Az Ethisphere idén is nyilvánosságra hozta azoknak a vállalatoknak a listáját, amelyek 2023-ban kiérdemelték a legetikusabb címet. A ’Világ legetikusabb vállalata’ címmel először büszkélkedhet a FedEx, de a listán megtalálható – többek között – a 2.alkalommal jutalmazott Apple, a 4. alkalommal díjazott HP, a 8. alkalommal elismert Mastercard, a díjat 12. alkalommal bezsebelő Hasbro, a 14. alkalommal díjazott L’Oréal, a 15. alkalommal elismert Kellogg’s, valamint a PepsiCo.

„Az etika nagyon is számít. Azok a szervezetek, amelyek szilárd alapokon álló programok és gyakorlatok révén elkötelezik magukat az üzleti integritás mellett, nemcsak magasabb normákat és elvárásokat fogalmaznak meg mindenki számára, hanem hosszútávon jobb teljesítményt is nyújtanak” – mondta Erica Salmon Byrne, az Ethisphere vezérigazgatója.

A díjazottak között igazi kuriózumnak számít a tanácsadói szektor francia székhelyű képviselője, a Capgemini, amely tizenegy egymást követő évben zsebelhette be az elismerést. A magyarországi leányvállalattal rendelkező cég rendkívül büszke, hogy több, mint egy évtizede minden évben elismerik etikai kultúrájukat.

„Ügyfeleink megbízható üzleti partnereként, több mint 50 országban működő 360.000 taggal az etika terén vezető szerepet kívánunk betölteni és másoknak példaképként szolgálni” – nyilatkozta Jerome Simeon, a Capgemini etikáért és globális iparágakért felelős csoportjának vezetője, a cégcsoport igazgatótanácsának tagja. „A világ legetikusabb vállalata elismerés egymás után, immár 11. éve a csapatunk közös erőfeszítéseinek szól. Mindennapi etikus üzleti döntéseinkben visszatükröződnek vállalati értékeink, ezzel hozzájárulva etikus vállalati kultúránkhoz és egy olyan jövő megteremtéséhez, amelyre mindannyian vágyunk.”

„Továbbra is inspirációt jelentenek számunkra a ’Világ Legetikusabb Vállalatai’ díjazottjai. Egyedülálló az elkötelezettségük, hogy valódi eredményeket érnek el és példamutató, értékalapú vezetésről tesznek tanúbizonyságot. Gratulálunk a Capgemininek, hogy ismét, immár 11. éve üdvözölhetjük őket a ’Világ Legetikusabb Vállalatai’ között” – tette hozzá Erica Salmon Byrne, az Ethisphere vezérigazgatója.

A Capgemini által szolgáltatott specifikus számítások, algoritmusok és mesterséges intelligencia mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a modell egyre precízebb energiagazdálkodásra legyen képes a gyorsításnál és a regenerációs fázisban, amely a teljesítménnyel és a megbízhatósággal kapcsolatos két létfontosságú paraméter.

A mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségek tökéletesen illeszkednek ahhoz a szellemiséghez, amely a Peugeot 9X8 tervezését életre hívta. Az autó viselkedésének valós időben történő vizsgálatára való képesség a lehetőségek tárházát nyitja meg a csapat számára. Ez nemcsak kiegészíti a motorsportban már meglévő, gyorsan fejlődő technológiákat, hanem hozzájárul az egyre magasabb teljesítmény eléréshez, lehetővé téve a versenyforgatókönyvek sokkal szélesebb spektrumának számításba vételét. Emellett az új hiperautó fejlesztéseiből a Peugeot közúti autói is profitálni fognak, hiszen a kapcsolódó kutatási eredményeket ezen a területen is felhasználják majd – írják.

“Örömmel tölt el minket, hogy egyesítjük erőinket a digitális technológiában vezető, valamint az adatelemzés és mesterséges intelligencia terén is szakértő Capgeminivel a Peugeot 9X8 fejlesztése és működtetése érdekében. Minden méter, amit hibrid hiperautónk megtesz a versenypályán vagy a szimuláció során dokumentálásra, rendszerezésre és elemzésre fog kerülni a Capgemini rendkívül kifinomult eszközei segítségével, kiegészítve a csapat által személyesen begyűjtött adatokat” – jegyezte meg Jean-Marc Finot, a Peugeot Sport igazgatója.

„Remek a Peugeot Sporttal együtt dolgozni és azon munkálkodni, hogy a Peugeot 9X8 hibrid hiperautó korának ikonikus autójává váljon. Együtt képesek leszünk arra, hogy a hiperautó teljesítményét annyira megnöveljük, hogy ez azonnali hatást gyakoroljon a versenyen való bemutatkozására. E partnerségnek erős technológiai vetülete van, valamint megerősíti a Capgemini és a Stellantis Csoport között régóta gyümölcsöző kapcsolatot, továbbá életre kelti közös értékeinket és céljainkat arra nézve, hogy innovatív és fenntartható megoldásokkal formáljuk a mobilitás jövőjét” – mondta Jérôme Siméon, a Capgemini Dél-Európai stratégiai üzletágának vezérigazgatója, a csoport igazgatósági tagja.

A partneri együttműködés remekül illeszkedik a Capgemini globális sportszponzorációs stratégiájába is, amelynek keretében jelentős márkákkal és spoteseményekkel működik együtt a világ minden táján.

A szervezet minden évben odaítéli a ’Világ legetikusabb vállalata’ címet azoknak a cégeknek, amelyek a jobb teljesítmény mellett kimagasló etikai irányelvek betartása révén végzik mindennapi tevékenységüket. Először szerepel a listán – többek között – az Apple, a horvátországi Telekom és a Pfizer, de olyan piaci szereplők is díjazásban részesültek, mint a 14. alkalommal jutalmazott Starbucks, a 16. alkalommal elismert PepsiCo és a most már 13 etikai díjjal büszkélkedhető L’Oréal kozmetikai vállalat.

