző is rácsodálkozzon a hétköznapi dolgok nagyszerűségére&#8230; A mi Pinokkiónk nagyon más, mint a többi ember, de őt így kell elfogadni. A különbözőségei miatt lesz igazán nagy lélek, ezek által képes nagy erőket megmozgatni.”</em></p>
<p><iframe title="Készül a Pinokkió" width="640" height="360" src="https://www.youtube.com/embed/jYcEw-V0tjM?feature=oembed" frameborder="0" allow="accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture; web-share" referrerpolicy="strict-origin-when-cross-origin" allowfullscreen></iframe></p>
<p>A Pinokkió családi roadmovie december 9-től látható a Vígszínházban. Az előadás koreográfusa, Vati Tamás, videótervezője Sánta Balázs, jelmeztervezője Giliga Ilka, díszlettervezője Keresztes Tamás és Auer Alexandra.</p>
<p>&nbsp;</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
	</channel>
</rss>