„Napjainkban az üzleti vezetők minden eddiginél nagyobb felelősséggel tartoznak azért, hogy etikusan járjanak el, elszámoltathatók, megbízhatóak legyenek és ezáltal a pozitív változás hajtóerejévé váljanak. A ’Világ legetikusabb vállalatai’ címmel elismert társaságok az integritás, a fenntarthatóság, a vállalatirányítási gyakorlatok, illetve a közösségek iránti elkötelezettségük alapján tovább inspirálhatnak mindannyiunkat” – mondta az Ethisphere vezérigazgatója, Timothy Erblich.

A díjazottak között igazi kuriózumnak számít a tanácsadói szektor francia székhelyű képviselője, a Capgemini, amelynek magyarországi leányvállalata idén ünnepli fennállásának 25. évfordulóját.

„Az, hogy a ’Világ legetikusabb vállalatai’ között szerepelhetünk immár egy évtizede, ékes bizonyítéka annak, hogy a Capgemininél keményen dolgozunk azon, hogy erős etikai kultúrát építsünk ki. Globális méretünkből eredően különösen nagy a felelősségünk és ezt rendkívül komolyan vesszük” – mondja Aiman Ezzat, a Capgemini-csoport vezérigazgatója. „Sokak által választott munkáltatóként és világszerte számos szervezet megbízható üzleti partnereként kritikus fontosságú számunkra, hogy minden tevékenységünk során a legmagasabb etikai normákat kövessük.”

„Nagyon büszke vagyok a 10 egymást követő elismerésre” – mondja Philippe Christelle, a Capgemini-csoport etikai főtisztviselője. „Bízunk benne, hogy munkavállalóink innovációkat és megoldásokat kínálnak ügyfeleink számára, miközben minden esetben a cég alapértékeinek megfelelően cselekednek, döntéseikkel és tetteikkel minden munkanapon hozzájárulva ilyen módon az etikai kultúránk építéséhez. Ez az elismerés az etikusabb jövő felépítése érdekében tett folyamatos, közös erőfeszítéseinket dicséri.”

 A koronavírus felerősítette a márkával való közvetlen kapcsolatot

Az egyik legmarkánsabb változás, amelyre rávilágít a kutatás a fogyasztók márkához való kapcsolódása. Ezen a téren nagy változás történt az utóbbi időben, különösen a fiatalabb generáció körében, akik előszeretettel rendelnek terméket közvetlenül a kiszemelt márkától. A Z generáció tagjainak több mint kétharmada (68%), a millenniumiak több mint fele (58%) tett így az elmúlt hat hónapban, ez az arány átlagosan 41% az összes korcsoport tekintetében. A döntés háttere egyszerű: a fogyasztók közel kétharmada (60%) jelölte meg a közvetlen vásárlás okaként a jobb vásárlási élményt, míg 59%-uk emelte ki a márkahűség-programokhoz való hozzáférést.

Adatmegosztás a vásárlói előnyökért cserébe

A jobb vásárlói élmény és a márkahűség-program olyan bizalmat épít ki a fogyasztókban, amelyért cserébe közlékenyebbé válnak. Az összes fogyasztó közel fele (45%) állítja, hogy hajlandó megosztani a fogyasztói- és termékhasználati szokásaival kapcsolatos adatait, míg a fogyasztók több mint harmada (39%) személyes adatai, például a rá vonatkozó demográfiai adatok vagy termékpreferenciák megosztására is hajlandó. A további akciók és kedvezmények pedig további adatgyűjtési lehetőséget hozhatnak, hiszen az összes vásárló 54%-a számolt be arról, hogy ezekért cserébe nagyobb valószínűséggel osztaná meg adatait közvetlenül a márkákkal.

Tim Bridges, a Capgemini Consumer Products, Retail & Distribution területének globális vezetője szerint “A fiatalabb generáció azon szokása, hogy közvetlenül a márkáktól vásárolnak terméket, kézzel fogható lehetőséget rejt magában a fogyasztói termékeket gyártó cégek számára. Ennek segítségével fogyasztói adatokat gyűjthetnek és fejlettebb, közvetlen fogyasztói csatornát építhetnek ki. (…) intelligens döntéseket hozhatnak arról, hogy hol tárolják termékeiket, hogyan szabják termékeiket és szolgáltatásaikat a fogyasztóik igényeire, és hogyan javítsák a vásárlói élményt.

A vásárlók a bolti vásárlás élményére szomjaznak

Bár a járvány hatására az elmúlt két évben felpörögött az e-kereskedelem, ez a felfutás megtorpanni látszik. A fogyasztók nagy része (72%) tervezi, hogy a járvány alábbhagyását követően számos interakciót bonyolít le fizikai üzletekben – ami túllépi a COVID-ot megelőző mutatókat (60%). Ezt leginkább a boomerek (76%) látják így, míg a legkevésbé motiváltak a Z generáció (66%) tagjai. Persze ezen a téren is van változás, hiszen a click-and-collect (vagyis a neten megrendelt, de az üzletben átvett) szolgáltatás nagyobb szerephez jutott az utóbbi időben. Az összvásárlók 22%-a tervez így vásárolni, közülük is a millenniumiak körében a legmagasabb (33%) ez az arány, míg a boomerek körében a legalacsonyabb (11%).

Átalakulóban a házhozszállítás

Bolti élmény ide vagy oda, három szegmensben – egészség, szépségápolás, valamint a háztartási szegmens – továbbra is a kiszállítás és annak megfelelő teljesítése viszi a prímet. A háztartási bevásárlást végző személyek 42%-a részesíti előnyben a kiszállítással járó kényelmet. Nagy változás, hogy a vásárlók már kevésbé hajlandóak felárat fizetni a gyors kiszállításért. A fogyasztók teljes körét vizsgálva a vásárlók átlagban a teljes ár 3,3 %-át hajlandóak kifizetni egy két órán belüli kiszállításért, ami csökkenést jelent a 2019-es 4,6 %-hoz képest. Míg a fiatalabb, gyermekes vásárlók legtöbbször hajlandóak továbbra is kifizetni a felárat, a fogyasztók egyre inkább az ügyfélélmény szokásos részeként várják el a gyors kiszállítást.

Az egészség és a fenntarthatóság fontos szempontok a fogyasztók számára

A kutatás rávilágít arra a tényre, amely a világjárvány kirobbanása előtt is körvonalazódni látszott: az egészség és a fenntarthatóság a jövőben is befolyásolni fogja a fogyasztói döntéseket. A legfrissebb adatok szerint a fogyasztók 44%-a hajlandó többletárat fizetni a környezettudatos csomagolással rendelkező háztartási termékekért. Ez hangsúlyosabb a Z generáció (64%) és a millenniumiak (54%) körében, míg kevésbé szignifikáns a boomerek (30%) körében.

Hogyan tudják a márkák és a kiskereskedők kiaknázni a növekvő fogyasztói trendet?

A jelentés négy kulcsfontosságú cselekvést jelöl meg márkák és a viszonteladók számára annak érdekében, hogy azok ki tudják szolgálni napjaink vásárlóinak megváltozott igényeit és emellett profitálhassanak az új fogyasztói trendekből.

1. Gyűjtsenek és elemezzenek belső fogyasztói adatokat, hogy új és testreszabott termékeket és szolgáltatásokat tudjanak ajánlani
2. Dolgozzanak ki egy többcsatornás stratégiát, amely magába foglalja a fizikai üzletekhez, az online értékesítéshez, a fogyasztókhoz közvetlenül történő értékesítéshez és a webes piactereken keresztüli értékesítéshez kapcsolódó szerepeket
3. Az ügyfélélmény növekedési motorjaként definiálják újra a szállítási és fulfillment szolgáltatásokat
4. Tegyék versenyképesebbé a fenntartható termékek árait a fogyasztói elvárásoknak megfelelően

Módszertan

A Capgemini Kutatóintézet ezen jelentése több, mint 10 000, 18 év feletti fogyasztót vizsgált meg a világ 10 országában, köztük Ausztráliában, Kanadában, Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Hollandiában, Spanyolországban, Svédországban, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban. Azon fogyasztók minősültek „vásárlónak”, akik az elmúlt hat hónapban legalább egyszer vásároltak élelmiszert, háztartási és piperecikkeket és/vagy egészségügyi- és szépségápolási termékeket.

További információk a teljes kutatásban, amely innen tölthető le.

[1] A jelentés négy korcsoportot vesz figyelembe: Z generáció (18-24 év közöttiek), az Y vagy millenniumi generáció (25-40 év közöttiek), X generáció (41-56 év közöttiek), és a baby boom generáció, avagy a boomerek (57-75 év közöttiek)

A Capgemini új mesterséges intelligencia-modelleket (AI) fejlesztett ki, amelyek hozzájárulnak a Föld klímájának megértéséhez és modellezéséhez, továbbá betekintést nyújtanak az óceáni ökoszisztéma mintázataiba a tenger alatti szenzoradatok segítségével. Az innováció annak a két győztes csapatnak köszönhető, amely részt vett a cégcsoport minden évben megrendezésre kerülő Globális Adattudományi Kihívásán (GDSC). A résztvevők az Amazon Web Services (AWS) gépi tanulás (machine learning, ML) szolgáltatását használták a norvégiai Lofoten-Vesterålen (LoVe) Ocean Observatory által rendelkezésre bocsátott, az óceán hőmérsékletével és áramlataival kapcsolatos, több mint 100 terabájtnyi szenzoros adat elemzésére. Ezzel segítve az obszervatóriumot abban, hogy természetvédelmi kezdeményezései során értékes kutatási ismeretekhez jusson.

Összefogással épül a klímapozitív jövő

A LoVe Ocean Observatory egy Norvégiában található állami kutatóközpont, amely valós idejű adatokat követ az óceán biológiai- és kémiai környezetéről, ezzel hozzájárulva az óceán állapotának megőrzéséhez. A kutatóbázis tengeralatti szenzorok hálózatát használja az emberi tevékenység, a szennyezés, valamint a tengeri lét hatásainak, például az élőlények migrációs mintáinak nyomon követésére. Továbbá adatokat gyűjt az éghajlatváltozás óceánokra gyakorolt hatásáról: hőmérsékletük, sótartalmuk, pH értékük és szén-dioxid tartalmuk változásáról.

Az obszervatórium az elmúlt évtized során hatalmas mennyiségű adatot gyűjtött össze, amelyet a Tengerkutatási Intézettel és az Egyesült Nemzetek Szervezetével (ENSZ) is megosztott, ezzel támogatva az ENSZ ’Óceántudományi Évtized a Fenntartható Fejlődésért’ programját. A kutatóintézet által létrehozott adatok mennyisége folyamatosan nő, így egyre nehezebbé válik a kutatók számára azok manuális elemzése, valamint a kutatások szempontjából releváns felismerések kiszűrése. A Capgemini alkalmazottai ennek megoldása érdekében vállalták a kihívást.

A nyertes csapat egy olyan gépi tanulás (ML) algoritmust alkotott meg, amely képes az adatok valós idejű feldolgozására. Ezáltal hozzásegítették a LoVe kutatóit ahhoz, hogy extrém körülmények között is monitorozhassák, analizálhassák az adatokat, beazonosítva azt, hogyan hatnak egymásra a bio-tengeri vándorlás mintái és a tengeralatti élet különféle egyéb jellemzői. Ennek köszönhetően olyan árapály jellemzőket és időjárási hatásokat is sikerült feltárniuk, amelyek korábban ismeretlenek voltak. Ezek az új ismeretek közelebb viszik a kutatókat az óceánok megismeréséhez, egyúttal elősegítik az óceánok fenntarthatóságával kapcsolatos fejlesztéseket.

Zhiwei Jiang, a Capgemini Insights & Data Globális Üzletág vezérigazgatója a következőket jegyezte meg: “Az adatok megosztása elengedhetetlen a fenntartható élethez. A mesterséges intelligencia és adatelemzés-adatkezelés egyik piacvezetőjeként kötelességünknek érezzük, hogy biztosítsuk azokat az eszközöket és lehetőségeket, amelyek szükségesek a klímaváltozás elleni harchoz. A LoVe Óceán Obszervatóriummal és az AWS-el való szoros együttműködés megmutatta, hogy együtt, közösen, jelentős és mérhető változást tudunk elérni. Van egy tehetségekből álló közösségünk, amely nemcsak a motorja mindennek, de birtokában van azoknak a készségeknek és látásmódoknak, amelyek segítségével – a technológia révén – megbirkózhatunk a társadalom legnagyobb kihívásaival. Ezeknek a projekteknek a pozitív hatása évekig érezhető és olyan kézzelfogható eredményeket teremtenek, amelyeknek köszönhetően a jövőt úgy élhetjük meg, ahogy azt megálmodtuk és ez a jövő nemcsak a társadalmat, de a bolygót is szolgálja.”

A mesterséges intelligencia az éghajlatváltozással kapcsolatos folyamatos kutatásban

A Capgemini és a LoVe közös munkája nem ér véget ezen a ponton. A cégcsoport továbbra is önkéntességi alapon fog együttműködni a kutatóközponttal annak érdekében, hogy a technológia segítségével támogassa a LoVe tevékenységét.

A hosszú távú cél az, hogy az adatok lényegesen hozzáférhetőbbé váljanak a felhasználók és a kutatók számára. Ez egyúttal lehetővé teszi azt is, hogy a kutatók azonosíthassák azokat a jellemzőket, amelyek korábban nem voltak láthatóak. A Capgemini missziója továbbá az is, hogy felhívja a figyelmet az obszervatórium és más kutatóközpontok fontos és integrált munkájára, szerte a világon.

Tízből több mint hét fogyasztó szeretne elsajátítani olyan körkörös gazdasági gyakorlatokat, mint az összesített fogyasztás csökkentése (54%), a tartósabb termékek vásárlása (72%), valamint a termékek megtartása és megjavítása, a termék élettartamának növelése érdekében (70%) – derül ki a ’Körkörös gazdaság egy fenntartható jövőért’ kutatásból.

Ütött az órája a ’használd és dobd el’ elvet követő lineáris modellnek, melynek helyét a körkörös gazdasági modell veheti át. Ennek oka egyrészt a megváltozott fogyasztói magatartás: a fogyasztók jelentős része tartós/újrahasznosítható vagy újrahasznosított anyagokból készült termékeket vásárol. A kutatás szerint a fogyasztó ezeket a termékeket – megfelelő karbantartás révén – hosszú időn keresztül használatban tartja, majd – a termék életének végén – megteszi azokat a lépéseket, amelyek segítségével nem, vagy csak minimális mennyiségben termelődik hulladék. Ez az attitűd a vállalkozásokat is sürgető lépésekre sarkallja: olyan termékeket és üzleti modelleket kell kidolgozniuk, amelyek minimalizálják a hulladéktermelést; lecsökkentik a felhasznált nyersanyagok mennyiségét, továbbá a termékek és csomagolások visszavételének/újrafelhasználásának módjaira is megoldást kínálnak.

Fogyasztói igény a körkörösségre

A pazarlással és az erőforrások kimerülésének veszélyével kapcsolatos aggodalmak hatására a fogyasztók egyre jobban vágynak a tudatos fogyasztási gyakorlatok beiktatására. Ugyanakkor a fogyasztók 50%-a úgy gondolja, hogy a szervezetek nem tesznek eleget a hulladék újrafeldolgozásáért, újrahasznosításáért és csökkentéséért. 67%-uk azt várja a szervezetektől, hogy már a termékek reklámozása során felelősen járjanak el és ne bátorítsanak túlfogyasztásra. A fogyasztók egyre inkább olyan vállalatok felé költenek, amelyek a körkörösséget alkalmazzák. Ez különösen igaz azokra a területekre, ahol a fogyasztói tudatosság magasabb, mint például az élelmiszerek és a műanyaghulladékok terén. Ennek bizonyítéka, hogy a fogyasztók 44%-a többet költött az elmúlt 12 hónapban olyan étel- és italvállalatok termékeire, amelyek figyelmet fordítanak az újrahasznosításra, újrafelhasználásra és a hulladék csökkentésére, míg 40%-uk tett így személyes- és háztartási termékek vásárlásakor.

Zöld életciklusú termékek – Mégis hogyan?

A fogyasztók nehéz helyzetben vannak ha a kényelem, a hozzáférés és a felmerülő javítási költségek kerülnek szóba. A pozitív körkörös cselekvés elmaradásának okaként ötből három fogyasztó (60%) hivatkozik információhiányra (származási hely, újrahasznosíthatóság, újrafelhasznált alapanyag, stb.,) a termékek címkéjén. Míg 55%-uk szerint egy termék javításakor a felmerülő költségek is hátráltatják a körkörösség beteljesülését. Jelenleg a fogyasztók elsősorban a termék használat utáni életszakaszára koncentrálva közelítik meg a körkörösség fogalmát, ahogy a felelősségteljes hulladékgyűjtés is kulcsszerephez jut. Azonban ennél még fontosabb, hogy lépéseket tegyünk annak érdekében, hogy eleve minél kevesebb hulladék keletkezzen.

„A körkörös gazdaság a fenntartható növekedés kulcsa. A fogyasztók már most zöldebb döntéseket hoznak, de csak olyan alternatívák között tudnak választani, amelyeket felkínálnak nekik: emiatt az ipari szervezetekre hárul a zöld életciklus beépítésének feladata” – jegyezte meg Roshan Gya, a Capgemini Invent Intelligens Ipar vezérigazgatója. „Azok a vállalatok lesznek a győztesek, amelyek képesek lesznek a mély és tartós átalakulásra három területen: a meglévő termékek és szolgáltatások környezeti hatásainak minimalizálása; új, jövőbe tekintő termékek fejlesztése, amelyek eleve megfelelnek a körkörösség alapelveinek; továbbá a vállalati műveletek új, fenntartható üzleti modelleket magába foglaló újragondolása. Ezek a vállalatok fognak a jövő vezetőivé válni saját piacaikon. A fenntarthatóság felé vezető úton a körkörös gazdaság egy jelenbeli befektetés annak érdekében, hogy hogyan működjünk jól a jövőben.”

Hatásmérő eszköz a Körkörös Gazdasági Ütemterv támogatásához

A Capgemini cégcsoport egyik törekvése az, hogy kutatásaival, fejlesztéseivel segítse a vállalatokat a körkörös gazdasági modell kialakításában, annak tökéletesítésében. Ennek egyik mérföldköve a spanyol Red Eléctricával – villamosenergia-ellátást és távközlést biztosító cégcsoport – közösen fejlesztett eszköz, amelynek segítségével a vállalat mérhető célokat tud meghatározni, ezek időbeli ütemezését és időszakos értékelését is el tudja végezni. Így könnyebben tudja elérni a fenntarthatóságra vonatkozó célkitűzéseit.

Az eszköz figyelembe vesz olyan tényezőket, mint a kibocsátás, a hulladékképződés és a nyersanyag-felhasználás, segítségével a fenntarthatósághoz való hozzájárulás pénzbeni értéke is kiszámíthatóvá válik. Ezáltal a vállalat a ténylegesen kiváltott hatások alapján a jövőben jobb döntéseket hozhat, hatékonyabban tudja felmérni stratégiája eredményeit.

A fejlesztésre a Capgemini által nemrég bejelentett Nettó Zéró Stratégiai Ajánlat keretében került sor, melynek célja, hogy segítse a szervezeteket a fenntarthatóság terén tett vállalásaik elérésében. Ha többet szeretne megtudni a Capgemini-Red Eléctrica de España fenntarthatóság terén végzett munkájáról, kattintson ide.

A Capgemini Magyarország is csatlakozott a Skool iskolaprogram egyedülálló kezdeményezéséhez, a ’RollingOffice’-hoz. A hatórás programsorozaton – amelyen 250 gyerek és 10 mentor vett részt – a szervezők igyekeztek felébreszteni a gyerekek technológia iránti érdeklődését, valamint játékos formában feltárni előttük az ebben az ágazatban elérhető karrierlehetőségeket.

„Több okból kifolyólag is fontosnak tartjuk ezt a kezdeményezést. Egyrészt azért, mert napjainkban egyre fontosabbá válik a digitális eszközök ismerete, használata. Ennek hiányában óriási digitális szakadék alakulhat ki már a kisiskolások között is. Ennek áthidalásában szeretnénk segíteni, ezért fordítunk különösen nagy figyelmet a legkisebbek edukációjára. Másrészt, technológiai vállalatként elkötelezettek vagyunk az emberközpontú jövő iránt. Ennek építését mi csak elkezdeni tudjuk, de azok  – a ma még gyerekkorban lévő kisiskolások – fogják ezt folytatni, akik ebben felnőnek” – hangsúlyozza a program fontosságát Jérôme Cadiou ügyvezető igazgató.

Az edukációs nap keretében a diákok három helyszínen, három különböző programon vehettek részt egyszerre: pályaorientációs beszélgetések, kódolási és játékfejlesztési foglalkozások, valamint játékos fejlesztő-foglalkozások jellemezték az interaktív napot, amelyből a Capgemini Magyarország szeretne hagyományt teremteni. „Ha a siker mércéje a lelkesedés és az abból merített pozitív energiák, akkor ezt az interaktív napot sikeresnek könyvelhetjük el. Óriási inspiráció volt a gyerekek nyitottsága, a teljesen újszerű látásmód és az őszinte lelkesedés, ahogy fogadtak bennünket és a programot. A legőszintébb visszajelzés talán az volt, hogy a gyerekek, szülők és a tanárok felváltva kérdezték, mikor jövünk legközelebb. Rengeteget gyarapodtunk tapasztalatokban is, egyöntetűen úgy látjuk, hogy ezt a programot és az együttműködést a Skoollal érdemes folytatni. Hiszünk abban, hogy a technika segíthet az emberiség problémáinak enyhítésében, ha azt helyesen használjuk. Fontosnak érezzük, hogy ezt a gondolatot meg tudjuk osztani a legfiatalabb és legfogékonyabb korosztállyal, ugyanakkor segítsünk az ezzel kapcsolatos félelmek, szorongások eloszlatásában is.”

Azonban nemcsak a gyerekek játékos fejlesztésére, pályaorientációs támogatására fordít kiemelt figyelmet a Capgemini Magyarország. A cégcsoport hazai leányvállalata a környezet megóvása érdekében is igyekszik lépéseket tenni. „Technológiai vállalat vagyunk, ugyanakkor a társadalom iránti felelősségünk nemcsak a fentiekben merül ki. A Capgemini Csoport célja, hogy 2025-re széndioxid-semleges vállalat legyen, illetve 2030-ra a cég energiaszükségletét megújuló energiaforrásokkal szeretné fedezni. Emellett elérendő cél a teljes karbonnegativitás, vagyis a vállalat történelmi szén-dixod kibocsàjtásának teljes kompenzációja. Mi lokálisan olyan programok szervezésével igyekszünk tenni a környezetért, mint a korábban szervezett szemétszedés, illetve a faültetési nap, melynek során 1500 fát szeretnénk elültetni” – utalt a jövőbeni tervekre Jérôme Cadiou ügyvezető igazgató.

A WEMO egyik legfontosabb megállapítása: újból növekszik az energiafogyasztás és az üvegházhatású gázok kibocsátása. Éppen ezért a kutatásban résztvevők szerint azonnali lépésekre van szükség. A szakemberek reális és megfizethető, – megkérdőjelezhetetlen tudományos módszereken és pontos, a cégek tényleges nulla kibocsátása felé történő előrehaladását mérő – adatokon alapuló terveket sürgetnek a helyzet érdemi befolyásolására.

A folyamat ugyanakkor kettős: teljesíteni kell a hosszú távú szén-dioxid kibocsátási vállalásokat, miközben meg kell találni az egyensúlyt a részvényesek elvárásainak teljesítése, a megfizethető energiaellátás rendelkezésre bocsátása és az üzlet folytonosságának biztosítása között. Ez a kétoldalú nyomás nemcsak kihívások elé állítja az az energia- és közműipart, de felgyorsítja annak átalakulását is.

„Miközben az energiafogyasztás és az üvegházhatású gázok kibocsátása újból növekszik, reális és megfizethető tervekre van szükségünk az energetikai átállás gyorsítása érdekében. A klímaváltozás megfékezéséhez más fokozatba kell kapcsolnunk a befektetések terén. Elengedhetetlen, hogy szem előtt tartsuk a kellő egyensúlyt a befektetés és a kézzel fogható eredmény között. Minden befektetett dollárnak kibocsátás-csökkenést kell eredményeznie. Sokkal többet kell befektetni az alacsony széndioxid-kibocsátásba, ha egyaránt növelni akarjuk az elektromos áram részarányát –2-3-szoros elvárt áramkapacitás 2050-re – és ugyanakkor dekarbonizálni akarjuk az áramtermelést is” – hangsúlyozza Philippe Vié, a Capgemini energia- és közműipari csoportalelnöke.

A kutatás – többek között – rávilágít az alábbiakra is:

• 2020-ban a megújuló energiaforrásokon alapuló áramkínálat nőtt, miközben a megújuló energia költségei tovább csökkentek: a nap- és a szélenergián alapuló energiatermelő kapacitások egyaránt nőttek 2020-ban, az energiatermelés piacának 10 %-át kitéve. A lefelé mutató költségtrend 2021-ben és a rákövetkező években megfordulhat, ahogy a kritikus fém-, eszköz- és szállítási árak és a kamatlábak emelkednek.
• Egyre nő a zöld hidrogén népszerűsége, amely a világgazdaság újabb 15 %-át szénmentesítheti.

• Az áram és a gáz kiskereskedelmi piacain 2021 elején jórészt helyreállt a verseny, ugyanakkor jelenleg a magas energiaárak konszolidációt idéznek elő. Míg a közművek 2020-ban bizonyították pénzügyi ellenállóságukat. Az olaj- és gázipari szereplők súlyosabb károkat szenvedtek, bár mostanra sokuk kilábalt a válságból az olaj és a gáz iránti nagyfokú keresletnek, illetve a magas olaj- és gázáraknak köszönhetően. A részvényesek nyomása a legnagyobb olaj- és gázipari cégekre felgyorsította az elektromos áram, a megújuló energiaforrások és az e-mobilitás irányába történő diverzifikációt és megerősítette a karbonsemlegesség iránti elkötelezettségüket, különösen az európai nemzetközi olajcégek (International Oil Companies – IOCs) esetében.

„A COVID-19 hatása erős volt. Ezzel együtt, ahogy 2021 első felében láthattuk, a világjárvány nem vezetett az üvegházhatású gázkibocsátás olyan tartós csökkenéséhez, ami összhangban lenne a 2100-ra kitűzött 1,5 °C-os globális fölmelegedési céllal. Az alacsony széndioxid-kibocsátású technológiák elterjesztésére, a stacionárius energiatárolásra, és az elektromos áram részarányának növelésére fordított erőfeszítéseket meg kell többszörözni.(…) Az energiához való hozzáférés napjainkban társadalmi kihívássá válik: az iparnak és a kormányoknak meg kell találniuk az egyensúlyt a dekarbonizáció és annak biztosítása között, hogy az energiaszükséglet világszinten mindenki számára elérhető maradjon” – emeli ki Colette Lewiner, a Capgemini energia- és közműügyi szenior tanácsadója.

  A klímaváltozással összefüggő céloknak – az energiaellátás megtartásával – az állampolgárok számára való megfizethetőség megőrzésével történő eléréséhez az alábbi lépések megtételét sürgeti a kutatás:

• Ambiciózus, de reális energetikai átállási tervek kidolgozása a társadalmak alkalmazkodási idejének, iparuk, továbbá népességeik életstílusának figyelembevételével
• Az alacsony szén-dioxid kibocsátású technológiákra irányuló kutatások felgyorsítása (napenergia, szélenergia, elektromos akkumulátorok, zöld hidrogén) és a megújuló energiához kapcsolódó létesítmények építése előtt álló adminisztratív akadályok csökkentése
• Az intézkedések hatásainak mérése
• Kiemelt figyelem fordítása a kiberbiztonságra. Okosabb rendszerek, különösen okosabb elektromos hálózatok szükségesek a megújuló energiaforrások nagyarányú alkalmazásához. Ugyanakkor ez megnövelt kiberbiztonsági kockázattal jár, mivel több eszköz kapcsolódik hozzá a hálózatokhoz.
• Az alkalmazkodást szolgáló intézkedések bevezetése a klímaváltozási célok elérésben tapasztalható késedelem kezelése érdekében.

A fenntarthatóság, mint előny

A Capgemini kutatása számos, eddig nem vagy csak kevésbé vizsgált fenntarthatósági szempontot is górcső alá vett. A jelentés szerint a fenntartható gyártásban elért határozott előrelépés segíti a szervezeteket a fenntarthatósági kezdeményezések előnyeinek kihasználásában. A fenntarthatósági kezdeményezéseket megvalósító szervezetek 89 %-a érzékelte a márkája elismertségének erősödését és 81 %-uk tapasztalta, hogy a vállalat környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) besorolása javult. 79 %-uk ért el jobb hatékonyságot és termelékenységet, valamint több mint felük csökkentette a csomagolási költségeit és pozitív lökést is tudott adni a munkavállalók motivációjának. A jelentés azt is megállapította, hogy a fenntarthatósági gyakorlatok bevezetése következtében 10-ből 9 szervezetnél csökkent a keletkező hulladék mennyisége (98 %) és az üvegházhatású gázok kibocsátása (94 %) — amelyek közül mindkettő elsődleges prioritás a gyártók számára.

A fogyasztási cikkek ágazata a legfenntarthatóbb

A nagyratörő célkitűzések ellenére sajnos csak néhányan járnak jó úton a fenntartható gyártás felé[1]. A jelentés szerint a gyártó ágazat nem koncentrál átfogóan a fenntarthatóságra és a fenntartható gyakorlatok érettségi szintje továbbra is alacsony: a szervezetek mindössze 10 %-a alkalmaz holisztikus megközelítést a fenntartható gyártáshoz.

Az iparágak összességét nézve a fogyasztási cikkeké a legfenntarthatóbb ágazat (15 %), amelyet az ipari és a tőkejavak (11 %), valamint a gépjárműipar (10 %) követnek. Ráadásul a fenntarthatósági kezdeményezések mindössze 11 %-ának egész szervezetre kiterjedő bevezetésén dolgoznak aktívan és csak ötből egy megkérdezett ért egyet azzal, hogy a fenntarthatóság a gyártási stratégiájuk szerves részét képezi.

Miközben a szervezetek 38 %-a elsőbbséget tulajdonít az 1. hatókörbe tartozó kibocsátásoknak (a szervezet tulajdonában vagy annak befolyása alatt álló, közvetlen kibocsátások), még kevesebben összpontosítanak a 2. hatókörbe tartozó kibocsátásokra (olyan közvetett kibocsátások, mint például a szervezet által használt villamosenergia megtermelése), illetve a 3. hatókörbe tartozó kibocsátásokra (a vállalat értékláncában felmerülő minden más közvetett kibocsátás), elhanyagolva a belső folyamatokon túl az egyéb szénkibocsátást okozó tényezőket.

„Paradox módon a fenntarthatósági kezdeményezések mindössze 11 %-ának egész szervezetre kiterjedő bevezetésén dolgoznak aktívan, miközben a fenntarthatósági kezdeményezések felkarolása óriási előnyökkel jár a vállalatok számára – jegyzi meg Corinne Jouanny, a Capgemini Mérnökségének innováció-skálázási főmunkatársa. – A technológiák és az adatok döntő fontosságúak a fenntarthatósági célok gyorsabb eléréséhez. Azt látjuk, hogy azok a gyártók, akik fenntartható megoldásaik továbbfejlesztése érdekében partnerkapcsolatokat építenek ki jól megalapozott technológiai cégekkel és startupokkal, többet ruháznak be a digitális technológiákba. Ez a szervezetek előtt a lehetőségek széles körét nyitja meg, ami segíti őket a nyereséges növekedés és a fenntarthatóság összeegyeztetésében.”

A siker akadályainak leküzdése

Persze az eddig bevett gyakorlatot nem könnyű fenntarthatósági szempontból is élhetővé tenni. Ezt bizonyítja az is, hogy háromból kevesebb mint egy gyártási szervezetben összehangoltak a fenntarthatósági tisztségviselők és az üzleti tisztségviselők fenntarthatósági prioritásai.

A jelentés szerint a gyártóknak a meglévő karcsú és zöld gyakorlatokon túl – csökkentés, újbóli felhasználás, újrahasznosítás – még átfogóbb megközelítést kell alkalmazniuk, amely magába foglalja a visszanyerést, az újratervezést és az újragyártást is. Miközben a szervezetek többsége a közvetlen kibocsátásokra fókuszál karbonsemlegességi céljuk elérése érdekében, a gyártók szénlábnyomának jelentős része a szervezetük és az értékláncuk közvetett kibocsátásából származik.

Úton a fenntarthatóság felé – Részlet a Sustainable operations: A comprehensive guide for manufacturers kutatásból

Sanofi

A Sanofi szélesebb körű céljai közé tartozik a „Planet Mobilization” környezeti stratégia megvalósítása is. Ennek két kiegészítő célja van 2025-re: (1) elérni a 90% -nál nagyobb hasznosítási arányt, és (2) 1% -ra csökkenti a hulladéklerakók arányát. Ez a kezdeményezés jelentős előnyökkel jár. A Sanofi ipari hulladék jelentős részét (45%) újrahasznosítják, ami 2018-ban 119 000 tonnát jelentett.

A Sanofi visszanyeri és újrafelhasználja a termékeik előállításához használt oldószereket is. 2019-ben a Sanofi 120 000 tonna oldószert tudott kinyerni és újrafelhasználni. 2019 végén a hulladék hasznosítási aránya elérte a 75% -ot, a hulladéklerakók aránya pedig 8%. A veszélyes hulladék hasznosítási aránya 68%.

Nike

Nem meglepő, hogy egy termék környezeti hatását tekintve kardinális kérdés a design fázisa. A Nike 2019-ben indította el a „Move to Zero” kezdeményezést, hogy csökkentse a terméktervezés okozta környezeti hatásokat.

A vállalat ugyanebben az évben új, „The Space Hippy” nevű formatervezési mozgalmat indított el. Ennek keretében újrahasznosított felsőrészeket és műanyag maradványokból készült talpat készítenek, amelyet festés nélkül hagynak az anyagfelhasználás további csökkentése érdekében.

A Nike kifejlesztette saját NIKE Materials Fenntarthatósági Indexét (MSI) is. Ez lehetővé teszi a vállalat számára, hogy jobb anyagokat válasszon, összehasonlítva több mint 700 eladó 57 000 különböző anyagát. Emellett a cég azt is célul tűzte ki, hogy anyagainak 100%-át olyan gyártóktól szerezze be, amelyek megfelelnek a fenntarthatósági kritériumoknak.

A kutatás módszertana

A Capgemini Kutatóintézet felmérést végzett különböző régiókban működő nagy gyártók, különböző vállalati beosztásban lévő 1000 vállalatvezetője között. Ezek közül 480 megkérdezett szervezetet az üzleti oldalról és a fenntarthatósági feladatkörből is egy-egy vállalatvezető képviselt. A kutatók személyes interjúkat is készítettek 15 szenior fenntarthatósági vezetővel a főbb iparági szereplőknél.

A teljes kutatás letölthető innen.

A közeli, de legalábbis a középtávú jövőben nem tér vissza a 100%-os irodai munkavégzésen alapuló modell – állítják a vezető globális szervezetek közreműködői – akik a Capgemini Kutatóintézet kiadványában a COVID következtében megváltozott munkavégzési modell kérdéskörét járták körül. A szakemberek szerint bár a hibrid munkamodell definíciója változhat, abban mindannyian egyetértenek, hogy a továbbképzések és átképzések kulcsfontosságúak lesznek a vállalatok számára a versenyelőny megszerzése és a jövőbeni fennmaradás érdekében. Minderre leginkább az alkalmazottak kiégésének megakadályozása végett is szükség van.

A vállalatok számára ugyan előnnyel jár a COVID-19 következtében bevezetett távmunka, hiszen 92% -uk ingatlanköltség-megtakarításra számít, 63% -uk pedig a termelékenység növekedéséről számolt be 2020 harmadik negyedévében. Ez a növekedés azonban leginkább annak tudható be, hogy amint az otthonunk válik a munkavégzés színterévé, elmosódnak a határok. Éppen ezért kérdéses, hogy a távmunka mennyire tartható fenn a pandémián túl. A kutatás rávilágított: az alkalmazottak több mint fele (55%) úgy érzi, hogy kiégett a hosszabb ideig tartó távmunkában. Ezért kiemelten fontos, hogy a vállalatok továbbképzésekkel és átképzésekkel segítség az alkalmazottakat a megváltozott munkamodellre való áttérésben.

A Capgemini ezúttal azt is vizsgálta, hogy a COVID-19 milyen hatással van a szervezetek munkájára, együttműködésére, tehetségkutatására és a munkavállalók motiválására. A kutatás átfogó: azt is feltérképezi, hogy a folyamat milyen hatással lesz bizonyos munkavállalói csoportokra, többek között a nőkre, az alulreprezentált kisebbségekre, valamint a megnövekedett munkanélküliséggel és a digitális képességeket érintő szakadék növekedésével szembesülő fiatalokra.

A publikáció¹ szerint a COVID-19 munkanélküliségre gyakorolt hatása kétszer akkora mértékű volt a fiatalok körében, mint a teljes népességet tekintve. Ez az OECD országokban 2020 végére 23,4 milliónyi munkanélküli fiatalt jelent. A kiadvány következtetései szerint az üzleti modellek bármely más evolúciójához hasonlóan itt is meg kell találni az egyensúlyt a hatalmas lehetőségek kiaknázása és a kulcsfontosságú szociológiai kérdések kezelése között.

„Bár a munka jövője rengeteg új lehetőséget rejt magában, vannak olyan csoportok, amelyek kevesebb eszközzel rendelkeznek ahhoz, hogy előnyt kovácsoljanak ezekből. Napjaink vállalatainak ki kell mozdulniuk a túlélő módból és optimalizálniuk kell a hibrid modellt a jelenlegi és jövőbeli tehetségek számára” – magyarázza Claudia Crummenerl, a Capgemini Invent munkavállalókért és szervezetért felelős ügyvezető igazgatója.

„A globális munkaerőpiac fiatal munkavállalói különösen kiszolgáltatott helyzetben vannak, a készségek közötti szakadék egyre szélesedik, az automatizálás pedig fokozódik. A kompetitív előnyök megszerzéséhez és az ellenálló képesség kialakításához, valamint ezek megőrzéséhez a szervezeteknek a továbbképzést és az átképzést megújult társadalmi szerződésük szerves részévé kell tenniük — munkavállalóik tanulásában és fejlődésében partnerként eljárva, életre szóló szerepet vállalva.”

Shayne Elliott, az ANZ Bank vezérigazgatója szerint „Az üzleti vezetőknek fel kell karolniuk a hibrid munkamodellt és azt a kompetitív előny forrásának kell tekinteniük. A hibrid modellek végtelen számú lehetőséget rejtenek magukban a földrajzi sokféleség kiszélesítésétől a munkavállalók otthon és munkahely közötti egyensúlyának megteremtéséig. Azok a vállalatok, amelyek ma sikeresen ki tudják aknázni a hibrid munkát, a következő húsz évre megalapozzák jövőbeli pályájukat.”

1.A fiatalság munkájának jövője, Stijn Broecke és Veerle Miranda, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szenior közgazdászai, a „Beszélgetések a jövőről” című kiadványban: „A munka jövője most kezdődik el”, Capgemini Kutatóintézet.